Közlekedés, 1984 (74. évfolyam, 1-12. szám)
1984-06-01 / 6. szám
Kinek az érdeme, ha nincs fennakadás? Az 1983. év munkaverseny-értékelése során a vállalat kiváló brigádja címet nyerte el a BKV Kiliánüzemegység Április 4. diszpécser brigádja. Más-más az értékelési alap egy forgalmi utazó brigádnál, vagy egy műszaki gárdánál. A forgalombiztosító brigád teljesítménye sokkal nehezebben áttekinthető, az ő munkájuk akkor jó, ha zökkenőmentes a forgalom. Amikor nincs fennakadás a budapesti forgalomban, vajon eszébe jut-e valamelyik utasnak, hogy ez kinek az érdeme? Kiss Jenőné, az Április 4. brigád vezetője, a férfikollektíva egyetlen nőtagja, nyilatkozott társai nevében. — Ön szerint mivel érdemelték ki a kiváló címet? — Azt hiszem az, hogy a Kiliánüzemegységben biztosítani tudtuk a napi kocsikiadást — ez naponta 286 kocsit jelent. Nem kellett a kód szerinti pihenőnapokat a gépkocsivezetőktől elvenni, sőt, az esetleges plusz szabadnapra vonatkozó kéréseket is ki tudtuk elégíteni. Minimális tartalék létszámmal dolgozunk, így a veszteségidőt az üzemegység csökkenteni tudta. Eredményeinket szervezéssel, nem utolsósorban a gépkocsivezetőkkel való nagyon jó kapcsolat fenntartásával és a forgalmi besegítők segítségével értük el. Egyébként az egész Kiliánra jellemző a kollektíva összetartása és a munkához való jó viszonya. A diszpécserek és a műszaki gárda személyes, jó kapcsolata biztosíték arra, hogy a lehető legkisebb legyen a menetkimaradás. A diszpécserek munkája nem látványos, ám felelősségteljes. A főnökség munkaidejének lejárta után az egész üzemegység minden gondja az ő nyakukba szakad, és gyorsan intézkedni kell, mert a kocsi nem állhat, a forgalomnak menni kell. Hogy egymásnak is segítenek — szinte természetes, de keményen dolgoznak az általuk patronált sülysápi öregek otthonában is. Évente két alkalommal társadalmi munkában lemosnak 1800 darab relációtáblát, ha szükséges, besegítenek a forgalomba, hiszen kiválóan vezetnek, és még arra is jut idejük, hogy beteglátogatást szervezzenek. Tasnády László Színvonalasabb utastájékoztatás Közeledik az új metrószakasz átadásának időpontja. A Budapesti Közlekedési Vállalat sokoldalú, az igényeket minél jobban kielégítő utastájékoztatással is készül erre a fontos eseményre. Mint azt a közönségszolgálati osztály vezetője, Pásztor Lajosné elmondta, idei munkájuk szorosan összefügg az új metrószakasz átadásával, rendkívül fontosnak tartja ugyanis a vállalat vezetősége, hogy a közönség pontosan, könnyen tájékozódhassék az utazási körülményekről az októberben átadandó új metrószakaszon és pontosan ismerje a felszíni változásokat is. Ezt minden rendelkezésre álló eszközzel igyekeznek megkönnyíteni. Már készülnek a metróállomásokra kihelyezendő tájékoztató térképek, amelyek tartalmazzák a menetrendi adatokat, utazási feltételeket is. Gondoskodnak az állomások tájékoztató feliratainak, az úgynevezett világító dobozoknak az elkészítéséről, felszereléséről, az állomások oldalfalain látható megállóhely-feliratok kiegészítéséről. Új kocsitérképeket készíttetnek a szerelvényekbe. A kocsiajtók fölötti részen tervezik egy újfajta vonaltérkép elhelyezését, amelyen könnyen, jól követhető az állomások neve — ez a külföldi utasok eligazodását is lényegesen megkönnyíti majd. Kicserélik a vezetőfülkében levő magnószalagokat, kibővítve az új állomások adataival. Részletes útbaigazításra számíthat az utazóközönség a felszínen is. Az új metrószakasz üzembehelyezése körülbelül huszonnégy felszíni járatot is érint. A közönségszolgálati osztály számára ez egyebek között azt jelenti, hogy 550 megállóhelyi táblát és 1565 oldaliránytáblát kell kicseréltetniük. Tervezik azt is, hogy előjelző táblákat helyeznek ki a változtatásokról az érintett járatok megállóiban; szintén a várható módosításokról kívánják informálni az utasokat a főváros nagyobb csomópontjain, például a Batthyány