Közlöny, 1849. április (68-92. szám)

1849-04-24 / 87. szám

ra, hogy igenis, harczoltam és küzdöttem, de soha személyért nem, hanem ügyért vérzettem. (Zaj.) Kik ezt nem tudják, Magyarország politikai históriájában tudatlanságukat árulják el (Nevetés). Mióta szerencsém van az országgyűlés tagjának lenni, igyekeztem annak jelét adni, hogy igenis elveket, mellyek meggyőződésemmel párosultak pártolni kötelességemnek tartottam, de személyeket soha sem, ’s mihelyt az elvektől eltértek jelét adtam, hogy a’ legkitűnőbb férfiak el­len is felléptem, ’s most is a’ személyt elválasztom az ügytől, és azért nem osztozom Kazinczy Gábor előterjesztésében , nem osztozom pedig azért, mert igenis elismerem, hogy elvek­nél a’ körülmények parancsánál fogva a’ haza érdeke úgy hozván magával, sokszor köteles az ember legyőzni gondolko-­­­zását és öszveforrni, de magános ügynél és annak kezelésénél hol a’ becsületesség szentsége forog fen,ebben nem értek egyet. Felszólalások és kijelentések történtek, mellyeket nem ignorál­­hatunk; nem kérdem azt, hogy helyesek-e vagy nem, mert bí­ró lenni nem akarok, nem is lehetek, ’s azt hiszem, a’ ház ebben­­ egyetért velem, de a’ választmány is velem egyetért, mert sem­­­­mi positivumot nem mond, ’s csak feltételezve gyanúsítva hozza ki azon combinatiót, hogy talán sikkasztások történtek, ’s már mintegy biróilag ki van mondva a’ sikkasztási eset is, holott az én véleményem szerint vizsgálatot kellett volna tenni pártatlant, valljon kik által történt a’ sikkasztás, de sokan ennek eredmé­nyét be sem várva Madarász Lászlónak hivatalátóli felfüggesz­tését hozzák szőnyegre. ’S én azt mondom, ha én lennék Mada­rász László, vagy az lettem volna, bár e’ tekintetben örülök, hogy nem annak neveznek (nevetés) megvallom, hogy ezen térre­­ a’ vitatkozást, hivatalos állásomnál fogva jönni nem engedtem vol­na, mert a’ ki a’ maga állását érzi és felfogja, nem mindég a’bírói eljárás szigorúságától feltételezi tetteit, hanem van egy maga- i­sabb biró is t. i. a’ közvélemény. A’ mint tapasztaltam volna, I hogy hivataloskodásom ideje alatt a’ közvéleménnyel nem ta- l lálkozom, tovább nem folytattam volna hivatalomat, (helyes!) és I megmentettem volna a’ házat az illy kellemetlenségtől; mert I engedjen meg nekem Madarász László úr, én tovább viszem a’­­ dolgot, ’s nem osztozom azon uraknak kijelentésében, mert ők meggyőződésem szerint anticipálták a’ dolgot. De ha a’ tények állanak, ’s jogosítva van a’ ház arra, hogy az indítvány tárgya­lás alá jöjjön t. i. hogy Madarász Lászlónak a’ rendőri hivatal­­tóli elmozdítására lépés tétessék, akkor én mást indítványozok, és itt eltérek Kazinczy Gábortól, hogy t. i. akkor Madarász L.