Közlöny, 1849. április (68-92. szám)

1849-04-10 / 75. szám

hak azt mondanám: te ha nem írsz, csak ennyit kapsz, és nem többet. Ez lealacsonyító, és a’ ház méltóságával ellenkezik. Ka­zinczy indítványa szerint, — ha valaki engedőimen túl marad el, akkor nem képviselő , következőleg nem kap napdijt; mert első tétel az, hogy a’ képviselő teljesítse kötelességét, ’s ha el­marad , mert nem teljesíti kötelességét, megszűnt képviselő len­ni , tehát nem kap napdijt. Ha ezen szempontból indulunk ki ér­teném az indítványt, különben reánk nézve igen comicus játékot fog okozni. Csíki Sándor: ügy tartom, az indítványozónak czélja nem az volt ezen javaslattal, hogy a’ követeket 5 fttal az itt maradásra kötelezze; vagy pedig nakik ez által ösztönt nyújtson hazafiui kötelességök pontosabb teljesítésére. Az indítvány oka az lehetett, hogy vannak a’ statusnak olly kiadásai, mellyeket kevesbíteni lehet, miután szabadság-háborúnk rendkívül sok költségbe kerül, a’ hol lehet, gazdálkodni kell. És itt ezen mód­ja lenne a’ gazdálkodás egyik ágának. Ha esen kérdés szőnyeg­re nem jön, megfeledkezünk a’ status gazdálkodás egyik ágáról, melly a’ napdijakra vonatkozik; ’s ha megfeledkeztünk volna, nem a’ legjobb szinbea tűnt volna fel azok előtt, kik a’ dolgot vizsgálni kívánták. Én az indítványt helyén lenni találom, de nem úgy, mint indítványozó ur előadta, mert nem látom igazságos­nak , hogy a’ képviselőtől, ki a’ ház vagy elnök engedelmével van távol, napdija elvonassék; azonban ha engadalmen túl ma­rad el, tovább egy peresig sem kívánom, hogy napi díjban ré­szesüljön. Román indítványát pártolom. Szacsvay Imre: A’ tárgyhoz szólam nem akarok, mert annyira ki van merítve, hogy egyebet hozzá mondani nem lehet, mint mit Beserédi előadott; tapasztalni fogjuk, hogy mind az indítvány, mind uodosítvány kivihetetlen. Ennélfogva tisztán a’ szavazásra szorítkozom; és miután az inditvány előadatott, és annak ellenében nem a’ modositvány felveendő, hanem az el­nyomó inditvány minden módosítással együtt tétessék félre; — az első kérdés tehát az lesz, valljon a* tett inditvány, vagy Be­­zerédié az elnyomó vettessék félre ? (helyes.) Elnök: A’ kérdés az, valljon az inditvány minden mó­dosítással félrevettessék-e vagy nem? — A’ kik az indítványt minden módosítással együtt félrevetni akarják, álljanak fel. (A’ többség felállott.) A’ jövő ülés szokott módon fog hirdettetni. Most egyéb tárgy nincs. Az ülés eloszlott 12 óra után BELFÖLD. Szeged, april. 4-kén. Torontóiról hónapok óta mit sem olvasónk a’ Közlönyben. Toliunk elvénfllt januar 18-án, midőn 9 hónapi nehéz küzdelem után, ott kelle hagyni a’ helyet, hol annyit szenvedénk. Nem akartuk festeni a’ nyomort, az ínség iszonyát, mellybe taszittatott o’ megye magyar ajkú népe, el­hagyni kénytetvón — a’ katonaság kivonulásával — tűzhelyét; nem akartunk lehangolva hatni a’ kedélyekre. A’ megtörténte­ket nem állván hatalmunkban megváltoztatni, fátyolt vetve a’ múltakra, kezünkbe veszszük a’ tollat, ’s megkezdjük ismét tu­dósításainkat, ’s okunk van azon biztos reményünket kifejezni, miként nem sokára Torontóiból irandjuk sorainkat. A’ gaz rá­csok diadallal vonultak be Becskerekre, Kikindára, Becsére, pe­dig nem volt minek örülni, annál kevésbbé okuk büszkélkedni, mert a’ hadi munkálatok kívánták a’ katonaság kivonulását, ’s