Közlöny, 1849. április (68-92. szám)
1849-04-15 / 80. szám
De hát írogy vagy te tilzér? Bátyám beteg, helyébe megyek. Szebennél Bem elöl jár golyók záporában. A’ székelyek figyelmeztetik, hogy hagyja őket elöljárni, mert ha ők elesnek, Bem még meg él; de ha Bem elesik, úgy ék elvesztek. Mikor az ostrom az éj sötétében folyna, szól a’ székely: „uram, ne pelenkirozzunk, hogy lássa hová jöjjön, hanem vegyük estrormra“. ’S úgy lett. Négy székely a’ tömösi vámnál a’ muszkák kezébe esik. Egyik lövés közt csak elbukik. A’ muszkák lehúzzák csizmáját, ’s tovább állnak, ’s a’ tetszhalott felkel, ’s dolmányából bocskorral fedi a’ hó ellen lábait, ’s haza állott. A’ minapi táborozásokban egyszer feles zsákmányra tesznek szert a’ székelyek. Egyik óráknak jut birtokába, ’s miután egyet elada, szólt egész megelégedve bajtársához: Pajtás, nézzedsze a’ bolond nemes embert, egy akkora óráért, mint a’ körmöm, 6 húszast adat. A’ muszkák mint dühös elleneink léptek földünkre. Alig néhány nap idézlek nálunk már kibékültek a’ magyarokkal. Egyszer egy muszka borzasztóig szomjas volt, ’s pajtást keresett. Megtalál egy léczfalvi legényt ’s kérdi: oláh vagy ? nem, szász vagy ? nem, magyar vagy ? Az. Jól van jere hát igyunk/“*^ Módok és kellékek a’ hadirend és fegyelem fentartására. Mint mikor a’ gyermek iskolába kerül, épen ollyan a’ katona újoncz korában. Otthona, szülei házánál, a’ gyermek szabadon, csintalan ’s elkényeztetve cselekszik, a’ mit akar; az iskolában, tanulás által, mihez rend és fegyelem mellett kell szoknia, használható tagjává képeztetik az emberiségnek, ’s edződik a’ jövendő férfikorra. Ollyan a’ katonaújoncz is. Polgári életben tetteit széles körű törvény szabja meg; midőn katonává lesz, egy egészen más, új tér nyílik előtte, min a’ szerencse ’s elöhaladás csak úgy biztos rá nézve, ha magát a’ kitűzött rend és fegyelemhez szigorúan tartva, kötelességeit pontosan végezi. Az előléptetést, főleg magasabb rangokra, szorgalom és ész eszközli ugyan leginkább; de a’ szerzett tanulmányok alkalmazása, kiszabott kötelességek pontos, rendes teljesítése ’s erényes magaviselet nélkül — mi fölött őrködni a’ fegyelem feladata, nincs remény az emelkedéshez. A’ hadirend és fegyelem neveltetése a’ katonákká lett egyéneknek — mint volt hajdan az egyházi disciplina a’ papok és szerzetesek iskolája. Minél szigorúbb az, minél czélszerűbb, alkalmasabb törvényeken nyugszik, annál könnyebb a’ seregek kezelése, ’s biztosabb azoknak az előttük álló czélra t. i. győzelemre alkalmaztatása. Ekkor főfeltétele lévén a’ hadak erejének és sikerdús működésének a’ hadirend és fegyelem, annak fentartására ’s minél inkábbi szilárdítására minden nemzetek különféle, majd szigorúbb, majd szelidebb módokat és rendszabályokat hoztak életbe. Minden háború, vagy hódítási ’s foglalási vagy önvédelmi szándékból eredvén, minden esetre legerőszakosb, legirtózatosb mód az emberi nem czéljai elérésére. Hasonlít az egyes gyilkoláshoz, midőn a’ rabló nem juthat máskép kitűzött zsákmányához ; vagy midőn az igazlelkü, szabadsága, becsülete, élete megmentésére, embertársa megsemmisitéséhez nyúlni kénytelen. Eszelősködése mindenesetre az emberiségnek, de mit a’ kétségbeesés szent, tiszteletre méltó fájdalma szentesit, ’s melly az igazságosan harezoló félnek, akár győz akár vészit az, mindenkor becsületemléket emel. Illyetén erőszakos eszköz sikeres kezelésére az emberi tetterőnek különös, rendkívüli módokkali mozgásban tartása ’s kizsákmányolása kívántatik. Ebben rejlik magyarázata azon keménység és szigor kényszerűségének, melly minden népek hadi rend és fegyelmét jellemzi, ’s melly csak kevesbbé nyomasztó vagy kénytete lehet, de engedékenységre fajulnia soha nem szabad, mert a’ katonai engedelmesség tágitása vagy felmondása első lépés egy vészes eredményű társasági közbomlásra, miként