­­ képviselő­társam se lehessen. Iványi Dániel: Úgy hiszem mikép az által hogy sem én sem más, ki ezen vélemény színezeten van ez ügyben fel nem szólaltunk eléggé bebizonyítottuk, hogy a’ fenforgó kér­dést egyátalában nem pártkérdésnek tartjuk. Én szintúgy mint­­ önök kívánom, hogy a’ kormány férfiaiban a’ tisztaság és hűség­­ meglegyen; ’s ha visszaélés történt, arra nézve szigorú, de a pártatlan vizsgálat teljesítessék;’s azért igen csudálkozom, hogy I­­. barátom Kazinczy Gábor, a’ mi és ti eszméket jónak látta itt I felhozni, a’ minek itt helye épen nem volt. (Igaz!) Én azon vé- I leményt a’ mit eddig vallottam, valam­i fogom ezentúl is, és higgye I meg Kazinczy Gábor, hogy azon vélemény mellett a’ tiszta be- I csület és önzéstelen hazafiaság megállhat. Mi akkor is, ha a’ fen- I forgó esetre nézve az illető hibásnak, vagy épen bűnösnek fog- I na találtatni, a’ mi eddig még teljességgel nincs constatirozva, s továbbá is azon oltár előtt fogunk áldozni, melly előtt áldozánk s mostanig, mert az oltár azért szent marad, hogy egy tisztáza- I­lan áldozott előtte. (Tetszés.) Elnök: Nem lévén senki felírva, ha méltóztatnak helye­s­ben hagyni kimondhatom végzésül, hogy a’ beadott hivatalos I jelentés következtében a’ hivatalos visszaélések iránti vizsgálat I és a’ leltári egybevetések folytán szükséges czélszerű eljárás I j megtételére a’ kormány megbizatik. Miután hónapra szózatolás I j van rendelve, kinyilatkoztatom, miszerint a’ szózatolás névsor I . szerint fó megtörténni, ’s a’ szerint fogják czéduláikat beadni ! ( Az ülés holnap 10 órakor. BELFÖLD. Izsák, april 16. Nem vétünk a’ szerénység ellen, ha a Szorongatott haza oltárára tett csekély, de hazafius szívből szár­mazott ajándékunkat magunk tudatjuk hírlap útján, midőn máso­két a’ kormány egyik vagy másik hivatala mutatja be a’ hazának Mind a’ két hitfelekezetű egyházi szószékéből történt fölszólitás következtében összegyűlt 67 darab ing, 62 gatya, legnagyobb részben mind uj, 1 lepedő, 6 pólya és 2 csomó tépet, melly gyűjteményt a’ szegedi fiók ruha raktárba szállítottunk, hol azt átvette ’s nyugtatványozta Krassevics Sándor főhadnagy. Mint­hogy még hírlapok utján közölve nem volt, ha­bár régibb is a’ dolog, de megemlítjük, hogy az imádott haza fölsegélésére, a’ világi javakkal ugyan nem igen bövölködő, de hazafius érzések­ben gazdag izsáki nép 258 ft 34 krt, a’ reformált egyház a’ ma­ga részéről 200 ftot pengő pénzben ajándékképen tettek a’ ha­za oltárára; és hogy a’ karácsony ünnepi ajándék vitelben se maradnánk el, mind a’ két hitfelekezetü egyház tornyaiból mintegy 8 mázsányi kisebb harangjainkat, hogy ezután ágyú képében szolgáljanak értünk ’s a’ hazáért Pestre föl akartuk vi­tetni, de midőn épen a’ leszedéssel foglalkoznánk az ellenség Pest alá ért, igy kéntelenítettünk jobb időkre várakozni. Osztrák hitvány zsoldos még nem fertöztette bé határunkat, még tiszta helyen lakunk. Ama hires neves Babarczi, váltig erőltetett ben­nünket a’ hódolatra, még mart. 30-kan is irt, egyenesen ’s kizá­­r­­ólag az izsáki magyarokhoz, mély fájdalmát jelentvén, hogy iiden már a’ solti járás magyar népe meghódolt (a’ hol t. i. a’ hódolati aláírást embertelen botozással kicsikarhatta) Izsák ma­gyar népe még most sem siet arezra borulni a’ trón előtt; hogy még nem késő, még talán kikoldulhatjuk pártütő fejünkre a’ ki­rályi kegyelmet; megköszöntük atyai tanácsát, de nem élünk vele, ’s nincs rá szükségünk. Helyzetünknél fogva olly szeren­­tsések valánk, hogy a’ hazai kormánnyal egész télen át össze­­köttetésben