téren, a Marx téren, a Keleti pályaudvarnál, az Élmunkás téren felállított nagyobb méretű, szembetűnő táblákon. Negyvenezer példányban új vonalhálózati térképet készíttetnek; ezek a felszíni változásokat is tartalmazzák. Előreláthatólag az új metrószakasz átadásának időpontjára készülnek el és nem csupán belső használatra szolgálnak, az utazóközönség is megvásárolhatja majd. A vállalat propagandaszolgálatával közösen olyan kiadvány készül, amely a metró két új állomásával, a felszíni változásokkal és egyéb fontos tudnivalókkal ismerteti meg az utasokat. A felszíni tájékoztatást bővítő, javító egyéb intézkedések is várhatók az idén. Tavaly jól bevált a forgalmasabb csomópontok pénztáraiban az információs szolgálat — ezért ezt kiterjesztik a metró és a HÉV-pénztárakra is. Kísérletet kezdtek egy olyan utastájékoztató táblával — húsz autóbusz- és tíz villamosmegállóban már el is helyezték —, amelyen a korábbi minimum—maximum követési idő helyett azt tüntetik fel, hogy csúcsidőben, reggel, este, szombaton, napközben milyen időközökben közlekednek a járművek. Ezáltal még részletesebben, pontosabban tájékozódhat az utas mindenről, ami egy-egy járat forgalmával kapcsolatban érdekli. Sz. V. M. Újítási hónapot és ötletnapot szerveznek az újító kedv serkentésére A párt XII. kongresszusa követelményként fogalmazta meg, hogy a gazdasági hatékonyság növelésében nagyobb szerephez jusson az emberi tényező, az újító, alkotó kezdeményezés. Ez fokozott társadalmi igényt fejez ki az újítók alkotó munkájával szemben, megköveteli azok mozgósítását a VI. ötéves tervből adódó gazdaságpolitikai feladatok eredményes végrehajtása érdekében. Az újító és feltaláló tevékenységnek, mint a műszaki fejlesztés társadalmi erőforrásának, a népgazdaság fejlődésének minden szakaszában fontos szerepe van mind a gazdasági építőmunkában, mind a társadalmi-politikai tudatformálásban. Az újító és feltaláló tevékenységet az V. ötéves tervidőszak eredményei alapján értékelve jelentős fejlődés következett be, öt év átlagában a résztvevők száma csaknem a kétszeresére, a hasznosított újítások száma közel másfélszeresére növekedett, hasznos eredménye pedig megközelítőleg a kétszeresére, 3,6 milliárd forintra, a kifizetett díjak csaknem a kétszeresére növekedtek az elmúlt tervidőszakban. A MAHART vállalati szakszervezeti bizottság, mint e tevékenység egyik fő szervezője és érdekképviseleti szerve mindig nagy jelentőséget tulajdonított az újító mozgalomnak. A vszb évente beszámoltatja a gazdasági vezetést az újítás helyzetéről. A MAHART gazdasági és társadalmi vezetése mindig kiemelten foglalkozott az újítómozgalommal kapcsolatos feladatokkal. Meghatározta a megvalósításra váró célok fő irányvonalát, az ésszerű takarékosság, a hatékonyság növelése, a munka- és környezetvédelem, illetve a minőségi munkavégzés területein. Ez a törekvés érvényesült az elmúlt évek újítási feladatterveiben. A vállalat újítómozgalma 1981-ben érte el a csúcspontot. A KPM-vállalatok újítási versenyének ,,B” kategóriájában egymás után kétszer nyertük el az első helyet. Ezeket az eredményeket azóta nem tudtuk megismételni. Annak ellenére, hogy az V. országos tanácskozás után módosításra került az újítási-találmányi jogszabály, és tágabb teret engedett a mozgalomnak, vállalaton belül némi megtorpanás állapítható meg. Az újítások száma 1983-ban jelentős mértékben visszaesett. Az elfogadott és hasznosított újítások is csökkentek. Vállalatunk vezetésének legfontosabb feladata a további visszaesés megakadályozása, illetve az újítások számának növelése. A negatívum okait kutatva, két lényeges tény állapítható meg. A már említett új újítási jogszabály kimondja, hogy a kereskedelmi termék bevezetésére vonatkozó javaslat nem lehet újítás. A vállalati átszervezés, melynek lényege, hogy a két leányvállalat (Hajójavító és a Balaton) különvált, a tengerhajózás, folyamhajózás, kikötő