Közlekedési Közlöny, 1949 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1949-10-02 / 40. szám

40. szám. Közlekedési Közlöny Indokolás: A Magyar Vasúti Arudíjszabás III. rész 2010 sz. díjkedvezmény a hasáb-, dorong-, hasított dorong-, vékony dorong- és tuskófára alkalmazható; az ág- és galyfa Fuvardíját a Magyar Vasúti Arudíjszbás I. rész B) szakasz Áruosztályozás F—2. tétel e) 2. p. értelmében a 7/a osztály díjtételével kell helyesen felszámítani, ezért a vasutat a Vüsz. 79. §-a alapján a kereseti fuvardíjkülönbözet jogosan­­ megilleti. A bíróság azonban alperes beszámítási kifogását is indokoltnak találta. Az átvevő ugyanis nem köteles a fu­vardíj felszámítását a küldemény átvételekor ellenőrizni, mert annak összegét —­ ha kereskedő — maradéktalanul az eladási árhoz számítja s így reá nézve közömbös, hogy a vasút mennyit számít fel, mert azt végeredményben a vevő fizeti. Elfogadható ugyan az a felperesi álláspont,­­hogy a Vüsz. 79. §-a alapján utólag követelhető fuvardíjkülönbözet a kereskedelmi kockázathoz tartozik, azonban a bíróság álláspontja szerint csak abban az esetben, ha a gazdasági élet rendje nem volna kötött, s a kereskedő az Árut tetszés szerinti haszonkulcs felszámításával adhatná el. A felperes által érvényesített fuvardíjkülönbözetet alperes a vevőkre utólag már nem háríthatja át, tehát azon elv, hogy a fuvar­díj a vevőre áthárítható, ebben az esetben megtörik, s így felperes a saját hibájából előállott fuvardíjkülönbözet köve­telésére mindaddig nem jogosult, míg törvényes útja nem nyílik annak, hogy alperes a különbözetet a vevőkre áthá­ríthassa. (Szegedi jb. P. 4.179/1948.) A törvényszék a járásbíróság ítéletét megváltoztatja, felperes keresetének helyt ad, alperes beszámítási kifogását elutasítja. Indokolás: Felperes a Vüsz. 79. §-a alapján az egyéves elévülési határidőn belül jogosan követelheti a helytelenül kiszámított és a jogosan felszámítható fuvardíj közötti kü­lönbözetet, annál is inkább, mert a 6810/1938. M. E. sz. rendelettel közzétett Vüsz. és a díjszabások mindenki szá­mára hozzáférhetők, továbbá, mert alperes, mint fakeres­kedő, a megkívánt­­ gondosság kifejtése mellett kell, hogy ismerje a tüzelésre alkalmas fanemek fuvardíjának díjtéte­leit, s tudnia kellett azt is, hogy a 2010 sz. díjkedvezmény a per tárgyát képező küldeményekre nem vonatkozik, tehát felperes alkalmazottja a fuvardíjakat tévesen számította fel. A fellebbezési bíróság az 1. bírósági jogi álláspontjától eltérően nem találta helytállónak a keresettel szemben al­peres beszámítási kifogását, mert alperes átal felhozott azon tény, hogy a Vüsz. 79. §-a alapján utánfizetendő fuvardíjat a az eladási árába utólag már nem kalkulálhatja be, a ve­vőkre nem háríthatja át, s ezáltal a vasút hibájából káro­sodik, a felperesre nem tartozik. Alperes károsodása ugyanis ama gondatlanságra vezethető vissza, hogy felperes közegé­nek nyilvánvaló tévedését nem ismerte fel, holott mint fa­kereskedőnek, a díjtételek tudatában felperes tévedését már a fuvarlevél kiváltása alkalmával fel kellet volna ismernie. (Szegedi törv. Pf. II. 544/1949.) Az ítélőtábla a törvényszék ítéletét helybenhagyja. Indokolás: Alaptalan alperes azon felülvizsgálati pa­nasza, hogy az üzleti életben nem szokásos a vasút által felszámított fuvardíjat ellenőrizni, s mert ezt alperes sem tette, — hiszen kötelességében sem állott —, részéről gon­datlanság nem forog fenn, s így vele szemben annak követ­kezményei sem alkalmazhatók, mert alperes fakereskedőcég, mely áruját a termelő helyekről rendszerint vasúton fuva­roztatja, s minthogy így a fuvardíjakkal szükségképen sok­szor akad dolga, okszerű vélelem szól amellett, hogy a kü­lönféle faáruk, köztük a peres küldemények díjtételeit is ismernie kell. De túl ezen, az alperesi magatartásban bizo­nyos mérvű