Közlekedés, 1984 (74. évfolyam, 1-12. szám)

1984-06-01 / 6. szám

Kinek az érdeme, ha nincs fennakadás? Az 1983. év munkaverseny-értéke­­lése során a vállalat kiváló brigád­ja címet nyerte el a BKV Kilián­­üzemegység Április 4. diszpécser bri­gádja. Más-más az értékelési alap egy forgalmi utazó brigádnál, vagy egy műszaki gárdánál. A forgalombizto­sító brigád teljesítménye sokkal ne­hezebben áttekinthető, az ő munká­juk akkor jó, ha zökkenőmentes a forgalom. Amikor nincs fennakadás a bu­dapesti forgalomban, vajon eszébe jut-e valamelyik utasnak, hogy ez kinek az érdeme? Kiss Jenőné, az Április 4. bri­gád vezetője, a férfikollektíva egyet­len nőtagja, nyilatkozott társai ne­vében. — Ön szerint mivel érdemelték ki a kiváló címet? — Azt hiszem az, hogy a Kilián­­üzemegységben biztosítani tudtuk a napi kocsikiadást — ez naponta 286 kocsit jelent. Nem kellett a kód sze­rinti pihenőnapokat a gépkocsiveze­tőktől elvenni, sőt, az esetleges plusz szabadnapra vonatkozó kéréseket is ki tudtuk elégíteni. Minimális tarta­lék létszámmal dolgozunk, így a veszteségidőt az üzemegység csök­kenteni tudta. Eredményeinket szer­vezéssel, nem utolsósorban a gép­kocsivezetőkkel való nagyon jó kap­csolat fenntartásával és a forgalmi besegítők segítségével értük el. Egyébként az egész Kiliánra jellem­ző a kollektíva összetartása és a munkához való jó viszonya. A disz­pécserek és a műszaki gárda szemé­lyes, jó kapcsolata biztosíték arra, hogy a lehető legkisebb legyen a me­netkimaradás. A diszpécserek munkája nem lát­ványos, ám felelősségteljes. A főnök­ség munkaidejének lejárta után az egész üzemegység minden gondja az ő nyakukba szakad, és gyorsan in­tézkedni kell, mert a kocsi nem áll­hat, a forgalomnak menni kell. Hogy egymásnak is segítenek — szinte természetes, de keményen dolgoznak az általuk patronált süly­­sápi öregek otthonában is. Évente két alkalommal társadalmi munká­ban lemosnak 1800 darab reláció­táblát, ha szükséges, besegítenek a forgalomba, hiszen kiválóan vezet­nek, és még arra is jut idejük, hogy beteglátogatást szervezzenek. Tasnády László Színvonalasabb utastájékoztatás K­özeledik az új metrószakasz átadásának idő­pontja. A Budapesti Közlekedési Vállalat sok­oldalú, az igényeket minél jobban kielégítő utastájé­koztatással is készül erre a fontos eseményre. Mint azt a közönségszolgálati osztály vezetője, Pász­tor Lajosné elmondta, idei munkájuk szorosan össze­függ az új metrószakasz átadásával, rendkívül fontos­nak tartja ugyanis a vállalat vezetősége, hogy a kö­zönség pontosan, könnyen tájékozódhassék az utazási körülményekről az októberben átadandó új metró­­szakaszon és pontosan ismerje a felszíni változásokat is. Ezt minden rendelkezésre álló eszközzel igyekeznek megkönnyíteni. Már készülnek a metróállomásokra ki­helyezendő tájékoztató térképek, amelyek tartalmaz­zák a menetrendi adatokat, utazási feltételeket is. Gondoskodnak az állomások tájékoztató feliratainak, az úgynevezett világító dobozoknak az elkészítéséről, felszereléséről, az állomások oldalfalain látható meg­állóhely-feliratok kiegészítéséről. Új kocsitérképeket készíttetnek a szerelvényekbe. A kocsiajtók fölötti ré­szen tervezik egy újfajta vonaltérkép elhelyezését, amelyen könnyen, jól követhető az állomások neve — ez a külföldi utasok eligazodását is lényegesen meg­könnyíti majd. Kicserélik a vezetőfülkében levő mag­nószalagokat, kibővítve az új állomások adataival. Részletes útbaigazításra számíthat az utazóközönség a felszínen is. Az új metrószakasz üzembehelyezése körülbelül huszonnégy felszíni járatot is érint. A kö­zönségszolgálati osztály számára ez egyebek között azt jelenti, hogy 550 megállóhelyi táblát és 1565 oldal­iránytáblát kell kicseréltetniük. Tervezik azt is, hogy előjelző táblákat helyeznek ki a változtatásokról az érintett járatok megállóiban; szintén a várható módo­sításokról kívánják informálni az utasokat a főváros nagyobb csomópontjain, például a Batthyány téren, a Marx téren, a Keleti pályaudvarnál, az Élmunkás té­ren felállított nagyobb méretű, szembetűnő táblákon. Negyvenezer példányban új vonalhálózati térképet ké­szíttetnek; ezek a felszíni változásokat is tartalmazzák. Előreláthatólag az új metrószakasz átadásának idő­pontjára készülnek el és nem csupán belső haszná­latra szolgálnak, az utazóközönség is megvásárolhatja majd. A vállalat propagandaszolgálatával közösen olyan kiadvány készül, amely a metró két új állomá­sával, a felszíni változásokkal és egyéb fontos tudni­valókkal ismerteti meg az utasokat. A felszíni tájékoztatást bővítő, javító egyéb intéz­­­­kedések is várhatók az idén. Tavaly jól bevált a forgalmasabb csomópontok pénztáraiban az informá­ciós szolgálat — ezért ezt kiterjesztik a metró és a HÉV-pénztárakra is. Kísérletet kezdtek egy olyan utas­tájékoztató táblával — húsz autóbusz- és tíz villamos­­megállóban már el is helyezték —, amelyen a korábbi minimum—maximum követési idő helyett azt tüntetik fel, hogy csúcsidőben, reggel, este, szombaton, napköz­ben milyen időközökben közlekednek a járművek. Ez­által még részletesebben, pontosabban tájékozódhat az utas mindenről, ami egy-egy járat forgalmával kapcso­latban érdekli. Sz. V. M. Újítási hónapot és ötletnapot szerveznek az újító kedv serkentésére A párt XII. kongresszusa követel­ményként fogalmazta meg, hogy a gazdasági hatékonyság növelésében nagyobb szerephez jusson az emberi tényező, az újító, alkotó kezdeménye­zés. Ez fokozott társadalmi igényt fe­jez ki az újítók alkotó munkájával szemben, megköveteli azok mozgósí­tását a VI. ötéves tervből adódó gaz­daságpolitikai feladatok eredményes végrehajtása érdekében. Az újító és feltaláló tevékenység­nek, mint a műszaki fejlesztés tár­sadalmi erőforrásának, a népgazda­ság fejlődésének minden szakaszá­ban fontos szerepe van mind a gaz­dasági építőmunkában, mind a tár­sadalmi-politikai tudatformálásban. Az újító és feltaláló tevékenységet az V. ötéves tervidőszak eredményei alapján értékelve jelentős fejlődés következett be, öt év átlagában a résztvevők száma csaknem a kétsze­resére, a hasznosított újítások száma közel másfélszeresére növekedett, hasznos eredménye pedig megköze­lítőleg a kétszeresére, 3,6 milliárd fo­rintra, a kifizetett díjak csaknem a kétszeresére növekedtek az elmúlt tervidőszakban. A MAHART vállalati szakszerve­zeti bizottság, mint e tevékenység egyik fő szervezője és érdekképvi­seleti szerve mindig nagy jelentősé­get tulajdonított az újító mozgalom­nak. A vszb évente beszámoltatja a gazdasági vezetést az újítás helyzeté­ről. A MAHART gazdasági és társadal­mi vezetése mindig kiemelten foglal­kozott az újítómozgalommal kapcso­latos feladatokkal. Meghatározta a megvalósításra váró célok fő irány­vonalát, az ésszerű takarékosság, a hatékonyság növelése, a munka- és környezetvédelem, illetve a minősé­gi munkavégzés területein. Ez a tö­rekvés érvényesült az elmúlt évek újítási feladatterveiben. A vállalat újítómozgalma 1981-ben érte el a csúcspontot. A KPM-vállalatok újítá­si versenyének ,,B” kategóriájában egymás után kétszer nyertük el az első helyet. Ezeket az eredményeket azóta nem tudtuk megismételni. Annak ellenére, hogy az V. orszá­gos tanácskozás után módosításra ke­rült az újítási-találmányi jogszabály, és tágabb teret engedett a mozgalom­nak, vállalaton belül némi megtor­panás állapítható meg. Az újítások száma 1983-ban jelen­tős mértékben visszaesett. Az­ elfoga­dott és hasznosított újítások is csök­kentek. Vállalatunk vezetésének leg­fontosabb feladata a további vissza­esés megakadályozása, illetve az újí­tások számának növelése. A negatívum okait kutatva, két lé­nyeges tény állapítható meg. A már említett új újítási jogszabály ki­mondja, hogy a kereskedelmi termék bevezetésére vonatkozó javaslat nem lehet újítás. A vállalati átszervezés, melynek lé­nyege, hogy a két leányvállalat (Ha­jójavító és a Balaton) különvált, a tengerhajózás, folyamhajózás, kikö­tő