Közlöny, 1849. április (68-92. szám)

1849-04-07 / 73. szám

matékosabbnak félem, mistiem h#yy *Uy könnyedén mehetne át rajta a’ ház, hogy a’ felmerült vitatkozásoknak még csak nyo­ma sem legyen a’ jegyzőkönyvben. Én résiemről nem fagyoké’ féleniényben, mert a’ tanácskozás megtörtént,'s azt a’képvi­­selŐháznak a’ jövendő előtt fel kell mutatnia, hogy ismerte azon urakat. (Felkiáltások: Szacsvai tegye fel a’jegyzőkönyvet!) Elnök: A’ tanácskozás mindenesetre érintve lesz a’ jegyzőkönytben. Bexerédy I s tv : Kétféle napirend van, motivált és egy­szerű. Azt tartom, minden bővebb discussio nélkül elismeri min­denki, hogy motivált napirend az, mire a* háznak most átmennie kell, mert ha rsak egyszerűen menne át a’ napirendre, ezt oda magyarázhatná valaki, hogy a’ ház a’ felhozott indítványt el­vetette ; uiár pedig a’ midőn többek szóltak, ’s éa is indítványt tettein, nem olly értelemben nyilatkoztunk, kogy a’ ház méltósá­gán alulinak tartja a’ szőnyegen levő tárgyról határozni, ha­nem, hogy a’ kérdéses czikkek ellen nem akarja használni a’ kezében levő hatalmat, hanem a’ megrovást a’ közvéleményre bízza. (Átalános helyeslés ) h a l in c s i Gá ti o r: Mielőtt a’ napirendre térnénk át nekem a’ tisztelt házhoz egy alázatos kérésem, ’s a’ számol­tatóbizottmányhoz egy kérdésem van. A’ számoltatóbizottmány tisztelt elnökéhez az a' kérdésem, kogy a’ választmány mikor fogja benyújtani munkálatát? A’ házkoz pedig alázatos kérésem as, hogy méltóztatnék a’ ház akkép rendelkezni, hogy a’ honv. bizottmány azon tagjai, kik a’ száinohatóbizottinány munkála­tának fölvételénél kellő felvilágosításokat adhatnak, a’ bizott­mány tanácskozása helyén megjelenni kötelességöknek ismer­jék ; ’s erre annyival is inkább kívántam a’ tisztelt házat föl­kérni , mert a’ számoltatóbizottmányra méltóztattak egy olly ügyet is bízni, mellyre nézve én tettem az interpellate, ’s azért közelebbről érdekel. (H lyes.) Kubinyi Ferenci: Azt tartom, Zichy Ödön ingó­ságainak összeírását méltóztatik érteni? (Kazinczi: Igen.) Mi­után ezen ingóságokra nézve a’ felvilágosítás a* sxámoltatóbi­­zottmányra van bízva, ezen igen kellemetlen tárgyra nézve több kérdések fordulván elő, szükséges volt pótlólag is kihall­gatni az egyéneket;.’s miután eljárásunk eredménye az ille­tőkkel, ’s Madaiász László honv. bizottuiányi taggal is, mint ki legjobban van érdekelve, közöltetett, tehát holnapután a’ számollatóbizottinány munkálatával kész leend, mihelyt pedig kész lesz, ’s Madaiász László nyilatkozatát is kezéhez veen­­di, akkor azonnal a’ tisztelt ház elébe fogja terjeszteni mun­kálatának eredményét. Minthogy pedig több felvilágosítások lesznek szükségesek, én is részemről szükségeinek látom, hogy a’ ház megrendelje, mikép Madarász László tanácskozmá­­nyunkban megjelenjék; ’s minthogy jelenleg nincs itt, tehát kérek intézkedést tétetni, hogy Madarász László megjelenjék. (Helyes ) Elnök: Tehát a’ ház meghagyja az alnökiégnek, hogy ebbeli határozatát Madarász Lászlóval közölje, miszerint tudni­illik adandó alkalommal az illető helyen megjelenjék. Bcsze János: Miután Kállai köveltársunk nevemet említve, parlainentalis modort, mlveltséget, ’s más illyeneket hozott elő: felszólítom a’ tisztelt házat, méltóstassék kinyilat­koztatni,szükségesnek tartja-e hogy feleIjek?