voltunk, ’s körülbelől itt volt M.ország határa a’ közel I is távol vidékekre innen bocsáttatott útnak a’ hivatalos Közlöny l­ap; és midőn minden felöl ellenség övedzett, kormányunk által I kiküldött nem egy ’s két derék honfinak adtunk útile­velet ’s e­gyéb szükségeseket, kik ön nevök és rangjuk alatt, a’ haza I gyének veszélyeztetése nélkül, nem látták tanácsosnak útjokat t­ovább folytatni. Vidékünkön egy nem csak meghódolt, hanem abarczy fénykorában, a’ menekülő honfiak német kezébe adásá- r­al, magának — a’ magyar kormány előtt el nem felejtendő ér- r­emeket szerzett szolgabiró, ki a’ szolnoki győzelmes csata után s­ogy a’ bűnt büntető magyarok kezébe ne kerüljön a’ testvér­­yilkos kainként bujdosóvá lön a’ pusztákon; most a’ magyar t­ibornál három kerületi várossal rendelkező élelmi biztos; bi- I­­­zony bizony csak mégis jobban meg kellene az embereket vála­n­i­i Tl,­ nem, tudjuk meef°ferni’ h°gy lehet olly ham­ar egymásután két urnák szolgálni. Egy dunaparti helységben pe­testben lélekben meghódolt megyei tisztviselőknek egyik fő fészke, egy gyönyörű főbírónak hasonló apja a’ husvét ünnepekben, az úri utszában egy aláírási ivet köröztetett,segélyt gyűjtendő Windischg. számára, a’ hol egyszersmind erőltették a’ községet, hogy a’ német által kivetett ujoncz illetőséget állíta­nák ki; de halljuk, hogy az efféle császár madarakat már fog­­dossák össze; ez lesz ám még egyszer a’szép állat gyűjtemény. Babarczi udvari bolondja Gál Eduárd, a’ solti járás dunai része ellen a Mészáros, most Schlick gőzösön legújabban egy kirán­dulást tön,’s tizennyolcz fontos golyókkal,’s röppentyűkkel ostromolta az ott állomásozó önkényteseket; de a’ mi tüzéreink sem voltak ám restek, a’ gőzösnek orrát ’s egyik kerekét eltö­rették. — Így Schlick már nem csak orratlan és vak, hanemt Santa is jobbnak látta hát Gál Eduárd minden legfrissebb e­­redmény nélkül Pest felé vissza kotródni, egyébiránt semmi ba­­junk, Pest felé mindnyájan feszült figyelemmel nézünk. Munkács, ápr. 15. A’ szorongatott haza, a’ veszély per­­czeiben különösen, fiainak segedelmezésére ’s áldozatára, jogo­san számolhatván, kell hogy az eként megtett áldozat, a’ haza előtt felmutattassék, ’s általa méltányos köszönettel elismertes­sék, annálfogva Miután Beregmegye összes lakossága, a’haza oltárára se­­gedelem kap többet, mint 5000 pftot, a’ 21-dik honvédzászlóalj számára pedig legalább 2500 pár fehér ruhát, ebből Munkács 'S II. Lucska városok egyenkint 150—150 párt — nagylelkűen elajánlott, — egyébként pedig mint határszéli megyébe az or­szág közös ellenségének betörhetése ellenére szükségkép ren­­delt katonaság fuvarozására, ingyen kiállított előfogatokkal kész­­égesen járult. Ezen hazafi áldozata az érintett megyének, fel­­n­yott arra, hogy imént nyilvánitott áldozatkészségét, a’haza lőtt méltányos elismeréssel ’s hálás köszönettel ezennel felmu­­issam. Szintay János, kormánybiztos. Fel vagyunk szólítva következő czikk köz­lésére. ŐSZINTE NYILATKOZAT. Többektől hallottam átalános recriminatiókat az erdélyi románok ellen; a’ keserű kitörésekből azon tanúságot mentet­tem, hogy