Közlöny, 1849. április (68-92. szám)
1849-04-21 / 85. szám
amazokat pénzzal, fegyverrel, ágyukkal, lőszerekkel segítette, saját császári tisztei ’s tisztviselői gyűjtöttek be a’ szomszéd Serbiából szerb rabló csoportokat, a’ rácz pártütök segítségére, ’s a’ békés magyar és német lakosok legyilkolására vezérlették, és az egész combinált horvát-rácz lázadás intézése a’ pártütö horvát vezér kezeibe tétetett. Következtek a’ rácz lázadásban iszonyatosságok, melyeknek hallattára is elborzad az emberi szív. A’ békés lakosok legyilkoltattak, a’ kínzásoknak legirtózatosabb nemeivel, egész virágzó városok ’s falvak elpusztittattak, a’ gyilkosoktól menekült magyar saját hazájában földönfutó koldus jön, ’s az országnak legvirágzóbb vidéke siralom völgyévé tétetett. A’ magyar nemzet védelmezni vala kénytelen magát; de nemzeti seregeink nagy részét az osztrák cabinet már előbb Olaszhonba küldé, a’ lombard-velenczeiek legyőzésére, ’s bár saját hazánk ezernyi sebekből vérzett, annak utalmára haza nem eresztette. A’ többi magyar seregek legnagyobb része az osztrák tartományokba volt a’ törvény ellenére elhelyezve, nálunk pedig az országban többnyire osztrák seregek tanyáztak, mellyeknek legnagyobb része inkább a’ pártütésnek támasza, mint a’ törvény ’s belbéke otalmazója vala. Sürgettük ezen idegen katonaságnak az örökös tartományokban tanyázó magyar ezredekkel felcserélését. Részint megtagadtatott, részint minden utón késleltetett. ’S ha vitézeink a’ hasa veszélyének hírére életveszélylyel csapatonként haza indultak, üldözőbe vétettek, ’s ha itt ott a’ túlnyomó erőnek engedni valának kénytelenek, nem csak lefegyvereztettek, de halállal is bűntettettek, mert hazájokat akarák a’ rablók és pártütők ellen védeni. A’ magyar ministerium sürgette a’ királyt, utasítaná törvény értelmében az országbani minden hadsereg és várparancsnokságokat, hogy az alkotmány iránt hűséggel, ’s a’ magyar ministeriumnak engedelmességgel tartoznak. A’ parancs köröztetés végett István főherczeg nádor és királyi helytartóhoz Budára feküdldetett, a’ levelek megirattak ’s postára tétettek, de a’ király örsese,a’nádor királyi helytartó,annyira vetemedett, hogy a’ ministerelnök által ellenjegyzett rendeleteket a’ postákról visszacsempészné, a’ mint azok később, midőn ő az országból hűtlenül eltávozott, hátrahagyott irományai között feltaláltattak. A’ pártutóbán megtámadással fenyegette a’ magyar tengerpartot, az ország kormánya fegyveres erőt küldött a’ király megegyezésével Styria felé,Fiume megmentésére, ’s a’ fegyveres erő útközből Olaszországba menni kényszerittetett — és Fiumét a’ pártütők erőszakkal elfoglalták ’s a’ magyar koronától elszakították. És ezen gyalázatos ármányt a’ bécsi cabinet tévedésnek nyilatkoztatá, mint tévedésnek mondá azt is, hogy a’horvát pártütőknek, fegyvert, pénzt, ágyukat és lőszert küldött. Abdában titkosan utasítva lettek úgy a’ pártütök, mint a’ katonai ’s várparancsnokok, hogy ha jön is roszaló , vagy a’magyar ministerium iránt engedelmességet rendelő királyi parancs, annak ne engedelmeskedjenek, hanem az osztrák ministerium utasításait kövessék. Soha gyalázatosabb játék nemzettel nem űzetett. A’ magyar nemzet e’ szerint pénz, fegyver, hadsereg