Közlöny, 1849. április (68-92. szám)

1849-04-26 / 89. szám

Két nemzet várt egyesülve bennünk, ’S milly két nemzet! a’ lengyel ’s magyar! Van-e sors, a’ melly hatalmasabb, mint a’ két nemzet, ha e­g­y czélt akar ? Egy a’ czélunk: a’ közös bilincset összetörni, amellyet hordozónk, ’S összetörjük, esküszünk piros mély Sebesdre, megcsufolt hazánk! Küldd elénk, te koronás haramia, Légiónként bérszolgáidat, Hogy számodra innen a’ pokolba Holttestekbül építsünk hidat! — Mi ne győznénk? hisz Bem a’ vezérünk, A’ szabadság régi bajnoka; Bosszúálló fénynyel jár előttünk Osztrolenka véres csillaga! Petőfi Sándor. KÜLFÖLD. OLASZORSZÁG, Róma. April 2­ kán fáklyákkal és lobogókkal tömérdek nép jelent meg a’quirinál terén Mazzinilaka elött,’s torok szakadtig élteté a’ köztársaságot. Mazzini az erkélyre kilépett, ’s beszédet tartott a’ lelkesedett néphez, melly úgy látszik tö­kéletesen el van szánva utósó csep véréig védeni szabadságát. April 5-kén véres összeütközés történt a’ nép és katona­ság közt, melly alkalommal a’ győzelmes nép a’ dominikánusok klastromát előbb fölégeté, azután falait porrá rombolta. A’ triumvirátus (Armellini, Mazzini és Saffi) következő ministeriumot alkotott: Rusconi külügy; Berti-Pichat: belügy; Sturtinetti: oktatás; Manzoni: pénzügy; Laz­­za­rini : igazság; Montechi : kereskedés és közmunkák ministe­re. Radeczki olaszországi csatáiról olly zavart ’s egymással ellenkező tudósításokat hoznak a’ bécsi lapok, hogy belőlük nem képes az olvasó magát tisztán tájékozni. Aligha­nem ő is a la Windischgraetz szerkeszti bulletinjeit, mert midőn az egyik hírlap tele torokkal kiáltja, hogy itt és itt győzött, a’má­sik ugyanakkor csak annyit ír­ond, hogy csata volt, de kime­netele m­ég bizonytalan. Úgy látszik azonban, miszerint a’ győ­zelem ez idő szerint csakugyan Radeczki részén van, mire nézve őt sokban segítette a’ jellemtelen Károly Albert le­mondása. A’ novarai szerencsétlen ütközet után azt irta e’ kalandot a’ hadügyministernek : „Mindent elvesztettünk, Pie­mont becsületét is. Kerestem a’ halált a’ katonák sorai közt; de isten megéreté velem e’ szerencsétlenséget. Én fiam ré­szére lemondok a’ koronáról, ’s megyek; hová? azt még ma­gam sem tudom.“ Sardinia azonban sem falba nem verte fejét K. Albert miatt, sem­ kétségbe nem esett azon, hogy sorsának koczkája vakot vetett; sőt,­mint egy öntudatra vergődött nép­hez illett, kimondá, mikép Victor Emanuelt királyának ismerni nem fogja, ’s ennek eloszlató parancsa daczára is a’ nemzet­­gyűlés együtt fog maradni, hogy az ország jóléte fölött intéz­kedjék, ’s szabadsága megmentésére minden hatalmában álló eszközöket felhasználjon; a’ minthogy azóta a’ legerélyesebben is intézkedik ideiglenesen fölállított kormánya által. Párisból írja a’ „P­a­­­r­­­e“, hogy Lamarmora tábornok ápril 6­ kán Genuát elfoglalta. Egy toscanai lap pedig, az „A 1- ba“ azt mondja, hogy a’ genuaiak fényes győzelmet arattak az ellenségen. Már most igazodjék el ezen, a’ ki tud. 330 FRANCZIAORSZÁG. Ha­lulságig feszítik a’ húrt, elszakad. De Bonaparte Lajos nem akarja a’ közmondás valóságát elismerni, ’s nem elégszik meg azzal, hogy környezete ’s ne­hány megvesztegetett emberei által egy párttöredéket kalapál­tatott össze, mellynek jelszava : „A bas le republique! vive le roi Louis Bonaparte!