a’ román nemzet sorsát kevés ember ismeri, annál kevesbbé a’ közelebbi időben kitört lázadás történetét, okait; — nem leend azért felesleges e’ tárgyat kevéssé elemezni, ’s azt szenvedélytől menten a’ közvéleménynek, mint egyetlen igazságos bírónak átadni. A’ román nép századok óta osztja jó ’s rész sorsát a’ ma­gyarral, századok óta elnyomva szellemi anyagi tekintetben a’­­ legborzasztóbb tudatlanság babonaság kelepczéibe szorítva a’ nélkül, hogy kárhozatos állásában is (kivévén egy két Horaféle kitöréseket, mire többnyire felsőbb hatalmak által zaklattatott föl) nyomói irányában hütelen lett volna; tűrt csendesen miként barom, ’s húzta a’ legterhesebb igát a’ szerint, a’ mint csattin­tott az erdélyi aristocratiának korbácsa háza mellett.­ 1847-dik évben összegyűltek az erdélyi országos urak Kolozsvárra urbért alko­tandók, magam is mint követ jelen lévén, már az el­ső napokban meggyőződtem arról, hogy néhány egyéneket ki­véve, kik az elcsigázott, elnyomott nép sorsát, nem csak szá­jukon, hanem keblükön hordozák, a’ többség azért volt össze­­toborzva, hogy szennyes érdekektől ösztönözve föllépésök által Harczuk végkép lehulljon, ’s a’ galicziaiféle események Erdélyb­­en is előidéztesztessenek; a’ nemesebb keblű fractiónak tö­rekvése, a’ többség, tudatlanságán ’s malitiáján megtörött; ’t ilkotott a’ többség, vagyis összeférczelt egy értetlen, határo­­zatlan urbáriumot, melly még századokig szégyenfoltként mara­­tand fen az erdélyi aristocratia homlokán, — hasonló volt azon orzképhez, mellyet a’ művész midőn elkészített, m­egborzad éle; ’s mit tett azon urbáriummal, nem merte, vagyis jobban ki­­■ fejezve, nem tudta életbe léptetni, de a’ koczka már el volt I vetve, mert a’ szenvedő nép jobb jövendő reménye helyett, fál I csalatást aratván, boszús indulatot rejtegetett keblébe, ’s csak I alkalomra várt. 1848-dik évi martius hónapban megszületek az új charta I a’ pozsoni hongyűlésen, fölszabadulván a’ föld bilincseiből, en­nek híre átvillanyozta Erdély bérczeit, rónáit; a’szenvedő sze- I­gény román nép tombolt örömében, ’s istenítette Kossuthot s mint megváltóját; az aristocratia ellenben boszúsan ajkába ha- t rapott, mert zsarnok pálczája az osztó igazságon megtörött; a’­­ camarilla szorultságában hogy veszett fejszének nyelét, Erdély­­ feletti hatalmát, bányáit megtarthassa, el kezdette keverni a’ kártyát, az aristocratiának azt hazudta, hogy ha hű lesz, ’s a’ néphatalom megtörésére kezet fog, biztosítja a’ robot föntar­­tását, a' szásznak ígért monopóliumot, ’s hogy a’ román se ma­radjon ki a’ játékból, per excelsum gubernium összegyűjtötte­­ Balázsfalvára, — ezen gyűlésen 3 párt keletkezett: az egyik, melly az unió mellett nyilatkozott azon egyszerű okból, hogy a’ nép, mellynek jólétéért az erdélyi aristocratia mit sem tett s az új charta malasztjait elveszthesse; a’ másik szobatudós pro­­fessorokból állott, kiknek agyait a’ camarilla decoromania esz­méjével tömte meg; a’ harmadik pénzen fogadott bérenczek pártja, mellyen a’ sárgafekete szag messziről érezhető volt. — Májusban kimondatik mindezek daczára az unió, a’ camarilla