Közlekedési Közlöny, 1949 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1949-10-02 / 40. szám
40. szám. Közlekedési Közlöny Indokolás: A Magyar Vasúti Arudíjszabás III. rész 2010 sz. díjkedvezmény a hasáb-, dorong-, hasított dorong-, vékony dorong- és tuskófára alkalmazható; az ág- és galyfa Fuvardíját a Magyar Vasúti Arudíjszbás I. rész B) szakasz Áruosztályozás F—2. tétel e) 2. p. értelmében a 7/a osztály díjtételével kell helyesen felszámítani, ezért a vasutat a Vüsz. 79. §-a alapján a kereseti fuvardíjkülönbözet jogosan megilleti. A bíróság azonban alperes beszámítási kifogását is indokoltnak találta. Az átvevő ugyanis nem köteles a fuvardíj felszámítását a küldemény átvételekor ellenőrizni, mert annak összegét — ha kereskedő — maradéktalanul az eladási árhoz számítja s így reá nézve közömbös, hogy a vasút mennyit számít fel, mert azt végeredményben a vevő fizeti. Elfogadható ugyan az a felperesi álláspont,hogy a Vüsz. 79. §-a alapján utólag követelhető fuvardíjkülönbözet a kereskedelmi kockázathoz tartozik, azonban a bíróság álláspontja szerint csak abban az esetben, ha a gazdasági élet rendje nem volna kötött, s a kereskedő az Árut tetszés szerinti haszonkulcs felszámításával adhatná el. A felperes által érvényesített fuvardíjkülönbözetet alperes a vevőkre utólag már nem háríthatja át, tehát azon elv, hogy a fuvardíj a vevőre áthárítható, ebben az esetben megtörik, s így felperes a saját hibájából előállott fuvardíjkülönbözet követelésére mindaddig nem jogosult, míg törvényes útja nem nyílik annak, hogy alperes a különbözetet a vevőkre átháríthassa. (Szegedi jb. P. 4.179/1948.) A törvényszék a járásbíróság ítéletét megváltoztatja, felperes keresetének helyt ad, alperes beszámítási kifogását elutasítja. Indokolás: Felperes a Vüsz. 79. §-a alapján az egyéves elévülési határidőn belül jogosan követelheti a helytelenül kiszámított és a jogosan felszámítható fuvardíj közötti különbözetet, annál is inkább, mert a 6810/1938. M. E. sz. rendelettel közzétett Vüsz. és a díjszabások mindenki számára hozzáférhetők, továbbá, mert alperes, mint fakereskedő, a megkívánt gondosság kifejtése mellett kell, hogy ismerje a tüzelésre alkalmas fanemek fuvardíjának díjtételeit, s tudnia kellett azt is, hogy a 2010 sz. díjkedvezmény a per tárgyát képező küldeményekre nem vonatkozik, tehát felperes alkalmazottja a fuvardíjakat tévesen számította fel. A fellebbezési bíróság az 1. bírósági jogi álláspontjától eltérően nem találta helytállónak a keresettel szemben alperes beszámítási kifogását, mert alperes átal felhozott azon tény, hogy a Vüsz. 79. §-a alapján utánfizetendő fuvardíjat a az eladási árába utólag már nem kalkulálhatja be, a vevőkre nem háríthatja át, s ezáltal a vasút hibájából károsodik, a felperesre nem tartozik. Alperes károsodása ugyanis ama gondatlanságra vezethető vissza, hogy felperes közegének nyilvánvaló tévedését nem ismerte fel, holott mint fakereskedőnek, a díjtételek tudatában felperes tévedését már a fuvarlevél kiváltása alkalmával fel kellet volna ismernie. (Szegedi törv. Pf. II. 544/1949.) Az ítélőtábla a törvényszék ítéletét helybenhagyja. Indokolás: Alaptalan alperes azon felülvizsgálati panasza, hogy az üzleti életben nem szokásos a vasút által felszámított fuvardíjat ellenőrizni, s mert ezt alperes sem tette, — hiszen kötelességében sem állott —, részéről gondatlanság nem forog fenn, s így vele szemben annak következményei sem alkalmazhatók, mert alperes fakereskedőcég, mely áruját a termelő helyekről rendszerint vasúton fuvaroztatja, s minthogy így a fuvardíjakkal szükségképen sokszor akad dolga, okszerű vélelem szól amellett, hogy a különféle faáruk, köztük a peres küldemények díjtételeit is ismernie kell. De túl ezen, az alperesi magatartásban bizonyos mérvű