nélkül, az ellentállásra készületlenül, rendszeres ármánynyal és árulással körülhálósva, önkénytesekkel, nemzetőrökkel, ’s gyakorlatlan fegyvertelen népfelkeléssel volt magát a’ kiirtás ellen kénytelen védelmezni, ’s a’ magyar hadseregnek az országban maradt részeitől segittetve, nyílt csatákban mégis győzött mindenütt, de több absolut szellemű tisztek ’s vezéreknek ármánykodásai ’s árulásai miatt a’ sáncz erősségekbe vonult rácz, szerb, és határőr lázadást hirtelen le nem győzheté. Új erőteremtésről kellett gondoskodnia. A’ király, szinleg még mindig engedve az elutasithatlanul törvényes kívánságoknak, 1848. jul. 2-ra országgyűlést hirdetett, ’s a’ nemzet képviselőit felszólította, hogy a’ horvát és rácz lázadásnak legyőzésére az orsz. békéjének helyreállítására fegyveres erőről, ’s pénzforrásokról gondoskodjanak, egyszersmind maga, ’s egész királyi családja nevében kinyilatkoztatta, hogy a’ horvát pártütést ’s a’ rácz lázadást a’ legünnepélyesebben kárhoztatja. Az országgyűlés gondoskodott. 200,000 emberben ’s 42 millió forintban a’ szükséges erőt megszavazta, ’s törvényjavaslatait királyi szentesítés végett felterjesztette; egyszersmind példátlan hűséggel a’ királyt, ki akkoron Bécsböl Innsbruckba szöött, felszólította, jöjjön Budára, segítsen jelenlétével a’ pártütés lecsillapításában, ’s támaszkodjék a’ magyarok hűségére, melly őt és trónusát meg fogja óvni minden veszélytől. De ezen kérés hasztalan volt. Sőt időközben Radeczki győzvén Olaszországban, e’ győzelemben elbizakodva a’ Habsburg Lothringi ház elérkezettnek vélte az időt, hogy az álarczot levesse, ’s nyílt erőszakkal lépjen fel, a’ belháborúban vérző Magyarország elnyomására. A’ horvát bánt, a’ pártütöt ’s ő maga a’ király által is pártüstőnek nevezettet, most már kedves hívének nyilatkoztatta; pártűtéseért megdicsérte, ’s kezdett ösvényének folytatására hívta fel. Hasonlót nyilatkoztatott a’ vérben fürdő rácz lázadók iránt. Ez volt a’ jelszó, mellyre a’ pártütö horvát bán időközben királyi pártfogás alatt gyűjtött seregeivel pusztítva, rabolva a’ Dráván áttört, mire az országban volt osztrák seregek nagy része hozzá pártolt, az eszéki, aradi, temesvári, gyulafejérvári várparancsnokságok, ’s bánsági és erdélyi hadparancsnokságok hűtelenül elárulták az országot; felső Magyarországba, egy, a’ király által osztrák ezeredessé emelt tót pap, a’ király szemei előtt Bécsben toborzott cseh rablókkal beütött, ’s a’ pártütő horvát vezér azon elbizakodással haladt előre, a’ védtelen országban a’ főváros felé, hogy ellene a’ magyar hadsereg nem fog küzdeni. Az országgyűlés még most is bízott a’ királyi esküben, ’s a’ király felszólittatott, hogy a’ pártütést szüntesse meg; de válaszúl az osztrák ministerium egy nyilatkozványára hivatkozást nyert, mellyben az jelentetik ki, hogy a’ magyar nemzet önálló kormányától, a’ magyar pénz- had- és kereskedelmi ügyek kormányzatát elvonni elhatározott akarata, egyszersmind a’ király a’ fegyveres erő és hadi költség iránt, saját felhívására alkotott törvényektől a’ szentesítést megtagadta. Erre a’ magyar ministerium leköszönt, de az uj ministerium alkotására felszólított ministerelnök által előterjesztett ministeri jelöltek meg nem erősittettek. Az országgyűlés a’ nemzet megmentésének kötelességétől ösztönöztetve, a pénzforrásokat határozatilag elrendelő, ’s katona-állítást parancsolt. A’ nemzet teljes készséggel engedelmeskedett. A’ nemzet képviselői egyszersmind felhívták a’ király öcscsét István főherczeg nádor királyi helytartót, szálljon, eskü szerinti kötelezettségénél fogva, táborba a’ pártütők ellen Elment, nagyszavakban fogadott fényes ígéretekkel; de miután a’ pártütő horvát bánnal küldöttei által üzeneteket váltott, és már már ütközetre kerülne a’ dolog a’ tábort titkon elhagyá, sőt az országból is hűtlenül eltávozott. Irományai között pedig eltaláltatott az előre kikoholt terv, miként fog Magyarország Styriából, Austriából, Morvából, Silesiából, Gallicziából és Erdély felöl egyszerre kilencz oldalról megtámadtatni. És az osztrák hadügyminister felfogott levelezéseiből kisült, miként utasíttattak a’ Magyarországot környező osztrák tartományok hadi parancsnokai, Magyarországba beütni, ’s combinált hadi munkálatokkal a’ pártütöket gyámolitani. És megtörtént a’ beütés kilencz oldalról, mig benn a’ hazában a’ felizgatott népiségek polgárháborúja dühöngött. Mindnyája között legkeservesebb az erdélybeni támadás, mert ez által Erdélynek magyarországgali tökéletes egyesülése,a melly 1791. eszt. óta sürgetett közohajtás volt, és a’ melly a’ múlt évben, előbb a’ magyar ’s csak hamar az erdélyi országgyűléseken hozott, ’s az uralkodó által szentesített törvényeknél fogva úgy jön valósággá, hogy az 1848-ki julius 2-káni magyar nemzeti gyűlésen Erdélynek öszves képviselői, ’s köztök a’ szászok is, megjelentek, s erőszakosan felbontatni megkisértetett, sőt Erdélyben a’ hitszegő osztrák vezérek nem elégelték a’ rendes seregekkeli hadviselést, hanem a’ pártütő szászok által gyámolittatva fellázították az oláh népességet, melly a’ törvény által neki ajándékozott szabadság ellen feltámadva, barbár vandalismussal gyilkolta, kínozta a’ védtelen magyar lakosokat, nem kimélve sem nőt, sem gyermeket, sem gyámoltalan öreget, ’s rommá éggették és felpróbálták a’ legvirágzóbb városokat ’s falvakat, ’s köztök N.Enyedet, Erdélyben a’ tudományok egyik székhelyét. De a’ magyar nemzet ennyi árulástól, erőszaktól, ’s veszélytől környezve, bár fegyvertelenül, készületlenül kétségbe nem esett jövendője felett. Önkénytesekkel ’s népfelkeléssel szaporitá csekély rendezett erejét, ’s az igazság érzetéből merített hazafiai lelkesedéssel pótolván a’ gyakorlat hiányát, a’ pártütő horvát tábort megverte, ’s miután vezérök az ütközet után nyert fegyverszünetet arra használta, hogy becsületszavát szegve, vert seregével az éj sötétében megszökött , az országból kikergette. — Egy másik több mint 10,000 főnyi senge pedig körülkerítve, vezérestöl együtt utolsó emberig elfogatott. A’vert sereg Bécs felé futamodott, ’s V-dik Ferdinánd király annyira vetemedett az erkölcstelenségben, hogy annak vezérét a’ megvert, megfutamlott pártütöt Magyarországon a’ királyi hatalom teljhatalmú képviselőjévé nevezné, ’s magát a’ lázadás lecsillapítása végett egybehitt országgyűlést csak ministeri ellenjegyzés mellett, ’s igy is, a’ következő évi költségvetés megállapítása után engedi feloszlattatni, jogtalanul eloszlatottnak nyilvánítván, alkotmányt, és minden alkotmányos institutiókat, hatóságokat, törvényszékeket felfüggesztve, az egész országot hadi törvényszék alá, ’s a’ polgárok életét, vagyonát, becsületét azon pártütő zsarnok kényének ’s korlátlan hatalmának alája véte, ki, mint a’ haza ellensége, fegyveres kézzel támadta meg az országot, a’ törvényt és alkotmányt. Sőt a’ hitszegi osztrák ház még e’ borzasztó cselekedetnél sem állapodott meg. A’ pártütő bánt a’ Bécset ostromló seregeknek uralma alá fogadta, ’s miután Bécset egyesített erejök által ostrommal bevették, é s meghódították az egész egyesült sereget Magyarország meghódítására vezették. A’ még mindig hű magyar nemzet parlamentairt küldött az ellenséghez. Parlamentairje elfogattatott, börtönre vettetett, ’s a’ magyar nemzet igazságos felkiáltása feleletre sem méltatott, hanem mindenki, a’ ki ártatlan hazáját védeni merné, akasztófával fenyegettetett. Mielőtt azonban a’ zsarnok dynastia főserege beülne Magyarországra, az olmützi palotában, családi revolutio eszközöltetett, V-dik Ferdinánd lemondott a’ trónusról, mellyet anynyi vérrel, annyi hitszegéssel megfertöztetett; a’ király testvéröcscsének, az öröködési jogról szintúgy lemondott Ferencz Károlynak fia, az ifjú Fereház József főherczeg kiáltotta ki magát osztrák császárnak ’s magyar királynak. De a’ magyar nemzet alkotmányos trónjáról, a’ nemzet nélkül családi pactumok által senki sem rendelkezhetik. És mégis, a’ magyar nemzet annyira nem óhajtott egyebet, mint törvényeinek fentartását, ’s azoknak utalma alatt a’ becsületes békét, hogy ha ezen trónváltozásra, a’ magyar nemzet megegyezése törvényes úton felkéretik, ’s az ifjú Herczeg a’ magyar alkotmány fentartására esküt tenni ajánlkozis, a’ magyar nemzet semmit sem késett volna, őt, mielőtt kezét polgár vérbe mártotta, diplomaticai kötések alapján királyának fogadni, ’s szent István koronájával megkoronázni. De ő megtagadva mindent, a’ mi isten ’s ember előtt szent, nemcsak erre nem ajánlkozott, sőt inkább kivetkőzve az ifjú kebel romlatlanságából, első szavával kikiáltotta, hogy Magyarországot — mellyet ő, a’ lázadó — lázadónak mert bélyegezni fegyverrel hódítandja meg, ’s hogy élte feladatának ismeri, azt ezredév óta fentartott önállásából kivetkeztetve, az osztrák birodalomba beolvasztani. És szavát, a’ mennyire tehette, igyekezett is rettenetesen beváltani. Reá küldte Magyarországra Windischgraetz teljhatalmú helyettesének vezérlete alatt álló seregét, ’s egyúttal Galliczia, és Styria felöl az országot külön seregekkel megtámadtatá. A’ magyar nemzet védelmezé magát a’ reá mért halál ellen. De mert ennyi ellenség ellenében, ’s benn az országban vandal lázadóktól zaklatva, még egész védelmi erejét ki nem fejtheté, eleinte hátrálni vala kénytelen; ’s hogy a’ fővárost a’ prágai, ’s bécsihez hasonló ostrom szerencsétlenségétől megmentse , ’s e’ jobbra érdemes nemzet sorsát készületlenül egy ütközet koczkájára ne tegye, elhagyta magát a’ fővárost is , ’s az országgyűlés és nemzeti kormány múlt január elején Debreczenbe tétetett át, az igazságos isten segedelmébe, ’s a’ nemzet erejébe vetett azon biztos reménynyel, hogy a’ főváros elhagyásával a’ nemzet nem fog elveszni. És, hála Istennek, nem veszett el! Azonban még ekkor is megkísérte a’ békés kiegyenlítést: követeket küldött a’ hitszegi dynastia fővezéréhez; de ő kevély oldvalo.Us-il az alkudozást elutalsitá, a’ magyar nemzettől feltétlen megadást mert követelni, ’s az ország békekövetjeit az Ollmüzbe meneteiben meggátolva, letartóztatta, sőt azok egyikét a’ volt ministerelnököt, fogságra vetette, ’s megszállván az elhagyott fővárost, ott a’ hóhér bárójával zsarnokoskodott, hadi foglyaink egy részét legyilkoltatta, más részét súlyos börtönre vetteti, ’s a’ többieket embertelen éhségre kárholtatja , vagy az olaszországi seregekbeni szolgálatra kényszeríti. ’S hogy semmi se hiányozzék az austriai ház bűneinek mértékéből, Erdélyben a’ vitéz magyar hadsereg által meg veretve, az orosz czár segítségéhez folyamodott, ’s a’ szomszéd Oláhországból úgy a’ magas porta tiltakozása mint az európai hatalmak bukaresti consulainak ellenzése daczára, a’ népjog megsértésével, orosz seregeket hozott be Erdélybe,a’ magyar nemzet legyilkolására. És végre, hogy ennyi bűneinek gyümölcsét biztosítsa, Ferencz József, ki magát magyar királynak meri nevezni, f. évi martius 4-kei ’s 6-kai manifestumaiban nyíltan kimondja, hogy a’ magyar nemzetet kitörli az élő nemzetek sorából; területét öt részre feldarabolja, Erdélyt, Horvátországot, Slavoniát, Fiumét, ’s a’ magyar tengerpartot Magyarországtól elválasztja; Magyarország belső területéből a’rácz rablók számára, külön vajdaságot kiszakit, ’s átalában az egész országot önállásától, törvényes függetlenségétől, ’s országos tételétől megfosztva, az osztrák birodalomba beolvasztja. Íme elszámláltuk egyszerű históriai igazsággal a’ Habsburg-Lothringi ház példátlan bűneinek hosszú sorát, ’s az örökkévaló isten ítéletére, ’s a’ világ közvéleményére hivatkozva mondjuk ki, hogy a’ hitszegö házzal a’ kibékülés lehetsége megszűnt,’s tartozunk isten törvényének, tartozunk hazánknak, tartozunk a’jognak, tartozunk a’ morálnak, becsületnek, Európának , ’s a’ civilisatio érdekeinek, hogy e’ hitszegö dynastiát a’magyar királyok trónjáról száműzve, adjuk át isten ítéletének, ’s a’ közvélemény, morál ’s becsület utálatának. Teszszük pedig azt halálra sértett nemzetünk törhetlen ereje érzetében. Íme három hónap óta szállotta meg hazánk fővárosát a’ hitszegő ellenség, és nemzetünket készületlenül lepte meg; de a’ magyar nép az élethalál harcz közepette nőtt erejében, ’s diadalmas harczok közt szerezte magának a’ meggyőződést, hogy hazáját meg fogja menteni. Három hónap óta a’ zsarnok ellenség minden erejével, egy talpalatnyi földet sem nyert, sőt vesztett tért tér után, ütközetet ütközet után. Három hónap előtt a’ Tiszáig valánk visszaszorítva, ’s most már igazságos fegyvereink egész Erdélyt visszaszerezték, Kolozsvárt, Nagyszebent, Brassót visszafoglalták, ’s az osztrák ház seregeit, egy részt Bukovinába űzték, más részt úgy őket mint a’ segítségökre jött orosz seregeket tökéletesen megverve, Erdélyből utolsó emberig kiűzve Oláhországba menekülni kényszeritették. Felső Magyarországa nagy részben meg van az ellenségtől tisztítva. A’ rácz lázadás megtörve; erősségeik: szent Tamás és a’ római sánczok ostrommal bevéve, ’s a’ Tisza és Duna közti vidék, egész Bács vármegyével le egészen Titelig a’ nemzetnek visszaszerezve. Maga a’ hitszegő osztrák ház fővezére pedig minden egyesült erejével öt egymásutáni ütközetben megverve, ’s a’ Dunáig ’s részint Dunántúlra visszakergetve. És azért mindezeknek alapján, az örökkévaló isten igazságára, ’s a’ műveit világ ítéletére hivatkozva, és nemzetünk természetes jogaira úgy, valamint nehéz szenvedések alatt tettleg bebizonyított erejére támaszkodva, azon kötelességnél fogva, melly minden nemzetet az önfentartásra ösztönöz, ezennel az általunk törvényesen képviselt nemzet nevében kijelentjük és határozzuk, a’ mint következik: 1- er. Magyarország a’ vele törvényesen egyesült Erdélylyel és hozzá tartozó minden részekkel és tartományokkal egyetemben, szabad, önálló és független európai statusnak nyilváníttatik, ’s ezen egész status területi egysége feloszthatatlannak ’s épsége sérthetetlennek kijelentetik. 2or. A’ Habsburg-Lothringi ház, a’ magyar nemzet elleni árulása, hitszegése és fegyverfogása által, nem különben azon merény által, miszerint az ország területi épségének eldarabolását, Erdélynek, Horvátországnak, Slavoniának, Fiúménak és kerületének, Magyarországtóli elszakitását, ’s az ország önálló statuséletének eltörlését fegyveres erőszakkal megkísérteni, e’ végett idegen hatalom fegyveres erejét is a’ nemzet legyilkolására használni nem iszonyodott, saját kezeivel szaggatván szét úgy a’ pragmatica sanctiót, mint átalában azon kapcsolatot, melly kétoldalú kötések alapján közötte ’s Magyarország között fenállott, ezen hitszegö Habsburgi, ’s utóbb Habsburg- Lothrengi ház, Magyarország,’s a’ vele egyesült Erdély, és hozzá tartozó minden részek és tartományok feletti uralkodásból ezennel a’ nemzet nevében örökre kizáratik, kirekesztetik, a’ magyar koronához tartozó minden czimek használatától megfosztatik, ’s az ország területéről, ’s minden polgári jogok élvezetéből számkivettetik. A’ minthogy ezennel trénvesztettnek, kirekesztettnek és számüzöttnek a’ nemzet nevében nyilvánittatik, 3- ot. Midőn a’ magyar nemzet elidegenithetlen természetes jogainál fogva az európai statuscsaládba önálló és független szabad statusként belép, egyszersmind kinyilatkoztatja, hogy azon népekkel, mellyek vele ezelőtt egy fejedelem alatt állottak, békét, ’s jó szomszédságokat alapítani ’s folytatni, és minden más nemzetekkel, barátságos kötésekkel szövetkezni elhatározott akarata. 4- er. Az ország jövendő kormány-rendszerét minden részleteiben a’ nemzetgyűlés fogja megállapítani, addig pedig, mig ez a’ fölebbi alapelvek nyomán megállapittatnék, az országot egész egyetemes kiterjedésében a’nemzeti gyűlés minden tagjainak egyajku felkiáltásával ’s közmegegyezésével kinevezett kormányzó elnök KOSSUTH LAJOS fogja a’ maga mellé veendő ministerkkel, úgy saját magának mint az általa nevezendő ministereknek személyes felelősségük ’s számadási kötelezettségük mellett kormányozni. És e’ határozatainkat adjuk tudtára a’ műveit világ minden népeinek, azon erős meggyőződéssel, hogy a’ magyar nemzetet, mint a’ független önálló nemzetek sorában egyik testvérüket, azon barátsággal és elismeréssel fogadandják, melly barátságot és elismerést a’ magyar nemzet nekik ezennel általunk felajánl. 313