Közlöny, 1849. április (68-92. szám)

1849-04-21 / 85. szám

És adjuk tudtára Magyarország ’s a’vele egyesült Erdély, és hozzá tartozó minden részek és tartományok lakosainak azon kijelentéssel, hogy az említett egy és oszthatlan magyar álla­­dalom minden hatóságai, községei, városai, kerületei, megyéi és polgárai, szóval, minden egyesek ’s testületek, a’ trónvesztett Habsburgi, ’s utóbb Habsburg-Lothringi ház iránti hűség, ’s engedelmesség kötelességei alól teljesen és tökéletesen feloldva vannak, sőt attól a’ nemzet nevében eltiltatnak, ’s mind az, ki a’ nevezett házból netalán a’ királyi hatalom bitorlójául fellépni merészkedő egyént, tanácscsal, szóval, vagy tettel gyámolitaná, honárulási bűnt követ el. Melly határozatainknak életbeléptetését ’s közhirrété­­telét a’ magyar álladalom kormányának meghagyatván, azt min­den e’ végre szükséges törvényes hatósággal ezennel felruház­zuk, ’s a’ rendeletei és intézkedései iránti törvényes engedel­mességre a’ nemzet nevében minden honpolgárt kötelezünk. Kelt Debreczenben, 1849-ki ápril 19-dik napján tartatott nemzeti gyűlésünkből. A’ magyar nemzet törvényesen egy­­begyült főrendei, ’s képviselői. B. Perényi Zsigmond, Alm­ás­sy Pál, a’ felsőház másodelnöke, a’ képviselőház alelnöke. Szacsvay Imre, jegyző. A’kormányzó elnök minden kormánybizto­sokhoz és azon főispánokhoz, kik a’ hazához hívek maradván, tettleg is kormányozzák me­gyéiket a’ következő rendelet által közlé a’ nemzetnek fentebbi nyilatkozatát. 5891­­ K. e. Önnek hazafius indulata úgy, mint politicai jelleme ’s be­látása feleslegessé teszi, hogy az ide mellékelt okiratot indoko­lással, vagy magyarázattal kisérjem. Egyébiránt is a’ tények legvilágosban szólanak, és ha­zánkban bizony oda jutottak az álladalmi viszonyok, hogy a’ nemzetgyűlés nem idézi elő, hanem csak kifejezi ’s szavakba foglalja jelen nyilatkozatával az állapotot, mellyet az események, és különösen a’ királyi széket maga alatt elrombolt dynastiának bűnei reánk erőszakolának, és megérlelének már úgy, hogy a’ nemzet képviselői valóban kötelességüket teljesítették, a’ haza, az emberiség, a’ közerkölcsiség, az igazság és minden iránt, mi jó és szent, a’ midőn ünnepélyesen kimondák a’ nemzet nevében és ennek hatalmával szentesitek azt, mi a’ nemzet anyagi és szel­lemi életében már tényleg megszületett, ’s él, isteni és emberi jog, és a’ világ örök törvénye szerint elmulhatlanul elismerést követel, és követel tért, mellyen dicsőségére az istennek és ja­vára hazánknak és az emberiségnek hasson és növekedjék. A’ mint pedig üdvös vala, hogy a’ nemzeti gyűlés bölcs figyelemmel kisérvén az események folyamát, időnek előtte nem szakasztotta le éretlenül a’ hazának sok drága vérrel öntözött életfájáról a’ gyümölcsöt — úgy miután mindenki előtt nyilván­­levéknél ás a’ függetlenségi okiratban előadottaknál fogva az emberi belátás minden jelei szerint teljesen megérettnek kelle már ismernie állapotunkat, valóban nem is lehetett tovább ha­lasztania azt, hogy a’ nemzetet a’ beállott új időszakba be is ve­zesse, miszerint minden teendői ahoz szabva intéztethetvén, ne kényszerittessenek természetelleni és a’ hazának kártékony ki­növésekre a’ legnemesebb erők, mellyek a’ dolgok természeté­vel összehangzó helyzetben és működésben a’ legjobb gyümöl­csöket termendik. Érezte ezt már egy idő óta a’ derék nép, — érezte, és kemény harczai közt szivén viselte a’ vitéz hadsereg, — érezték és tapasztalták a’ hatóságok és lélek — könyebbüléssel sőt hazafius ihlettséggel fogadandják bizonyosan mindannyian a’ nemzeti gyűlés eme nyilatkozatát, melly benső