(Átalános felkiáltá­sok: Nem.) Ha a’ ház szükségesnek nein tartje, tehát nem fe­lelek. Elnök: Most későre haladván az idő, az ülés elosztok. Ezzel az ülésnek d. u. 1 órakor vége lői. BELFÖLD. Erdélyből, mart. 20. Ne ámítsuk magunkat, seregeink már az oroszokkal csatáztak szintúgy, mint a’ rácsok ’s horvá­­tok háta megett csatáztunk a’ császári zergekkel. A’ sima szó, mellyet a’ lapok ia hirdettek, az orosz zergek felsőbb befolyás nélküli berontásáról hazánkba, nem ismeretlen előttem is : én is hallám moldvai bujdosásaimban az oroszok biztosítását, hogy ők nem hazánk megtámadására, hanem a’ fel­lázadott oláh tartományok lecsilapitására vontak oda 20 ezer­ből álló táborukat; de a’ közvitézzég nyíltan beszélte, hogy ta­vasz felé Brassót ’s Szebent meglátogatják, ’• igazuk volt. Sze­­benből 4 ezer orosz veretett ki, ’s még egyszer annyi erő áll ellenünkben a’ megritkult császáriak között, ha csak a’ Veres tornyon kivert Puchner, az absolutismus még több illy czinko­­saival nem fog majd Törcsváron beügyekeini. Isten segítse ser­­geink fegyverét, hogy megelőzhessük őket, ’s elállhassuk a’ bejárást, mert külső ellenség ellenében kisebb erővel is véd­hetni honunkat a’ keskeny határútakon. Az időpont eljött; a’ keztyü ujját mi láttak legelőbb, mely­­lyet az orosz dobott Európának, és illetőleg az absolutismus a’ szabadságnak. Ha a’ dynasták meg nem hajthatva az egeket az alvilágra kezdenek támaszkodni, vége van Európában maholnap a’ democratoco-monarc iái formáknak is; ’s be fog telni, mit néhány hó előtt ugyanazon angol proconsultól hallottam, ki Szebeuben Bemmel találkozott, Europa sympathiájának első ta­nújeleként, ’s ki azt mondá nekünk : a’ dynastiák olly utat vá­lasztanak, hogy közel látom az időt, midőn az európai koronák és bibprok, mint corpus delicti-k fognak heverni a’ mu­­seumokban. Meg kell rövid időn tudnia Európának, hogy az éjszaki co­­lossusra, az első kardvágást ’s szuronydöfóst megtették a’ szé­kelyek, ’s az absolutismus bérenczeinek martalékául nem néz­hetnek el bennünket a’ szomszéd alkotmányos hatalmak a’ nél­kül, hogy a’ történet ítélőszéke előtt el ne kárhoinának. Nálunk a’ nép győzött, szabadságbarezunkat a’ reaclio sem a’ legsötétebb ármányokkal, sem ai ágyúk sürü golyóival meg nem tudta győzni. Ekkor támaszkodott egy alkotmányos dyna­­stia egy despota fegyverére, gyilkoltatni testben, jogban, népeit egyedüli i.atalmáórt. így megírta saját Ítéletét Europa előtt Austria. Mi poltronok nem valánk, nemzetünk magára hagyatva, mérkőzni képes volt egyik leghatalmasabb monarcbával, le­győzni az oroszt! azt tőlünk a’ világ sem várhatja. Ámde ki van már muUtva nemzeti erőnk ’s fegyverünk tekintélye, mi újonczokkal ’s rendetlen fegyverekkel kitüntettük nemzetünk régi erélyét; úgy hogy bajtársságunk az európai legnagyobb hatalmasságoknak sem válik szégyenére. Kimutattuk, hogy elég erőnk va , Europa szabadságának vé.lbástyájául szintúgy meg­­áliaui, mint a’ kereszténység védbástyéjaul megállottunk egy­koron. C60 Európának föl kell lépni, föl fog lépni mellettünk, külön­ben az ő szabadsága is koczkáztatva van, ’s két három év alatt Europa egy nagy kozák birodalom leend. Jaj a’ franczia köztársaságnak, ha az oroszszal kezet fogott austriai bérenczek legyilkolva ’s rablánczokra verve nemzetünk szabadelvűbb ’s értelmesb fiait, leigázzák e’ hazát, ’s a’ despo­­tismus fegyvereit nyomandják népünk izmos fiainak vállaira. Jaj az olasz szabadságharczoknik, ha a’ magyar főid sok idegen ajkú ’s érzelmű népessége Radeczki táborához fog csa­­toltatni, hogy útját az éjszaki sasnak megtörje! Nagy erő, nagy hatalom fog kifejlődni a’ mi szabadságharczunk történhető meg­törésével, az absolutismus érdeke mellett, ’s akkor ismétlem, jaj Europa nyugalmának, szabadságának. Jaj Németország teljesülni kezdett