további gondatlanság is kimutatható. A fuvar­levelekből ugyanis meg lehet állapítani, hogy a vasúti alkal­mazott a küldeményeket eredetileg magasabb díjtételű helyes áruosztályba sorozta, s e bejegyzések áthúzása után írta csak be azokat az adatokat, amelyek később helyteleneknek bizo­nyultak. Figyelemmel az előbb említett vélelemre is, a kö­teles gondosság kifejtése mellett alperes tisztázhatta volna a fuvardíj kifizetése előtt arra illetékes felperesi közegnél e javítások ügyét, amit annyival inkább megtehetett volna, mert ebből anyagi kára sem származhatott. Meg nem cáfolt peradatok szerint ugyanis a fát oly megállapodással adta el, hogy a vevők a fuvardíjat is megfizetni tartoztak, és­pedig közvetlenül a felperes pénztárához, mert a küldemé­nyeket ők váltották ki az állomáson. Ha tehát alperes a fuvardíj kérdését a fuvarleveleknek részére kézbesítésekor nyomban tisztázza, a jelen per tárgyát képező különbözetét is idejében átháríthatta volna a vevőkre, mely körülmény egyébként jelen per eldöntése szempontjából az ítélőtábla megítélése szerint sem bír jelentőséggel. (Szegedi Tábla P. III. 998/1949.) 146/1949. hl. sz. Néh. ifj. Wolf Mártonná sz. Jandtner Katalin örökösei: kiskorú Wolf Márton, Kálmán,­­Katalin és Anna Rozália paksi lakosok a Tolna vármegye alispánja által vezetett hajólevélkönyvben 4884/1948. sorszám alatt beiktatott, az 1932. évben Baján Keiser József hajóács műhelyében épült 23,7 tonna hordképességű „Misi” nevű laposfenekű fauszály­­hajójuknak az 1927:IX. tc. értelmében a hajólajstromba való bejegyzését kérték. Felhívja ennélfogva az alulírott hatóság az idézett te.­tt. §-a értelmében azokat, akiknek erre a hajóra tulajdon­joguk vagy egyéb dologi joguk van, hogy igényüket 1949. évi szeptember 15. napjáig a központi telekkönyvi hivatal főnökénél (Budapest, V., Markó­ u. 16. II. 47.) jelentsék be, mert ellenkező esetben a hajó az előadott kérelemhez képest a hajólajstromba be fog jegyeztetni. Budapest, 1949 augusztus 9. Dr. Hévízi András s. k. törvényszéki bíró. 9. számú Árfolyam ér­tesí­tő. Érvényes 1949. évi szeptember hó 24-től további intézkedésig­. I. rész. Fizetésül kizárólag U. S. A. Dollár bankjegyek, valamint Svájci frank bankjegyek és Svájci frank ezüst érmék fogad­hatók el. II rész. 100 csehszlov. kor. 1­8­56 Svájci fr. a CSD vasuthiv. átsz. árf. alapján. Ezek a II. részben foglalt árfolyamok csakis a Közle­kedési Közlöny 1947. évi július hó 27-én kelt 31. számában közzétett MÁV. 55032/1947. LH. III. sz. Hirdetmény szerinti átszámításokra alkalmazható. pénz áru forint 100 Svájci frank 1 . 269'60 276'40 100 U. S. A. dollár­­ 1.159-30 1.188-60 100 Svéd Korona = 224'— 229'70 100 dinár — 8'62 Svájci fr. a JDZ » 100 Schilling = 41'16 Svájci fr. az ÖBD » 100 Zloty = 4-22 Svájci fr. a PKP » 100 Lira = 1'89 Svájci fr. a FS » 417 -C EXPORT - IMPORT")­ Magyar Külforgalmi N. V. Budapest, V., Deák F.­u. 5. Telefon: 187-800. Textilgyártmányok, bőr és szőrmeexport. Nyersanyag-, félkészáru és cserzőanyag- import. 99 Lignimpex“ Nationalnntemehmen für den Anssenhandel der Holz und Papier­industrie. Budapest, V., Nádor-u. 4. Tel.: 182-960, 183-960. Telegr.: Lignimpex Budapest. Ausschliessliche Einfuhr und Ausfuhr von Holz Papier und Kohle. Ferunion Ungarische Aussenhandelsgesellschaft für Technische Produkte. Budapest, 53. Postfach No 74. Eisenwaren. Werkzeuge, Aluminium-Erzeugnisse, Motorräder, Fahrräder, Nähmaschinen, Sportartikei, Sanitäre Einrichtungen, Baumaterialien, Glas und Porzellanwaren, Schreibwaren. Elektroimpex Aussenhandelsgesellschaft für Elektrische und Feinmechanische Erzeugnisse. Budapest, V., Zrinyi-u. 7. Tel.: 182-920. Drahtanschrift: Elektro, Budapest. Elektrische Artikel- Fernmeldetechnisehe u. Vaeuumtechnische Artikel - Optische u. Feinmasohine Artikel-Radioröhren-Glühlampen.

Next