ők csak igy jöhettek be a’ gazdag megye kebelébe. Szemtelenek valának ugyan megkísérteni Szeged megtámadását is; de ekkor ismét okulhattak volna, miként nem fél ám ez a’ magyar olly lá­zongó fajtól. A’ hazafi érzelmű derék tábornok Pcrczel, ide ér­­kezte után más nap mindjárt megmutatta, hogy velők akar, ’s könnyen is fog végezni. Nem rettent vissza a’ hírektől, mennyi ezer meg ezer fegyveres erővel kell neki megküzdeni, ugyan kis számú sereggel tisztította meg Szeged vidékét a’ torontáli oldalról, ’s a’ győzhetetlen had futott, mint a’ villám, lovassá­gunk nem volt, ’s igy ők élnek még; de ha a’ Dunán túl nem szöknek, úgy kevés fog közülök hiszem életbe megmaradni. — Meg kell boszulnunk a’ védtelen magyarokon elkövetett iszonyú kegyetlenkedéseket, Damjanics tábornok utósó szavait be kell a’ magyarnak váltani, ezt kívánja tőlünk az örök istenség is. Perczel tábornok lépteit Bácsban vitézség és szerencse kísérik. Megnézte Péterváradot, megtisztította nehány gaz schwarzgelb vérebektől, ’s visszajövett Kulánál megverte a’ rácz csordát, sokakat levágván közülök. Must kapjuk az örvendetes hirt, hogy tegnap a’ megvíhatlan rác^ várat Sz. Tamást egy óráig tartott ütközet után ostrommal bevette, ennek hire tudva van már ez óta Torontóiban, ’s gondoljuk az országgyűlés Becskereken, Ra­­jacsics urammal együtt nehezen fognak bevárai bennünket, ha­nem melegebb vidékre költözendnek. A’ német községeknek jó leczke volt ez a’ 3 hónap, bezzeg nem mondják most: „Kein Schritt mehr für das Ungarische Ministerium.“ Naponta küldik a’ hirt Makóra, ’s ide Szegedre, hogy epedve várják a’ magyart. Átlátják bezzeg, ki ád nekik szabadságot, mi nélkül kin, nyomor az élet. E’ munkás néposztály, ha neki lelkesülend sok hasznára leend honunknak, kényszerítők őket katona adásra; de ők azt felelték: „Már adtunh Ferdinandnak, most nem adhatunk ’s nem fogunk adni Ferencz Józsefnek.“ Készebbek hamuvá porlasztatni engedni lakjaikat, mint a’ magyar ellen fegyver fogásra engedni fiaikat; de nekünk a’ hamuvá égettetést, nem kellene bevárnunk. Menjünk mi előbb segítségükre, még sok százezer p. m. búzát találandunk, ’s erre nekünk nagy szükségünk van. A’ magyar nép, már már az utósó Ínségben várja a’ visszamehetóst. Fáj­dalom, nehányakat nem találunk ott lelkesbjeink közül , elhunyt a’ többek közt Gyulán, derék becskereki térparancsnokunk Finke az nap, midőn őrnagyi kineveztetése megérkezett. E’ férfiúnak Becskerek igen sokat köszönhet, ö oktatott bennünket, a’ nehéz napokban, velünk volt, a’ hova csak a' nemzetőrség kirendelte­tett, végre is buzgalmának esett áldozatául, mert a’ kórházakat látogatván typhusba esett; ugyan e’ betegségben halt el itt Sze­geden orvosaink egyik legjelesbike Krüner Ferencz, számos családot hagyva maga után, ’s mi legkeserübb, minden vagyo­na elpusztittatott a’ gazok által Kikindán, hol kerületi főorvos vala; mind kettő megérdemli, hogy családjaikról a’ haza némi­leg gondoskodjék. Béke mind kettőnek poraira. Erdélyből, mart. 30. 