álmainak, midőn a’ Raj­na táján, majd Austria reactionarius népeivel egy táborban a’ kozákok hosszú serényü lovai fognak nyargalni, a’ nagy nem­zetiség sajat Iájának hatalomvágya miatt, meg fog hajolni a’ ko­zák uralom alatt. Europa! lépj ki közönyödből, orosz sergek járnak a’ sza­badság földének halárszélein, gyilkoló fegyvert irányozva egy nemzet szivének, mellynek magasztos álmai valának, ’s mellynek a’ civilisált világ színpadán nem nemtelen szerepet mutatott ki jó szelleme. Europa, lépj ki közönyödből! ha elhagynátok ti szabadság­ért küzdő emberek szabadsági küzdelmeiben a’ rabszolgaság óriásától megtámadott testvéreiteket, méltóvá tennétek magato­kat, hogy a’ szabadság istene elforduljon tőletek, mint hfiilen apostoloktól, kik malasztaira érdeinetlenek; ellenben, ha ti fel­léptetek, hirdetve a’ szabadság evangéliumát, lel fog támadni e’ század hite, mellynek vértanújakép Lengyelhon elesett. A’ népszabadság szelleme ár gyanánt önté el a’ földet; isten elö-.t felelősök azok, kik a’ tettek élén állanak, hogy ezen ár örökre tartó tengerré vágók, vagy roszúi vezetve köd gya­nánt szálljon a’ feledésbe. Mennyi vágy, mennyi akarat, mennyi kar emelkedik vé­delmedre isteni szabadság, ’s ne élne-e egy érdekű népek kö­zött a’ szeretet öszpontositó érzete, melly a’ tetterőt egyesítvén felállítsa örökre a’ te oltáraidat ? Avvagy kelet n az emberiség eszménye-, a’ szabadság, a’ népek részére mindig olly szesz leend, melly édesen elaltat­va öl? Europa! lépj ki közönyödből, im a’ nemzet a’ mint költője megénekelte, felemelve fegyverét: Népek hazája, nagy világ! Hozzád bátran kiált. Egy ezredévi szenvedés Kér éltet vagy halált I Mi harczolunk! előttünk a’ győzelem vagy bukás; de a’ mi győ­zelmünk Europa győzelme, a’ mi bukásunk Europa bukása. Igen igen! mert hazánk földjét orosz fegyveresek lapodták. Az absolutismus oda dobta keztyüjét a’ népek szabadságának. Europa, lépj ki közönyödből. Miskólcz, mart. 30-án. A’ védsereg eszméjo napról napra népszerűbb vidékünkön. — A’ nép lelkesült és bátor, lát­va e’ meglepő sükert, mellyen páratlan erélyű Szemerénk buz­galma teremtett. ,/j, „ A’ márvány eredetileg durva kődarab, de a’ művész be­lőle istennőt farag. — A’ nép magára hagyva erötelen tömeg; de álljon csak élére egy lelkes férfiú, kit becsülni, kiben bízni tud, ki a’ honszerelem szikráit lángra éleszti keblében, — erős lesz az mint a* bükk bérczei, vészben, viharban, ’s erejének czélszerü használatával képes ön magát fentartani. Yédseregünk kiállítása hihetlen gyorsasággal haladja’ fellelkesült nép virága tódulva áll soraiba; polgárok, kik pus­káikat eldugták, ’s a’ büntetésre sem hozták elő, magok adják be a’ védsereg felszerelésére. Ma már a’ második csapat védsereg indult ki Miskolczról. Ezek már rendesen voltak felöltözve, egyszerűen, czélszerüen és ólcson. Fejér szűr, fenálló gallérral, köröskörül szegve vé­kony zölddel, ’s a’ mellen két kihajlás, melly szinte zöld. — A’ szűr ujástól éltetik fői; fél vadász alakú fekete kalap, néha egyik óldalán felhajtva, ’s egy levehető és feltehető jellel,mellyen van az ország czimere e’ körül irattal: „Yédjük a’ népet/ fi’ mellett háromszinü vagy zöld toll. — Ez öltönyhöz nem kell sem nadrág sem ujjas, ezt pótolja, amannak hiányát; ez öltöny a’ víz ellen többet ér a’ köpenynél, a’ hideg ellen is, azonban nyáron nem meleg; e’ mellett őlcsó, egy egész védszerelése alig Kerül többe 8 pft, mennyi a’ honvédnek köpenyéért adatik, figyelmet érdemel hogy olly kelmék vannak felhasználva, mel­­lyek a’ hadsereg szerelésére nem