Közlöny, 1849. április (68-92. szám)

1849-04-25 / 88. szám

Ivánka Zsigmond képviselő elnöki szabadsággal ment 8 napra haza, de most miután megyéje az ellenségtől megtisztit­­tatott, kéri a’ házat még vagy 14 napi szabadság adásra. (Meg­adatik.) Hatzell Márton a’ kormány-elnök úr által küldet­vén ki, ezt bejelenti a’ háznak ’s kér a’ háztól szabadságot ma­gának. (Megadatik.) Balamén Simon szá­zsebesi képviselő, miután hazája mostanában megtisztult az ellenségtől, kér magának gazdasága megtekinthetésére szabadságot. Szinte szászvárosi képviselő Popovics Miklós is. (Megadatik.) Kállai Ödön hasonló és 14 napi eltávoztatásra kér enge­delmet. (Megadatik.) Van szerencsém a­ háznak bejelenteni, hogy Hajnik Pál elutazott elnöki engedelemmel 8 napra, azonban utazása köz­ben olly szerencsétlenül járt, hogy felborulván, kezét teteme­sen megsértette, mint ezt Heves megye egyik főszolgabirája ál­tal megirva, mert keze sérülése miatt maga nem írhatott, kül­dötte hozzám, felgyógyulásáig szabadságot kér. (Megadatik.) Ferdinándi Bertalan 14 napra kér a’ háztól engedelmet; szinte Sréter László, a’ ki még soha nem volt hazájában e’ hon­­gyülés alatt. — Úgy Lészai Dániel is négy hétre. (Megadatik.) Csíki Sándor képviselő is haza kívánkozik. (Megadatik az engedelem.) Frideczki folyamodásához eredeti számadási nyugtatvá­­nyok voltak csatolva, azon kérelemmel járult hozzám, hogy ad­nám ki neki azokat, de én magamtól tenni nem akartam,­­ mél­­tóztassék felette a’ ház határozni. (Kiadatik.) 11( K­ubinyi Ferencz: Méltóztatott a’ napokban meghagy­ni nekem a’ ház, hogy tett inditványomat formulázva adjam be, van szerencsém a’ határozati javaslatot bemutatni ’s felolvasni. (Felolvassa.) Határ­ozati javaslat a' kormányelnök ’s ministerek által leteendő eskü iránt. A’ magyar nemzet a’ királyi széket függetlenségi nyilat­kozatával megürültnek jelentvén ki, ’s az arra ruházva volt fel­­ség-jogok gyakorlatába magát mint a’ státushatalom egyedüli forrása visszahelyezvén. 1. §. A’ nemzetet képviselő hongyűlés által választott kormányzó elnök, ’s a’ maga mellé veendő m­eisterek az esküt a’ nemzeti gyűlés színe előtt teszik le. 2. §. Az eskü következő : „Esküszöm az élő istenre, hogy a’ nemzethez hűséggel, az alkotmány iránt hódolattal, a’ fenálló törvényekhez engedel­mességgel fogok viseltetni; azokat megtartom, ’s mások által is megtartatom. Isten engem úgy segéljen ! Kubinyi Ferencz m.k. nógrád-losonczi képviselő. Elnök: Ki fog nyomatni. Még az igazoló választmány­nak van jelenteni valója. Horváth Bódi (olvas): Demeter József szepsi-szent­­györgyi képviselőnek f. évi mart. 22. a’ honvédelmi bizottmány­hoz intézett, innen pedig a’ házhoz áttett nyilatkozata, követke­ző tartalmú. Pestréli eljövetele után csak hamar a’ legsúlyosabb kö­rülmények nehezedvén Erdélyre, Háromszékben Magyarhontól annyira el volt zárva, hogy kormánybiztosi működéséről onnan a’ honvédelmi bizottmányhoz tudósítást sem küldhetett. Miután később a’ közlekedés valamennyire megnyílt, ’s helyébe Beöthy Ödön kormánybiztos által Németh László lett a’ dolgok élére ál­lítva, ő ráhagyó a’ szükséges intézkedéseket, ’s csak az élelme­zés vezetésével foglalkodott. Most azonban Szeben és Brassó seregeink által bevéve , ’s Erdély nagy része az ellenségtől megtisztítva lévén, értesíti a’ kormányt, miszerint Debreczen­­ben minél elébb megjelenni kötelességének tartja. Vélemény. Demeter József képviselőt a’ ház azok sorába iglatá, kik­nek a’ megjelenésre 15 nap volt felhagyva. — A’ távollét iga­zolására a’ bizottmány e’ nyilatkozatban semmi okot nem talál. Mert bár a’ kérdéses képviselő, kormányi megbízatása követ­keztében, mult e. sept. 23-án a’ háztól távolléti engedélyt nyert; de önként elismeri, miként biztosi működésétől, Beöthy Ödön kormánybiztos által a’ kormány nevében felmentetett, ’s így a’ felmentés idejétől, mi december végére , vagy január elejére esik, elmaradásának minden oka megszűnt. Az eljövetel physi­­cai lehetőségét pedig magán, az új kormánybiztosi kinevezésen kívül, azon körülmény is világosan bizonyítja, hogy Bem tábor­nok diadalmas seregei már január 20. körül Szeben alatt állot­tak, mi által a’ közlekedés, Háromszék ’s a’ királyságon inneni részekkel nemcsak megnyilt, de biztosítva is volt. Azon szempontból tehát, hogy Demeter József képviselő, kormánybiztosi működésének megszűnte ’s a’ közlekedés meg­nyílta után, ’s ekkér minden ok ’s további engedély nélkül, több mint három hónapon át az országgyűlés székhelyén meg nem jelent, ’s képviselői hivatásának meg nem felelt, a’ bizottmány öt, a’ 867. számú határozat 3. pontja értelmében, kilépett tag­nak tekinti. (Helyes.) Betlen János: Azt hiszem, hogy ollyan képviselőt, ki működései által a’ székelyek között, a’ haza hálájára magát mél­tóvá tette, a’ nélkül, hogy a’ körülményeket jobban megvizsgál­nék, brevi mann itten elütni nem lehet. Az mondatik a’ véle­ményben, hogy mióta Beöthy Erdélybe ment, Demeter József feláldoztatott kormánybiztosi hivatalától; de az nem áll, hogy Háromszékből olly könnyen lehetett volna eljönni, mert ámbár Bem Szebenben volt, de a’ közlekedés Háromszékkel csak ké­sőbben nyílt meg. Z­e­y­k J­ó­z­s.: Demeter egyike azoknak, a’ kik Háromszék hősies ellenállásában részt vettek, ’s akkor a’ harezmezőn volt, mikor mi itten Debreczenben kényelmesen ültünk (zaj). Nem­csak igazságtalanság volna őt kizárni, hanem a’ székely nemzet egy részében a’legroszabb sensatiot is tenné.(Zaj.) E­lnök: Ha nem kíván senki hozzá szólani, szavazhatunk. Berzenczey László: Én azt hiszem, hogy Három­székben sokan voltak, kik az ellentállásban részt vettek, valljon Demeter is azok közé tartozik vagy nem, arról tudomásom nincs; de ha azok közé tartozik, meg fog választatni újra. Elnök: Tehát szavazni fogunk. A’ kik helyben hagyják a’ választmány véleményét, méltóztassanak felállani. (Többség.) Kérem most álljanak fel azok, kik nem pártolják a’ választmány véleményét. (Kisebbség.) Tehát a’ többség helyben hagyja. Horvát Bódi (olvas): Zsemberi Imre azok között áll­ ván, kiket a’ ház­a’ nem igazoltak rovatából, az igazolás jogá­nak és kötelességének fenhagyásával, kivett, beadott ny­atko­­zatában ezeket terjeszti elő: Múlt évi novemb. 22-én a’ háztól két heti távozási enge­delmet nyervén, ezt december 23-án használta fel az elmene­telre. Január első napjaiban már ismét útban volt családjával együtt Pest felé, ’s ekkor értesülvén Windischgraetz seregei­nek Buda alatti létéről, családját útközben hagyva, január 4-én, mint a’ távozásra nyert határidő utósó napján egyedül ment be Pestre. Itt nem találva az országgyűlést, ’s Görgei tábornok és Csányi László kormánybiztos vele az eseményeket közölvén, más­nap családjához visszatért. Az osztrák had egy része Ipoly-Ság felé Görgei táborát követte, a’ másik pedig Gyöngyösnek vo­nult, ’s így mind hontmegyei lakásától, mind Debreczentöl el­záratott. De az útvonalak szabad állapota mellett sem lett volna képes az országgyűlés uj székhelyén megjelenni, mert Pestről Romhányba nógrádmegyei helységbe érvén, itt megbe­­tegült, ’s betegen feküdt akkor is, midőn az osztrák csapatok a’ helységen keresztülvonultak. Alig lábbadt fel, testvéröcscsét, kivel egy házban volt, hat dsidós elfogta, de az első katonai ál­lomásról visszabocsátották; ő pedig menekült. A’ gyöngyösi vo­nal el leven zárva, Losoncznak és Rimaszombatnak vette útját, azonban kénytelen volt Schlicknek Torn­ából erre vonuló sere­gei elől a’ gömörmegyei űzőbe vett tisztviselőkkel együtt, mint egy nyolcz napig Gömör hegyes vidékein rejtőzni.Miután Schlick Pétervásár felé húzódott, a’ Tiszán akadálytalanul eljött,’s a’ háznak reá vonatkozó határozatát a’ hivatalos lapból megtudva, Debreczenbe sietett. Igazolására vonatkozó orvosi vagy egyéb bizonyítványokat megszereznie, menekülésének sajátságos kö­rülményei miatt nem lehetett. Vélemény: A’ bizottmány főleg két pontra függesztő figyelmét: elő­ször arra, hogy a’ kérdéses képviselő a’ november 21-én nyert távolléti engedélyt dec. 23-án használta a’ távozásra. Elvontan attól, hogy épen e’ napokban volt a’ haza veszélye legnagyobb, ’s volt leginkább szükség az országgyűlési testület együtt lé­tére, a’ bizottmány azon elvet vallja, miként a’ ház engedelme csak a’ kitűzött határidőre áll, ’s azon túl enyészik, különben a’ ház soha sem volna biztosítva aziránt, hogy tagjai érvényesen határozható számban együtt legyenek. Az érdeklett képviselő tehát, ki a­ nyert engedély határidejének elmúltával újabb en­gedélyért nem is folyamodva hagyja el az országgyűlés szék­helyét, úgy tekintendő, mint ki engedély nélkül távozott el. Másik szempont az, miszerint az említett képviselő jan. 4-én Pestre bemenvén, ’s ott a’ történtekről értesülvén, nem követé az országgyűlést, mi pedig még akkor kétségtelenül le­hetséges volt, hanem alig elhagyott családjához ismét vissza­tért. A’ bizottmány tisztelettel hajol meg a’ családi érzelmek szentsége előtt; de mindenek fölé emeli a’ hazát, mellynek ér­deke az átélt rendkívüli körülmények közt rendkívüli áldozato­kat követelt, mellynek érdeke előtt a’ családi viszonyoknak is háttérbe kelle szorulniok, mert ha szabadságharczunk tényezőit nem az önmegtagadás lelkesíti, ha mindenki csak magán ügyeit vagy családja biztosítását tartja vala szemei előtt, a’ haza eddig veszve van. A’ jelen országgyűlésnek, ’s az ebből kifolyó kor­mánynak azon nehéz, de dicső hivatást jelölték ki az esemé­nyek, hogy legyen az egybefoglaló kapocs, melly a’ nemzet erő­­töredékeit a’ megtámadt szabadság megóvásának közczéljára öszpontosítva tartsa; hogy el ne hagyja az elárult népet a’ küz­delem végczéljáig, de el ne hagyja hűtlenül a’ kétségbeesés vo­­naglásai közt sem; hogy megmentse minden áron a’ hazát, de ha elbuknék is, szilárd kitartása és nemes önfeláldozása által legalább olly emléket állítson sírja fölé, melly megmentse a’ nemzet becsületét az utókor előtt. — A’ kérdésben forgó kép­viselő az országgyűlés székhelyén meg nem jelenvén, holott megjelenhetett volna, sőt megjelenési hajlamának legkisebbjelét sem adván, akár mint e’ háznak, akár mint a’ honvédelmi bi­zottmánynak tagja, magasztos hivatásának teréről tettleg és ön­ként lelépett. Mi a’ nyilatkozatban foglalt egyéb okait u. m. későbbi be­tegeskedését, az ellenség előtti bujdoklását, ’s a’ Debreczenbe utazás későbbi akadályait illeti, — részint mivel bebizonyítva nincsenek, részint azért, mert a’ fenebb taglalt döntő okok sú­lyát legkevésbé sem gyengítenék, az igazolás eredményére be­folyással nem bírnak. Ezek alapján Zsemberi Imre a’ 867. számú határozat szi­gora alá esvén, a’ kilépett tagok sorába tartozik. Kubinyi Ferencz: Megvallom, részemről túlságos do­lognak találom, hogy ha valakinek múltja tiszta, ’s lehetetlen volt neki képviselői kötelességét teljesíteni, olly könnyen kitö­röltessék. Midőn más követekről volt szó, azoknak múltját akkor is tekintetbe vettük. Azt tartom tehát, Zsemberire nézve is te­kintetbe vehetjük, hogy múltja tiszta, ’s neki nem lehetett ide jöni, ’s ha a’ körülményeket egybevetjük, azokból semmiféle rész akarat nem tűnik ki. Én tehát őt igazoltnak tekintem. Patay József: A’ felhozott okokból látom, hogy a’ bi­zottmány tökéletesen járt el hivatásában, ’s véleményét magam is helyeslem; de ha tekintem a’ dolgot, Zsemberire nézve nem lá­tok más hibát, mint hogy családos ember lévén, a’ vészes időkben nem volt egészen ollyan bátor, mint kellett volna lenni. (Neve­tés.) Ezt ollyan nagy hibának nem tartom, ’s akárki vessen ma­gával számot, beláthatja, hogy nem épen nyúlszivü embernek kellett lenni, a’ ki akkor bátorságát vesztette; ’s nem veszem olly nagy hibának, hogy egy embernél, kinek múltja annyi idő óta tiszta volt, tekintetbe vehessük. Azt hiszem, hogy Zsembe­­rinek kirekesztése az egészre nézve káros volna, ’s óhajtom őt elfogadni, mert bűnösnek nem találom, miután az ellenséggel nem czimboráskodott, ’s Windischgraetznek nem hódolt. Kazinczy Gábor: Az igazoló bizottmány véleményében egy értekezést mondott, hogy meghajlik a’ családi érzések szen­télye előtt, de nem értekezést kellett volna mondani a’ bizott­mánynak, hanem száraz, egyszerű okokat. (Zaj.) Csendet kérek, én el fogom mondani a’ magamét minden esetre. Egyetlen egy okot sem hallottam a’ bizottmány véleményében. (Csodálkozás.) Ismétlem a’ mit mondtam , és arra kérem a’ házat, ha azon po­litikában valami dicsőségeset lát, hogy az okoknak mérlegelése nélkül egy embernek erkölcsi tétele felett eltöri a’ palozát, hogy ítéletet mondhassak, legalább annyit követelek, hogy Zsembe­­rinek nyilatkozata felolvastassék. Luzsinszky János : Vannak testületek, mellyek a’ hi­ányzó tagoknak pénzét felosztják. (Zaj, ingerültség, rendre!) Elnök : Kérem a’ képviselő urat, ne téveszsze szem elől a’ parlamentaris formákat. Luzsinszky (folytatólag, zaj): A’ követek kitörlése ál­tal szabad tért nyitunk új követválasztásra, vallyon bizonyosak vagyunk-e abban, hogy ismét olly tiszta embereket választanak követeknek. (Zaj, nevetés.) Én Zsemberit Deák Ferenczczel egy sorba kívánom tétetni. Bernáth József: Azt hiszem, hogy a’ ház e’ tárgyban valamint egy részről sújtó szigorral nem kívánt eljárni, úgy ro­kon- vagy ellenszenvvel személyek irányában viseltetni nem fog. A’ házat határozataiban megállapított szabályai vezetik, ’s mikor ezek szerint működöm, senki személyére nem nézek, és nem vizsgálom senkinek jellemét és múltját, hanem