ekkor munkához látott, ’s hogy adott szavát, mindenik pártnál s beváltani látszassák, mit tett ? az aristocratiának permissive per I excelsum gubernium megengedi, hogy birtokaikban annyi curi­­alis telkeket ’s per subsequens tovább is szolgáló zselléreket alkothasson, a’ mennyit tetszik; a’ szászokat biztatta, a’ daco­­román eszmével fanatizált professoroknak Erdélyt praefecturáka­s­ra osztatni, s egy két megyében kizárólag a’ román nyelv hasz­­­­nálatát megengedi, a’ pénzen fogadott proletariusokat pedig szétküldöze a nép közé, kik is legyeztetve az excelsum gu­bernium által, felbujtották a’ szegény román népet, a’ magyar kormány iránti tiszteletet megtörték, azt hazudván, hogy nem a’ magyarhoni gyűlés, hanem a’császár ezelőtt­i’s több évekkel szabadította föl a’ robot alól, de a’ magyar urak akadályoztatták, erősségül hivatkoztak az erdélyi aristocratia bűneire, az 1847-ki gyűlésre ’stb. ’s minthogy az ártatlan ’s tudatlan nép különböztetni nem tudott, nála a’ veszedelmes eszme sebesen megfogamzott, ro­­konszenvet érzett a császár iránt, utálatot ’s boszat az aristocratia, ’s lassanként az összes magyarság, mint szerintök elnyomói irá­nyában; mindezeket Vay Miklós jól látta, nem csak hogy a’ roszat csirájában meg nem fojtotta, hanem a’ camarilla kezeire játszá Fehérvárt, Szebent’s Erdélynek minden fegyveres készle­tét, kincsét mellyeknek vissza foglalása későbben ezerek életébe­­ került. Pesten én s elvbarátaim figyelmeztettük a’ministeriumot, hogy a dolgok Erdélybe komolyabb szint öltöttek, ’s nincs egyéb hátra mint Vay Miklós elmozdításával a’ leghatályosabb módok­ig ?? "Jm!"1.’ ?! ^art' 15~ki­ratba egy érdekes czikk közöltetik er­­dély állásáról, de buzgó törekvéseinket fájdalom, siker nem ko­­szoruzta, s mi volt az oka? Vay Miklósnak hitele lévén leve­lezéseiben folytonosan áltatta, az erdélyi aristocratia pedig meg­­zsibbasztotta a’ kormány tevékenységét. — Így folyt ez Octo­ber holnapig, a’ nélkül, hogy a’ kormány csak legkevesebbet is tett volna az Erdélyben mutatkozó mozgalmak lecsillapítására s a román nép praeocupálására — oh pedig de könnyen lehe­tett volna ezt megtenni, octoberben kiüt a’ polgárháború, — a’ nép mai napig is fanatizálva, még ott is, hol fegyverek között van, mert nincs más hite ’s meggyőződése mint az, mit a’ rosz akaratú bujtogatók lelkibe csepegtettek, ne csodálkozzatok azon ha egy el hagyatott népet, miilyen vala a’ román, a’ gaz cama­rilla több felülről támogatott iszonyokra is feltudott használni. Szenvedélyesen menteni nem czélom a’ román nemzetet, de bo­­szús ’s epés indulat helyett szánalmat, ’s kibékítő érzetet min­den hazafitól igényiek, kárhoztassuk annyiban, mennyiben hi­bás — de az erdélyi aristocratia bűneit, Vay Miklóst, a’ szászo­kat, könnyen hivüségünket, ha igazságosak akarunk lenni, soha a számításból ki ne felejtsük, — közelebbről egy röpiratban nézeteimet szélesebben kifejtendem. Buda Sándor, képviselő, 311a 6,972 fr, 33 kr. Befolyt eddig a’ pénztárba öszvesen: p.­p. 2 arany. Debreczen april 22. 1849. Kende­lényi Károly, az egyesület titoknoka és pénztárnoka. Kimutatás. A’ sebesült és beteg vitézek ápolására öszveállott női e­gyesület pénztárába folytatólag beadtak Csóka Sámuelné és Pethsó Éva- Ugyanazok ujjalag - - -Detrich Kazinczy Gábor úr által, néhai Kemény Dénes felett tartott gyászbeszéd eladott példányai árából bejött -Meszlényi ’Su­sanna ujjabbi gyűjtése Nagy Petronella - „ „ - -Papszász Klára „ „ -Poroszlay Klára „ „ Schódel Rozália ivén Serlegi Teréz­­ » „ „ Groisz Gusztávné » „ ujjabbi gyűjtése Schwarzné „ „ A’ Pesti nemzeti Színház itt lévő tagjai, az álta­­lok adott előadásokból bejött öszveget az el­nökség kezeibe letettek - 722 Szepesy Johanna ujjabb gyűjtése - - 18 Ehhez adva a’ 1. évi Közlöny 74-ik számában már közhírré tett bevitelt­­ 5107 fr. 83 82 42 119 265 66 32 119 90 128 52 41 kr. 58 30 20 15 211­ 38 56 10 40 58 16 Nyomatik az álladalmi nyomdában. GYÁSZJELENTÉS. Miskolczy Sándor. Biharmegyéböl m. Telegdről’ki a’ magyar királyi testőrseregböl, hazája iránti szeretetétől lel­­kesitetve múlt évi September havában kilépvén, a’ 20. sz. hon­véd z­­aljhoz mint főhadnagy Kassára küldetett, hol későbben­­ Schlick fogságába esett ugyan, de midőn győzelmes seregünk onnan az ellent kinyomta, a’ 9-ik sz. huszár ezred akkori ezre­dese Gáspár urnál magát jelentvén, ezen derék férfiú közben­járására ki nékie az ezen ezredben kezdett katonai pályája első három évében mentora, második attyja vala, ’s kihez ő is fiúi bi­zalommal ’s hűséggel ragaszkoda, ezen ezredben másod kapi­tányságra emeltetett; — a’ Hatvannál történt csatában nyolca sebektől terhelve, vitéz, szépreményü ’s példás fedhetlenségü 23 éves életét bevégezte, ’s kedves hona iránti hűségét vérével pecsétlé meg. Eltemetetett Aszódon f. hó 15-én. Nyugodjanak porai békével!! — Felelős szerkesztő: Gyur­mán Adolf. HIRDETÉSEK, NÉVVÁLTOZTATÁSOK. B.. 213.214. 215.216. 217.218. Batizovszki Soma vezetéknevének Batizfalvi-ra, — Puxbaum Mihályénak Zöldi-re — Nuszbek Ferencz és Józsefé­nek Diósi-ra, — Eizelt Józsefének Jeges-re, — Löd­erer Lajosénak Bodrogközi-re kért átváltoztatása megenged­tetik. Debreczen april 21. 1849. B.­­ 206. 209. Thanhoffer Pál vezetéknevének Honvári-ra, — Vélsz János 51. zászlóalji őrnagy’s gyermekeiének Sziklai-ra kért átváltoztatása megengedtetik. Debreczen april 20. 1849. Csőd tanítói állomásra. (1-3) A’ kunhegyesi ref. egyházban megürült iskola rektori hi­vatal cső­dutján töltetik be i. é. május 1-je napján. Meghivatnak hát mindazon érdemes ifjak, kik ezen hivatal betöltésére képes­séget éreznek magukba a’ kitűzött nap délelőtti óráira a’ Kun­hegyesi városházi irodába bizonyítványaikkal ellátva, hol a’ ta­nítói fizetés pontjai is megtudhatók leendőnek. Árverési hirdetés: 193. F. e. május 2-án délelőtti 10 órakor T. Füreden a’ Józsa felé háznál mintegy 150 akó részint vörös, részint fehér jómi­­nőségű álladalmi ó egri borok fognak készpénzben­ fizetés mel­lett elárvereztetni. Kelt­­, Nánán april 19. 1849. Eladóborok. A’ nagy-kágyai szőllőben jó nemű asztali ás bakator bo­rok kisebb és nagyobb mennyiségben jutányos áron eladók.­­ A’ venni szándékozók bővebb tudósítást vehetnek Miklós utczai 1910. sz. alatti házban.

Next