1849. Vannak érdemek, mellyeket az öntudat érzetén kívül méltányos igazság a* világnak is át­adni. Szabadságharczunk Bem altábornagy ur fővezérsége alatt már már bevégzödvón, a’ kényuralom helyein is ma népszabad­ság honol, ’s harezosaink a’ többi rabigázott népek fölszabadí­tására készülnek. Magyarhoni véreink ’s kik a’ történet lapjai szerint először jövétek segélyünkre, fogadjátok szives köszö­­netünket, és testvéri csókjainkat az elválhatlanság örök zálo­gául azan nemes önföláldozástukért, mellyel bennünket újból szabaddá lenni, gaz elleneinket pedig meghódítani közös fegy­vereiteknek sikerült Éljetek! És most hozzátok szólok különösen biharmegyei lovas nemzetőrök, kik eddig szerény ibolyakint hírlapokban nem mu­tatkoztatok; nem dicsérni, csak hazafi lelkesedés szülte néhány tetteiteket akarom fölidézni. Ti voltatok, kik 350en saját jó lovaitokon a’ legtöbbet áldozott megyétek által fölsze­relve, őrnagy Gencsi Pál zászlóalji parancsnoksága a'att ezelőtt három hóval bérezhazánkban megjelenvén, legelőbb is a’ halmágyi táborba határszéli őrködések alkalmával több rabló móczokat levágtatok , ’s a’ magyar birtokosoknak sok marháit, javait vissaaszerextétek; ti voltatok,kik a’ ká­­jáni völgyen át alezredes Gál László vezérlete alatt Déván csatlakozván Bem tábornok Vízaknáról visszavonuló tábo­rához, midőn Déván pihenendők éjfélkor több ezer móczoktól megtámadtattatok, az első vészjelre lóra ülvén, csata rendbe állottatok, ’s számtalan móczokat Iekonczoltatok; ti voltatok, kik a’ piski véres csatában 2 ember és 11 ló veszteséggel irtozatos kereszttüzet állottatok ki; és ti voltatok végre, kik •’ csata után az oliy fontos közlekedést az egész erdélyi táborban Deézstöl Medgyesig fentar tóttá tok, melly alkalommal egyszersmind több tribünök és óláh rablók elfogására is használtattatok. Melly ha­zánk és nemzetünk érdekében jó kedvvel tett szolgálatotokért fáradhatlan buzgalmatokért és becsületes viseletetekért Bem atyánk haza bocsátvón, fogadjátok hazánk forró köszönetét, ’s mielőbb élvezhessétek a’ családi tűzhely édes örömeit azon bol­dogító öntudattal, mikép látni fogjuk még egymást a’ azabad­­ságharezban. Kormányunk méltánylandja érdemeiteket. Isten veletek!!! Egy erdélyi nemzetőr. KÜLFÖLD. Megint jutottunk nehány bécsi lapnak birtokába, mikből azonban csak töredékesen lehet némelly dolgokat megtudni. Olaszországban a’ hares Sardinia és Austria közt csakugyan kitört, ’s a’ bécsi lapok és Radeczkynek egy jelen­tése nagyszerű győzelemről szólnak, mellyel az osztrákok Na­­varránál Károly Álbert király fölött nyertek volna, ’s mellyben a’ piemontiak állítólag összesen mintegy 6—7000 embert, 12 ágyút ’s 1 zászlót vesztettek; osztrák részről maga Radeczky bevall 2—3000et. Továbbá az mondatik, hogy Cassato piemonti tábornok Sardinia részéről fegyverszünet ajánlattal ment volna az osztrák táborba, hogy Károly Albert a’ koronáról lemondott ’stb. Ismét későbben ollynemü hírek említetnek, mintha az osz­trák hadsereg egy része, melly Romarino üldözésével foglal­kozott , megseminitetett volna. A’ hírek általában igen összeüt­közők , ’s ha meggondoljuk, minő hazugságokkal szokta az osz­trák kormány a’ közvéleményt ámitgatni, úgy bízvást azt gya­níthatjuk , hogy Austria ügye Olaszországban nem igen fénye­sen áll, ’s ha a’ magyar seregek diadalmas előnyomulása tudva leend, nem kételkedünk, hogy az olasz szabadság védői kettős kitüréssel állandanak ellent a’ zsarnoknak, ki csak minden sza­badság legyilkolásával képes magát fentartani. Felelős szerkeaztő: Gyurmán Adolf. , . ii v aoö áansosieszTU moJrsH vvod .teltei lavfcllubvol üsvßf ß'JöiftJi ■ : eTeMwm )S iioáo'iöv Uoaodtel isiik iif üswynkvlilmi te nklm:/ HIRDETÉ SEK. 127. Köröztetés. 