“ de azon felül makacsúl megveti a’ köz­véleményt , melly clubbokban úgy mint a’ nyilvános helyeken az olasz köztársaság mellett van, ’s azt ótalmazni akarja. Sőt mi több, e’ tárgyban ellene kikelt két hirlap szerkesztőjét be­­csukatta, egyiket 1, másikat 3 évi börtönre ’s 10,000 frank bír­ságra büntettette. Csak feszítsétek a’ nép türelmének húrját, igy legalább annál hamarabb fog elszakadni. A’ nemzetgyűlés budget fölötti nyugalmas tanácskozásait, ollykor ollykor tüzes interpellatiók teszik viharossá, mik azon­ban rendesen azzal végződnek, hogy a’ lekenyerezett többség a’ „napi­rendre kíván áttérni.“ így a’ többek közt szó emelkedett az olasz ügyek iránt. Felelet helyett napi­rendet indítványoztak. April 11-kén Ledru Rollin interpellálta a’ belügymi­­nistert Leon Fauchert, miért állít rendőröket a’ választó­­gyűlések háta mögé? — A’ minister az 1790 és 1848-diki clubbokról szóló törvényekkel akart takarózni, és jegyzőköny­vekre hivatkozott, mikből kiviláglik, hogy a’ legveszedelme­sebb politikai kísérletek mindig, a’ választási gyűlések köpönye­ge alatt szülemlettek. E’ mentegetőzés ellenében újra kilépett Ledru-Rollin, ’s mig benn a’ teremben e’ tárgy fölött a’ leghe­vesebb parlamentáris harcz folyt, künn az előszoba, nem kevés­bé tüzes diadalnak volt színhelye. Raspail Jenő, Point kö­vettársát, ki Bourgesban, nagybátyja ellen tanúul lépett föl, kemény szavakkal támadta meg,’s végül szintolly keményen csap­ta arczúl, hogy a’ csattanás hangjára Baroche ’s utána többen kimenvén, az eset egy pillanat alatt tudva jön a’ házban, ’s olly fölindulást okozott, miszerint­ az elnök kénytelen volt a’ gyűlést egy időre felfüggeszteni. Melly kevés idő múlva újra megnyíl­ván a’ közügyvéd keresetet indított Raspail ellen, mi­után Ledru-Rollin interpellatiója került ismét szőnyegre, ’s hosszas vita után, mellyben egy részről Odilon Barrot, más részről Bac­­h. vittek kitűnő szerepet, az eredmény utoljára is az jön, hogy 261 szó ellenében 409- el a’ gyűlés napi­rendre ment által. A’ „Presse“ alaptalannak mondja a’ „Patrie“ azon ál­lítását, mintha a’ veronai congressusban Francziaország és An­glia is részt akarnának venni; szerinte e’ két hatalmasság az olasz ügyek iránt neutrális fog maradni. Jegyezzük meg azon­ban, mikép a’ „Presse“ Bonaparte Lajos köpönyege alól beszél, és hogy Francziaországban a’ nép többsége rokonszenvvel vi­seltetik az olasz köztársaság iránt, és mi tökélletesen hiszük, hogy mihelyt a’ koronára vágyó praesideris megbuktatva lesz, (mert hogy Bonaparténak buknia kell: tiszta meggyőző­désünk) a’ franczia nép sietni fog segélyt vinni az absolutismus ellen küzdő olasz testvéreinek. Anglia neutralitása sokkal inkább hihető előttünk, mert ennek népe phlegmaticus, önző kormányát pedig csak anyagi hasznok érdeke vezeti. Egyébiránt Parisban e’ napokban conferentia tartatott a’ külügyministeriumban, mellyben részt vettek: Droyn de L­o­u­i­s minister; Marquis of Normanby angol követ; H a fa­né­v rendkívüli teljhatalmú Austriából; Piemont követe, Gio­­b­erti; a’ pápai küldött; a’ toscanai nagyherczeg követe, Po­­niatowszki és a’ spanyol ágens. Mondják hogy e’ tanácskozás igen nevezetes határozatot hozott, mellyröl azonban eddigelé semmi bizonyost nem tudhatni. Telegraphi sürgöny utján jött Párisba a’ hír, hogy a’ szö­kevény Károly Albert Bayonneba érkezett. LEGÚJABB. Az ellenség kivonult BUDA-PESTRŐL Az april. 19-kei nagyszerű győzelem elhatározó volt. Ám itt gyümölcse. Asbóth ezredestől a’ múlt éjjel következő tartal­mú levél érkezett: „Magyarország kormányelnökének!