és vezérigazgatóság újítási ügyei összevonásra kerültek. Újítóinkat ez az esemény megzavarta, kisebb mér­tékű bizonytalanság tapasztalható. A jövőben célunk és feladatunk ennek megszüntetése, az újítási kedv foko­zása, a jelenlegi szervezeti forma szé­les körű ismertetése, személyes kap­csolatok kialakítása. A vállalati szakszervezeti bizottság márciusban tárgyalta az újítás hely­zetét és meghatározta az 1984. évi feladatokat. Többek között, hogy az agitáció és propaganda eszközeivel a munkaverseny és a szocialista bri­gádmozgalom feltételeinek kialakítá­sánál és értékelésénél fokozott mér­tékben előtérbe kell helyezni az újí­tási tevékenységet. A szolgálati he­lyek és úszóművek bevonásával újí­tási hónapot és ötletnapot kell szer­vezni. A gazdasági vezetés vizsgálja felül az eddig alkalmazott újítási díj­­kulcsaikat és a lehetőséghez mérten a szakmai átlagnak megfelelően ma­gasabb díjkulcsot alkalmazzon, ezzel is serkentve az újítási kedvet. Népgazdasági és vállalati szinten továbbra is várjuk az újítók, felta­lálók, a szocialista brigádok vala­mennyi alkotó, kezdeményező dolgo­zóit, hogy munkájukkal, társadalmi tevékenységükkel minél szélesebb körben kibontakoztathassák az újító­mozgalmat. T. G. Újítási kiállítás Május 18-án újítási kiállítás nyílt a Közlekedési Múzeumban. Az érdek­lődők június 17-ig tekinthetik meg azt a mintegy 200 újítást, találmányt, amelyet a vasút, az autóközlekedés, az autójavító ipar, a hajózás, a légi­közlekedés, a közlekedésépítés és az útügy területein az utóbbi években hasznosítottak. Május 28. és 31-e kö­zött tanácskozást rendeztek a kiállí­tók, az Országos Találmányi Hivatal és a szakmai szakszervezetek szakér­tői, ahol az újítói tevékenység jogi és népgazdasági kérdéseivel foglalkoz­tak. A „KÖZLEKEDÉS” szervezéséről Több mint egy évtizede vagyok olvasója a lapnak. Jól esik össze­hasonlítani a közlekedési vállala­tok munkahelyi demokráciáját vállalatunkéval, megismerkedni emberekkel, vállalati életükkel — írja Hulmann Aranka, a Főtaxi 2. üzemigazgatóságának munkatársa. Mint beszámolójából kitűnik, vál­lalatánál a lapszervező bizalmiak folyamatos, jó munkát végeznek. Nemcsak előfizetőket szerveznek, hanem felhívják az olvasók figyel­mét egy-egy érdekesebb, őket érintő cikkre, az információs je­lentésekben pedig szóvá teszik az összegezett véleményeket, észrevé­teleket, így ezek eljutnak a KSZDSZ kulturális osztályára is. A Közlekedés szerkesztősége kö­szöni e rendszeres és nagyon hasz­nos segítséget. Is menetjeggyel való visszaélés súlyos fegyelmi vétség A Bírósági Határozatok című fo­lyóirat olyan bírósági döntéseket tar­talmaz, amelyek meghatározóak a gyakorlat szempontjából. Egy ilyen döntést ismertetünk az alábbiakban. N.'t­ r. több éve állt a vállalat alkal­mazásában, az utóbbi két évben autó­­buszvezetői munkakört töltött be. Az üzemvezető elbocsátás fegyelmi bün­tetéssel sújtotta. Vétkes kötelezett­ségszegésül a következőket rótta a terhére: — 1982. december 4-én az egyik utas részére 8 Ft viteldíj kifi­zetése ellenére nem adott me­netjegyet; — 1982. december 10-én elvesztet­te a kalauztáskáját a benne le­vő menetjegyekkel együtt; kor­— 1982. december 15-én szabály­­szerű vezénylés ellenére nem je­lentkezett szolgálatra, ezért az egyik menetrend szerinti autó­­buszjárat kimaradt; — 1982. október 23-án végzett szol­gálata alatt ALMEX géppel ad­ta ki a menetjegyeket. A bevé­tel teljes értékű elszámolását bizonyító gépi ellenőrző szala­got azonban elvesztette. Cselekményeivel súlyos fegyelmi vétségeket valósított meg, és a ko­rábbi fegyelmi büntetéseit súlyosító­ként értékelve, az elbocsátás fegyel­mi büntetés áll arányban az említett magatartásokkal, annál is inkább, mert a vállalatnál elszaporodott a menetjegyekkel való visszaélések száma. Az autóbuszvezető a MOB-hez be­nyújtott kérelmében a fegyelmi bün­tetés enyhítését kérte. Azzal védeke­zett, hogy hiánya keletkezett és a 8 Ft viteldíjat annak