ezt a’ világtörténet számtalan példája tanúsítja. Tehát szigor, a’ katonai rend és fegyelem fentartásának legelső, legbiztosabb módja. Spartában, hol az álladalmi szerkezet katonai törvényeken alapulván, minden figyelmek, születésétől kezdve a’ természet zordonságaihoz szoktattatott, ’s ha lényeges testi hibával, mellyet a’ katonáskodásra képtelenné teendette, született, a’ világból azonnal kimulasztatott — a’ hadi rendszabályok lehető legkeményebbek voltak. Mint szabad nép, ön és más szabadság után törekvő rokon nép érdekében, többször fegyverhez nyúlni kényszerűlvén, könynyebben tűrte ugyan a’ haditörvények ama szigorát, mihez folytonos küzdés közben hozzászokott; de még is az önmegtagadás önfeláldozás legnagyobb fokára volt szüksége, hogy magát ama lykurgusi törvényeknek ollyatén odaengedéssel alávesse. Legkisebb kihágás és vétség, az engedelmesség legcsekélyebb megtagadása, halállal fenyittetett. Ezen hadirend és fegyelmi szigor a’ görögökről átment a’ rómaiakra. Decius Mus, saját fiát, noha győzedelmet vívott ki, de mert apja ’s egyszersmind vezére parancsa ellenére cselekedett, megölette. A’ megállapított rend ’s kitervező működés megzavarása esetleg nagyobb veszélybe dönthetendette a’ római sergeket, mint mennyi hasznot 's előnyt okozott a’ fija által nyert győzelem. Ezért hajtá végre tanulságul fián minden irgalom nélkül Decius a’ kegyetlen halálitéletet. És bármikép szelídüljön ’s művelődjék is az emberiség, de mig bizonyos érdekek elérése végett amaz erőszakos eszközt— a’ háborút használandja, ennek vezetési szabályiból a’ szigort, melly nem egy életet követel áldozatul, soha ki nem hagyhatja. Mindazáltal, a’ mennyire szükséges ’s első mód a’ szigor, a’ hadirend és fegyelem fentartására, ép olly veszélyes a’ saját szeszély és önkény érvényesítésére törő fölebbvalói zsarnokság, mire sehol nem létezik olly tág mező, mint a’ katonaságnál. Törvény vagy rendszeges ürügye alatt, magán— sokszor nem is törvényes rendelkezés áthágását keményen büntetni,— alárendelt jótszánszándékkal zavarba hozni,—mintegy kákán csomót keresve, minden tettbe, minden lépésbe beleakadni (mik a’ katonaságnál nem gyér esetek— csakhogy a’ magán szeszély ’s boszunak elégtétessék)— valódi, kárhozatos emberkinzás. Ellenben a’kellő tekintély, melly a’ hadirend és fegyelem fentartásának második, ’s nem kevésbbé szükséges eszköze, mig egy részről, önszerettetés, becsültetés által legszilárdabb alapot nyer, más részről a’ hadi rendszabályok szigorú, pontos kezelésében lesi maradandó, tartós lételét. Nem értünk következésképen vak, józan ész elleni engedelmességet követelő mandarinféle tekintélyt, mellynek támasztéka indokolatlan önakarat; sem ollyan nehézkes, táblabirói szagut, mit sokszor csak a’ külalak terjedelme ’s fénymáza teremt ; hanem tekintélyt, mellyet a’ törvények szentsége, az egyéniség törvénye, hatalmának ereje, ’s e’ mellett tiszteletre, becsületre, szeretetreméltósága kölcsönöz a’ fölebbvalónak. Ilyen tekintélyt iparkodjék magának szerezni minden katona elöljáró! De ha leromboljuk is mindenütt a’tekintély hatalmát,’s egyedül a’ személynek törvényes érvényessége ’s működésére redukáljuk azt, a’ katonaságnál, főkép háborús időkben, elengedhetetlen föltétel, hogy az alárendelt, minden pillanatban, minden tárgyban teljes készséggel fogadja szavát, ’s kétkedés nélkül teljesítse parancsát fölebb valójának,— kivévén netán azon esetet, midőn a’ szándékos árulás vagy veszélybedönteni akarás napfényénél világosabb; de ekkor a’ vonakodás legszigorúbb felelősség alá esvén, azt egyedül a’ fölebbvalói parancs teljesítéséből következendett rész teljes bizonysága mentheti ki.*) A’ fönebb mondottak trmészetes lánczolata szerint, a’ hadirend és fegyelem szoros fentartásának egyik hathatós módja ’s eszköze az emberiséges, leyalis bánásmód a’ fölebbvalók részéről az alárendeltek irányában, kik is mint gyermekek tekintendők, elöljáróikhoz, mintegy apáikhoz képest. A’ régi rendszerről maradt fen az alsó katonaságnál ’s divatozik most is azon szokás, miszerint a’ belépett ujoncz tizedesét, vagy régibb szolgálatú katonatársát, főleg ha ez oktatja, tanítja, „apának“ nevezi, ki ha becsületes bánásmóddal bír, az ujonczot örökre lekötheti magához. Illyetén viszony ’s indulat kell, hogy uralkodjék a’ felsőbb katonai osztályokban is. Az egész legyen egy élénk, erős csa- lád, mellyel a’ czél ’s érdek ugyanazonsága , ’s kölcsönös bizalom és szeretet kapcsoljon össze. Mindennapi példa tanúsítja, milly határtalan ragaszkodással viseltetik a’ katona derék, emberséges fölebbvalójához, ’s a’ világtörténet meggyőző bizonysága annak, miszerint egy köztiszteletben, ’s szeretetben álló vezér csodákat teremthet sergeivel. Forduljunk BEM felé, kit emberei „tátinak“ neveznek, ’s ki már annyra megnyeré vitézei szeretetét, bizalmát, hogy köztudomás szerint, készek érte tüzbe vízbe ugorni — ’s merni bármit, ha ő parancsolja, így buzgóbban, szorgalmasabban tanulhat az ujoncz; örömestebb, készebben végezi kötelességét minden alárendelt, elszántabban, lelkesültebben feláldozza magát egytöl egyig — az egész hadsereg. A’ győzelem illenkor mintegy bizonyos. Könnyíti ’s elősegíti a’ hadi rend és fegyelem fentartását továbbá az, ha minden katona harczi pályáját a’ legalsó fokon kezdi,’s csak úgy emelkedik, érdeme szerint, minden tisztségeken keresztül, a’ legfelsőbbig. Ezen rendszabálynak igen üdvös eredményei vannak; mert a’ katonának, minél magasb fokon áll, annál többet kell tudnia, s tudnia név szerint minden alárendelt kötelességeket,minek hiánya sokszor a’ legnagyobb zavart ’s rendetlenséget idézi elő; mert a’ katonai teendők ’s működések minden ágazata olly szoros öszszeköttetésben áll egymással,hogy egyiknek mulasztásával ollykor az egésznek sikere megsemmisül. Midőn azonban a’ fokonkinti előléptetést javasoljuk, koránsem akarjuk a’ korszerintit ajánlani, melly szerint, elég botorul, az érdem évek száma után méretik, ’s melly ennélfogva talán csak pangó béke idejébe, midőn kitüntetésre kevés az alkalom, vagy ollyatén rendszerbe való, minőt Austria szokott követni. Különösen pedig, a’ seregek belsőbb életét illetőleg, a’ hadirend és fegyelem fentartásának egyik hatalmas eszköze: a’ hadi fenyitesutód ’s hadbíróságok czélszerű elrendezése ’s működése. *) A’ mint ezt a’ „hadsereg szolgálati szabályai“ már a’ közvitézre nézve is (annál inkább értendő tehát a’ tisztekre) bővebben így meghatározzák: „a* szolgálati parancsokat pontosan kell nekik, a’ (közvitézeknek) teljesíteni, kivéve még is az ollyas esetet, mellyben netalán elöljáróik nyilvánosan ollyant parancsolnának, melly a’ letett esküvel, az alkotmányos országgyűlés ’s ebből kifolyó kormány iránt felfogadott hűséggel ellenkeznék, vagy annak teljesítéséből mind az országra, mind a’ katonai szolgálatra szemlátomást kár következnék; mikor is tőlök megvárja a’ haza, hogy az illy esetet tüstint följelentik, ’s a’ hitetlen (tán hűtlen ?) elöljárót, ha az szökés által menekülni akarna, le is tartoztatják.“ B. A. M i i v~i —»■ A’ fenyitő hatalomnak szorosan kimért határokkali körülírása, ’s ezen határoknak pontos megtartása; továbbá részrehajlatlan igazságkiszolgáltatás — az egyenlőség elvei szerint. Gyakran történik a’seregeknél, hogy a'fenyitő, nem az őt illető büntetési hatóságot gyakorolja; vagy büntet ugyan kiszabott hatásköre szerint, de méltatlanúl; vagy elnézetnek’s ’s kevesbbé büntettetnek ollyan tettek, miket elnézni nem szabad , vagy büntetni méltóbban, okvetetlenül kellene. Mindazok elkerülésére szükséges: a) hogy minden tiszt szorosan ismerje fenyitő hatósági körét; b) hogy különösen hadbirákat a’ sereghez értelmes, részrehajlatlan jellemű egyének