“ „Mély alázattal jelentem, miszerint az ellenség Buda­pest­ről f. hó 24-én éjjeli 2 órakor kivonult ’s az uj épületi lakta­nyából minden lőszereit ’s ágyúit részint gőzösökön lefelé, ré­szint pedig Budán át magával vitte. Ezen perezben jött jelentés, hogy a’ pesti nép számos el­lenséget lefegyverezett. Hazánk zászlói tömérdek számban lo­bognak székvárosunkban. Reménlem hogy holnap bemegyünk, rajta utána a’ zsarnoknak!“ Vecsési tábori szálláson april 24-én 1849. Asbóth, ezredes. Ennyit elölegesen. Most nyújtsa karját a’ hazának a’ kiben lélek van. Álljon ki az 50 ezer ujoncz önkéntesekül. Éljen a’ haza! Kossuth Lajos, kormányzó elnök. Görgey tábornok fővezér koltai föhadi szállá­sáról ápril 21-töl következő jelentést intézett a’ kormányzó elnökhöz. Nagy-Enyedröl irt tegnapi jelentésemet még a’ követ­kezőkkel egészítem ki: Az ellenségnek megveretése, mellyet Nagy-Sarlónál és Mállásnál szenvedett átaljános volt. Ide és Jászfalu felé vonulásunkban az utakat fedve ta­láltuk ruha ’s más felszerelési szerekkel, különösen jó használ­ható fegyverekkel, mellyeket a’ gyalogság között azonnal szét osztaték, a’ kiigazítandó fegyvereket pedig Lévára küldöttem. A’ már megemlített diadaljeleken kivül elfoglaltunk egy gyalog zászlóaljbeli zászlót. Az erősen megszállott Nagy-Sarló helységnek ostrománál az i­se hadtest (Klapka) gyalogsága szintén dicséretes részt ven, valamint a’ tegnapi jelentésemben egyedül feljelentett III. hadtest (Damjanics) is, miért is ki­tüntetett hősiességéért amaz is minden dicséretet érdemel. Foglyokat még folyvást tömegestől hoznak; számuk ha­ladja már az 1200-at, ’s hihető e’ vidék erdőségei közt még igen sokan lehetnek elszórva. Táborunk szelleme kitünöleg jó. A’ győzelem lelkesíti’s élteti a’ hazának minden harczosát, kik példátlan kitüréssel szenvedik a’ háborúnak minden viszontagságait és nehézségeit ’s vidor kedvvel néznek a’ jövő események elébe. Egy osztrák tisztnek elfogott hivatalos levelei, mint szin­tén a’ hadi fogoly tisztek állításai szerint bizonyos az, hogy Windischgraetz az osztrák sereg fővezérletét önkéntesen letet­te és b. Weldennek adta át; maga pedig Ollmützbe utazott. B. Weiden szertábornok a’ Nagysarlói és Mállasi ütközetnél sze­mélyesen vezérlete a’ sereget. Debreczen april 25. 1849. Felelős szerkesztő: Gyurmán Adolf. 211­­ B. Néhai Jurkovics Máté elmaradott özvegye legközelebb Egerben elhalván, a’ hátrahagyott ’s törvényes korukat még el nem ért árvák gondnokának ’s illetőleg gyámatyjának Szemere Bertalan ezennel kineveztetik. Debreczen, april 22-én 1849. Zoltán János, belügyi álladalmi titkár. NÉVVÁLTOZTATÁSOK. B.­­ 213. 214. 215. 216. 217. 218. Balizovszki Soma vezetéknevének Batizfalvi-ra, — Puxbaum Mihályénak Z­öldi-re — Nuszbek Ferencz és Józsefé­nek Diósi-ra, — Eizelt Józsefének Jeges-re, — Löd­erer Lajosénak B­o­dr­ogkö­zi-re kért átváltoztatása megenged­tetik. Debreczen april 21. 1849. B.­­ 206. 209. | Thanhoffer Pál vezetéknevének Ilonvári-ra, — Velsz’ János 51. zászlóalji őrnagy’s gyermekeiének Sziklai-ra kért­­ átváltoztatása megengedtetik. Debreczen april 20. 1849. 219. 222. 233. 225. 226. 227. 232. 233. | B. Gaiger József ’s fiai vezetéknevének Hegedüs-re, Csiz­madia Gábor vezetéknevének Bihari-ra, Lesták Ambrus veze­téknevének Földesi-re, Braun Jakab vezetéknevének Bar­­ná-ra, Krocska Szilárdénak Kolosi-ra, Zehenter Krisztina’s gyermekeiének Delényi-re, Rauschmann Antalénak Cser­­g­ö­ly-re, Léka Arseniusénak Torna­i-ra kért átváltoztatása megengedtetvén, ezennel országszerte köröztetnek. Debreczen, april 23-án 1849. 