Közlekedéstudományi Szemle, 1966 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1966 / 2. szám - KÖNYVSZEMLE - Rév Pál: G. Wissmann repüléstörténeti könyvéről [Könyvismertetés]
XVI. ÉVFOLYAM 1966. 2. SZÁM és nemzetközi szakirodalmát. Széleskörű nemzetközi levelezésük is jelentős. Zsélyi szakkönyve két német kiadást ért meg. Tolnay Lajos meteorológus 1903 januárjában Berson léghajóssal a Preussen nevű léggömbbel Berlin közelében 10 800 m magasra emelkedett. Érdemei elismeréséül a Tudományos Léghajózás Nemzetközi Bizottsága tagjául választotta. Kotter Lajos gépészmérnök, repülőgéptervező az 1920-as évek elejétől 1955-ig nemcsak a magyar vitorlázó repülés egyik megalapozója és vezetője volt, de a nemzetközi repülőszervezetekben és a szakirodalomban is tekintélyt vívott ki hazájának. 1936- ban a berlini olimpiai játékok idején, Berlin—Kiel között végrehajtott vitorlázó repülésével a távolsági célrepülés világrekordját szerezte meg. Tevékenységével a német szakirodalom többször is foglalkozott. Risztics János hosszú évekig volt a német légiforgalom és repülőgépipar szolgálatában. Németországban 1927-ben motoros repülőgépen távolsági és időtartam világrekordot ért el. Ezek csak kiragadott példák a magyar aviatika külföldi kapcsolataiból. Sorolhatnánk még a neveket és az eseményeket, de ez most nem feladatunk. Bántó, hogy a szerző ezeket a leglényegesebb magyar vonatkozásokat könyvéből kihagyta, pedig bő forrást talált volna rájuk a német irodalomban. Még bántóbb a magyar kiadótól, hogy ezt az írótól nem igényelte és nem igyekezett a könyvhöz függelékként legalább ízleltetőt adni a magyar repülés történetéből. Legyen ez tanulság a kiadónak, hogy hasonló munka előkészítése esetén előzetesen kérje az illetékes szakkörök tanácsát. 4 Zsélyi Aladár: A repülőgéptechnika alapelvei. Harmadik kiadás. Budapest, ifj. Nagel Ottó Bizománya, 1911. 102 p. 5 Zsélyi, Aladár: Prinzipen der Flugtechnik. Rostock, Volckman, 1910. 80 p., továbbá: Zsélyi, Aladár: Die Gas-Turbine Bestrebungen zur Schaffung der neuen Wärmekraftmaschine. Übers: March, Joseph. Berlin Volchmann 1913. p. 04. Meg kell jegyeznünk: magunk is hibásak vagyunk, hogy aviatikai múltunk még nem vívta ki magának a megillető helyét az egyetemes aviatika történetében. A külföldi szaklapokban elhelyezendő cikkek, tanulmányok hozzásegítenének, hogy határainkon túl is értékeljék elődeink munkáját. Minden eszközt fel kell erre a célra használnunk. Kiváló alkalom kínálkozott volna pl. erre a MALÉV-nek a külföld részére 1964-ben kiadott, a repülés történetét ábrákkal illusztrált naptárában is. De a MALÉV, bár magyar vállalat, a magyar repüléstörténet megismertetése helyett mégis a külföldi eredmények propagálását segítette. A kiadói tevékenységre visszatérve, meg kell említenünk a könyv másik szépséghibáját is. Mindjárt az előszóban olyan értelemzavaró mondat van, amely az eredeti német kiadásban nem szerepel. A mű 10. oldalán a szerző közli, hogy az olvasó a könyvében részletes forrás- és irodalomjegyzéket talál. A német kiadásban ez 16 oldalra terjed. A magyar kiadásból viszont a bibliográfia kimaradt. Ha ez tudatos volt, akkor az erre való utalást ki kellett volna hagyni. Azonban ez a „takarékosság” a könyv tudományos értékét erősen csökkenti. A felsorolt hiányosságok ellenére indokolt volt ennek az egyetemes repüléstörténeti könyvnek magyar nyelvű megjelentetése. Madarász László könyve óta ugyanis az egész témát összefoglaló magyar mű nem jelent meg. Összefoglalásul megállapíthatjuk, hogy bár Wissmann könyve nem pótolhatja egy tudományos igénnyel írott, marxista értékelésű magyar repüléstörténeti munka kiadását, általános nemzetközi tájékozódásra igen alkalmas. A kiadót és az Athenaeum Nyomdát dicséri, hogy a könyv ízlésesebb köntösben, szebb papíron, színvonalasabb nyomdatechnikával jelent meg, mint az eredeti német kiadás. 6 Madarász László : A levegő meghódítása, Bp. 1925. Világirodalom Kiadás, 392 p. 89