alkalmaztatnak, ’s mind ez pontosan takarékosan, és a’ hadsereg szükségeinek gyöngéd fi­gyelembe vételével van kiszámítva; ’s ez olcsósága mellett meg­kell említenem, hogy ez öltöny ’s összeállítás valami kellemes, és imposant tekintetet ád az egésznek, ’s magok az itt levő ka­tonák is bámulva szemlélik. Ma 250—300 indult útnak; 250 már négy nap előtt ment el; 320 pedig a’ gömöri-szepesi hegyeknek vette útját még előbb. Ezekkel Egressi Gábor kapitány állt ki és indult útnak. Az előbb elindult 250 mind veterán katona, a’ mai csapatban is igen sok régi katona van, kik még egyszer fegyvert fogtak a’ hazáért — lelkesedésből. — Innen van hogy a’ csapat pár nap alatt sokra ment, egyébiránt nem a’ rendes lépegetés legyen lő czél, hanem a’ czéllóvés, mert ha bízik fegyverében ’s ügyes­ségében a’ véd, akkor bizakodhadik benne a’ vezér is. Egressy Gábor kapitány, elindulása előtt védseregét a’ megye ház előtt állította fel; lelkes kormánybiztosunk Szemere Bertalan, kinek az egész védsereg szerencsés eszméjét köszön­hetjük, lejött a’ rendsorban álló védsereghez, ’s ismeretes, je­lenleg a’ sereghez alkalmazott szónoklatával bocsátá útra őket, melly körül belől ezt tartalmazó: „Vitézek! Indultok útnak. Isten áldása legyen veletek. Van fegyveretek, van golyótok, van szivetekben bátorság, van vezéretek, — ez jó készület. — A’ ki igy indul el, az győzni fog. „Mentek, hogy felső Magyarországon ne maradjon egy ellenség se, még csak hírmondóul se. Mentek hogy ott a’ törvény, a’ szabadság, rend helyre álljon, hogy a’ foldmives, a’ mesterember, a’ kereskedő mun­káját békével folytathassa. Felső Magyarország most kutforrása a’ hadseregellátásá­nak. Ti vagytok őrei ezen kincs forrásnak, minőikül a’ hadse­reg feu hem állhatna. — A ti vitéziégtek lényeges feltétele • szabadsági harcz folytatásának. Indultok útnak, isten áldása kisérje lépéseiteket. De indulás előtt három dologra emlékeztetlek. Emlékez­­zrtek, hogy mint vitézek esküt tevétek, *s hűséget esküdtetek a’ törvénynek és alkotmánynak, engedelmességet az elöljárók­nak és vezéreteiknek. Katonai törvény uralkodik felettetek, melly tud jutalmazni, gazdagon, nemesen , de tud büntetni is, és pedig kérlelhetlen szigorral. * Emlékezzetek, hogy itt és Kassán alakult a’ IX-ik zász­lóalj, melly dicsőséget vívott ki magának győzelmeivel. — De azokat harezban vívta ki; vívjátok ki ti is a’ dicsőséget és diadalt a’ hazának, Borsodnak és magatoknak. Emlékezzetek, hogy vezéretekben olly férfiút kaptatok, *) ki e’ megyének és hazának egyik kitűnő fia. Két pályán fénye­sen járt el, reméljük, sőt megvárjuk, követeljük, hogy a’ har­madikon is meg fog felelni a’ közvárakozásnab. A’ védsereg jelszava: „Védjük a’ népet“ tehát védjétek a’ népet. A' főjelszó: éljen a’ haza függetlensége és a’ népek sza­badsága. Isten veletek, és a’ bátrak jutalma, a’ folyvásti diadal.“ Erre Egressy Gábor felelt, röviden, — fejtegetvén a’véd­sereg gyönyörű feladatát, mi a’ nép életének, szabadsásának és javainak biztosítása, ’s a’ védsereg nevében ígéretet tön, hogy ők a’ munka és a’ győzelem ösvényét fogják keresni. — Éltet­te háromszor a’ felső magyarországi t. h. o. biztost, kinek sza­vára e’ vCdsereg olly buján és gyorsan nőtt **) mint a’ föld­ből a’ fü, ’s néhány nap múlva az intézet maga által egész felső Magyarország biztosítva leend. Ezek voltak e’ napnak ránk kedvesen ható eseményei; ’s a’ védsereg, melly edzett, próbált, jól termett férfiakból áll, ’s a’ mi 'egföbb,kedve van és lelkes, éljen kiáltások közt vonult ki Miskolczról; áldással kísérte ki a’polgárság, lelkére kötvén, hogy felső Magyarországból irtsa ki azon fóregcsopor- I tot, melly még Eperjesen teng, és szívja földünket; és én hi- i szem, hogy az ott pár nap alatt ossz ve vonandó 1000 főnyi : védsereg híven meg fog felelni kötelességének. — Bár ez esz­me korábban nyert volna életet, a’ kizsákmányolt felvidék fel— számitbatlan javára. *) Egressy Gábor. **) Összesen 2000. halad 10 nap alatt, ’s van ruha, fegyver, töltvény és minden. Felelős szerkesztő: Gyurmán Adolf. HIRDETÉSEK. 