alkalmaztassanak. A’ büntetés igazságossága megnyugtatja mind a’ társakat, mind a’ fenyitettet, ki vétkét elismeri; mig ellenben a’ méltatlan, igazságtalan fenyítés visszahatást és zúgolódást támaszt. Hogy pedig a’ harezsi, mind katonai kötelességeit’s teendőit , miknek mulasztásával előmenetelt hiába remél, megismerhesse , mind erkölcsi magaviseletével becsületet valljon, és szerezzen z. aljának, melly alá esküdött, következőleg megfordítva, a’ hadirend és fegyelemnek különben reá alkalmazandó szigorúságát tapasztalni ne kénytelenittessék: kell, hogy a’ hadi törvények a’ katonáknak nemcsak egyszer, de többször nyilván olvastassanak ’s magyaráztassanak , gyakorlatok alkalmával a’ harczfiak kötelességeikre taníttassanak ’s figyelmeztessenek, ’s végre lelkészeik által, a’ tartatni szokott isteni tiszteleteknél, erkölcsre, józan és illendő magaviseletre buzdittassanak. A’ szellemi ’s lelki szükségek ’s igények kielégítése után, hasonló gond fordítandó a’ katonaság testi szükségei kellő födözésére. Ruházatot és élelmet, miknek hiánya számos ízben sajnos rend és fegyelembontásra szolgáltat okot, soha ne legyen kénytelen a’ harezsi nélkülözni. Megérdemli legjogosabban ő azt, ki táborban és csatatéren és halál részeivel daczol , mig ezer mások, általa védetve, biztos kényelem és bőség ölében töltik éltöket. Végezetül, mindezeknek fényes koronájául, még egy varázs hatású , titkos rugóiban magasztos eredetű, módot említünk a’ hadirend és fegyelem fentartására, de mellynek hatása nemcsak az egyszerű katonai kötelesség teljesítésére terjed ki, hanem egész odáig, a’véres csatatér tusaira, hol a’ babérkoszorút ’s örökhit dicsőségét aratják a’ hősök. ’S ez az igazságos ügynek, mi mellett most küzdünk, szentés ko 1t hat a 11an érzete. Ha valakiben , nem önhiánya, hanem a’ természet ’s körülmények mostohasága miatt, hiányzanék még ez, iparkodjunk azt keblébe ültetni ’s meggyökereztetni, felvilágosítva, meggyőzve et igazságos ügyünk, ’s ennek védelmére támasztott szent harczunk jogszerű ’s méltányos voltáról. És e’ meggyőződés aztán, nemcsak telkesülést szül,mellynek legdicsőbb hatása ’s haszna csatatéren van; hanem a’ hadi kötelességek és teendők pontos teljesítésére, ’s általán véve, minden katonai rendszabályok szoros megtartására is buzdítja, serkenti a’ harezfiakat. Minden rendű ’s osztályú katonák, vitézek tartsátok ezeket szem előtt; alkalmazkodjatok az itt mondottak szelleméhez; ’s csakhamar egymásután következendnek a’ nagy győzelmek, mik bennünket az „igéretföldére,’ valódi boldogságunk révpartjára vezetendnek; csakhamar rákoppintunk „ama pávatollakkal tündöklő, ’s annak fényességével szomszéd tartományokat maga mirigyes uralkodására édesgető kegyetlen saskeselyű“*) vas körmeire, mik közé a’ királyi koronát ragadta, ’s teljesülni fog, mit egy jó szellemű franczia iró , jóllehet a’ mostani szabadságharcz küzdelmeit előre nem látva , még 1843-ban irt: „még nehány év kell, és a’ magyarok törekvései elérték ezért okát, ’s az emberiség ezen örvendeni fog, mert ekkor egy nagy és nemes nemzet térend a’szabadság és műveltség kebelébe vissza.“ B. A. *) így jellemzi már II. Rákóczi Ferencz Austriát, 1707. évben kibocsátott szózatában. B. A. Felelős szerkesztő: Gyurmán Adolf. HIRDETÉSEK. NÉVVÁLTOZTATÁS. (1-1) 174. B. Szlincsák János vezetéknevének Bátorfi-ra kért átváltoztatása megengedtetvén, ezen engedély ezennel országszerte köröztetik. Debreczenben april 12. 1849. (1-1) ADLER JÓZSEF, Kassáról. Jelenti, hogy a’jelen vásárra mindenféle divatos, és finom kész férfi czivil, és katona tiszti ruha-raktárával megérkezett, az áru helye kis bécsi utsza a’ maga boltjában. 3—3 Friss liptói túró, úgy szinte bel- és külföldi szivarok, egyébb áru czikkekkel kaphatók. Király Mihály, debreczeni fűszerkereskedésében. 191 Nyomatik az álladalmi nyomdában.h.co