Közlekedéstudományi Szemle, 1988 (38. évfolyam, 1-12. szám)
1988 / 1. szám - Bencsik Attiláné: Békéscsaba tömegközlekedése ma és holnap
KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI SZEMLE XXXVIII. ÉVFOLYAM I . SZÁM 1988. JANUÁR Békéscsaba tömegközlekedése ma és holnap BENCSIK ATTILA NE 1. BEVEZETÉS Az erőteljesen fejlődő városok életében, így Békéscsaba esetében is, a tömegközlekedés helyzetének és fejlesztésének jelentősége egyre fokozódik. A város szerkezeti kialakításában, valamint a foglalkoztatási rendszerben bekövetkező változások szükségessé teszik a tömegközlekedési hálózat időközönkénti felülvizsgálatát, illetve továbbfejlesztését és ezzel az utazási igényekhez mindinkább alkalmazkodó tömegközlekedési rendszer megvalósítását. Békéscsaba tömegközlekedésének felülvizsgálatát, illetve a hálózatra racionalizálási terv készítését az időszerűség mellett az a tény is indokolta, hogy a városban épülő új autóbusz-pályaudvar üzembe helyezésével jelentős hálózatmódosítási feladatok megoldása válik szükségessé. 2. BÉKÉSCSABA ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE Békéscsaba 1918-ban kapott városi rangot és 1950-ben lett Békés megye székhelye. A felszabadulást megelőzően, a jellegzetes alföldi mezővárosok egyike volt. Gyors fejlődését megyeszékhelylyé válása, jó közlekedési adottságai (a városon halad át a Budapest—Lökösháza nemzetközi, a Szeged—Békéscsaba—Gyula belföldi vasúti fővonal, továbbá a 44-es, 47-es országos főút) és a nagyméretű iparosítás indította el. Ma a megye legiparosodottabb központja, számos országos jelentőségű vállalattal (mint pl. a konzervgyár, a baromfifeldolgozó vállalat, a pamutszövő, a Kner Nyomda stb.). A város kiemelkedő gazdasági, igazgatási, kereskedelmi, kulturális és egészségügyi funkciói révén kiterjedt vonzáskörzettel rendelkezik, a megye városai közül a közvetlen környezetében fekvő Gyulával és Békéssel agglomerációs övezetet alkot. Lakosainak száma 70 154 fő, területe 22 672 ha, amely magába foglalja a városhoz később hozzácsatolt Mezőmegyert, Gerlát, Csabaszabadit és a 2262 ha kiterjedésű belterületet övező, csoportos települést alkotó tanyákat. A város fejlődésével szerkezetében is jelentős változások mutatkoznak, így a régi, alacsony beépítésű, családi házas utcákat, elsősorban a városközpontban, felváltják a többszintes, modern lakótömbök, ennek következtében sajátos kép alakult ki a földszintes családi házak és a többszintes lakóépületek egymás melletti elhelyezkedésével. A város legnagyobb lakótelepe a Lencsési út mellett épült, ez a közel 10 ezer lakosú József Attila-lakótelep. 3. A VÁROS HELYI TÖMEGKÖZLEKEDÉSÉNEK RENDSZERE 3.1. Vonalhálózat Békéscsaba jelenlegi tömegközlekedési hálózatát a város szerkezeti és közúthálózati adottságaihoz igazodó, 45,6 km hosszú autóbuszhálózat alkotja, a központi belterületen 1,9 km/km hálózatsűrűséggel. Az átlagos megállóhely-távolság 530 méter. Az adott vonalhálózat és a megállóhely-távolságok figyelembevételével a városra elkészített lefedettségi vizsgálat alapján — amely a rágyaloglási távolságok alakulását szemlélteti — megállapítható, hogy Békéscsaba csaknem egész, helyi tömegközlekedéssel ellátott területe fedésbe hozható 300, illetve 500 méteres sugarú körökkel. Lefedetlen rész a kiépítetlen, földutas, tömegközlekedésbe be nem vonható területeken jelentkezik (1. ábra). Békéscsaba helyi tömegközlekedési hálózatán a forgalom irányítására jelentősebb irányítóhelyek (decentrumok) nem létesültek. Jelenleg egy helyen.