további gondatlanság is kimutatható. A fuvarlevelekből ugyanis meg lehet állapítani, hogy a vasúti alkalmazott a küldeményeket eredetileg magasabb díjtételű helyes áruosztályba sorozta, s e bejegyzések áthúzása után írta csak be azokat az adatokat, amelyek később helyteleneknek bizonyultak. Figyelemmel az előbb említett vélelemre is, a köteles gondosság kifejtése mellett alperes tisztázhatta volna a fuvardíj kifizetése előtt arra illetékes felperesi közegnél e javítások ügyét, amit annyival inkább megtehetett volna, mert ebből anyagi kára sem származhatott. Meg nem cáfolt peradatok szerint ugyanis a fát oly megállapodással adta el, hogy a vevők a fuvardíjat is megfizetni tartoztak, éspedig közvetlenül a felperes pénztárához, mert a küldeményeket ők váltották ki az állomáson. Ha tehát alperes a fuvardíj kérdését a fuvarleveleknek részére kézbesítésekor nyomban tisztázza, a jelen per tárgyát képező különbözetét is idejében átháríthatta volna a vevőkre, mely körülmény egyébként jelen per eldöntése szempontjából az ítélőtábla megítélése szerint sem bír jelentőséggel. (Szegedi Tábla P. III. 998/1949.) 146/1949. hl. sz. Néh. ifj. Wolf Mártonná sz. Jandtner Katalin örökösei: kiskorú Wolf Márton, Kálmán,Katalin és Anna Rozália paksi lakosok a Tolna vármegye alispánja által vezetett hajólevélkönyvben 4884/1948. sorszám alatt beiktatott, az 1932. évben Baján Keiser József hajóács műhelyében épült 23,7 tonna hordképességű „Misi” nevű laposfenekű fauszályhajójuknak az 1927:IX. tc. értelmében a hajólajstromba való bejegyzését kérték. Felhívja ennélfogva az alulírott hatóság az idézett te.tt. §-a értelmében azokat, akiknek erre a hajóra tulajdonjoguk vagy egyéb dologi joguk van, hogy igényüket 1949. évi szeptember 15. napjáig a központi telekkönyvi hivatal főnökénél (Budapest, V., Markó u. 16. II. 47.) jelentsék be, mert ellenkező esetben a hajó az előadott kérelemhez képest a hajólajstromba be fog jegyeztetni. Budapest, 1949 augusztus 9. Dr. Hévízi András s. k. törvényszéki bíró. 9. számú Árfolyam értesítő. Érvényes 1949. évi szeptember hó 24-től további intézkedésig. I. rész. Fizetésül kizárólag U. S. A. Dollár bankjegyek, valamint Svájci frank bankjegyek és Svájci frank ezüst érmék fogadhatók el. II rész. 100 csehszlov. kor. 1856 Svájci fr. a CSD vasuthiv. átsz. árf. alapján. Ezek a II. részben foglalt árfolyamok csakis a Közlekedési Közlöny 1947. évi július hó 27-én kelt 31. számában közzétett MÁV. 55032/1947. LH. III. sz. Hirdetmény szerinti átszámításokra alkalmazható. pénz áru forint 100 Svájci frank 1 . 269'60 276'40 100 U. S. A. dollár 1.159-30 1.188-60 100 Svéd Korona = 224'— 229'70 100 dinár — 8'62 Svájci fr. a JDZ » 100 Schilling = 41'16 Svájci fr. az ÖBD » 100 Zloty = 4-22 Svájci fr. a PKP » 100 Lira = 1'89 Svájci fr. a FS » 417 -C EXPORT - IMPORT") Magyar Külforgalmi N. V. Budapest, V., Deák F.u. 5. Telefon: 187-800. Textilgyártmányok, bőr és szőrmeexport. Nyersanyag-, félkészáru és cserzőanyag- import. 99 Lignimpex“ Nationalnntemehmen für den Anssenhandel der Holz und Papierindustrie. Budapest, V., Nádor-u. 4. Tel.: 182-960, 183-960. Telegr.: Lignimpex Budapest. Ausschliessliche Einfuhr und Ausfuhr von Holz Papier und Kohle. Ferunion Ungarische Aussenhandelsgesellschaft für Technische Produkte. Budapest, 53. Postfach No 74. Eisenwaren. Werkzeuge, Aluminium-Erzeugnisse, Motorräder, Fahrräder, Nähmaschinen, Sportartikei, Sanitäre Einrichtungen, Baumaterialien, Glas und Porzellanwaren, Schreibwaren. Elektroimpex Aussenhandelsgesellschaft für Elektrische und Feinmechanische Erzeugnisse. Budapest, V., Zrinyi-u. 7. Tel.: 182-920. Drahtanschrift: Elektro, Budapest. Elektrische Artikel- Fernmeldetechnisehe u. Vaeuumtechnische Artikel - Optische u. Feinmasohine Artikel-Radioröhren-Glühlampen.