127. Köröztetés. Ratter Antal számvevő segédtiszt, bécsi születésű, 21 éves, alacsony testalkatú, hosszúkás ábrázatu, vastag nagy orrú, jobb arczán a’ füle mellett egy seb forradással, sötét barna hajú, bajuszt szakáit visel, nőtelen, beszél csupán németül, a’ 4-dik I huszárezred tartalék százada irodájából martius 31-én Nagyvá­radról megszökvén, az ország minden közhatóságai a’ nevezett szökevénynek keblökben leendő keresésére, ’s a’mennyiben feltaláltatnék, a’ közelebbi katonai hatóságnak leendő átadásra, ezennel felszólíttatnak. Kelt Debreczenben april. 5-én 1849. Kiss Ernő, altábornagy. 99. sz Az ország minden hatóságainak. Ung megyei ohokoczi Stricsik János, czigányoczi Burich Péter, dobrovai Tóth Mihály, szerednyei Majdán János, 42-dik h. zászlóaljbeli köz vitézek mart. 26-án Pircsröl megszöktek. Az országnak m nden közhatóságai a’ nevezett szökevé­nyek keblökben leendő kerestetésére ’s a’ mennyiben feltalál­tatnának, a* legközelebbi katonai hatóságnak való átadására uta­sitatnak. Debreczenbnn april 3-án 1849. Az orsz. föhadi parancsnok húrt. távollétében. Pulszky, ezredes. 556. | lg. • Az igazságügyi ministeriumtó). Debreczen városa felírására, Kmeti Pál orvostanár folya­modása folytán, bizonyos Tusnádi Pálfy József által, Sinai árvák részére 1822-dik észt. mart. 26-kán 4,800 vforintokról kiadott, ’s u. a. évi julius 7-kén betáblázott, továbbá ugyanazon adós Pálfy József által a’ debreczeni árva-pénztár részére 1831-dik észt. april 28-kán 1400 vftokról kiadott, ’s u. a. év és hó 30-án betáblázott, ’s végre ugyancsak említett Pálfy Józsefet tarto­­zólag, a’ debreczeni árva-pénztárt pedig követelőleg illető 1,100 vfkról szóló 1831-dik észt. május 26-kán kelt, és azon év ’s hó 30-kán betáblázolt, de valóságos kifizettetésök után elté­vedt kötelezvényeknek megsemmisítésére, jelen hirdetmény kel­tétől számítandó egy évi ’s napi határidő azzal tétetik közzé: hogy azok, kik netalán a’ leirt kötelezvényekhez igényt tarta­nának, magokat ezen határidő alatt Debreczen városa törvény­széke előtt igazolni el ne mulaszszák, különben annak elteltével az említett kötelezvények kitábláztatni fognak. Kelt Debreczenben apiil 3-kán 1849. Tanszéki csődület. 2—3 Debreczen városában a’ római katholikus elemi tanodák 1-sö osztályú tanszéke 150 pengő forint készpénz, 2 köböl, 2 véka tiszta búza 2 köböl, 2 véka gabona, 4 öl tűzifa évi fize­téssel és szabad szállással — megürülvéo; ez olly megjegyzés­sel tétetik közhírré, hogy az ezen állomást elnyerni óhajtók bi­zonyítványokkal ellátott folyamodványukat jövő április hó 25- kéig városi polgármester Poroszlay Fridrikhez adják be. De­breczenben nuírtius 30-kán 1849 tartott tanácsülésből kiadta Nagy Lajos, közigazgatási aljegyző. Hirdetés. 2—3 Alóliroltak tisztelettel jelentik, miként mindennemű tiszti egyenruhához megkívántául arany, ezüst és ispahaiizsinórokkal a’ leggyorsabban és jutányos áron szolgálhatnak Goldstein és társa, hatvani utcza 1530. sz. a. Vásárhelyiféle házban. nrrrnff^­Nyomatik az áDadalmi nyomdában.

Next