Közlekedéstudományi Szemle, 1968 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1968 / 7. szám - Rév Pál: Első légipostajáratunk 50. évfordulójára

XVIII. ÉVFOLYAM 1968. 7. SZÁM Első légipostajáratunk 50. évfordulójára M­ÁV PÁL Budapest-Mátyásföld repülőte­réről 1918 július 4-én emelkedett a magasba az a kétfedelű repülőgép, amellyel megkezdődött a menetrend­szerű légipostajárat Budapest és Bécs között. Ez volt hazánk első lé­givonal-járata . Menetrendszerű postajáratunkat — időrendi sorrendben — a történe­lem a világ első légivonalai között tartja nyilván. Természetesen az 1917—18 év­ben elkezdődött postarepüléseket nem lehet mindentől elvonatkoz­tatva szemlélni, hanem az a dialek­tikus fejlődésnek az eredménye. A Közlekedési Múzeum archívu­mában található elsárgult hivatalos levelekből, okmányokból, egykori híradásokból vissza lehet pergetni első légiposta kísérletünk előzmé­nyeit, eseményeit. A levegő meghódítása 1783-tól, a Montgolfier testvérek meleg levegő­vel töltött léggömbjének magasba emelkedésével megkezdődött. Blanchard és Jeffries már 1785 januárjában Dover és Calais között átrepülték a La Manche csatornát, mégis, a közlekedésre szánt új esz­köz, a léghajó sokáig váratott ma­gára, míg bebizonyította, hogy sze­szélyes sporteszközből valóban fon­tos közlekedési eszközzé vált. Az első rendszeres légipostajára­tot 1870-ben vezették be, természete­sen még léggömbök használatával. Az 1870—71. évi francia-porosz háborúban az ellenség által körül­zárt Párizsból rendszeres léggömb­postával szállították a postakülde­ményeket és személyeket a németek által meg nem szállt francia terüle­tekre. A 4 hónapig működött légi­postajárat idején 65 db, levelekkel és személyekkel terhelt léggömb hagyta el az ellenség által szoronga­tott Párizs területét. A légiposta szállításnak tehát — mint azt a források is bizonyít­ják —■ már történelmi előzményei voltak. A levegőnél nehezebb szerkezettel a Wright testvérek 1903 decemberé­ben hajtottak végre a világon először irányított repülést. A léghajókkal történő postaszál­lítással szemben a repülőgéppel való első légiposta-szállításig már sokkal rövidebb időre volt szükség. Blériot az 1909. évi híres csa­­torna­ átrepülésekor még alkalmi postaszállításra sem gondolhatott, mert a kézbesítésre szánt levelek súlytöbblete veszélyeztette volna a re­pülőút sikerét. Két évvel később azonban, 1911- ben Angliában Blériot típusú mo­noplánnal megkezdődött a légiposta szolgálat. Az első járat a London— Windsor útvonal megnyitásával in­dult. Az angol posta a légivonal létesítése alkalmából a repülést áb­rázoló képes postai levelezőlapo­kat bocsátott ki, felül a következő nyomtatott felirattal: ,,A. D. Coro­nation 1911. First U. K. Aerial Post By Sanction of H. M. Post­master General.” Az angol légipostajárat említett vonalának megnyílását hitelt érdem­­lően bizonyítják a múzeumunk archívumában található egykori fényképek is.­ Sajnos, egyelőre ada­tunk nincs arról, hogy Angliában az említett postajáratot meddig tar­tották üzemben. Nem lehetünk elfogult patrióták. Be kell ismernünk, hogy a repülés terén világraszóló teljesítményt — néhány sportrekord kivételé­vel — nem értünk el. Mégis úgy gondolom, hogy nem esünk az ön­teltség hibájába, ha megjegyezzük: a magyar aviatikusok szerény, csen­des munkájukkal mindig jelentős munkásai voltak az egyetemes repü­lésügynek. Hazánkban, ha még nem is rend­szeres légipostajáratról, de a maga korában egy jelentős alkalmi légi­posta szállításról kell megemlékez­nünk. Székely Mihály pilóta és re­pülőgépszerkesztő a magyarok közül elsőnek hajtott végre Bécs—Buda­pest—Bécs légiútjával távolsági re­pülést­ 21911 augusztusában. Ez al­kalommal Az Újság c. Budapesten megjelenő napilapnak a győri elő­fizetők és vásárlók részére szánt kö­tegelt repülőgépen szállította Buda­pestről Győrbe.­ A világon, közöttük hazánkban a postaszállítás légi úton történő meg­valósítására az első világháború előtti próbálkozások mégis csak in­­termezzót jelenthettek. Még nem vol­tak meg a politikai, társadalmi és műszaki feltételei egy, a világot be­hálózó légiposta szállításnak. Az első világháború teljesen ka­tonai síkra vitte át az aviatikát. Még a háború előtt, a kísérletezések éveiben felmerült azonban az a gon­dolat, hogy a repülést a közlekedés szolgálatába állítsák. Brüsszelben az illetékes szervek 1912 májusá­ban nemzetközi jellegű megbeszélést tartottak a légi közlekedés megterem­téséről. Megvalósítására azonban az említett okokból csak a háború utolsó éveiben kerülhetett sor. Az egyetemes repülés történeté­ben jelentős helyet foglaltak el a franciák. Kiváló műszaki szakem­berei, bátor, jól képzett pilótái, az aviatikát finanszírozó tőkések és pénzmágnások, de nem utolsó sor­ban a mindenkori kormányok jól megfontolt érdekből történt pozitív hozzáállása, élvonalba emelték Franciaország aviatikáját. Ennek előrebocsátásával érthető, hogy a lé­giforgalom egységes intézésére 1917 augusztusában kormányhatározat­tal tárcaközi bizottságot hívtak életre. A megoldásra váró kérdések közül a bizottság elsőnek a légiposta meg­valósításának lehetőségét vizsgálta meg. Tervet készítettek a Párizs—­­London légiposta-vonal megszerve­zésére. Számos kísérleti repülést vé­geztek, amelyek igazolták a bizott­ság reményeit. A vonal mégsem nyílhatott meg, mert az angolok ál­láspontja az volt, hogy a háború ide­jére minden pilótát és repülőgépet az arcvonalon kell felhasználni. Ugyanebben az időben tervezték a Párizs—Lyon—Marseille—­Nizza —Róma nemzetközi járatot is. Fel­tehetően megvalósítása hasonló meg­gondolás miatt hiúsult meg.­ A hazai repülőjárat megszerve­zését, üzemeltetését vizsgálva abból kell kiindulni, hogy a dualizmus viszonyai között repülőgépekkel egyedül a Monarchia közös hadügy-­ ­ Közlekedési Múzeum könyvtára, jelzet C: 220. 2 Autó c. szaklap 1911. aug. 1. I. évf. 8. sz. p. 3., valamint a Békés c. lap 1911. július 23. és a Magyar avia­tika hőskora, Bp. 1936. p. 48—50. 3 Az Újság 1911. augusztus 24., valamint Autó, 1911. szept. 1. p. 7. 4 Közlekedési Múzeum archívuma, 513/okm. 323

Next