Közlöny, 1849. május (93-119. szám)

1849-05-01 / 93. szám

Debreczen, 93 sz. Kedd, május 1.1849. KÖZLÖNY. hivatalos lap. A’ „Kő­z­­­ön­y“hétfőt kivéve­, naponkint jelenik meg. — Ára lapjainknak helyben 7 Irt, ás postán nagysseri szátküildéssel hetenként^ írt’ 12’kr.’ pp., naponkinti szótküldéssel S írt pp. — Felvétetnek mindennemű hirdetése, mellyek hasáb soráért 5 p. kr. vétetik. — Előfizethetni minden álladalmi postahivataloknál és a* kiadó hivatalban Debreczenben. — HIVATALOS RÉSZ. HADI TUDÓSÍTÁSOK. GÖRGEI tábornok fővezértől az ország kormányzó elnökéhez következő tudósítások érkeztek: Főhadiszállás Komárom, april 25-én. Esztergom kezünkben van. A’ városban volt ellenséges Colloredo dandára a’ hid hajóit megfúrás által haszonvehetlenné tévé, Tata felé vivő után visszavonult. Ez alkalommal ismét több fogoly és sok málha birtokába jutottunk. A’ Párkányban állott Újházi vadászok a’ Dunán átkelvén, Esztergomban roppant örömrivalgálsok közt fogadtattak, és a’ a’ nemzeti lobogók mindenütt kitüzettek. A’ Garan és Nyitra közt szállongó csapat azon egész vi­déket az ellenségtől végkép megtisztitotta, és tegnapelőtt este Verebélyt ismét elfoglalta. Főhadiszállás Komárom ápril 26-án 1849. Damjanics és Klapka hadtestei a’megszállva tar­tott Komárom felszabadítását, ma végkép befejezték. A’ Duna jobb partján levő ütegeket rohammal bevették, és ez alkalommal hat 24 fontos ágyút és két taraczkot elfogtak; továbbá 600 fo­­golyt tettek, köztük a’ Deutschmeister gyalogságnak egész grá­nátos osztálya tiszteikkel együtt. A’ fősereg a’ Duna jobb partján áll, az osztrák sereg visz­­szavonult, a’ mennyire kivehető Győr felé. Debreczen, ápril 29-én 1849. az ország kormányzó elnöke. 6045.­­ K. FELHÍVÁS, ’S RENDELET a’ salétrom-termelés ügyében. Jelen körülményeink közt, midőn győzelmes seregeink folytonosan csatázva az ország minden részeiben gyorsan győz­ve haladnak, a’ lőpornak minél nagyobb mennyiségben kiállítása a’ legsürgetőbb teendők közé tartozik. Tétettek is már e’ rész­ben korábban intézkedések, hogy az e’ czélra megkívántak­ kén, ’s salétromban, fogyatkozás ne legyen. A’ tapasztalás szerint azonban a’ salétrom-termelésnél a’ kellék fedezésére az eddig használt módoknál bővebbek, ’s ter­jedtebbek kívántatnak. Ennélfogva, minthogy a’ salétrom-termelésre legalkalma­sabbnak mutatkozik a’ Tisza vidéke, ’s itt különösen az arra al­kalmas helyeken a’ házak közt ásott föld, — bármilly tisztelet­ben legyen előttem egyébként a’ hajlék szentsége, — nemcsak számítok, a’ haza jelen körülményei közt, az illető háztulajdo­nosok hazafiságára, hanem egyszersmind szoros kötelességökké teszem, mikép, a’ legnagyobb óvatossággal ’s kímélettel, a’ debreczeni salétrom-termelési igazgatóság felügyelete alatt tör­ténendő ház-túrást ne akadályozzák; biztosítván őket minden, netalán okozandó kárnak az érintett felügyelőség általi tökélle­­tes és haladéktalan megtérittetéséről. Felszólittatnak a’ salétrom-főzéshez értő ’s azt a’ két du­nai kerületben űző egyének, hogy az erre nézve sokkal gazda­gabb anyagú tiszai kerületbe költözködjenek át, hol számukra a’ debreczeni salétrom-termelési igazgatóság azonnal alkalmas he­lyeket jelölend ki, ’s őket munkájok megkezdhetésében lehető­leg elősegitendi. Felszólittatnak ezeken kívül mindazok, kik a’ Tisza vidé­kén salétrom-szerűiket elhagyók, hogy azokat újólag felfogják, ’s szintúgy, mint a’ jelenleg salétrom-főzéssel foglalkozó kará­mosak a’ termelést a’ lehető szorgalommal folytassák, biztosít­tatván arról, mikép a’ magokat jókor a’ debreczeni igazgatóság­nál jelentők, általa működésük megkezdhetésére, a’ szüksége­sekkel el fognak láttatni. Hogy működésökben annál sikeresebben járhassanak el, a’ salétrom termelők, ’s családjaik a’ termelés ideje alatt, ezen­nel minden