erkölcsi becsén kívül, sokféle gátló akadályt és nehézséget közdolgaink elő­­mozdu­lásában elhárít, és megszabadítván hazánkat a’ leleple­zett, és ezzel el is halt gonosznak kisérteteitöl, kitisztult er­kölcsi levegőben annál lelkesebb működésre költ és hiv fel min­den erőt a’ setétség ködeiből kiemelt szent száljaink felé. Ezen felfogást, ezen érzelmet, mellyet bizonyosan ön is lelkében hord, fogja minden módon ápolni, kifejteni, és megfe­lelő eredmények elérésére gerjeszteni, a’ hatás köréhez tartozó testületekben úgy, mint egyes személyekben is, a melly végre különösen minél rövideb idő alatt, és a’ legnagyobb elterjedésre szolgáló módon el fogja juttatni a’ nemzeti gyűlés ide zárt hatá­rozatát minden községhez, közhivatalhoz, lelkipásztorhoz és is­kolához, — ezen kívül pedig magán utáni terjesztés végett is — hazafiuság, és népszerűségben kitünőbb egyénekhez — és ezekhez ön is kapcsoland saját részéről kísérő leveleket, a’ kö­rülmények szerint czélszerűen szólván, az illetékhez és elosz­latván, külünösen a’ netalán egy, vagy más vidék és helyzethez képest támadható bármelly eszméletet, melly talán balfelfogás, alaptalan kétkedés, vagy bármi okból a’ fenforgó állapot dicső és üdvös voltával nem volna teljes öszhangzásban. És egyházi és polgári innepet rendelend ön minél megfelelőbbet minden községben, és minden testületnél is, melly arra alkalmatos hely­zetben van, hogy a’ nép lelki állapotja ezzel is emelkedjék. Kü­lönösen kedves dolog leend pedig, meg vagyok győződve, a’ nemzeti gyűlés előtt, és én méltó elismeréssel fogadandom, ha testületek úgy, mint egyesek ezen ünnepet a’ haza védelmére önkénytes honvédek felajánlásával, vagy sebesült vitézeink ápo­lására czélzó jótékony cselekedetekkel is dicsőíteni módot és al­kalmat találandnak. Ezeket a’ dolog hivatal szerinti ’s diplomaticai ellátásával egybekapcsolván, és ezzel a’ népet teljesen előkészítvén, uta­sítom önt, hogy a’ nemzeti gyűlés eme határozatát a’ törvény­­hatóságok főhelyén, ezen kívül pedig minden községben a’ leg­rövidebb idő alatt és a’ lehető legnyilvánosb és ünnepélyesb módon kihirdettesse, kikiáltássá és teljes kötelező erővel életbe léptesse, minek ünnepélyesség jön minden módon, meny­nyire lehet személyes jelenlétével is emelni fogja. Egyszersmind minden czimeket, felírásokat, jeleket, és bármi egyebet, mi a’ száműzött dynastiával összeköttetésben van, minden közhivata­los és nyilvános helyeken eltörlend, ’s távolitand, hogy a’ nép külsőképen is mindenben szemlélje, miként zsarnokaitól és vé­res jármától teljesen megszabadult. Elvárom ennek tudósítását mind ezeknek és egyebeknek, miket a’ körülmények szerint, még e’ dologban intézni szüksé­gesnek látand, teljesítése folyamatáról és olly jelentékenyebb vo­násokról is, minek magokat e’ között előadhatnák, úgy mint a’ határozatnak különféle nyelvű, még tán kivántató példányok szá­máról következtetni fogván mind azt, mi talán még részemről e’ részben szükséges volna. Éljen a’ szabad magyar haza! Kelt Debreczenben, april 19-kén 1849. Az ország kormányzó elnöke. • 5194. f . RENDELET. A­ kormány elébe sűrűen érkező folyamodványokból kedvet­lenül tapasztaltatik, hogy az úrbéri tartozások megszűntével né­­melly volt földesurak annál inkább kezdik igénybe venni,sőt tiszt­viselők segedelmével rövid uton eszközlött végrehajtással is ré­szint erőszakolni teljesítését azon szolgálatoknak, mellyekre ma­gukat némelly lakosok még a’volt hűbéri viszonyok alapján n­a úrbéri birtok használatáért lekötelezték, részint birtokbéli elmoz­­ditás rögtöni eszközlése mellett kizárólagos tulajdont