Közlekedéstudományi Szemle, 1967 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1967 / 11. szám - Rév Pál: Emlékezés a kormányozható léghajó magyar származású feltalálójára
Emlékezés a kormányozható léghajó magyar származású feltalálójára RÉV PÁL A technika történetének jelentős szakasza fejeződött be a kormányozható léghajó feltalálásával. Ez az időszak kezdődött a modern léghajózás megteremtésével és befejeződött a Schwarz-féle léghajó sikeres próbaútjával. Az utódokra már csak a tökéletesítés munkája maradt. A Montgolfier testvérek meleg levegővel töltött léggömbje 1783-ban a világon elsőnek emelkedett a magasba. A levegőnél könynyebb test, a léggömb volt tehát az első jármű, mely a levegő birodalmát hozzáférhetővé tette az emberiség számára. A kezdet sikerei után azonban fejlődésében hosszú ideig megakadt. A léggömb felemelkedett ugyan a levegőbe, de mozgásában teljesen a szél szeszélyétől függött, irányát nem választhatta meg. Az idők folyamán alig változott. Technikai tökéletlenségét az egyéni teljesítmények terén elért rekordokkal igyekeztek leplezni. Az emberiség évezredes vágyát, a repülést, a tetszés szerinti helyváltoztatást a léggömb nem oldotta meg. A modern léghajózás kezdetétől foglalkoztatta a kísérletezőket a léggömb kormányzásának, irányításának megoldása. B. Franklin, az Amerikai Egyesült Államok későbbi elnöke, aki Párizsban végignézte a Mongolfier- és a Charles-féle léggömbök első felszállásait, tapasztalatait így rözítette . . .Beláthatatlan előnyt jelentene, ha megoldódna a léggömb vízszintes irányítása”. A múlt század első felében az ábrándos elképzeléseken túl (léggömbök madarakkal vontatása) többen a vízi járművek módjára, vitorlák, evezőlapátok használatával akarták megoldani a léggömbök irányítását. Az utóbbi elképzelésnél az alapgondolat volt hibás : a vitorlás hajóra két tényező, a víz ellenállása és a szél ereje hat. E két erő teszi képessé a vezetőt, hogy a szél irányától eltérően manőverezhessen. Ezt a léggömbre azért nem lehetett alkalmazni, mert a szél erején kívül a másik erőt nélkülözte. Még a könnyűsúlyú robbanómotor váratott magára. Arra azonban nemsokára rájöttek, hogy a léghajó ellenállását lényegesen csökkenteni lehet, ha annak alakját megváltoztatják, szivar vagy orsó alakra, vagyis áramvonalasra képezik ki. A múlt század második felében pedig már sor kerülhetett a léghajók mechanikus eszközökkel történő helyváltoztatására. Ennek első úttörője II. Giffard, aki 1852— 1855 között épített orsó formájú léghajóiban gőzmotort helyezett el és légcsavart alkalmazott. Az ún. puha testű léghajójában a gáz eloszlása nem volt egyenletes. Egy része menetközben elillant, a hajótest behorpadt, burkolóhálója meglazult és szerencsés kimenetelű balesetet okozott. A nyomdokain haladók által végrehajtott módosítások sem hozták meg a kívánt eredményt. Giffard és a többiek példáján okulva a kutatók, kísérletezők levonhatták azt a következtetést, hogy a kormányozható léghajó megvalósításának a könnyű és üzembiztos hajtóerőn kívül egyéb szerkezeti akadályai is vannak. Ilyenek a léghajótest alakja, merevítése, a gondola felfüggesztése, a kormányzószerkezetek kialakítása, hogy csak a legfontosabbakat említsük. A XIX. század utolsó évtizedeiben különböző tervek készültek, hogy a fenti hiányosságokat megszüntetve, megvalósuljon a kormányozható léghajó. Ebben az időben már a benzinmotorok LE/kg súlyának fokozatos csökkenése biztató tényező volt a probléma megoldásában. A kutatói munkában kortársait maga mögött hagyva, sikerült elsőnek célba érnie egy különös pályafutású embernek. Könnyűfémből a világon elsőnek készített üzemképes közlekedési eszközt a magyar származású Schwarz Dávid. Ebben az évben van 70. évfordulója, hogy alumíniumból készült léghajója sikeresen a levegőbe emelkedett. Sajnos, a feltaláló ezt már nem érhette meg. Felőrlődve abban a közönyben, sőt gúnyban, ami léghajótalálmányait és kísérleteit körülvette, egészségileg és anyagilag tönkremenne, közvetlenül munkájának sikerre vitele előtt, fiatal korában halt meg. Schwarz eredményes munkájával fejeződött be az a korszak, amely a Montgolfier-féle léggömb első felszállásával kezdődött. A léggömb a szél játékszeréből a levegőt uralma alá rendelő léghajóvá fejlődött. Ki volt a feltaláló? Találmánya győzelemre vitelének és halálának 70. évfordulóján nemcsak kegyeletből, de tanulságból is érdemes emlékét a feledésből kiemelni. Gyermekkoráról, ifjúságáról sajnos csak néhány adatot tudunk. Életrajzi kutatásának még csak elején tartunk, ezért személyét részletesen az olvasók elé, emberi közelségbe hozni ma még nem lehetséges. Az eddigi források alapján megállapíthatjuk, hogy Schwarz Dávid 1850. december 7-én Keszthelyen született. Édesapja keszthelyi származású kereskedő volt, aki 1853 februárjában tüdőgyulladásban elhunyt. Heten voltak testvérek, — a legfiatalabb volt Dávid, aki apja halálakor alig múlt 2 éves. Az apa életében is nagy szegénységben éltek, de elhunytával a család nyomorba került. A gyermekek a keszthelyi elemi iskolába jártak. Az özvegy népes családjával — rossz anyagi helyzetük miatt — idővel Szlavóniába költözött. A család sorsáról és Dávid ifjúkoráról egyenlőre többet felderíteni nem lehetett. Annyit tudunk, hogy a későbbi feltaláló hivatásának a fás szakmát választotta. A sorsát eldöntő léghajóépítésig Horvátországban erdőkitermeléssel és fa értékesítéssel foglalkozott. 1. ábra: Schwarz Dávid, az alumíniumból készült kormányozható léghajó feltalálója