848 1­849. Csőd megyei orvosi állomásra. Biharvármegye déli kerületi megürült orvos-sebészi ál­lomása, választás utján, betöltendő lévén, azon orvos-tudo­ HIRDETÉSEK. vok, és sebészek, kik ezen hivatalt elnyerni óhajtanák, hiteles oklevelekkel ellátott folyamodványaiknak, folyó évi junius 2-ig, az alispáni hivatalnál leendő benyújtására utasitlatnak. Kelt Váradolasziban, Bihar vármegye bizottmánya 1849. évi április 16—ik ’s több napjain tartott üléséből. Csengery Imre, főjegyző, 1099. Csődület. Mérnöki, főorvosi, sebészi, báromorvosi, bá­­bai állomásokra. A’ megyénkben ürességben lévő egy mérnöki, egy főor­vosi , egy sebészi, két háromorvosi, három bábai állomásoknak betöltésére, csődület hirdettetik. Ezen állomásokkal egybekö­tött illetőségek a’ következők: mérnöknek fizetése 400 forint p. p , szállásbér 30 forint p., fuvarbér 100 forint p.,­­ orvosnak fizetése 400 for. p., szállásbér 80 for. p., fuvarbér 70 forint p. sebésznek fizetése 200 for. p., szállásbér 40 for. p., fuvarbér 60 for. p.; — baromorvosnak fizetése 200 for. p., szállásbér 40 for., p., fuvarbér 60 for. p.; — bábának fizetése 60 for. peng. Melly állomásokat elnyerni kívánók kiképzetségöket bizonyító okirataikkal bérmentes levél által vagy személyesen első alispán Bálint Elek úrnál Tasnádon f. é. máj. 21-ik napjáig jelentkezze­nek , mikor a’ választás meg is fog történni. Kelt Tasnádon apr. 16-án 1849-ik évben tartott képviselő bizottmányi ülésből. Közép-szolnok megye közönsége nevében a’ képviselő bizottmány. 828-838. 1­849. Csőd hadbírói állomásra. Azon egyének, kik a’ választás útján betöltendő, ’s fő­hadnagyi ranggal és illetménynyel egybekapcsolandó hadbírói állomást, a’ harcz végéig állított bihari önkéntes őrhadnál, el­ ! »tárnám m «jfC&tWMap* *! Nyomatik az álladalmi nyomdában, nyerni kívánják, ezennel felhivatnak, hogy a’ kellő gyakorlat és próbatét bevégzéséről szóló okiratokkal ellátott folyamod­ványaikat, folyó évi junius 2-ig, az alispáni hivatalhoz nyújt­sák be. Kelt Váradolasziban, Bihar vármegye bizottmánya 1849. évi ápilis 16-ik és több napjain tartott üléséből. Csengery Imre, főjegyző. Csőd. 1-3. Moskó Béni kohányi lakos ellen csőd nyittatván, a­ hitele­zők összejövetelére 1. évi junius 9-ik napja tűzetett ki, tömeg­gondnokká Békés Antal, pelügyelőül pedig ifjú Horváth János neveztetvén ki, mi azzal tétetik ezennel közhírré, hogy az illető hitelezők követelésüket a’ fent kitett napon Zemplén megye csőd törvényszéke előtt bejelenteni es ne mulaszszák, különben köve­teléseik azontúl tekintetbe vétetni nem fognak. Kelt Ujhelyben, mart. 9-én 1849.­­ Csőd tanítói állomásra. (2—3) A’ kunhegyesi ref. egyházban megürült iskola rektori hi­vatal cső­dutján töltetik be i. é. május 1-se napján. Meghivatnak hát mindazon érdemes ifjak, kik ezen hivatal betöltésére képes­séget éreznek magukba a’ kitűzött nap délelőtti óráira a’ Kun­hegyesi városházi irodába bizonyítványaikkal ellátva, hol a’ ta­nítói fizetés pontjai is megtudhatók leendőnek. Árverési hirdetés. 2—3 F. e. május 2-án délelőtti 10 órakor T. Füreden a* Józsa felé háznál mintegy 150 akó részint vörös, részint fehér jómi­­nőségű álladalmi ó egri borok fognak készpénzbeni fizetés mel­lett elárvereztetni. Kelt­t. Nánán april 19. 1849. Eladó borok. A’ nagy-kágyai szőllőben jó nemű asztali és bakator bo­rok kisebb és nagyobb mennyiségben jutányos áron eladók. — A’ venni szándékozók bővebb tudósítást vehetnek Miklós utccai 1910. sz. alatti házban.

Next