követelni olly telkekben is, mellyekre nézve még tisztába hozva nincs, ha azok majorsági vagy úrbéri természetűek legyenek-e, vagy­­­llyanok, mellyek minden közterhek viselése mellett régebben adózó ké­zen használtatván, továbbá is minden eddig tett úri szolgálatok megszűntével ugyanott hagyandók. Illy esetekről részletesebben intézkedni, jelen viszontag­ságos körülmények között a’ törvényhozás még eddig akadá­lyozva volt, de miután a’ robot, dézma, ’s ezzel együtt járt egyéb tartozások már eltöröltettek, eléggé nyilvánította ez által a’ törvényhozás abbeli szándékát, hogy minden más esetekben is azon viszonyokat, mellyek a’ szolgaságra mutató hübérnek szí­nét viselik, megszüntetni kívánják; megvárta tehát mindenkitől azt, hogy ebbeli szándékának életbeléptetését kiki saját körében az idő szellemének, jövendőnek ’s a’ közérdeknek figyelembe vétele mellett békés kiegyenlítésekkel előkészíteni, nem pedig ingerültséget szülő szigorúbb követelések támasztásával akadá­lyozni fogja, annál inkább, nehogy a’ minden körülményeket ha­zánk megrontására álnokúl felhasználó ellenség innen is alkal­mat vegyen, a’ hon polgárait magán érdek felzaklatása mellett egymás ellen bujtogatni, hol csak lehet, ingerültséget, bizal­matlanságot , elégületlenséget elköszölni. Ennélfogva a’ tulajdonra tehető maiden sérelmes követ­keztetések nélkül, addig, mig a’ törvényhozás fent említett ese­tekre nézve részletesen és határozottan intézkednék, mire nézve a’ törvényhozás elébe a’ kormány haladéktalanúl törvényjavas­latot előterjeszteni fog, minden illető törvényhatóságok a’ kö­vetkező ideiglenes rendelkezések megtartására felelet terhe alatt köteleztelek: 1- er. Az 1848: IX. törvényczikk az urbér és azt pótló­­szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok, robot, dézma és pénzbeli fizetések megszüntetéséről rendelkezvén, ’s ezen törvény a’ majorságból szerződés mellett beírt és csak ha­szonbérnek tekintendő vagyonokra ki nem terjedvén, mindazok, kik szerződés mellett olly telket vagy földet bírnak, mellynek majorság természete kétséget nem szenved , a’ szerződéses kö­telességeket teljesíteni tartoznak; ellenben 2- ot. Midőn a’ teleknek úrbéri természete kétséget nem szenved, az i­lyen telektől az eltörlött tartozások semmi szín alatt nem követeltethetnek. Hogy pedig azon kérdésnek, mi legyen majorság vagy úr­­bériség, értelmezése minden kétségen felül legyen helyezve, kijelentetik, hogy majorsági természetűnek veendők azon tel­kek és földek, a) mellyek iránt az uraság bebizonyítja, hogy azokat a’ volt jobbágy a’ közösből vagy a’ földesuraság magán birtokából foglalta. b) azon irtások, mellyek a’ jobbágy fentartására számba nem voltak és jobbágyi állománnyá nem változtak. c) azon telkek vagy házak, mellyeket a’volt jobbágy vagy zsellér olly szerződés mellett bir, mellynél fogva bizonyos ha­táridő elteltével a’ birtoknak vissza kell szállani az uraságra, vagy ha a’ szerződésben az uraság világosan fentartotta jogát a’ tartozásokat megváltoztathatni. Ellenben úrbériségnek, következőleg minden földesúri kö­vetelésektől mentnek tekintendő mindaz, a’ mi a’ volt jobbágy birtokában és nevezetesen: a) Mi a’ Theresiai urbérben bemondatott. b) A’ mi be ne nem mondatott is, de bebizonyittatik, hogy az urbér behozatalakor már te­ iki illetőségképen jobbágy kéz­ben volt. c) A’ mi később majorságra vagy udvartelkekre telepít­tetett, vagy a’ majorságból az úrbéri telekhez csatoltatott, ha az illyen telepítés adórovatba men­­t, vagy ha adórovatba nem ment is, de a’ volt jobbágy a’ házat maga építette, ki szerződésen kí­vül úrbéri szolgálatot vagy azz­al felérő fizetést teljesített. d) A’ törvény szellemében urbériséget pótló állapotnak tekintendő az is, midőn a’ földesúr nem képes felmutatni olly szerződést, mellynélfogva bizonyos határidőnek eltelte után a’ birtoknak az uraság szabad rendelkezése alá vissza kell szálla­­nia, mint szintén a’ szerződésben a’ tartozásoknak megváltozta­tása iránt az uraság jogát fen nem tartotta. e) Az úrbéri állománnyá változott irtások.