és vezérigazgatóság újítási ügyei összevonásra kerültek. Újítóinkat ez az esemény megzavarta, kisebb mértékű bizonytalanság tapasztalható. A jövőben célunk és feladatunk ennek megszüntetése, az újítási kedv fokozása, a jelenlegi szervezeti forma széles körű ismertetése, személyes kapcsolatok kialakítása. A vállalati szakszervezeti bizottság márciusban tárgyalta az újítás helyzetét és meghatározta az 1984. évi feladatokat. Többek között, hogy az agitáció és propaganda eszközeivel a munkaverseny és a szocialista brigádmozgalom feltételeinek kialakításánál és értékelésénél fokozott mértékben előtérbe kell helyezni az újítási tevékenységet. A szolgálati helyek és úszóművek bevonásával újítási hónapot és ötletnapot kell szervezni. A gazdasági vezetés vizsgálja felül az eddig alkalmazott újítási díjkulcsaikat és a lehetőséghez mérten a szakmai átlagnak megfelelően magasabb díjkulcsot alkalmazzon, ezzel is serkentve az újítási kedvet. Népgazdasági és vállalati szinten továbbra is várjuk az újítók, feltalálók, a szocialista brigádok valamennyi alkotó, kezdeményező dolgozóit, hogy munkájukkal, társadalmi tevékenységükkel minél szélesebb körben kibontakoztathassák az újítómozgalmat. T. G. Újítási kiállítás Május 18-án újítási kiállítás nyílt a Közlekedési Múzeumban. Az érdeklődők június 17-ig tekinthetik meg azt a mintegy 200 újítást, találmányt, amelyet a vasút, az autóközlekedés, az autójavító ipar, a hajózás, a légiközlekedés, a közlekedésépítés és az útügy területein az utóbbi években hasznosítottak. Május 28. és 31-e között tanácskozást rendeztek a kiállítók, az Országos Találmányi Hivatal és a szakmai szakszervezetek szakértői, ahol az újítói tevékenység jogi és népgazdasági kérdéseivel foglalkoztak. A „KÖZLEKEDÉS” szervezéséről Több mint egy évtizede vagyok olvasója a lapnak. Jól esik összehasonlítani a közlekedési vállalatok munkahelyi demokráciáját vállalatunkéval, megismerkedni emberekkel, vállalati életükkel — írja Hulmann Aranka, a Főtaxi 2. üzemigazgatóságának munkatársa. Mint beszámolójából kitűnik, vállalatánál a lapszervező bizalmiak folyamatos, jó munkát végeznek. Nemcsak előfizetőket szerveznek, hanem felhívják az olvasók figyelmét egy-egy érdekesebb, őket érintő cikkre, az információs jelentésekben pedig szóvá teszik az összegezett véleményeket, észrevételeket, így ezek eljutnak a KSZDSZ kulturális osztályára is. A Közlekedés szerkesztősége köszöni e rendszeres és nagyon hasznos segítséget. Is menetjeggyel való visszaélés súlyos fegyelmi vétség A Bírósági Határozatok című folyóirat olyan bírósági döntéseket tartalmaz, amelyek meghatározóak a gyakorlat szempontjából. Egy ilyen döntést ismertetünk az alábbiakban. N.'t r. több éve állt a vállalat alkalmazásában, az utóbbi két évben autóbuszvezetői munkakört töltött be. Az üzemvezető elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta. Vétkes kötelezettségszegésül a következőket rótta a terhére: — 1982. december 4-én az egyik utas részére 8 Ft viteldíj kifizetése ellenére nem adott menetjegyet; — 1982. december 10-én elvesztette a kalauztáskáját a benne levő menetjegyekkel együtt; kor— 1982. december 15-én szabályszerű vezénylés ellenére nem jelentkezett szolgálatra, ezért az egyik menetrend szerinti autóbuszjárat kimaradt; — 1982. október 23-án végzett szolgálata alatt ALMEX géppel adta ki a menetjegyeket. A bevétel teljes értékű elszámolását bizonyító gépi ellenőrző szalagot azonban elvesztette. Cselekményeivel súlyos fegyelmi vétségeket valósított meg, és a korábbi fegyelmi büntetéseit súlyosítóként értékelve, az elbocsátás fegyelmi büntetés áll arányban az említett magatartásokkal, annál is inkább, mert a vállalatnál elszaporodott a menetjegyekkel való visszaélések száma. Az autóbuszvezető a MOB-hez benyújtott kérelmében a fegyelmi büntetés enyhítését kérte. Azzal védekezett, hogy hiánya keletkezett és a 8 Ft viteldíjat