Közlöny, 1849. április (68-92. szám)

1849-04-17 / 81. szám

ÍBSg** S97 védehi é* oIt»!m»zni, Mellyel fnagft &! osáízári liáz szitogatoít, han -m Magyarország leigázását be ifi Vótféziil, ’fi fóéfcifl'litóUa »«regeit, minden szomszéd austriai tartományokból ’* fellázasz« tolt minden szenvedélyt, vadságot, embertelenséget, mi csak az országban feltalálható volt. ’S miután annyi erő ellenében akkor még kószált ellenek lévén, a’ fővárost magtartani nem tudtuk, > hatalmában elbizakodván végre annyira ment, hogy Magyar­­| országnak nemzeti léteiét e 1t ö r lö 11 n e k, ’s a’ I magyar nemzetet a’nemzetek sorából ki töri ött­­| nek nyilatkoztatta ki martius 6-iki manifestu- I mában. De mielőtt ezt tette volna, egy olly bűnt is követett \ cl, mellynél nagyobbat sehol a’népek nem ismernek, azt t. i. hogy saját ügye mellett, saját alattvalói ellen egy idegen ha­talomnak az orosznak fegyveressegitsógét hasz­nálta fel a’ népnek legyilkolására; ’s midőn a’ magyar nemzetnek status életét eltörlöttnek mondotta ki, egy­szersmind hazánknak területi épségét eldnrabolá. Erdélyt, melly sokáig tőlünk elszakadva volt, da végre istennek hála a’két nemzet közös egyetértésével, ’s az akkori királynak hozzájáru­lásával vissza csatoltatott, a’ magyarnak keblétől elszakitottá, sőt Erdélyben is a’ szászföldet közvetlen az austriai birodalom­nak kiegészitő tartománya gyanánt nyilatkoztatta. A’ magyar koronától Hovátors ágot és Slaroniát elszakította,’s Magyaror­szágban rácz vajdaságot alakítván, Magyarországtól külön testté változtatta. — Ezek szárazán a’ tények, ’s merényletek, mellyek ellenünk elkövetettek. Már most kérdem én lehetö-e az, hogy valaha lekisebb pietással viseltessék a’ nép egy ollyan uralkodó ház iránt, melly a’ múltaknak sok bűnei után legközelébb elle­nünk mind ezeket követte el. Én ezt uraim lehetetlennek tartom. (Átalános felkiáltás, ügy,ven!) ’s ezon véleményben vagyek, ha valaha még ezen ház Magyarország fölött uralkodnék, nem találkozhatnék bíró az országban, ki a’ gyilkost, a’ rablót, a’ telvajt, a’ gyujtoga­­tót büntetni merje, midin a’ trónuson ül a’rab­­ló, f y u j * o g a tó, gyilkos, és tolvaj. (Közhelyeslés.) Az austriai háznak Magyarország trónusán ülé­se nem csak a’ jobbérzésnek, de az erkölcsiségnek szerte tiprása volna az ember keblében. (Igaz) ’S el kellene bomlani a’ moral minden kötelékének, melly a’ sta­tusban az országot összetartja,’s Magyarországnak rab­lók és haramiák országává kellene változni. Ennek kitenni egy erszágot nem szabad, ennek kitenni a’ nemzetet a’ legnagyobb hűn volna, melly nem csak katáros az öngyilkolás­sal, hanem mondhatni, öngyilkolás 1 És kérdem én, ha olly méltányolok és mérsékletiek valánk, kegy nem léptünk ki a’ forradalmi térre, hanem védelmeztük magunkat az igazság­talan megtámadás ellen, ’s védelmünknél közbe jön minden a’ mi egy nemzet ellen bűn lehet, magának a’ nemzetnek az élők sorábóli kitörlése merénylete is, kérdem é n, ha ezek­nek ellenében a’ nép «rejének érzetére felébredett, nem tar­­tozunk-e mi a’ magyar szabadságharezban elhunyt testvéreink szent emléke iránt azon tartozással, hogy a’ miért ők elvérzettek, annak jutalmát vé­gi** el a’ nemzet számára; kérdem én, nem tarto­­zunk-e mi nemzeti képviselők a’ nép iránt azon köte­lességgel, hogy a’ nép, melly a’ kormány ’s az országgyűlés parancsára, nem ceak örömest adja fiait a’ szabadságharezban elvérzeni, nem csak örömest viseli a’ hadjáratnak minden ter­heit, hanem egyszersmind készséggel ’s örömmel teszi ezt, nem kötelességünk-e nekünk megtenni azon lépé­seket, mellyek magukban foglalják a’ biztosítást, hogy valamint az érettünk vérző vitéz hadsereg, úgy az annyi áldozatokat hozott nép elfogja venni méltó gyümölcsét áldozatainak, ’s hogy a’ harcz­nak vége nem alku leszen egyesek javának vagy dipsvágyánk számára, hanem győzelem, a’ sza­badság győzelme a’nép és nemzet számára. (Le­­irhatlan hatás.) Uraim! a’ magyar nemzetet mérsékelt és óva­tos nemzetek sorába fogja iktatni e’ napokra nézve a’ história, mert mi mindekkoráig nem mondottuk ki a’szót, melly szónak kimon­dásával, más nemzetek szabadság harczaikat kezdették, ’s aka­ratjukat nyilvánították, hogy többé rabszolgák lenni nem akar­nak. De én azt gondolom, hogy ennek ideje már elkövetkezett. A’ népnek határozottsága, seregeink győzel­mes előhaladása, és a’ hazafiul 's becsületbeli kötelességnek érzete azt sugallatja velem,hogy itt van az idő, midőn ki kell mondanunk, hogy az austriai ház á It a 1 a’k ö z t ün k és közöttefen­­állott kapocsnak elszakitását, »'nemzet a’ ma­ga népfelségi akaratával szentesíti, (Közhelyes­­lés; lelkes éljenzés)’s hogy a’ magyar nemzet fellép az európai status család sorába, mint önálló füg­getlen hatalom, melly készületlenül találtatván a’ múlt hónapok harczaiban ellenében azon hatalomnak, mellyet Európa legna­gyobb hatalmasságai közé számítottak, ennyi időn keresztül, nemcsak megtudta magát-tartani a’ legnagyobb vészek közt, hanem elóg erőt tudott kifejteni, hogy előtte fussanakax annyira elhíresztelt császári seregek; megmu­tatta , hogy a’ szabadságra méltó, hogy a’ szabadságra elóg e­­rös. Most Magyarországnak ki kell mondani,hogy akarata is van ezen erejét utolsó csepp vérig a’ szabadságra, mellyre méltó, felhasználni. (Helyei). Egyszersmind uraim ki kell ezt mondanunk azért is, hogy az európai s t á tu s c s al á d, melly­­tő 1 magunkat elszakitottaknak semmi esetben nem tekint­hetjük, tudja meg hányadán érez, miképen gondol­kozik, ’s mit akar a’ magyar! Azért ki kell mon­dani, hogy az austriai ház árulása, hitszegése ’s a’ma­gyar nemzet ellen fegyverfogása által elszakítván a’ közte, és köztünk fenáiló kapcsolatot, Magyarország uralkodá­sára méltatlannak nyilvánittatik,’s örökre sxámkivettetik: úgy más részt meg kell mondani Európa népeinek, hogy midőn kényszerítve voltunk ön­védelmünkért fegyvert fogni, az annyi veszélyek közt vívott harcznak ezen gyümölcsét elidegenithetlen természetes jogaink­nál fogva magunknak decretáljuk, Europa népei irányá­ban •’ békét és barátságot óhajtjuk, ’s tisztel­ni fogjuk minden nemzetnek jogait, de megkí­vánjuk, hogy a’ mieinket is tiszteljék. (Helyes). Mert nótnelly hatalmasságok már ismét hozzá kezdenek nyúlni azon tacticához, mellyet régóta szoktak követni, hogy elérjék diplomatiai ármányok utján azt, a’mit fegyverrel nem tudtak elérni; congressust részint kezdettek, részint tartam szándé­koznak a’ végett, hogy az 18í5-ki bécsi congressusalkalmával megállapított elvek alapján rendelkezhessenek a’ nemzetek fö­lött, mellyek igazságos önvédelmükben vérzenek az önkény el­lenében; akarnak rendelkezni a’ nemzetek fölött k mini íendélkeülk a* tnajőrofi a’ nyáj föífüt, Me k innod*. (•íájivd darálóivá és szakítva izét úfzágokaí, Vagy kapcsolván “össze elemeket, mintha a’ nemzetek semmik nem volnának, mint allodiúmok, mellyek felett a’ congressus osztoz­­hatik. Nekünk uraim el kell foglalni Európában azon állást, hogy valahányszor az európai nemzetek hatal­mának képviselői nem saját ügyök, hanem Europa ügyei fölött akarnak intézkedni, rólunk nélkülünk senki ne intézked­jék, hanem szavunk legyen azon kapcsolatnak kérdésében, melly köztünk és a’ civilisalt Europa többi népei között feláll, ’s mellyet a’ jognak, méltányosságnak és barátságos békének alap­ján a’ civilisatio előmozdításával őszvekötve fentartani lenfonó­ban óhajtunk (Helyes). Tehát mind a’ jég, mind a’ í azafiui kötelesség, mind a’ körülmények állása, mind a’hadsereg iránti méltányosság, a’ melly hadsereg megkívánhatja már, hogy a’ nemzet egyszer mond­ja meg, hogy inig a’ hadsereg vérzik, biztos is lehet abban , hogy genki ö felette alkudni nem fog olly feltételek mellett, melly feltételek végett nem volt volna méltó vérét ontani; és a’ kötelesség V nép iránt, miszerint a’ nép tudja, hogy elveendi áldozatainak gyümölcseit, melly a’ jóllét, szabadság és boldog­ság; én mind ezen indokoknál fogvaittazisten tem­plomában felhívom önöket uraim,nemzeti képviselők, hogy szá­mot vetve isten, lelkiismérelök, ’s haza iránti kötelességükkel, vegyék bölcs tanácskozás és elhatározás alá indítványomat, mellyet a’ következőkben van szerencsém előterjeszteni: „Mondassák ki a’ nemzet nevében határozatiiag : 1- ször. Magyarország a’ vele törvényesen egyesült Er­délyijei és hozzá tartozó minden országokkal, részekkel és tar­tományokkal egyetemben szabad, önálló és független európai statusnak nyilvanitlatik, és ezen egész status területi egység Jeloszthatatlannak ’s épsége sérthetetlennek kijelentetik. 2- szor. A’ Habsburg-lotharingiai ház a’ magyar nemzet elleni árulása, hitszeg égé és fegyvert fogása által, nem külön­ben azon merény által, miszerint az ország területi épségének eldarabolását, Erdélynek és Horvátországnak Magyarországtóli elszakitását, és az ország önálló status életének eltörlését fegy­veres erőszakkal megkísérteni, ’s e’ végett idege« hatalom fegy­veres erejét is a’ nemzet legyilkolására használni nem iszonyo­dott saját kezeivel szaggatván szét, úgy a’ pragmatics sanctiót, mint átalában azon kapcsolatot, melly két oldalú kötések alapján közötte ’s Magyarorszag és tartományai között fenáliutt; ezen hitszegé habs. loth, ház Magyarország, a’ vele egyesült Erdély, és hozzá tartozó minden országok, részek és tartomáayok fe­letti uralkodásból ezennel a’ nemzet nevébe« örökre kizáratik, kirekesztetik, és az ország területéről, ’s minden polgári-jogok élvezetéből számkiveltetik. A’ minthogy ezennel trónvesztett­­nek, kirekesztettnek és szamizöttnek a’ nemzet nevében nyil­­vániitatik. (Szónok, kezeit ég felé emelve mondja:) Úgy légyen Ámen! (Az egész templom magasztos lelkesedéssel Áment visz­­hangozott.) 3- szor. Midőn a’ magyar nemzet elidegenithetlun termé­szetes jogánál fogva az európai status családba önálló ’s füg­getlen szabad statuskint belép , egyszersmind kinyilatkoztatja, hogy minden más statusok irányában, ha saját jogai nem sértet­nek, békét és barátságot tartani, ’s különösen azon népekkel, mellyek ezelőtt velünk egy fejedelem alatt állották, valamint a’ szomszéd török birodalmi és olasz tartományokkal jó szomszéd­ságot alapítani ’* folytatni, ’s a’ kölcsönös érdekek alapján ba­rátságos kötésekkel szövetkezni elhatározott akarata. Mielőtt a’még hátralévő indítványt megtenné«, méllóx­­tassanak megengedni, hogy az itt felolvasott iuditványok nyo­mán a’ megteendőnek némi indokolására egy pár szót mondjak. Ha ezen indítványokat a’ nemzet képviselői alfogadaiidják, és, a’ mit óhajtók, a’ kezökbe tett nemzeti hatalommal sztmte­­sitendik, úgy, az uj kormányrendszernek kérdése az, a’ uii ez után következik. Kormányrendszereket kidolgozni minden részleteiben nem egy pereznek, nem egy uapiiak feladata; és a’ nemzetnek kö­telessége , midőn egy nemzet jövendő kormányzat tormái f elett határoz, magát kellőleg tájékozni nemcsak bent, hanem tájékoz­ni egyszersmind az európai nemzetek és conjuncturak irányábun, miszerint mindenek felett ollyat tegyen, a’ mi szabadsagát és függetlenségét az országnak megóvja és biztosítja; 's egyszer.t­­mind ezzel kapcsolatban tegyen ollyat, tegyen annyi jót, a’ men - nyi jót csak tenni a’ körülmények gondos laeglomolasa enged. Én a’ mondó vagyok, hogy e’ nemzetnek jövendő kormány formáit is senki más, mint csak a’ nemzet képviselői határozhatják meg. A’ melly perezben Magyarországon akadna ember, a’ ki urává akarna lenni e’ nemzetnek, a’ ki kármeily hatalmat mástól, mint e’ nemzet képviselői testület kezéből akarna venni, azon ember­re araim vigyázzanak önök, az egész nép, ós soha semmi esetben ne tűrjék, ne engedjék azt, hogy •' [nemzet felett más határozhasson valaki, aiint e iiemzet maga; (tvöztetszés) hanem addig, mig a’ nemzet kép­eseiéi a’ körülmények megfontolásával a’ jövendő kormányzati rendszert minden részleteiben kidolgoiandják, az országban kormánynak lenni kell, és mennél nagyobbak és nehezeb­bek a’ körülmények, annál inkább szükséges, hogy ezen kor­mány tagjai személyes felelősség mellett sáfár­kodjanak a’ nemzetnek reájuk bízandó ügyé vei. Ed­dig a’ körülmények úgy hozták magokkal, hogy a’ honvédelmi bizottmány, mellynek én is uraim önök parancsából tagja ós el­nöke vagyok, testüieliieg kormányozta ez országot; hogy, mi­ként teljesítettük kötelességünket, itélend felettünk a’ história, valamint ítélni joguk van önöknek uraim. Hanem, mi a’ nemzet által alakítandó ’s a’ személyes felelősség básisira alapítandó uj kormány tagok kezébe azon tiszta meggyőződéssel teendjak le azon sáfárkottást, melly eddig reánk bízva volt, hogy nehéz kö­rülmények között tettünk legalább annyit, hogy a’ nemzet nem­csak nem veszett el, hanem hogy joggal, óvatossággal, méltá­nyossággal elérhettük azon napot, laeilyre nekem nem mint kor­mány tagnak, vagy elnöknek, hanem mint e’ nemzet egyik szol­gájának ’s képviselőnek lélekisineretemmel számot vetve kimon­danom lehet, hogy én elérkezeitnek látom azon időt arra, hogy önöket felhívjam: kimondani Magyarország státus életének Ön­­j állóságát, függetlenségét ’s az austriai hitszegÖ háznak elker­­:• getósét. 'S hogy a’ körülményeket ennyire legalább vezetni tu á- I ta a’ honvédelmi bizottmány, ez, éu nekem is, valamint tisat­­\ társaimnak, ha majd, a’ mit isten adjon reámnézve, mihamarább visszatérendek a’ szerény és szegény Magánéletnek csendébe., > hogy érezzem mint egyszerű polgár a’ törvények óilalmát és 4 azon szabadság jótékonyságát, mellynek inegoltalmazásában ina-Ígain is egyik csekély eszköz voltam a’ nemzet kezében, azon meggyőződést nyújtja nyugalmunk párnájául, hogy nem ron­tottuk el a’ nemzet ügyét, hanem segítettünk azon annyit, ere­jét neveire, mennyire tehetségünk ’s a’ körülmények engedték. | (Közmegelégedés, éljenzés) Hanem, itt az idő, a’ midőn a’ col­­✓ iegíflíífi körffltlhyzati rendszer többé a* jelenkor na^s., fii igényeinek iiieg héiil feMl.et j — itt az idő , a’ mjdön nem olly kormány keli, a’ melly csak a’ háznak választmánya, hanem olly kormány, a’ melly egy kormánynak minden kollekt i­ve! fellóvén ruházva, nagyobb körben/nagyobb hatalomul»! in ­tézhesse a’ nemzet kormányzati ügyeit, de egyszersmind sze­mélyes felelősséggel is álljon az országgyűlés és az országgyű­lés által a’ nemzet irányában, ’s ne fedezhesse magát azon pa­lásttal, hogy ö egy választmány. Hogy ha másként tetszik hv, országgyűlésnek,másként határozhat,'s azt mondhatja hogy a’col­­legialis kormányzatot akarja; — én nem! Midőn a’ nép vised a’ terhet, vérzik ott a’ hol kell, és midőn a’ nép atija az áldozato­kat, akkor kell, hogy a’ kormány léi fiai is fejeikkel játszanak; ha megtudnak feledkezni azon kötelességről, a’ melly köteles­ség az ö hű kezükre bizalik; 's azért mert illy felelősségre szükség van, azt indítványozom uraim, hogy addig is inig a’ nemzet a’ fenebhi indítványok alapján az ország kormányzati rendszerének minden részleteit m-g állapítaná, inéi áztassanak ideiglenesen egy a’ személyes felelősségre fektetett kormány­ról gondoskodni aként, hogy annak tagjai bírjanak a’ kellő ha­tósággal ós hatalommal a’ nemzet javát eszközölni, de egyszer­smind legyenek felelősek fejőkkel minden cselekvéseikért a’ nemzetnek, és a’ melly kormány ne legyen úgy alakítva, hogy akár folio akár duodez kiadásban valamelly »ine curista legyen közötte, de cselekedjék .mindenki saját felelőssége mellett az elsőtől az utolsóig. (Kö»helyeslés). És ezért indítványom kö­vetkező : 4. Az ország jövendő kormányzati rendszerét minden részleteiben a’ nemzet gyűlés fogja megállapítani, addig pedig, mig ez a’ fentebbi alap elvek nyomán megáilapittatnék, az or­szágot egyetemes kiterjedésében egy kormányzó elnök fogja a’ maga mellé veendő ministerekkel úgy saját magának mint az ál­tala kinevezendő ministereknek személyes felelőssége ós szám­adási kötelezettsége mellett kormányozni.4 Méltóitassanak ezen indítványokat aként venni, hogy én itt elveket akartam csak kimondani, nem pedig az egész nyilat— kosványt, mellyet a’ netán ma hozandó határozatok nyomán keil formuláim, ’s ezért még szükségesnek látnám, hogy: 5. Ezen határozatokban foglalt elveknek nyilatkozványba foglalása ’s fogalmazása három tagbóli választmányra bízás ék. Tisztelt képviselők! Előterjesztettem indítványaimat. E’ nap Magyarország történetében talán mind ekkoráig élt napok között a' legnevezetesebb leend , hogy ha én nem hibáztam felfogásában a’ körülményeknek, és ha nem hibáztam azon azámitásban, hogy mások is akint éreznek a’ haza irányában, a’ mint én érezni kötelességemnek ismerem. Én nem ajánlom önök pártfogásába uraim ezen indítványokat, sőt arra szólítom fel önöket, hogy félre tévén minden tekintetet a’ világon, pusztán isten és önlelkiisméretöktöl ’s a’ haza iránti kötelességüktől kérve számot, vegyék bírálat ’s ítélet alá ezen indítványokat, és ka u gy 1 át a n dj á k, ho gy e z en in di tvá n y ok j ó k, te­­f y é k I e önök ma uraim Magyarország jövendő sz a ba ds á g ána k, j ó 1 é t én e k, boldogságának alap­ját 1 (Átalános lelkesedés, éljenzés !) Élnök: Kiván-e valaki az előterjesztett indítványokhoz hozzá ssólani? (Elfogadjuk egészen ) Pontonként kívánjak fel­vétetni? (Igen.) Méltóztassaiiak tehát mieden pontokra meg­­egyezésöket felállással kijelenteni. Irányi Dániel jegyző olvassa az indítvány 1. pontját: (Felolvasása után a’ képviselők ünnepélyes felahassal aiegegyezésökct kinyilatkoztatják ) E 1 n ö k: A’ ház elfogadja az 1-sö indítványt, ’s a’ non ß e t nevében ezennel kimondom, hogy Magyaror­szág a’ hozzá tartozó minden ország aknai, ró szekkelés tartományokkal egyetemben szabad önálló ’s független európai statusnak kinyiiat ko ztat i k, ’s t e r ü l éti egysége f e 1 os z t h a t la u, ép­ség« sérthetetlennek kije 1 entetik. (Lelkes óljen— ^és, öröm.) Olvastatik a’ 2-ik pont, melly hasonló lelkesedéssel ’s ha­­pafiui erélyes elszántsággal elfogadtatott. Elnök: Tehát a’ház közös akarattal elfogadta azt, hogy a’ H ab sb ur g-L o t h a r i n gi ai ház trón­­vesztettnek tekintessék, és örökre a' n nmet ne­vében száműzessék! (Uj helyeslés, ’s örö ult f«jetés.) L Olvastattak a’ 3-ik és 4-ik pontok, mellyek hasj itó áta­­os többséggel, és helyesléssel elfogadtattak. A’ 4-ik pont­nál egyhangúlag felkiáitá a’ ház: Éljen Kossuth L. kormányzó 1 elnök 1 _ L. t L, 11— «»»«tliiiik: A’ 3-ik ó* 4-ik pontok hasonlólag a’ t. ház ál­tal elfogadtattak. SzászKároly. Kétség kívül mint önök, úgy ón is azt kívánom, hogy azon kormány mind azon tuUjdo,toknál bírjon, meltyekkel egy erélyes kormánynak bírnia kell min iig, mind azáltal, a’ mostani körülmények között egy kivételnek kell len­ni, t. i. az országgyűlés eloszlatását, nem akarom a .on kor­mányra bízni (zaj) hanem azon jogot a’ jelen körülmények kö­zött az országgyűlési testületnek kívánom feltartani, ós kívánom, hogy ezen kivét 1 tétessék be, határozatba. Bernáth József: Az . lőttemszóló nézetében egyátalában nem osztozkodom. Akárki lesz a' kormányéi nőt, kit a’ htz bi­zalma megtisztel, első bizonysága volna az irániéi bizaUmlan­­ságnak, ha a’ felhozott indítványt elfogadnék. Azt hiszem, hogy a’ hallott igék által, ka azok testté válnak , biztosítva van a’, nemzetgyűlés arról, hogy nem fog eloszlat ai, ha az eloszlatás a’ nemzet kárára lenne; de ha a’ jővén tőség netalán azt Kíván­ná, hogy eloszoljunk ugyan miért azarnánt node veile tovább is együtt inara lni, a tár bírjuk, akár nem a’ nemzet bizodalmát: azért ón a’ felhozott indítványt egyátalábm mellőzendőnek tar­tom, mellőzen tőnek annyival inkább, mert tisztelt kormányel­­nözünknek nyilvánításából megértettem, liojy az elvet ti-* táoa hozatalara egy háromtagú választmány fog kiküldetni; vár,uk be tehát ennek eredményét, akkor aztán hrzzaszo hitünk a’ do­loghoz alapossbbtn. Ed nők: Figyelmeztetem a’ házat arra, hogy akkor, mi­dőn a’ kormány meg lesz alakítva, ezen országgyűlésnek min­dig hatalmában leend azt meghatározni, hogy azon kormány, hogy járjon el, melly felelős, mert a’ felelősség eszméjében j\ j­­iik a’ kormány jövendője, ha a’ kormányforma megállapiltatdc, azt a’ jövő ülésen akármikor elővehetjük, és felette érdemlege­sen mindig lehet határozni. (Helyes!) Madarász Lás z 1 ó: Nem tudom miként támadhat ag­godalom bár.nelly képviselőben is, akkor, midőn épen a’kor­mány megalapításának föeszméje monditik ki. A’ Kormányra nézve elég kimondani azt, hogy bírjon mini azon tulajdonok­kal, mellyekkel kell Magyarország, mint független európai sta­­tuskormányántk bírni; ón ennél többet nem Kívánnék, nem azért, mert azon tulajdonokat megszabják neki azon kormányzati ha­tárok, melíyeket a’ nemzet képviselői szabnak mindig elébe, óa

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék