Közlöny, 1849. április (68-92. szám)
1849-04-29 / 92. szám
F. g. 10,844,10219. A’ Nagyváradon levő 39-ik gyalogezred számvevőségi irodájában megürült állomásokra Gondai Mátyás irodai gyakornok, és Kosztolányi György debreczeni térparancsnoki írnok ’s félsérült őrmester másod rendű számvevő segédeknek hadnagyi ranggal f. hó 16-tól kezdve kineveztettek. Kelt Debreczenben april 21. 1849. Mészáros Lázár, ideiglenes hadügyminister. F. u. 10,904. Uhlarik Károly zászlóaljbeli úrmester a’ 43-ik zászlóaljhoz Sulczinger Mór leköszönésével megürült 2-ed rendű számvevőségéül állomásra, hadnagyi ranggal f. hó 16-tól kezdve kineveztetett. Debreczen april 22-én 1849. Mészáros Lázár, ideigl. hadügyminister. C. t. 1541. sz. Münther József, osztrák főszekerész f. april hó 15-tűl számítandó hadnagyi rang és illetménynyel, mint számvevő a’ honv. szekerészeihez áttétetik. Debreczen április 22-én 1849. Mészáros Lázár, ideiglenes hadügyminister. K. 11727. Tománotzi Antal kassamegyei rom. kath. áldozat Dembinszky altábornagy ur vezérlete alatt álló hadsereghez tábori lelkészül, f. hó 16. számítandó illetménynyel általam kineveztetik. Kell Debreczenben, ápril 26-kán 1849. Mészáros Lázár, ideigl. hadügyminister. RENDELETEK. 944. Az országos rendőrségtől. Miután a’ posta-osztály a’ rendőri osztálytól egészen elkülönöztetett, ’s külön igazgatás alatt áll, fölszólítom a’ hatóságokat ’s egyeseket, hogy az országos rendőrséghez csupán rendőri ügyeket és tárgyakat küldjenek. 945. Előfogat. Minthogy a’ földműves osztály tavaszi munkájában a’ mulaszthatlan katonai szállítások által úgy is eléggé meg van hátráltatva , nehogy szükségtelen előfogatozással még inkább hátráltassák : elöfogati utalvány csupán országos képviselőknek, 's kormány általi kiküldetésben utazóknak adatik, ’s ezen elv az ország minden részeiben megtartandó. 946. Lőpor. Minthogy a’ lőpor-termelés a’ legnagyobb erőfeszítés mellett sem olly gazdag, hogy nemzeti harciunk é’ napjaiban mulatságos vadászatokra is jutna elvesztegethető lőpor. annálfog▼a lőpori utalvány csak azoknak adatik, kik hivatalos vagy magános dolgaikban az ország olly vidékeire utaznak el, hol a’ lőfegyver személyes bátorságukra szükséges; ’s ezen elvet minden hatóság tartsa fen. 947. Élelmi czikkek, különösen szalonna. Mivel mind a’ télen, kivált a’ mostani vásár alatt sok vidékiek jöttek ide élelmi szerek, de különösen szalonnavásárlás végett azon részekről, hol az ellenség pusztított, vagy a’ vidék különben sem képes saját termékeiből fedezni szükségeit, ’s ezen vevők egy része távol vidékről jött a’ nélkül, hogy az élelmi czikkek valódi hiányát hiteles adattal igazolta volna, ’s az által a’ kiviteli engedelem megadása vagy megtagadása iránt igen kellemetlen helyzetbe hozta a’ rendőrséget, annálfogva jövőre alapelvül állíttatik föl ,miként élelmi czikkek, különösen pedig szalonna kivitele csak azoknak engedtetik, kik a’ valódi hiányt érvényes adatokkal bizonyítják, oda utasíttatnak tehát minden bányák, aknák, hámorok és gyárak miveltetői, ’s bármi más egyesek, hogy hasonló esetben kormánybiztos, polgári vagy katona hatóság bizonyság levelével ellátva jöjjenek; a’ hatóságok pedig az élelmi czikkek valódi hiányáról minden megkeresőnek szolgáltassák ki a’ bizonyítványt. 948. Álladalmi foglyok. Nem kevés kellemetlen zavart okozott eddig az, hogy némelly polgári ’s katonai hatóságok álladalmi foglyokat küldtek be, minden okirat, avagy csak a’ vád vagy eset egyszerű leírása nélkül is; azért tehát felszállíttatnak minden polgári és katonai hatóságok, a kormány és rendőrbiztosok, hogy akár a’ legközelebb eső vésztörvényszékhez, akár pedig az országos rendőrséghez küldendő álladalmi foglyokkal mindig beküldjék legalább az eset vagy vád leírását, ha pedig lehetséges, küldjék be a’ bebizonyításra szolgáló adatokat is. Egyszersmind a’ sok oldalról érkezett kérdezősködések folytán tudatik a közönséggel, miként az országos rendőrségnél jelenleg nincs több azon 15 álladalmi fogolynál, kik Görgey tábornok ur parancsából küldettek ide minden okirat nélkül; — de ezekre nézve is már megtétetett a’felvilágosítás iránt minden szükséges lépés; az egyéb eddig beküldött álladalmi foglyok pedig vagy illető bíróságaikhoz küldettek, vagy pedig a* feladás alaptalansága kisülvén — elbocsáttattak. 949. Debreczeni szállások. A’ helybenlevő országgyűlési ’s kormányhivatalnoki szállásokra nézve gyakran tapasztaltam, hogy hónapok eltelte után tétetett panasz lakbér, ’s okozott károk miatt; azért hát tudatom a’közönséggel az 1844: 11 törvény szellemében általam felállított azon rendszabályt, hogy az említett szállások lakbére mindenkor hónaponkint, éspedig a’ hónap közepén fizetendő; — ’s ennélfogva minden követelőt oda utasítok, hogy követelését minden hónap közepétől végéig szorgalmazza, nemcsak a’ lakbérre nézve, hanem az okozott károkra nézve is, különösen ezt azért, mivel az épületben vagy bútorban okozott kárt havok múlva nem lehet igazságosan megbecsülni; ’s kijelentem, hogy az egyik hónapra szóló, de be nem jelentett követelést elidősültnek fogom a’ másik hónapban tekinteni, ellenben az idejében bejelentett lakbér, ’s kár iránti panaszt azonnal tárgyalandom. 933. Pesti szállások. Értésemre esvén: miként néhány országos képviselőnek, — kormány hivatalnoknak, — ’s a’ nemzet szabadság ügyéhezi ragaszkodásból ez év elején Pest-Budáról menekült magánosoknak pest-budai szállásaikat a’ ház tulajdonosok másoknak kiadták a’ nélkül, hogy a’ törvényszerű felmondást az illetőkkel tudatták volna — és akadtak olly gyöngédtelen, — ne mondjam lelketlen pest-budai lakosok, kik az emlitett szállásokat kivették, abba beköltöztek, vagy beköltözni akarnak, mi által az illető törvényes laktulajdonosoknak bútor ’s egyéb ingóságaik romlásnak, ’s a’ tulajdonosok károsodásnak lennének kitéve, ’s visszatérés esetében bizonyos lakhely nélkül maradnának, azért én átalános elvül fölállítom azt, hogy a’ Pest-Budáról eljött országgyűlési képviselőknek, kormányhivatalnokoknak, 's a’ nemzet szabadságügyéhezi ragaszkodásból menekült magánosoknak pest-budai saját bátorú szállásaik azon állapotban fentartandók, mellyben ott hagyattak, — ’s ha a’ háziurak bérbekiadása, vagy magánosoknak bérbefölvevése által azon szállásokban kár történt, azért a’ bérbekiadó háziúr, és kibérlője felelősök; a’ szállás pedig a’ visszaérkezendő előbbi tulajdonosnak viszszaadandó. — ’S erre nézve az országos rendőrség Pest-budára küldött hivatalnokai utasitvák. 950. U 1 - 1 e v . 1. Bel- vagy külföldre csak azoknak adatik útlevél, kik vagy a’ törvényhatóságtól érvényes útlevelet tudnak előmutatni, vagy az országos rendőrség személyzete előtt ismeretesek, vagy pedig két helybeli, ’s kifogáson fölül álló tanúval tudják igazolni magokat. Látomozás csak az el nem idősült útlevelekre tétetik. Látomozásért dij nem jár. Belföldi útlevélért ellenben a’ papír és nyomási költségek fedezése végett 2 kr. p.p. fizettetik, a’ külföldi útlevél dija 4 frt marad. Vándorlegényeknek útlevél helyett vándorkönyv adatik. 951. Marhatenyésztés. Miután az országba több oldalról betört ellenség vandalizmusa által igen sok marha elpusztíttatott, nehogy az ország gazdászai kárával a’ marhatenyésztés igen nagy csorbát szenvedjen : rendőri szabályul állittatik föl, hogy a’ tenyésztésre alkalmas fiatal marhát levágni nem szabad; — hogy azonban minemü marhák levághatók — ’s országszerte kik ügyeljenek fel rendőrileg; erre nézve csak akkor fog részletes szabály kihirdettetni, ha az ország kormányzója jóváhagyásával azt előbb megerősitendi, addig pedig minden tenyésztők figyelme felhivatik a’ marhahizlalásra, melly által megnyerendő hús még egyszer annyira szaporítja a’ meglevő országi gazdászati tőkét. 952. Vasút. Debreczen, 1849-ki apr. 27-kén délután 3 órakor. E’ perezben kaptam értesítést, miként rendőri megbízott Északy Károly a’ vasútat Vácztól Szolnokig helyreállíttatta, ’s tegnap este egész vonat érkezett Pestről Szolnokba nemzeti lobogókkal fölékesitve. Farkas János, ideiglenesen osztályt igazgató ministeri tanácsos, ’s allovászmester. NEMZETI GYŰLÉS. Előleges közlés a’ képviselőhöz april 28-ki üléséről. Szentiványi Györgynek elmaradását igazoló folyamodása az illető választmányhoz tétettek át. Farkas Pál volt képviselő hasonértelmü levele egyszerűen mellőztetett. — Több képviselő eltávozási engedélyt nyert. Madarász Lászlótól illy engedély megtagadtatott, mivel ő az ismeretes gyémántpor miatt vizsgálat alatt van. — Zilah városa levele, mellyben a’ nemzeti függetlenség kimondását hazafiúilag üdvözli, örömmel fogadtatott. — A’ felsőháznak több határozatai felolvastatván, tudomásul vétettek. — Nagy Károly igazságügyi osztályfőnöknek a’ n.kálói vésztörvényszék némelly kérdéseire vonatkozó jelentése kinyomatni rendeltetett. Az igazoló választmány véleménye folytán Beheczel Sándor és Lónyay Gábor képviselők igazoltattak; Pócsa Ferencznek pedig önigazolására még 30 nap engedtetett. A’ kérvényi választmány jelentése következtében Torontál megyének Tamásfalva és Ó-Hetény helységei, a’ rácz lázadás miatt tönkre jutván, némi felsegélés végett a’ kormány figyelmébe ajánltattak. Ágoston Józsefnek pedig már ismeretes folyamodása, mellyben elmaradása okai miatt becsületét igazoltatni kéri, a’ kérvényt választmány véleménye nyomán, ollyannak találtatott, melly határozatnak tárgya nem lehet. — Napirenden volt a’ kormányzó elnök úr által előterjesztett törvényjavaslat a’ csajkás kerületnek Bácsmegyébe viszakeblezéséről, melly csekély szerkezeti módosítással elfogadtatott. — Következett ezután Kubinyi F. határozat javaslata a’ kormányzó elnök és a’ miniszerek által leteendő eskü iránt. Ezen javaslatnak tárgyalása előtt azonban elhatároztatott, miszerint az országgyűlési tanácskozások szabályszerű tanácskozási modora, vagyis minden tárgynak előbb osztályonkint, felvétele újra gyakorlatba vétessék, minek folytán az érdeklet, határozati javaslat is az osztályokhoz utasíttatott. — A’ korelnök jelentése szerint az april 19—ki dicső csata következtébeni Te deum és Requiem holnap fog megtartatni . .V Előleges közlés a’ felsőház apr. 26-ki üléséről. A’ház több tagjai, nevezetesen Vay Alajos, Splényi Mihály, Horvát Mihály és Wenkheim Béla néhány napi távozásra kérvén engedelmet, az elsőtől megtagadtatott, az utóbbi háromnak pedig megadatott. 52-ik ülés a’ felsőházban ápril 27. d. u. 6 órakor. Elnök b. Perényi Zs. A’ múlt ülés jegyzőkönyve hitelesíttetett. Elnök: Csak azon észrevételem van, hogy K. Sztojka nem megbízással, hanem engedelemmel távozott el; e’ szerint lenne a’ jegyzőkönyv kiigazítandó. (Kiigazittatott.) Az alsóház elnöke átküldött egy törvényjavaslatot az ujonczállitás tárgyában , az fel fog olvastatni. Majthény József jegyző olvassa az alsóház korelnökének ápr. 27-én kelt levelét, valamint szinte: Törvényjavaslatot a’ hadseregnek 50 ezer fővel szaporítása tárgyában. Elnök: Nem tartom szükségesnek indokolni ezen törvényjavaslatot , a’ 1. felsőház minden érdemes tagjának tudtára van, milly nagy szükség van a’ hadseregnek szaporítására; felszólítom tehát a’ t. ház érdemes tagjait, méltóztassanak ezen törvényjavaslathoz hozzá szólni, átalában kívánják e’ azt tárgyalni vagy pontonként. Újházi László: Ha valami organikus ujonczozási és katonaállitási törvényről lenne szó, meglehet, a’ felsőház több érdemes tagjainak lehetnének némelly észrevételei, és magamnak is volna észrevételem p. o. a’ helyettesítés elvére nézve ’sat., de miután nem arról van itt szó, hanem egyedül arról, hogy miután a’ nemzet örök igazsága értelmében a’ függetlenség általunk ki van mondva, arra kell vigyázni, hogy az általunk kimondott országos függetlenség egy tekintélyes hadsereg által minél elébb is ápoltassék és biztosíttassék; azt gondolom, hogy e’ részben scrupulosusok nem lehetünk, hanem arra kell figyelni, hogy a’ törvényt minél előbb végrehajtani és a’ kívánt katonákat kiállítani lehessen. És annálfogva alázatos vélekedésem szerint ezen törvényjavaslat egy átalában lenne elfogadandó. (Közhelyeslés.) Elnök: A’ mint látom a’ t. felsőháznak átalános véleménye az, hogy a’ törvényjavaslat közakarrattal elfogadtatott. — Hozzá teszem még részemről és felkérem a’ t. jegyző urat, hogy a’ jegyzőkönyvet még ma készítse el, hogy azt átküldhessük az alsóház elnökének, mi annyival inkább sürgetés, mert attól függesztelik fel a’ végrehajtás. — Más dolgunk nem lévén az ülést eloszlatom. CXLIX-ik ülés a’ képviselőházban ápril 27- kén délben, elnök Palóczy László, Korelnök: A’ kevés idővel ez előtt tartott tanácskozmányban mik fordultak elő, méltóztatnak tudni; de van ollyan is, miről a’ jegyzőkönyvben emlitést tenni szükséges. Miután Almási Pál elnök úr zárt ülésben jelentette, hogy 14 napra elutazni kénytelen, ’s arra a’ kért engedelmet meg is nyerte, ott a’ képviselő uraknak az volt kijelentett akaratuk, hogy elnök úr távolléte alatt a’ korelnök vigye ezen tisztet. Ha most is azt méltóztatnak kívánni, úgy teljesitni fogom kötelességemet. (Helyes.) Most utóljára fog felolvastatni az ujonczállitási törvényjavaslat. Hunfalvi felolvassa a’törvényjavaslatot a’hadseregnek 50.000 főveli szaporítása elrendeléséről.’ Elnök: Méltóztatnak továbbá is helybenhagyni ? (Igen.) A’ felsőházhoz azonnal át fog küldetni. Most egyéb tárgy nincs; a’ még felveendők holnap 10 órakor kezdendő ülésben kerülnek szőnyegre. Vége az ülésnek 12 ’s fél órakor. BELFÖLD: Pestről, már ápril 27-én kaptunk a’ posta utján egy 25-én írott levelet, mellyben Tóth Eduárd örnagysegéd tudósit, milly leirhatlan lelkesedéssel fogadá a’ főváros népe 24- kén délután 4 órakor bevonuló katonáinkat. Ölelték, csókolták, ’s koszorúkkal halmozták el őket mindenütt, a’ hova csak fordultak. Ugyanazon nap, 24-én, Gaal József szerkesztése alatt megjelent, ’s két száma már szerkesztőségünkhöz is megküldetett a’ „Márczius 15-ke“ czimü hírlapnak, melly debreczeni druszáját, úgy látszik, sehogy sem akarja rokonának ismerni. Érdekesnek tartjuk e lapból némieket olvasóink tudomására juttatni. A’ pesti „Márczius tizenötödikének 1'* előttünk fekvő két száma, hű tükre ama határtalan örömlelkesedésnek, melly az ellenség eltávozta óta Budapest lakóinak keblében lángol. De találunk benne egyszersmind keserű visszapillantást a’ múlt 4 hónapra, mellynek csak emlékére is kínzó fájdalom nyilalja át a’ jobb érzésű szivet. Windischgraetz zsarnokságát nem fogja feledni a’ főváros népe soha. E’ sorok írója volt az, ki e’ lapok utján februárban megköszönte az ellenségnek, hogy Budapest szívtelen népét magyarrá teszi. És hogy a’ kemény epithetont nem igaztalanul használták, bizonyítják az april 24-ki „M.lökének“ következő szavai: „Hausherreink édes örömest szolgáltak a’ császár hóditó népének, nem kíméltek tölök semmit, ’s rendszerint háromféle étellel és borral látták el a’ németeket, mig előbb hazánk védőitől még a’ szállást is megtagadták. Ama dúsgazdag házi ur, kinek egy hatalmas palotája büszkélkedve pislog a’ Duna hullámaira, ’s ki az időben 4 magyar katonának sem akart egy éjre szállást adni, 125 schwarzgelb vitézt tömött étellel, ’s magyar borral tüzelte őket naponkint véreink kaszabolására. ’stb. Csak aztán tanulni tudna már egyszer a’ maga kárán a’ magyar is, ’s túlságos nagylelkűségében nem fogná feledni az illy közvetve elkövetett gyalázatos honárulási bűnt. Továbbá következőt olvasunk: „A’ „Pesti hírlapot“ ezután Szilágyi Sándor, a’ famosus hírű Figyelmezőnek 338