annak fedezésére fordította, a menetjegyekkel elvesztett kalauzi táska miatt pedig már kártérítésre kötelezték. Előadta, hogy december 15-ére nem kapott vezénylést, illetve az elveszített ALMEX ellenőrző szalag ellenére pontosan leszámolt. Hivatkozott nehéz családi körülményeire, arra, hogy két kiskorú gyermekét, idős édesanyját és beteg feleségét tartja el, szakmunkásképző tanfolyamot végez. Az MDB elutasította kérelmét, ezért a dolgozót az MDB-határozat illetőleg a fegyelmi határozat megváltoztatása érdekében — keresetet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz. A munkaügyi bíróság az elbocsátás fegyelmi büntetést hathavi időtartamú, 200 Ft alapbér csökkentés fegyelmi büntetésre mérsékelte. A munkaügyi bíróság álláspontja szerint az MDB határozatában ezért nem minősítette fegyelmi vétségnek a kalauzi táska jegyszereléssel együtt történt elvesztését, mert emiatt a dolgozót már kártérítésre kötelezték. De nem találta bizonyítottnak a december 15-i vezénylés elmulasztásából eredő kötelezettségszegést sem, mert a dolgozó a havi beosztáson e napra nem volt vezényelve, a vállalat később módosította a beosztást, de erről a dolgozót — kellő időben és módon — nem tájékoztatta. A munkaügyi bíróság N. N. terhén maradt két kötelezettségszegés alapján, továbbá az előző fegyelmi büntetéseinek — mint súlyosító körülményeknek — valamint nehéz családi körülményeinek és megbánó magatartásának — mint enyhítő tényezőknek — figyelembevételével az elbocsátás fegyelmi büntetést túl súlyosnak találta. A munkaügyi bíróság jogerős ítélete ellen törvényességi óvást jelentettek be, megalapozottan. A felsőfokú bíróság véleménye szerint a munkaügyi bíróság helytállóan állapította meg, hogy az autóbuszvezető az 1982. december 4-i és október 23-i munkavégzése során fegyelmi vétséget követett el, tévedett azonban, amikor mérsékelte a fegyelmi büntetést. N. N. autóbuszvezetői beosztásában jegykezelői munkát is végzett. Fegyelmi vétségként értékelt „két” magatartása egyrészt a menetjeggyel való visszaélés, másrészt a menetjegyek napi bevételének elszámolását, ellenőrzését megakadályozó cselekménye. A menetjeggyel való visszaélés felfedezése igen nehéz, szinte kizárólag tettenéréssel valósítható meg. Az állandó ítélkezési gyakorlat az ilyen jellegű visszaélésnél sem az ismételtséget, sem a komolyabb értékre történt elkövetést nem tartja szükségesnek a legsúlyosabb fegyelmi büntetés kiszabásához. A büntetés kiszabásánál nem hagyható figyelmen kívül azsem, hogy a vállalatnál elszaporodott a jegycsalások száma — ezek társadalmi veszélyessége nagy — a visszaélések az utazóközönség véleményét károsan befolyásolják. N. N.-nek a menetjegyek napi elszámolását, ellenőrzését megakadályozó cselekménye szintén súlyos fegyelmi vétség. A vállalatnál ugyanis az ALMEX jegykiadó gép ellenőrző szalagja alapján ellenőrzi a napi bevételeket , a szalag hiánya a bevétel valóságos összegének ellenőrizhetőségét hiúsítja meg, ennélfogva alkalmas az esetleges visszaélésre. Figyelemmel az elkövetett fegyelmi vétségek súlyára, továbbá arra, hogy N. N. ismételten követte el a jegyvisszaélést, a munkaügyi bíróság akkor járt volna el megfelelően, ha a dolgozó keresetét elutasítja. Dr. Szűcs közlekedéstörténeti emlék Közlekedéstörténeti emlék lett az egyik utolsó IK 66-os autóbuszból a 4-es Volánnál. Az egyik utolsó „farost” kicsinosították és az egri üzemegység telepén felállították május 1-e alkalmából. A buszokhoz sok kedves emlék fűzi a volánosokat, és az utasokat egyaránt. Megbízható, strapabíró buszok voltak. Az Egerben kiállított autóbuszszal Göböly Antal és Papp Ferenc járt, az autóbusszal 715 000 km-t tettek meg. Főként Fegercsehi környékén végeztek munkásszállítást. Az eredeti állapotába helyreállított autóbuszban archív képeken kívánják majd bemutatni a személyszállítás múltjának érdekes mozzanatait. Jeszenszky István KÖZLEKEDÉS 5