Közlekedéstudományi Szemle, 1988 (38. évfolyam, 1-12. szám)

1988 / 1. szám - Bencsik Attiláné: Békéscsaba tömegközlekedése ma és holnap

KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI SZEMLE XXXVIII. ÉVFOLYAM I . S­Z­Á­M 19­8­8. JANUÁR Békéscsaba tömegközlekedése ma és holnap BENCSIK ATTILA NE 1. BEVEZETÉS Az erőteljesen fejlődő városok életében, így Bé­késcsaba esetében is, a tömegközlekedés helyze­tének és fejlesztésének jelentősége egyre fokozó­dik. A város szerkezeti kialakításában, valamint a foglalkoztatási rendszerben bekövetkező változá­sok szükségessé teszik a tömegközlekedési hálózat időközönkénti felül­vizsgálatát, illetve továbbfejlesz­tését és ezzel az utazási igényekhez mindinkább alkalmazkodó tömegközlekedési rendszer megvaló­sítását. Békéscsaba tömegközlekedésének felülvizsgála­tát, illetve a hálózatra racionalizálási terv készí­tését az időszerűség mellett az a tény is indokol­ta, hogy a városban épülő új autóbusz-pályaudvar üzembe helyezésével jelentős hálózatmódosítási feladatok megoldása válik szükségessé. 2. BÉKÉSCSABA ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE Békéscsaba 1918-ban kapott városi rangot és 1950-ben lett Békés megye székhelye. A felsza­badulást megelőzően, a jellegzetes alföldi mezővá­rosok egyike volt. Gyors fejlődését megyeszékhely­­lyé válása, jó közlekedési adottságai (a városon halad át a Budapest—Lökösháza nemzetközi, a Sze­ged—Békéscsaba—Gyula belföldi vasúti fővonal, továbbá a 44-es, 47-es országos főút) és a nagy­méretű iparosítás indította el. Ma a megye leg­­iparosodottabb központja, számos országos jelen­tőségű vállalattal (mint pl. a konzervgyár, a ba­romfifeldolgozó vállalat, a pamutszövő, a Kner Nyomda stb.). A város kiemelkedő gazdasági, igazgatási, ke­reskedelmi, kulturális és egészségügyi funkciói ré­vén kiterjedt vonzáskörzettel rendelkezik, a me­gye városai közül a közvetlen környezetében fek­vő Gyulával és Békéssel agglomerációs övezetet alkot. Lakosainak száma 70 154 fő, területe 22 672 ha, amely magába foglalja a városhoz később hozzá­csatolt Mezőmegyert, Gerlát, Csabaszabadit és a 2262 ha kiterjedésű belterületet övező, csoportos települést alkotó tanyákat. A város fejlődésével szerkezetében is jelentős változások mutatkoznak, így a régi, alacsony be­építésű, családi házas utcákat, elsősorban a vá­rosközpontban, felváltják a többszintes, modern lakótömbök, ennek következtében sajátos kép ala­kult ki a földszintes családi házak és a többszin­tes lakóépületek egymás melletti elhelyezkedésé­vel. A város legnagyobb lakótelepe a Lencsési út mellett épült, ez a közel 10 ezer lakosú József Attila-lakótelep. 3. A VÁROS HELYI TÖMEGKÖZLEKEDÉSÉNEK RENDSZERE 3.1. Vonalhálózat Békéscsaba jelenlegi tömegközlekedési hálózatát a város szerkezeti és közúthálózati adottságaihoz igazodó, 45,6 km hosszú autóbuszhálózat alkotja, a központi belterületen 1,9 km/km­ hálózatsűrű­séggel. Az átlagos megállóhely-távolság 530 méter. Az adott vonalhálózat és a megállóhely-távolságok figyelembevételével a városra elkészített lefedett­­ségi vizsgálat alapján — amely a rágyaloglási tá­volságok alakulását szemlélteti — megállapítható, hogy Békéscsaba csaknem egész, helyi tömegköz­lekedéssel ellátott területe fedésbe hozható 300, illetve 500 méteres sugarú körökkel. Lefedetlen rész a kiépítetlen, földutas, tömegközlekedésbe be nem vonható területeken jelentkezik (1. ábra). Békéscsaba helyi tömegközlekedési hálózatán a forgalom irányítására jelentősebb irányítóhelyek (decentrumok) nem létesültek. Jelenleg egy helyen.

Next