azt veszem szemügyre, eleget tett-e valaki a’ ház határozatának. Meggyő­ződésem szerint a’ választmány véleménye helyes, azt pedig szárazon előadni nem lehet, hanem indokolni kellett. Én tehát a’ választmány nézetét magamévá teszem, annyival inkább, mert a’ ház kimondotta, hogy senkire morális bélyeget nyomni nem akart, ’s nem látom át, miért lenne az illető egyén legkevesbbé is sújtva, midőn előtte van a’ mód és eszköz, mellyböl a’ ház őt ki nem zárta, t. i. hogy új választás útján helyét elfoglal­hatja. Szunyogh Rudolf: Megvallom, midőn Zsemberi felett ítéletet akarok mondani, nem akarom tekintetbe venni múltját, hanem felveszem szárazán a’ tényeket, ’s magának a’ bizott­mánynak véleményét, ’s ezekből merítem azon okoskodást, hogy a’ bizottmány véleménye meg nem állhat, mert először is a’ bi­zottmány előterjesztésében Zsemberi okait szárazan sorolja el, ’s azután értekezést tart felette, melly a’ szívhez szól. Óhajtot­tam volna, hogy a’ minő rövidséggel elmondja Zsemberi okait, ollyan rövidséggel és okokat adva elő, mondott volna fe­lette véleményt a’ választmány. Tehát a’ bizottmány véleményét el nem fogadom, mert először Zsemberinek az rovatik fel, hogy a’ nyert engedelmet sokkal későbben használta fel. Eddig nem volt a’ háznak határozata, hogy mikor legyen valaki kénytelen az engedelmet felhasználni, sőt emlékeztetem önöket a’ háznak azon határozatára, melly szerint Pázmándi akkori elnöknek en­gedelmet adott, hogy akkor adhasson csak engedelmet a’ kép­viselőknek távozásra, midőn a’ tagok elegendő számmal vannak. Véleményem szerint tehát az igazoló bizottmánynak ebbeli véle­ménye megdöntve van. Másodszor Zsemberi január 4-én ment Pestre, ’s ottan megértvén Görgei és Csányitól, micsoda helyzet­ben van a’ haza, visszafordult az úton hátra hagyott családjá­hoz, azután pedig az eljövetelben akadályozva volt. Méltóztas­­sanak visszaemlékezni, a’választmány azon lehetőségre alapítot­ta nézetét, hogy Zsemberinek biztosan lehetett volna eljönni. Én az embert semmi körülményben sem választom el az ember­től, és azt hiszem, hogy midőn valaki családjával megy, nem olly könnyű és biztos az utazás, mint magános emberre nézve. Azt tisztán tudom, hogy Zsemberi bizonyosan beteg volt (zaj), ’s legdicsőbb múlttal dicsekedhetik, azért ő belátásom szerint megérdemli, hogy elfogadtassék. Szász Károly: Úgy látom, miszerint Zsemberi elma­radásának forduló­pontja az, hogy január 4-én érkezett Pestre, ’s felvilágosittatván a’ körülményekről, nem jött ide tüstént, ha­nem családját biztos helyre vitte, ezután pedig közbejött az el­jövetelnek tökéletes lehetetlensége. Hogy ő tüstént Debreczen felé nem jött, azt neki bűnül felróni nem lehet, mert a’ háznak nem is volt határozata arra nézve, hogy mikor kelljen Debre­czenbe megérkezni. Besze János: Ha sympathiából kellene szólanom, ’a lefolyt életpályáján szerzett érdemei felett bíráskodnom Zsem­­berynek, meghajolva előtte, szivem vonzalmából üdvözleném őt; de képviselő szól belőlem, ’s szól olly perezben midőn fiatal re­generált hazánk boldogságának első alapját teszszük le, ’s ekkor a’ személy iránti vonzalom meg nem ingathatja a’hazafit, ugyan azért a’ választmány véleményét pártolom. (Helyes!) Glacz Antal: Épen azon érdemes képviselők, kik a’ jegyzőkönyv virágos stylusa ellen kikeltek, mintegy az ember 325

Next