2—S Ratter Antal számvevő segédtiszt, bécsi születésű, 21 éves, alacsony testalkatú, hosszúkás ábrázatu, vastag nagy orrú, jobb arczán a’ füle mellett egy seb forradással, sötét barna hajú, bajusztj szakáit visel, nőtelen, beszél csupán németül, a’ 4-dik huszárezred tartalék százada irodájából martius 31-én Nagyvá­radról megszökvén, az ország minden közhatóságai a’ nevezett szökevénynek keblökben leendő keresésére, ’s a’mennyiben feltaláltatnék, a’ közelebbi katonai hatóságnak leendő átadásra, ezennel felszólittatnak. vnj > Kelt Debreczenben april. 5-én 1849. KissErnő, , fjt altábornagy. 99. sz. Az ország minden hatós ágainak. 2-3 Ung megyei ohokoczi Stricsik János, czigányoczi Burick Péter, dobrovai Tóth Mihály, szerednyei Majdán János, 42-dik h. zászlóaljbeli köz vitézek mart. 26-án Pircsről megszöktek. Az országnak minden közhatóságai a’ nevezett szökevé­nyek keblökben leendő kerestetésére ’s a’ mennyiben feltalál­tatnának, a’ legközelebbi katonai hatóságnak való átadására uta­sitatnak. Debreczenbnn april 3-án 1849. Az orsz. főhadi parancsnok hivt. távollétében. Pulszky, ezredes. 106 |B. .vxtX umUUw. 3—3 Csongrádmegye megkeresése folytán Zentárói menekült Gábor Mihály útközben eltévedt fiacskája a’ végett köröztetik, kogy megtalálás esetében Csongrádmegyének azonnal jelentés tétessék. A’ gyermek 6 éves, haja gesztenyeszin, szemei sárgák, volt rajta egy hosszú ing. Debreczen mart. 28. 1849. 556. | %. Az igazságügyi ministeriumtól. Debreczen városa felírására, Kmeti Pál orvostanár folya­modása folytán, bizonyos Tusnádi Pálfy József által, Sinai árvák részére 1822-dik észt. mart. 26-kán 4,800 vforintokról kiadott, ’« u. a. évi julius 7-kón betáblázott, továbbá ugyanazon adós Pálfy József által a’ debreczeni árva-pénztár részére 1831-dik oszt. april 28-kán 1400 vftokról kiadott, ’s u. a. óv és hó 30-án betáblázott, ’s végre ugyancsak említett Pálfy Józsefet tarto­­zélag, a’ debreczeni árva-pénztárt pedig követelőleg illető 1,100 vfkról szóló 1831-dik észt. május 26-kán kelt, és azon év ’s hó 30-kán betáblázott, de valóságos kifizettetésök után elté­vedt köteleivóuyeknek megsemmisítésére, jelen hirdetmény kel­ami! »»■«■< ')• UÜrnM 5 awntf üütgwasuBUÉ SMt * * •**» .v-tétöl ««ámítandó egy évi ’s napi határidó azzal tétetik közzé: hogy azok, kik netalán a’ leirt kötelezvényekhez igényt tarta­nának, magokat ezen határidő alatt Debreczen városa törvény­széke előtt igazolni el ne mulaszszák, különben annak elteltével az említett kötelezvények kitábláztatni fognak. Kelt Debreczenben april 3-kán 1849. Csődületek. 3—S A’ Tőketerebesi postaállomás elnyerését tárgyszó, már azelőtt is közhírré tétetett csőd, ezennel megujj itta tik. Ezen postaállomást elnyerni kívánó egyének, folyamodványaikat ed­digi hivataloskodásukról, erkölcsi magokviseletéről, tudományos ismereteikről és vagyonuk mennyiségéről szóló hiteles bizo­nyítványokkal ellátva, az országos postai kormányhoz czimezve, az alírt postaföigazgatósághoz f. e. április hó végéig mulhatlanul beküldjék. Kait Debreczenben április 3-án 1849. A’ debreczeni kér. posta főigazgatóságtól. 3—3 Bereg megye képviselő bizottmánya a’ munkácsi járásbeli vareczkei alorvosi állomás betöltését, 300 pft, tisztilak ’s 6 öl fa fizetés mellet, csődület utján kívánván eszközölni, az ajánl­kozni akarók f. évi május hó 31. tartandó bizottmányi ülés elei­be folyamodványaikat, okirataikkal felterjeszszék. Kelt Beregszászban mart. 3t. 1849. Péchy Pál, Beregmegye m. alispánja. Tanszéki csődület. 3—3 Debreczen városában a’ római katholikus elemi tanodák 1-ső osztályú tanszéke 150 pengő forint készpénz, 3 köböl, 3 véka tiszta búza 3 köböl, 3 véka gabona, 4 öl tűzifa évi fize­téssel és szabad szállással — megürülvén; ez olly megjegyzés­sel tétetik közhírré, hogy az ezen állomást elnyerni óhajtók bi­zonyítványokkal ellátott folyamodványukat jövő április hó 35- kéig városi polgármester Poroszlay Fridrikhez adják be. De­breczenben mártius 30-kán 1849 tartott tanácsülésből kiadta Nagy Lajos, közigazgatási aljegyző. Hirdetés. 3—3 Alólirottak tisztelettel jelentik, miként mindennemű tiszti egyenruhához megkivántató arany, ezüst és iszpáhánzsinórokkal *’ leggyorsabban és jutányos áron szolgálhatnak Goldstein és társa, Pesten, hatvani utcza 1531. sz. a. Vásárhelyiféle házban. 970 1—S Csődület mérnöki, főorvosi, sebésai barom­­orvosi, bábái állomásokra. Megyénkben ürességben lévő egy mérnöki, egy főorvosi, egy sebészi, két barom orvosi, három bábái állomások csőd ut­ján lévén betöltendők, — az ezen állomásokat elnyerni kívá­nók — kiképzettségöket igazoló hiteles okirataikkal folyó évi május 20-ik napjáig első alispán Bálint Elek urnái Tasnádon bérmentes levélben vagy személyesen jelentkezzenek, hol egy­szersmind az ezen állomásokkal egybekötött illetményekről tu­domást szerezhetnek. Kelt Tasnádon 1849. mart. 28-kán tar­tott képviselő bizottmányi gyűlésből. Közép Szolnokmegye közönsége nevében a’ képviselő bizottmány. 129. |B. Megsemmitéz. 2—S Már maros megye közönségének mart. 1-ső napjáról 287. sz. alatt kelt felterjesztése szerint, Szeklenczey izraelita néhai Jakab Dániel által a’ kincstári szenesi pusztának több évek előtt általa történt kibérlése alkalmával, biztosítékul letett egy zálo­gos levél, melly mellett néhai Szaplonczay Josepha asszony öz­vegy Pogány Lajosnétól, ’s fia Pogány Lajostól bizonyos bene­­csői részjószágot 270 pft 48 kr. summa erejéig 1855-dik ér lefolytáig zálogba vett — történetesen eltévedvén, mindezideig is nyomába jönni nem lehetett; minélfogva érintett záloglevél­nek az illető zálogos feleken kívül más idegenek irányábani megsemmisítése elrendeltetik, ’s ez ezennel országszerte köz­hírré tétetik. Kelt Debreczenben apr. 4. 1849. belügyi álladalmi titkár távollétében Zeyk Károly, osztályfőnök. 1—2 Hirdetés. A’ Szabolcsvármegyébe kebelezett Újfejértó határával egy­befüggő Bóth és Szegegyházi puszták tagosítása iránt folyamat­ban levő pörbeli eljárásra e’ f. hó 19-kére kitűzve volt határ­idő az illető birtokosság kivánata folytában elhalasztatván, az újabbi határidő f. e. május 24-d. napjára tétetik által. Kelt Debreczenben april 3-án 1849. ElekMihály, eljáró helyettes alispán. Árverés. F. hó 18-án a’ Kállay-család mező-túri jószágához tartozó túl a’ Körösi puszta, Mező-Túron a’ tiszttartói lakban fog ár­verés útján egy vagy több évre is a’ körülményekhez képest bérbe adatni. Bórleni kívánók ezennel hivatalosok. vjggmyüiáWüflh «MÜKa .MWtatswfciiitomf imuminsb Nyomatik az álladalmi nyomdában.

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék