Közlöny, 1849. április (68-92. szám)

1849-04-03 / 69. szám

Debrecien, 69. sz hivatalos Kedd, ápril 3.1849. A’ „K ö z1 ö n y“ hétfőt kivéve, naponkint jelenik 8 frt pp. — Felvétetnek mindennemű hirdetése, mellyek hasáb meg. — Ára lapjainknak helyben 7 frt, és póstán négyszeri szétküldéssel hetenként 7 frt 12 kr. pp., naponkinti szétküldéssé soráért 5 p. kr. vétetik. — Előfizethetni minden álladalmi postahivataloknál és a’ kiadó hivatalban Debreczenben. — HIVATALOS RÉSZ. 4039. RENDELETEK. Ezennel kijelenti a’ honvédelmi bizottmány, mikép Ma­gyarország ’s a’ hozzá kapcsolt részek bármelly lakosa, ki az ellenség soraiban a’ magyar seregek ellen felkelve, fogolylyá tétetik, minden tekintet félretételével a* vésztörvényszók szigo­rú eljárása alá esik; kijelentvén egyszersmind, miszerint ha az ellenséges fővezér azon határidő alatt, mellyet a’ magyar had­­ügy minister hozzá intézett levelében kitűzött, fogságába esett hadfiaink irányábani bánásmódját az emberiség igényei ’s a’ rni­­veltebb népek szokásai szerint meg nem változtatná, vagy ha a’ kitűzött határnapig nem felelne, vagy nem kielégitőleg felelne; az esetben a’ nemzet, igazságának teljes érzetében ’s az ellen­ség embertelensége következtében, kényszerítve leend olly mér­tékkel mérni, minővel neki méretik; kényszerítve leend a’ fo­goly tiszteket nemcsak elzáratni, hanem a’ szó valódi értelmé­ben mint rabokat tekinteni, ’s az eddigi foglyok közöl azokat, kik saját hazájuk ellen fogtak fegyvert, mint criminalistákat, vésztörvényszék elébe állítani. Debreczenben, martins 31. 1849. A’ honv. bizottmány. Múlt évi december 21-röl 6048. sz. a. kibocsátott rende­let szerint 6 pengő ftba megállapított lótáp illetmény váltságbé­­re — úgy folyó évi 4é-ik számú Közlönyben 4883. sz. a. egy kenyér részletnek 5 p. krra, egy iOfont széna, 1/8 p. mérő zab­ból és 3 font szalmából álló lótápé pedig 18 p. krra kiszabott ára iránt kérdés tétetvén, ha vallyon azon katonai egyénekre, kik kenyér részletüket, és törzs, meg főtisztekre, kik a’ lótáp illetményt készpénzben húzták, e’ későbbi rendelet visszaható erővel bir-e? kellő tudomás, ’s az egész hadseregre nézve igazodás végett ezennel rendeltetik: miszerint a’ lótáp illetményt eddigelé készpénzben húzó törzs- ’s főtisztekre nézve a’ régibb rendelet nyomán megállapított 6 pltnyi havi váltságbér, továbbá is megmarad, a’ kenyér részletek váltság bére ezelőtt szabályoz­va nem lévén, további rendeletig öt pengő krajczárral meghatá­­roztatik, de hogy a’ katonaság az erősebben tápláló kenyér él­vezetétől, el ne szokjon, a’ kenyér részletek csak 1/3-da be­váltható. Debreczen martius 26-án 1849. Mészáros Lázár, hadűgyminister. KINEVEZÉSEK. C | t. 8094 | 1120 szám. Perczel tábornok ur által Palkota András n. ő. főhadnagy a’ szekerészeihez főhadnagyi ranggal történt kineveztetése és illöleg áttétele április 1-sö napjától számítva megerösittetik. Debreczen, mart. 31-én 1849. Mészáros Lázár, hadűgyminister. Perczel Mór tábornok által tett ajánlat folytán megerösíttet­­nek: A’ 60-ik gyalog ezredhez hadnagyúl: Müller Adolf ezredbeli altiszt. — A’ 3-dik huszár ezredhez hadnagyúl, Bellák Mihály ezredbeli őrmester. Mártius 46-tól számítandó ranggal és illetménynyel. Debreczen, martius 31-én 1849. Mészáros Lázár, hadűgyminister. 8439. szám. Kineveztetik: Hauszer Károly 14-ik z. aljbeli százados, őr na gyűl és z. alj parancsnokúl, f. mart. hó 16-tól számítan­dó rang és illetménnyel. — A’ 68-ik z. aljhoz. Hadnagyúl: Bajler István z. aljbeli őrmester, f. martius hó 16-tól számítan­dó rang és illetménnyel. Debreczenben mart. 31.1849. Mészáros Lázár, hadűgyminister. I MflpO DJ F | p 7453. Nuszbeck Ferencz 69-ik honvéd zászlóaljbeli számvevő segéd a’ derecskéi kórházhoz számvevőnek főhadnagyi ranggal ideiglenesen április 1-töl kezdve kineveztetett. Debreczen, április 1. 1849. Mészáros Lázár, hadűgyminister. D. | g. 8423. sz. A’hadügyministerium ujj onezozási osztályától. Tapasztaltatván, miként némelly ezred, és zászlóalj pa­rancsnokságok , létszámbóli hiányuk kipótlása végett, a’ nélkül, hogy e’ tárgyban a’ hadügyministeriumtól utasítást kértek, vagy vettek volna, toborzást indítottak, holott az csak felsőbb rende­let következtében megengedhető; ennek folytán felelet terhe alatt oda utasittatik minden ezred , és zászlóalj parancsnokság, hogy a’ létszámbóli hiány, toborzás, vagy más módon leendő kiegészíttetése végett, mindenkor a’ hadügyministerium ujjon­­ezozási osztályához folyamodjanak, kimutatásaikat szinte oda ter­jesszék fel, honnan, a’ kiegészítés iránt a’ czélszerü intézkedé­sek megtétetni fognak. Debreczen, mart. hó 31. 1849. Rópásy Mihály, tábornok. D.7000------------szám. e. 496 Bihar, Szathmár, Szabolcs, Ung, Bereg, Békés, Heves megyék alispánjai, továbbá a’ Nagy-Kunság, és Hajdú kerület kapitányai. Ismételve felszólittatnak, hogy a’ mart. 21-én 7000 | 496 szám alatt kelt felhívás értelmében, azon megye, és kerületbeli helyeket, mellyeket lótenyésztés végett a’ mezöhegyesi ménes­ből kiküldendö apa mének számára kijelöltenek, a’ magyar had­sereg felügyelőségének haladéktalanul feljelenteni szívesked­jenek. Debreczen mart. 31. 1849. Répássy Mihály, tábornok. 8639 | k. n. Vidasics Ede a’ hadügyministeriumnál a’ hadlelkészeti osz­tály főnöke, a’ nagyváradi katona nevelő intézet magánytökéi­nek szaporítására 40 pengő forintot ajándékozott. Köszönet a’ katona növendékek nevében a’ széplelkü papnak. A’ megnevezett intézet a’ 40 p. forintot a’ hadügyministe­riumnál a’ katonai nevelés felügyelőségétől akármikor átveheti. Debreczen április 1.1849. MdszárosLázár, hadűgyminister. F | g 8153. Kálmanczhelyi Gábornőnek, a’ helybeli tábori kórház szá­mára ajándékozott: 2 és fél font finom tépés, 2 párna, 2 lepe­dő és 12 db pólyákért a’ haza nevében szives köszönet nyilvá­­nittatik. Debreczen, mart. 30-án 1849. Mészáros Lázár, hadűgyminister. NEM HIVATALOS RÉSZ. Austria és az orosz beavatkozás. U. Debreczen april. 2. Nem tehetjük, hogy még egyszer vissza ne térjünk Ti­­moni osztrák főconsulnak #) b. Puchnerhez költ ’s tegnapelőtti számunkban közlött eveiére. B’ levélben következő világos tényeket kell kiemelnünk: 1. A’ szebeni és brassói polgárok orosz segélyért folya­modnak, de Lüders tábornok e’ segélyt a’ nevezett polgároktól megtagadja. 2. Az orosz kormány Lüders tábornok tagadó válaszát helyes'i; felhatalmazza azonban ót, hogy a’segélyt azon esetre, ha az az erdélyi kormányhatalom által kéretnék, rögtön megadja. 3. Lüders tábornok egy mozgó hadtestet von össze az er­délyi széleken, miszerint azon esetre, ha orosz segély kéretnék, rögtön készen álljon. 4. Mindezen közlések a’ Bukurestben levő osztrák consul által történnek, ki tehát a’ dologba elejétől fogva be van avatva. Ezen pontokból, miket a’ tárgy bővebb felvilágosítása vé­gett emeltünk ki, számos kérdések merülnek fel. Hogy a’ szebeni és brassói polgárságtól a’ segély megta­­gadtatik, igen természetes, mert a’ nevezett testületek még az *) Múlt számunkban az osztrák főconsul hibásan volt orosz főconsulnak nevezve. _ mmmuut&Ajsiw* **•*.-• sje^mtaätM 'jirf fl <f jnffTfr *h~ V^Ts".» " ff,. [ a fy illető álladalmak közötti legszorosb véd- és támadó szövetség esetében sem voltak feljogosítva, egy internationalis rendsza­bály alkalmazását kérni; valamint Lüders tábornok és az orosz udvar sem lehettek olly könyelmüek, hogy pusztán két város kérelmére egy általános háború kanóczát vessék a’ különben is olly gyúlékony európai tüzanyagok közé. De annál feltűnőbb az, hogy Lüders azon esetre, ha az er­délyi kormányhatalom által kéretnék segély, ezt rögtön meg­adni utasittatik. Az orosz udvar kétségkívül tudta mit cselekszik; tudta, hogy Magyarország és Erdély kormányai legújabb időkig semmi közvetlen érintkezésben nem voltak a’ külhatalmakkal; ha te­hát mégis oda utasította Lüders tábornokot, hogy a’ szebeni és brassói polgárságtól megtagadott segélyt azon esetre, ha e’ se­gély az erdélyi kormányhatalom által kéretnék, adja meg: min­den esetre ollyat cselekedett, mire az olmützi udvar által meg volt hatalmazva, sőt egyenesen felszólítva; mert az óvatossá­gáról Europa szerte ismeretes orosz dipíomatia bizonyára nem olly könnyelmű, hogy egy osztrák altábornagy kedvűért lépé­seket tegyen, mellyek körül a’ porta közvetlenül, közvetve pe­dig Anglia és Francziaország olly mélyen vannak érdekelve. Hogy pedig orosz segély kéretni fog az érdél) i kormány­­hatalom által, ez nem csak sejtve, de világosan tudva volt; mert különben miért húzott volna Lüders niég a’ segélykérés elölt egy mozgó hadtestet össze Erdély szélein? Legfőbb tény azonban, mellyet itt mindenek fölött szem­mel tartanunk kell, az, hogy az egész beavatkozási ügyben az osztrák consul volt a’ közbenjáró És igy az osztrák kormány csak a’ leggaládabb tettetéssel mondhatja, hogy arról, mi Er­délyben történik, nincsen tudomása, ’s hogy minden egyedül Puchner rovására esik. Hogy az osztrák consul e’ tárgyban udvara világos utasí­tása nélkül járt volna el, olly valószínűtlenség, minőié a’ diplo­­matia történeteiben nincs példa, mert fontos kérdésekben (és bizonyára napjainkban alig van tárgy, melly könnyebben lángba boríthatná Európát mint egy muszka intervention még első ran­gú diplomaták sem mernek illető udvaraik világos utasítása nél­kül intézkedni, mennyivel kevesbbé lehet ezt föltenni egy con­­sulról ’s épen olly kérdésben, mellyet maga a’ consul is olly fontosnak és kényesnek tart. De még egy körülményt emelünk ki. A’ kérdéses segély­ügy az orosz udvar elébe volt terjesztve; az osztrák kormány­nak pedig Sz. Pótervárott követsége van, mellyel tehát a’ kér­déses sególyügy közöltetett. Mindezekből kétségbe hozhatlanúl világos, hogy az osztrák kormánynak az orosz beavatkozásról tökéletes tudomása volt, ’s hogy abba — daczára ama körülményeknek, melylyek e’ rend­szabályt úgy tünteték föl mint egyikét a’ legkényesebb tárgyak­nak, mert egy neutrális hatalmasság mélyen volt általa érdekel­ve, ’s nem különben voltak érdekelve azon hatalmasságok, mel­lyek a’ népek jogainak oltalmára a’be nem avatkozás elvét áltiták föl, ’s mellyek e’ fölött saját érdeküknél fogva sem tűr­hetik az orosz befolyásnak e’ mértéktelen elnatalmazását — maga részéről bele is egyezett. És most mikép nevezzük ama kormányt, melly illy tagad­­hatlan tényekkel szemközt egy es kőiül használt tábornokot tűzött ki bűnbakul, hivatalos lapjában egész Europa hallatára azt meri hazudni, hogy nekie e’ beavatkozásról nincs tudomása, ’s hogy az csupán Puchner felelősségére történt ? Mi e’ hivatalos hazudságot illetőleg egy szót sem mon­dunk többé. Austria lássa, mikép féreztdi össze szétrongyolt be­csületét. Austria népei lássák, mikép jöhetnek ki olly kormány­­nyál, melly, miután minden isteni ós emberi jogokat zsarnokilag lábbal tapodott, még azon egy vigasztalást sem hagyá nekiek, hogy érette legalább ne kelljen pirulniok. Magának a’ kérdéses beavatkozásnak két ránk nézve fö­lötte fontos következménye van. Első: hogy Austria — miután az ármány és erőszak min­den eszközeit kimerítette, miszerint bomlásnak indult álladalmi gépezetét fentartsa — idegen segély nélkül nem képes többé fenállani. Második: hogy azon stádiumon, midőn Austria önfentar­­tása végett már muszka szuronyokhoz kénytelen folyamodni (mi által a’ roskadozó ozmán birodalommal párhuzamos hely­zetbe jutott), Europa Magyarország diadalmas szabadsághar­­czát nem ignorálhatja többé. 69

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék