Közlöny, 1849. április (68-92. szám)

1849-04-27 / 90. szám

332 1116. sz. I H. Szabó Karolina, csokaji jegyző leánya a’ sebesültek ré­szére 1 font tépetet ajándékozott. Miért is a’ haza és harczfiak nevében, a’ hadügyi egészségi osztály köszönetét nyilvánítja. Flór Ferencz, egészségi osztályfőnök. 1046: H. Balogh Tinka és Zsuzsánna Kraszna mezővárosi nővérek, a’ a’ sebesültek számára 20 font tépetet szállítottak Debreczenbe- Illy nemes tett méltó jutalmát csak a’ közügy iránti részvét öntu­datában lelheti, ’s az egészségi osztály azok nevében, kiknek az adományozás történt, csak hálás köszöneteket tolmácsolhat. Flór Ferencz, egészségi osztályfőnök. 1054 : H. Egy békés-csabai lelkes polgárnő a’ tábori kórháznak ré­szére : 6 inget, 6 lábravalót, 4 lepedőt, 2 párnát, 4 párnahéjat, 1 paplant, 1 font finom tépést, 24 pólyát, i szalmazsákot, ’s né­hány darab ócska rongyot ajándékozott. Vegye a’ lelkes nő e’ nemes adakozásért az osztály köszönetét. Flór Ferencz, egészségi osztályfőnök. 1055 : H. Egy békés-csabai izraelita a’ táb. kórházak részére 34 pengő fői intőt ajándékozott. Köszönet érte a’ nemeslelkü haza­finak, sérült hazafitársaink nevében. Flór Ferencz, egészségi osztályfőnök. 1106 : H. Gulovits György, vecsei gr. kath. lelkész és Gálszéts egy­házi herület másod alesperesse felírása mellett, a’ Gálszéts kerü­leti papság által a’ harezban sebesültek és kórházban sín.ődök részére adományozott 12 ftot és 30 kr. ezüstpénzbeni összeg, a’ hadügyi egészségi osztályhoz beküldetett; mi is a’ nemes ada­kozók megnyugtatására, és másoknak is buzdítására, ezennel há­lás köszönettel közhírré tétetik. Debreczen, april 21. 1849. Flór Ferencz, egészségi osztályfőnök. NEMZETI GYŰLÉS. Előleges közlés a’ képviselőház apr. 26-ki üléséről. A’ kormányzó elnök ur igen fontos előterjesztéséből elő­­legesen a’ következőket emeljük ki. Először Asboth ezredes je­lentése nyomán hivatalosan értesité a’ házat, hogy B u dapest isméta’miénk,a’ nélkül, hogy az ágyúztatás szerencsétlen ségének lett volna kitéve, a’ miért a’ kormányzó elnök a’ nem zet nevében elvárja a* főváros lakosságától, hogy a’ nemzetnek esen kegyességéről megemlékezzék. Budapest bevétele az april 19-ki dicső csatának — melly a’ korm. elnök ur szavai szerint: Magyarország jövendő sorsának eldöntésében határozó csata volt— ’s átalában hadi munkálatainknak legnagyobb nevezetességű eredménye. Az ezen csatáról már közlött jelentés kiegészítéséül felolvasó a’ fővezérnek tudósítá­sát, valamint a’ táborban működő Ludwigh képviselő leveléből több igen érdekes töredéket. Jelenté továbbá, miszerint azon ágyúk, lőszerek ’s egyebeknek, miket a’ fővárosból szökött el­lenség gőzhajókon lefelé küldött, kellő elfoglaltatásáról eleve intézkedett. Jelenté, miként Bem altábornagy és Vécsei tábor­nok urakhoz rendeletet bocsátott, meghagyván nekik, hogy az ellenségnek vitéz seregeink általi határozott megveretését ’s az ország fővárosának a’ nemzet kezéhez visszakerülését, az aradi ’s temesvári várőrségnek parlamentair által tudtul adják, azon kijelentéssel, hogy ha a’ parlamentair kijelentésétől számítandó 24 óra alatt megadják magokat és a’ várakat a’ nemzet tör vényszerü birtokába visszabocsátják, a’ nemzet az őrseregnek megkegyelmezend; ellenkező esetben nincs számára kegyelem. — Jelenté a’ korm. elnök ur, miként a’ vereczkei passuson be­tört ellenség az országból teljesen kiveretett; és intézkedve van olly biztosítékok czélbavételéről, mellyek a* hazát illy hi vatlan látogatásoktól megóvják. Értesité a’ házat arról is, hogy az erdélyi oláh népfaj, megcsalattatásán okulva, a’ fegyvert le fogja tenni ’s a’ törvény iránti engedelmesség ösvényére visz­­szatér. Mindezen örvendetes jelentések után a’ korm. elnök egy lelkes szózatot intézett úgy a’képviselőkhöz, mint a’hallgatóság hoz, mellyet minden becsületes honpolgárnak szivére venni köte­lessége. Kérése az: hogy ha a’ vész napjaiban elcsüggedni nem tu­dónk, most mikor a’szerencse igazságos ügyünknek kedvezni kezd, a’világért se hagyjuk magunkat elragadtatni ’s fökép arra vezettet' ni, hogy magunk köztviszálkodást előidézzünk! Megfeszített igye kezet, kétszeres erőkifejtés, áldozatkészség és egység kell, hogy biztosítva legyen az, mit vitéz hedseregünk annyi vérál­dozattal és olly páratlan elszántsággal megszerzett. — A’ kor­mányzó elnök reméli, hogy a’ hálás nemzet önkéntes akarata a’ kormány kezébe adja minélelébb azon ei öt, mellyel a’ nemzet gyűlés a’ hadsereg szaporítását elrendeld, miszerint olly tekin­télyes állást vegyünk, hogy elmondhassuk: Hála istennek 1 a’ gondviselés megelégelte a’ vért, mellybe Magyarország szabad sága került! Mind ezeket nagy lelkesedéssel fogadván a’ ház, öröm nyilvánításául a’ nemzet, a’hadsereg ’s a’ kormányzó elnök iránt hálás elismerést szavazott. Yégre a’ kormányzó elnök ur előterjesztésére, az april 19 ütközetért „Te Deum,“ ’s azon testvéreinkért, a’ kik ezen el döntő csatában a’ hazáért elvérzettek „Requiem“ tartása elren­deltetett. CXLVI-ik ülés a’képviselőház ban ápr. 24. d. e. 10 ór. Elnök Almási Pál. Olvastatott a’ múlt ülés jegyzőkönyve, mellyre semmi ész­revétel nem lévén, hitelesíttetett. E1 n ö k : A’ mai ülés jegyzőkönyvét Hunfalvi Pál fogja vinni, ’s a’ szólókat Gorove István jegyezni. Napi renden van a’ kormányzó elnök által beadott törvényjavaslat: a’ hadseregnek 50,000 fővel szaporítása iránt, mielőtt arra átmennénk, van sze­rencsém bemutatni a’ t. háznak Mikó Mihály csikszéki képviselő ’s kormánybiztosnak folyamodását. Ö azok közé tartozik, kik a’ ház által ki vannak a’ képviselők közül törölve; de mivel ö Csá­­nyi Lászlónak eredetiben ide rekesztett oklevelét bizonyságul hozza fel, hogy ö febr. 6. vol kinevezve Csik-Székbe kormány­biztosnak, és ott 10,0U0 ujonezot állított, annálfogva a’ hazának nagy szolgálatot tett: azt hiszem, minthogy azon cathegoriába esik és azon elvnél fogva, miszerint Frideczkyt is kiadtuk az igazoló bizottmánynak, mert kormánybiztos volt, tehát ha hely­ben hagyja a’ ház, e*t is azon bizottmánynak kiadhatjuk. (He­lyes ) Van itt még egy folyamodás, mellyb. n igen hosszasan ad­ja elő Paulovich Imre a’ nagyváradi nevelő intézet igazgatója az oliani poliiia eilenébeni panaszát, ez a’ kérelmi bizottmányhoz utasíttathatik (helyes). Most átmehetünk a’ napi rendre. HunfalviPál jegyző olvassa a’hadseregnek 50,000 fővel szaporítása tárgyábani törvényjavaslatot. Törvényjavaslat. A’ hadseregnek 50,000 fővel szaporítása elrendeltetik. A’ múlt évben elrendelt kalonaállitásból netalán még há­tralevő illetőségeknek kiállításán felül a’ hazát védelmező had­seregnek 50,000 fővel szaporítása ezennel megrendeltetvén ezen haderőnek kiállítása iránt következők határoztatnak: 1. §. A’ törvényhatóságok közti kivetésben arányul azon kulcs fog szolgálni, melly szerint a’ múlt évi ujoncz-állitás ki­vetve volt. 2. § A’ törvényhatóságok a’ reájok eső illetőséget köz­ségenként hasonlókópen a’ múlt évi arány szerint vetendik ki, ’s a’ községek a’ reájok vetendő illetőséget mindenek előtt to­borzás utján igyekezendnek kiállítani, úgy mindazonáltal, hogy­ha azt a' kiszabandó határidőig ekként ki nem állítanák, a’ hi ányzó számnak kiállítása sorshúzás utján történjék. A’ sorshú­zás a’ 19 éveseken kezdetvén, ’s ha ezekből a’ hiányzó szám ki nem telnék, a’ rendre egymásután veendő egy egy éves korsza­kok szerint fogván folytattatni. 3. §. Foglaló pénzül minden ujoncz számára 20 pft. hatá roztatik, mit az illető községek fizetendnek, de az nekiek or­szágos adóba fog betudatni. 4. §. Ha mindazáltal valamelly község illetőségét a’ kisza­bandó határidő alatt ki nem állítaná, a’ hiánynak a’ hátramara­dó község rovására kiállítását szintúgy kiszabandó határidő alatt az illető törvényhatósági tisztviselő fogja bármi áron eszközöl­ni, melly ár ezen esetben a’ község adójába nem fog betudatni. 5. §. Ennek végrehajtásáért az illető tisztviselők akként felelősök, hogyha azt pontosan eszközölni elmulasztanák, az il­lető törvényhatóság főbb tisztviselője hasonló felelősség terhe alatt az ö költségükre tartozandik a’ hiányt pótolni. 6. §. A’ szolgálati időszak ezúttal is 4 évre határoztatik, ’s a’ kivételekre, és helyettositési engedélyre nézve a’ múlt évi ujoncz állításnál szabályul szolgált határozatok ez alkalomra is szolgálnak. 7. §. A’ kormány a’ nemzet függetlenségi nyilatkozata alapján a’ katonaság számára uj eskü-formát fog megállapítani, 8. §. Ezen törvény végrehajtásáról az ország kormány zó elnöke az illető ministeriumok utján gondoskodandik. Kossuth Lajos, kormányzó elnök, Halász Bódi: Én átalános észrevételkép azt hozom szőnyegre, hogy nevezetesen ezen törvényjavaslatban a’ helyet tesitós eszmélye nincs kirekesztve. A’ katonaállitási törvény­­javaslat egyszer már tárgyaltatott, de nem vétetett átalánosan foganatba, és az a’ mostani viszonyokhoz nem alkalmaz­ható ; ott a’ helyettesítés eszméje ki volt rekesztve, mit itt is ki­­rekcszteni múlhatatlanul szükséges. — A’ helyettesítés lehet kétféle: egyénenkénti, vagy községenkénti. A’ toborzás itt úgy van felállítva, mint átalános helyettesítés egy község részéről, arról mostani viszonyaink között nem szólok. Ha egy község abban egyezik meg, hogy fogadás utján állítja ki az ujonezokat, a’ mihez előleges beleegyezés feltételeztetik, nincs szavam el­lene; de ha a’ kiállítás sorshúzás utján történik, hogy azon egyén, kit a’ sors ért, maga helyett mást állítson, arra van észrevételem: azért mert a’ gyakorlat mutatta a’ legközelebbi ujonczállilás­­kor, hogy a’ szegényebb sorsú nem jó néven vette, ha V jobb módúak, kik 5—600 ital nem sokat gondolnak, gyermekeiket felmentették a’ katonáskodás alól, mit a’ szegények nem tehet­tek. Én kimondom átalános elvül, hogy az egyénenkénti helyet tesitésnek helye nincs, hanem a’ kit a’ sors ér, az kénytelen be­­állani. Itt a’ régi határozatra csak annyiban van hivatkozás, mennyiben azon kulcs emlíitetik, de egyéb elv elmellöztetik, és én az elvetkivánnám megállapittatni, mert nem szeretném, hogy az csak bizonyos ideig tartó lenne; az elvnek állani kell mindig. OmasztaZsigmond: Én még egyet kívánnék hozzá adni, t. i. azt: hogy a’ tapasztalás megmutatta, miként a’ tehe­tősebb idegenlaju polgárok, jelesen a’ svábok, rendesen ma­gyarokat fogadnak fel magok helyett, és csak a’ magyar faj té­tetik ki a’ veszedelemnek, holott tudjuk, hogy a’ magyar faj úgy is nehezen szaporodik. (Nevetnek!) Ezen indoknál fogva is óhajtanám, hogy a’ helyettesítés itt meg ne engedtessék. Bezerédilstván: Fentartván az illető pontra, ha az ostromoltatni fog, észrevételemet, most csak azt jegyzem meg, hogy én ezen törvényt koránsem tartom ollyannak, hogy az ország védelmi rendszerét a’ katonai állításra nézve határozot­tan megállapítaná, az csak a’ jelen esetre áll. Illy szempontból véve fel, osztom azt, mit előttem szólott felhozott; de figyel­met kell fordítani arra, hogy a’ múlt ősszel a’ kalonaálhtás al­kalmával sok helyütt lehetetlennek mutatta magát a’ helyettesí­tés, és úgy történt az állítás mint azt a’ sürgetös érdek megkí­vánta. És igy tapasztalásból okulva, mit kénytelenek voltunk múltkor megengedni, czélszerübb lesz előre kitenni, mintsem azon kónytelenséget idézni elő, hogy nem lévén idő és mód a’ dolgon segíteni, kénytelenek legyünk kivételeket formálni. Elnök: A’ mi itt elvül volt felhozva, azt a’ 6-ik pont­nál tüzetesen lehetne tárgyalni; ha beleegyezni méltóztatnak, a’ § kénti tárgyalásra átmehetünk. Bernáth József: Az e’ vidéken felmerült tapasztalás­ból kiindulva én a’ helyettesítés elvo ellen nyilatkozom, azért, mert az nem egyéb, mint egy részről valósággal az elszégenye­­dés módj.*. és alapja; mert tudjuk, hogy nem minden ember lel­kesült keblében a’ haza iránt és vannak túlságos érzelmű szülék, kik képesek magokat minden vagyonukból kifosztatni, csakhogy gyermekeiket megmentsék a’ katonáskodástól, mi igen rósz ha­­hatással van a’ szegények irányában. Ha megvizsgáljuk a’ had­seregnek nagyobb részét, meg kell vallani, hogy nagyobb része a’ szegényebb sorsuakból áll; hova vezet ez ? Nem azért, hogy panaszkép emelném fel a’ hatósági tisztviselők eljárására nézve; hanem mi történt ? az, hogy elmentek a’ törvény rendeletéből, mert máskép nem voltak képesek kiállítani az ujonezokat, és sorshúzásba jöttek ollyanok is, kik nem tartoztak volna bele, kik nem azon megyében és nem azon községekben születtek, erőhatalommal elfogták, és besorozták. Én tehát az illyeneknek elejét kívánván venni, a’ helyettesítést mint czélra nem vezető eszközt, megszüntetni kívánom. (Felkiáltások: pontonként!) Olvastatott az 1-sö pont. B erzenczey Lász ló: Van olly hatóság, melly semmi ujonezot nem adott, ellenben van ollyan, melly többet adott. Szeretném tudni, hogy azon törvényhatóságnak, melly többet adott, be fog-e az tudatni ? én kívánom, hogy a’ törvény tiszta és érthető legyen. Luzsinszki János: Azokra nézve nincs megfelelve, kik többet adtak illetőségeiknél. A’ múlt alkalommal volt említés arról, hogy a’ melly községek többet adtak, az nekik beszámít­tassák. Talán, mit előttem szólott képviselő ur mondott, azt a’ nagy tömegben felkelt székelyek nevében mondta, de nem kí­vánhatta azt, hogy azon községek ujonezokat ne adjanak, ha­nem a’ mellyek sokkal többet adtak, azoknak az betudassék. E1 n ö k: A’ kormány részéről megemlítem, miként a’ kor­mánynak is kívánsága, hogy Erdély e’ tekintetben figyelembe vétessék. E’ tekintetben lehet egy uj szakaszt tenni, mellyben megemlittethetik, hogy ha valamelly községek kevesebbet állí­tottak volna ki, mint az első kivetés szerint tartoztak, az beszá­míttassák a’ 200,000-be és folytattassék tovább; ha többet állí­tottak ki, az az 50 ezerbe (helyeslés.) Ha a’jegyző ur ezt szer­kezetbe teszi, akkor hozzá szólhatunk. (Helyes.) Olvastatott a’ 2-ik pont. SimonyiJános: Ezen pont iránt nekem észrevételem van. Itt az mondatik, hogy toborzás utján történik a’ kiállítás. Én azon eszmével nem tudok megbarátkozni, hogy a’ toborzás rendes módja volna a’ katonaállitásnak; azt csak akkor tartom helyesnek és czélszerünek, midőn a’ kibetegedett vagy elhort ezredbeli katonáknak kipótlása sürgettetik. 2-or, mert aggodal­mam van az iránt, hogy a’ toborzás által, nem mindig a’ község népességéből áll ki a’katona,hanem idegen helysógbeli mester­legények, szolgák és béresek állanak be, és nincs fentartva a’ népességi arány a’ katonaállitásban. 3-or. Figyelmet érdemel azon körülmény, hogy többnyire ollyanok állanak be, kik ren­desen rongyosan mennek a’ táborba, és a’ kormánynak nincs mindig tehetsége, hogy azonnal felruházhassa, hanem ha a’gaz­dáknak gyermekei állanak be, azokat ellátják szüléik fehér ru­hával és lábbelivel. Hozzá tartozik még az is, hogy jövendőben a’ nemzetőrség mindig hiányt fog szenvedni, és azon czélnak, mellyet az ország elérni kíván, hogy minden lakos katona legyen, sem felel meg. (Marad a’ szerkezet) Olvastatott a’ 3-ik pont. Berzenczei László: Ez ellen határozottan kell nyi­latkoznom, mert természetes következés az, hogy ha a’múlt újonezozáskor nem adtak 20 frt foglalót (adtak), legalább nálunk nem, csak annyit kívánok hozzá tenni, hogy a’ katonáskodás kötelességét ollyannak tartom, mellyet nem tartozunk előre fi­zetni. — Bizonyosan tudom azt, hogy a’ múlt ujonezozás alkal­mával a’ nagyobb rész nem kapott, tehát ide kívánnám azt is ig— tatni, hogy kik múltkor nem kaptak, azok is kapjanak. Elnök: Kénytelen vagyok erre azt mondani, hogy lehe­tetlen annak törvénybe menni, mert az a’ kormány kötelessége, és intézkedni kell ha netalán kötelességét nem teljesítette volna; de azt lehetlen ide betenni (helyes). Olvastatott a’ 4-dik pont. Halász Bódi: Azt tartom, hogy ezen 4-dik $. feles­leges , és egy részt veszedelmes is; mert nem képzelem azt, hogy eshetik meg az itt feltételezett eset, ha valamelly község toborzás utján ki nem állíthatván az ujonezokat, sorshúzás tör­ténik. Hol a’ sorshúzás az illető tisztviselő által megtörtént, csak egy eset adhatja magát elő, t. i. ha az, kit a’ sors ért megszö­kött; tehát ezen 4-ik §-ra szükség nincs, hanem arról kell gon-

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék