Közlekedéstudományi Szemle, 1966 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1966 / 2. szám - KÖNYVSZEMLE - Rév Pál: G. Wissmann repüléstörténeti könyvéről [Könyvismertetés]

XVI. ÉVFOLYAM 1966. 2. SZÁM­ ­és nemzetközi szakirodalmát. Széleskörű nemzet­közi levelezésük is jelentős. Zsélyi szakkönyve­ két német kiadást ért meg­. Tolnay Lajos meteorológus 1903 januárjában Berson léghajóssal a Preussen nevű léggömbbel Berlin közelében 10 800 m magasra emelkedett. Érdemei elismeréséül a Tudományos Léghajózás Nemzetközi Bizottsága tagjául választotta. Kotter Lajos gépészmérnök, repülőgéptervező az 1920-as évek elejétől 1955-ig nemcsak a magyar vi­torlázó repülés egyik megalapozója és vezetője volt, de a nemzetközi repülőszervezetekben és a szakiro­dalomban is tekintélyt vívott ki hazájának. 1936- ban a berlini olimpiai játékok idején, Berlin—Kiel között végrehajtott vitorlázó repülésével a távol­sági célrepülés világrekordját szerezte meg. Tevé­kenységével a német szakirodalom többször is fog­lalkozott. Risztics János hosszú évekig volt a német légi­forgalom és repülőgépipar szolgálatában. Németor­szágban 1927-ben motoros repülőgépen távolsági és időtartam világrekordot ért el. Ezek csak kiragadott példák a magyar aviatika külföldi kapcsolataiból. Sorolhatnánk még a neve­ket és az eseményeket, de ez most nem feladatunk. Bántó, hogy a szerző ezeket a leglényegesebb magyar vonatkozásokat könyvéből kihagyta, pe­dig bő forrást talált volna rájuk a német irodalom­ban. Még bántóbb a magyar kiadótól, hogy ezt az írótól nem igényelte és nem igyekezett a könyvhöz függelékként legalább ízleltetőt adni a magyar repü­lés történetéből. Legyen ez tanulság a kiadónak, hogy hasonló munka előkészítése esetén előzetesen kérje az illetékes szakkörök tanácsát. 4 Zsélyi Aladár: A repülőgéptechnika alapelvei. Harmadik kiadás. Budapest, ifj. Nagel Ottó Bizománya, 1911. 102 p. 5 Zsélyi, Aladár: Prinzipen der Flugtechnik. Rostock, Volckman, 1910. 80 p., továbbá: Zsélyi, Aladár: Die Gas-Turbine Bestrebungen zur Schaffung der neuen Wärmekraftmaschine. Übers: March, Joseph. Berlin Volchmann 1913. p. 04. Meg kell jegyeznünk: magunk is hibásak va­gyunk, hogy aviatikai múltunk még nem vívta ki magának a megillető helyét az egyetemes aviatika történetében. A külföldi szaklapokban elhelyezendő cikkek, tanulmányok hozzásegítenének, hogy hatá­rainkon túl is értékeljék elődeink munkáját. Min­den eszközt fel kell erre a célra használnunk. Kiváló alkalom kínálkozott volna pl. erre a MALÉV-nek a külföld részére 1964-ben kiadott, a repülés történetét ábrákkal illusztrált naptárában is. De a MALÉV, bár magyar vállalat, a magyar re­püléstörténet megismertetése helyett mégis a kül­földi eredmények propagálását segítette. A kiadói tevékenységre visszatérve, meg kell em­lítenünk a könyv másik szépséghibáját is. Mindjárt az előszóban olyan értelemzavaró mondat van, amely az eredeti német kiadásban nem szerepel. A mű 10. oldalán a szerző közli, hogy az olvasó a könyvében részletes forrás- és irodalomjegyzéket talál. A német kiadásban ez 16 oldalra terjed. A magyar kiadásból viszont a bibliográfia kima­radt. Ha ez tudatos volt, akkor az erre való utalást ki kellett volna hagyni. Azonban ez a „takarékos­ság” a könyv tudományos értékét erősen csök­kenti. A felsorolt hiányosságok ellenére indokolt volt ennek az egyetemes repüléstörténeti könyvnek ma­gyar nyelvű megjelentetése. Madarász László könyve­ óta ugyanis az egész témát összefoglaló magyar mű nem jelent meg. Összefoglalásul megállapíthatjuk, hogy bár Wiss­­mann könyve nem pótolhatja egy tudományos igénnyel írott, marxista értékelésű magyar repü­léstörténeti munka kiadását, általános nemzetközi tájékozódásra igen alkalmas. A kiadót és az Athenaeum Nyomdát dicséri, hogy a könyv ízlésesebb köntösben, szebb papíron, szín­vonalasabb nyomdatechnikával jelent meg, mint az eredeti német kiadás. 6 Madarász László : A levegő meghódítása, Bp. 1925. Világirodalom Kiadás, 392 p. 89

Next