­­ Az urbériségért cserébe kapott majorság hasonló úr­béri természetet ölt magára. g) Az uraság által a’ jobbágytól az I. Rész 40. czimének ürügye alatt elfoglalt telek az idézett törvény esete és szüksége felsőbb bíró által is jóváhagyott ítélettel nem bizonyittatik. 3- or. Minden ollyan esetben, midőn a’ lakos a’ telket vagy földet úrbériségnek, az uraság pedig majorságnak követeli, a’ a’ kérdést a’ barátságos egyességnek nem sikerülése esetében az 1848. törvény szellemében alispáni bíróság ítélje el, a’ fokon­kénti fellebbezés a’ volt jobbágynak birtokában maradása mellet­tenhagyatván. 4- er. Ilyen perekben az alispáni bíróság vizsgálatot fog készíteni és ezen vizsgálatot a’ perhez melléklendi, a’ következő kérdő pontokra: a) a’ kérdéses telek az urbér behozatalakor az úrbéri táb­lába bemondatott-e ? vagy ha be nem mondatott is b) az urbér behozatalakor telki illetőségképen jobbágy kéz­ben volt-e ? c) ha a’ telek az úrbér behozatalánál későbben telepittetett, bejött-e adó rovatba? d) ha adórovatból kimaradt, a’ házat a’ volt jobbágy építette- e, úrbéri szolgálatokat, vagy azzal felérő fizetéseket teljesíte­tett-e ? e) szerződés mellett történt-e a’ telepü­lés, és a’ szerződés bizonyos határidőhöz van-e kötve, mellynek eltelte után a’ bir­toknak az uraságra vissza kell szállani, a’ szerződésben fentar­­totta-e az uraság, hogy a’ tartozásokat tetszése szerint változ­tathassa? f) Időközben nem történt-e a’ kérdés alatti telekre nézve a’ földesúr és volt jobbágy között csere, kie­légíttetett-e a’ jobb­ágy a’ csere által, és a’ cserélt telek a’ mitsiknak természetét felőlivé adó alapjává vált-e ? g) A’ peres telek nem úgy jutott-e a’ földesúr kezére, mint elhagyott jobbágy telek, mellyet a’ törvény szerint ruma jobbágynak kellett kiadni ? h) Nem ollyan-e a’ peres telek, mellyet a’ földesúr az I. rész 40-ik cziménél fogva udvartelekké változtatott, de később ismét jobbágynak adott ki, mint már majorság-telket, és ha ily i­lyen, tudja-e a’ földesúr felsőbb vizsgálaton is keresztül ment bírói ítélettel is bizonyítani, hogy az I. 40. czimének szüksége fenforgott ? 5- ör. A’ volt jobbágynak,ha kívánja, tiszti ügyvédi párt­fogás rendeltessék. 6- or. Azon lakosok, kik valamelly nem úrbéres helyre mint zsellérek, vagy földdel biró gazdák haszonbér vagy szolgá­latok lekötelezése mellett bizonyos időre úgy telepedtek le, hogy ott felépítkezvén, rendes községekké is alakultak, habár az el­költözésekre szerződésileg kikötött határidő kitelt volna is, megszokott tűzhelyeiket oda hagyni nem kényszeríttethetnek ha­nem úgy ez esetben, valamint akkor is, ha az általuk még az úrbériség megoldása előtt kötött telepítési szerződés feltételeit magukra nézve a­ már felszabadított úrbéresek irányában nyo­masztóknak éreznék, hogy ez csak elégületlenség, nyugtalanság és ingerültség folytonos anyagául szolgálna: az illető hatóság, mihelyt hasonló esetek tudomására jutnak, az illető felek bizo­dalmát bíró egyénekből alakítandó küldöttség által rögtön intéz­kedni fog, hogy a’ telepítő ’s telepítettek között ideiglenesen is olly egyesség eszközöltessék, melly a’ törvény­hozásnak e’ rész­ben teendő rendeletéi a’ közbékét biztosítsa. Minden önkénytes foglalások ezennel szigorúan eltiltatván, a’ telekről kibecsültetések is, úgy az úrbéres mint nem úrbéres helyeken mindenkor csak alispáni bíróság ítéleténél fogva tör­ténhetnek, fennhagyatván a’ birtokonbelöli felebbezés. Hivatalos tudósítások. 5540.­­­z. A’ vallásügyi ministeriumnak Viszkoczi Henrik II. Enyedi minorita zárda priorjára nézve 448 sz. alatt felterjesztett azon javaslatára — hogy nevezett Viszkoczi Henrik részére a’zárda kárai ’s feldulásának lehető helyrepotlásául 1000 pft utalvá­­nyoztassék, elhatároztatott, hogy a’ nevezett priornak a’ sze­rencsétlen N.­Enyediek ügyénezi hív ragaszkodása ’s a’ zárda kiraboltatása tekintetéből, az évenkinti 300 pft segélypénzen fe­lül, a’ véleményezett 1000 pft megadatik. Kelt Debreczenben april 18. 1849. Az ország kormányzója. 5552.­­­e. Hajdú Böszörményben lakó özvegy Montlika Mihálynénak kinek öt fia áll hadi szolgálatban, ’s igy azoknak gyámolító kör­nyezetétől megfosztva van, ’s szükölködőleg él, — egész hátra levő életén át havonkint 10 pft segélypénzzeli ellátása elhatá­roztatott. Kelt Debreczenben april 18-án 1849. Az ország kormányzója. KINEVEZÉSEK. Kineveztetnek 10,370. A.­­ h. Hadbir­óka 1. Mecséri Gyula, a’ tüzérséghez. Baló Samu, a’ 12-dik honv. zászló­aljhoz. Nagy József, a’ kardszagi térparancsnoksághoz. Szecsei Lajos a’ biharmegyei mozgó csapathoz. Mindnyájan, folyó hó 16-tól számítandó 600 pft évi illet­ménynyel, ’s főhadnagyi ranggal. Debreczenben, april 14. 1849. Mészáros Lázár, ideigl. hadügyminister. A.­­ 10496. Bem altábornagy ur által történt következő kinevezések ezennel megerősittetnek; és pedig: Fogarasi várparancsnokát: Móricz Sándor alezred s. Siebenikáiroda kormányzójául: Eichelberg Károly százados; ugyanott kóroda-parancsnokúl : Koncz György szá­zados. Segesvári kórház parancsnokául, és hadnagyúl Weinzirl Fridrik, f. hó 3. számítandó ranggal és illetménynyel. A’ szebeni hadi főparancsnoksághoz, segédül, és szá­zadosát Kurovszky Ferencz, segédül és alhadnagyét Brúcz La­jos, f. hó 3-tól járó ranggal ’s illetménynyel. Debreczenben, april 19. 1849. Mészáros Lázár , ideiglenes hadügyminister. A 1­9885. sz. Kineveztetik a’ táborkarhoz századosul: Hevessy Károly, megyei volt fő mérnök. April 16-tól számítandó ranggal és il­­letménnyyel. 10,333 szám. A’ tizenkettedik huszár ezredhez föszázadosokult Hollán, Schwartzer ezredbeli alszázadosok. Alszázadoso­­kul: báró Scherr Thoss. 19-dik honvédzászlóaljbeli százados. Davidek, Takáts, Lázár, Váradi ezredbeli alszázadosok, Kazin­czy Schneller könnyű lovas ezredbeli volt főhadnagy, Mike, nemzetőrségi volt főhadnagy és segédtiszt. Főhadnagyokuk Kábor, debreczeni nemzetőrségi százados. Lauber, Rozsnyai, Thot, Mecséri, Nemes, Zsubrich, ezredbeli hadnagyok Had­na­gy okul: Andrássy, lehel huszár őrmester. Dukavich, Imrédi, őrmesterek. Szabó, Hunyadi, Görbe, ezredbeli őrmesterek. En­­drődi, hunyadi huszár őrmester. Thas László, Richter Gusztáv 2-ik huszár ezredbeli őrmester. April 16-tól számítandó rang­gal és illetménynyel. Debreczen, april 18. 1849. Mészáros Lázár, ideiglenes hadügyminister. 10,509. A.­h. A’ Nógrád megyei önkénytességből egy honvéd zászlóalj alakulván, ez 62-dik számmal jelöltetik meg. Mi is ezennel köztudomás végett hivatalos lapba igtattatik. Debreczen april. 18. 1849. Mészáros Lázár, ideigl. hadügyminister. A’ magyar hadsereg orvos-egészségi ügyvite­lének vezérfonalai. Nem élvén olly perczeket, mellyek­ egy terjedelmes és min­den oldalról kimerítő utasítási szabályok kidolgozására elég did

Next