fedezésére fordí­totta, a menetjegyekkel elvesztett ka­­lauzi táska miatt pedig már kártérí­tésre kötelezték. Előadta, hogy de­cember 15-ére nem kapott vezény­lést, illetve az elveszített ALMEX ellenőrző szalag ellenére pontosan le­számolt. Hivatkozott nehéz családi körül­ményeire, arra, hogy két kiskorú gyermekét, idős édesanyját és beteg feleségét tartja el, szakmunkásképző tanfolyamot végez. Az MDB elutasította kérelmét, ezért a dolgozó­t az MDB-határozat illetőleg a fegyelmi határozat meg­változtatása érdekében — keresetet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz. A munkaügyi bíróság az elbocsátás fegyelmi büntetést hathavi időtar­tamú, 200 Ft alapbér csökkentés fe­gyelmi büntetésre mérsékelte. A munkaügyi bíróság álláspontja szerint az MDB határozatában ezért nem minősítette fegyelmi vétségnek a kalauzi táska jegyszereléssel együtt történt elvesztését, mert emiatt a dolgozót már kártérítésre kötelezték. De nem találta bizonyítottnak a de­cember 15-i vezénylés elmulasztásá­ból eredő kötelezettségszegést sem, mert a dolgozó a havi beosztáson e napra nem volt vezényelve, a vállalat később módosította a beosztást, de erről a dolgozót — kellő időben és módon — nem tájékoztatta. A munkaügyi bíróság N. N. terhén maradt két kötelezettségszegés alap­ján, továbbá az előző fegyelmi bün­tetéseinek — mint súlyosító körül­ményeknek — valamint nehéz csalá­di körülményeinek és megbánó ma­gatartásának — mint enyhítő ténye­zőknek — figyelembevételével az el­bocsátás fegyelmi büntetést túl sú­lyosnak találta. A munkaügyi bíróság jogerős íté­lete ellen törvényességi óvást jelen­tettek be, megalapozottan. A felső­fokú bíróság véleménye szerint a munkaügyi bíróság helytállóan álla­pította meg, hogy az autóbuszvezető az 1982. december 4-i és október 23-i munkavégzése során fegyelmi vétsé­get követett el, tévedett azonban, amikor mérsékelte a fegyelmi bünte­tést. N. N. autóbuszvezetői beosztásában jegykezelői munkát is végzett. Fe­gyelmi vétségként értékelt „két” ma­gatartása egyrészt a menetjeggyel való visszaélés, másrészt a menetje­gyek napi bevételének elszámolását, ellenőrzését megakadályozó cselek­ménye. A menetjeggyel való visszaélés fel­fedezése igen nehéz, szinte kizárólag tettenéréssel valósítható meg. Az ál­landó ítélkezési gyakorlat az ilyen jellegű visszaélésnél sem az ismételt­­séget, sem a komolyabb értékre tör­tént elkövetést nem tartja szükséges­nek a legsúlyosabb fegyelmi bünte­tés kiszabásához. A büntetés kiszabásánál nem hagy­ható figyelmen kívül az­­sem, hogy a vállalatnál elszaporodott a jegycsa­lások száma — ezek társadalmi ve­szélyessége nagy — a visszaélések az utazóközönség véleményét károsan befolyásolják. N. N.-nek a menetjegyek napi el­számolását, ellenőrzését megakadá­lyozó cselekménye szintén súlyos fe­gyelmi vétség. A vállalatnál ugyanis az ALMEX jegykiadó gép ellenőrző szalagja alapján ellenőrzi a napi be­vételeket , a szalag hiánya a bevé­tel valóságos összegének ellenőrizhe­tőségét hiúsítja meg, ennélfogva al­kalmas az esetleges visszaélésre. Figyelemmel az elkövetett fegyelmi vétségek súlyára, továbbá arra, hogy N. N. ismételten követte el a jegy­­visszaélést, a munkaügyi bíróság ak­kor járt volna el megfelelően, ha a dolgozó keresetét elutasítja. Dr. Szűcs k­­özlekedéstörtén­eti emlék Közlekedéstörténeti emlék lett az egyik utolsó IK 66-os autóbusz­ból a 4-es Volánnál. Az egyik utolsó „farost” kicsinosították és az egri üzemegy­ség telepén felállították május 1-e alkalmából. A buszokhoz sok kedves emlék fűzi a volánosokat, és az utasokat egyaránt. Megbíz­ható, strapabíró buszok voltak. Az Egerben kiállított autóbusz­­szal Göböly Antal és Papp Ferenc járt, az autóbusszal 715 000 km-t tettek meg. Főként Fegercsehi környékén végeztek munkásszállítást. Az eredeti állapotába helyreállított autóbuszban archív képeken kívánják majd bemutatni a személyszállítás múltjának érdekes mozzanatait. Jeszenszky István KÖZLEKEDÉS 5

Next