közmunkától, és nemzetőri, ’s népfelkelési szolgá­lattól felszabadittatnak, mert a’ salétrom-termelés által a’ haza megmentésére szintúgy fontos, sőt nélkülözhetlen hadiszolgá­lat tétetik Az illető kormánybiztosoknak, hatóságoknak, ’s helysé­gek előjáróinak meghagyom, hogy a’ fentebbiek érlelésében a’ salétrom-termelést hatalmukban levő minden eszközökkel elő mozdítsák. A’ termelendő salétrom a’ debreczeni igazgatóság által, és pedig az egyszer fejtettnek mázsája, hévmérő próba szerint 26 píttal, a’ nyersnek mázsája pedig 16 píttal fog beváltatni. Debreczen ápril 28-án 1849. az ország kormányzó elnöke Kossuth Lajos. KITÜNTETÉSEK. Perczel tábornok újvidéki főhadiszállásán folyó évi ápr. 16-án kelt felterjesztése szerint következő egyéneket a’ kato­nai érdemjel harmadosztályával feldiszesitett: Gál László alezredest és a’ bács-szegedi hadsereg 1-fő hadosztályának parancsnokát, folyó évi martius 5-ki bajmoki csa­tában vezérletéért, hol a’ szerb sereg általa megveretett, és 3 ágyú elfoglaltatott, továbbá a’ sz. tamási ostromnál, hol a’ csa­torna, és Bara közti sánczok elleni támadást vezérlé; és végre Kovil-szentivánnál april 13—ki éjjeli megtámadtatás, és abból fejlődött ütközet alkalmával, midőn is Perczel tábornok serege balszárnyát vezeté, bebizonyított ügyes tapintatáért, hősies ma­gaviseletéért, és az ellenségnek innét, egész Moc­orin alá, — folytonos ütközettel történt visszaveretéseért. Hollán Ernő alezredest, és a’ péterváradi vár tábor­kari főnökét, a’ Futakra, Kisáczra, Karloviczra és Kameniczra történt várerösségbeli kiütések vitéz és ügyes rendezése, vala­mint a’várművek elhanyagolt felfegyverzésének illő tudományos­­sággali megjavítása eszközléséért. Szabó István alezredest, és a’ bács-szegedi hadsereg táborkari főnökét, Bácsmegye és Csajkás kerület elfoglalására szolgáló hadi munkálatok tervezetében, és kivitelében tanúsított ügyessége, vitézsége, és hűségéért. Forget őrnagy-dandárnok, ’s a’ Vása-ezred zászlóaljá­nak parancsnokát, a’ folyó évi martius 22-ki szöregi csata al­kalmával a’ bács-szegedi sereg jobb szárnyának vezérleténél, Sz. Ivánnak, az ellenség tüzes védelme ellenében — zászlóalja csúcsán szuronyszegezve, rohammal történt elfoglalása, — az april 3-ki sz. tamási ostromnál a’ csatorna és Bara közti sán­­czoknak szinte rohammali áthágása, és végre ápril 13-ki szent iváni csatánál mindjárt kezdetben, az ellenség rögtönös vissza­verése, és ekkor történt súlyos megsebesitése által szerzett ér­demeiért. Földvári Sándor őrnagy, ’s a’ szegedi csapat pa­rancsnokát , ki ápril 3-án zászlóaljával első indita — dandárno­­ka Perczel Miklós parancsára — rohamot a’ hidfősánczok ellen, és azt nagy tüzelés ellenében tántorithatlan vitézséggel folytat­va , a’ hidfősánczon legelső tört be, kezében lobogót tartván, elöl csapata bátorítására; az april 7-ik goszpodinczei ütközet alkalmával ismét ő vala csapatával első, ki Perczel tábornok rendeletére a’ középben, midőn a’ sereg jobb szárnyán a’ Turszki zászlóalj, az oda nagy számban csoportozott ellenség által több­szörösen visszanyomatott, megrohaná a’ római sánczokat, azokat megmászó, az ottani védőket leöldösteté és megrémité, ’s a’ di­adalomnak és 8 ágyú elfoglalásának fö tényezője jön. Kölgei Ferencz őrnagyot, ki a’ 30-ik honvédzász­lóaljával az igen veszélyes april 13-ki kovil-sz.iváni csatában, a’ jobb szárnyon az ellenség elnyomatásának, és egész Villa— vába visszavezetésének eldöntő tényezője volt; a’ ritka nagy­ságú, szinte iszonyú tüzelés közepette legnagyobb rendben és várakozva, folytonos küzdelemmel, rettenthetlen bátorsággal vezeté előre zászlóalját, az­ állomásról állomásra, és végre egészen mocsár biztosította sánczaiba a’ dühös ellenséget, hon­­nét diadalmas csapatát, a’ vezér parancsára ismét a’ legszebb rendben vezeté vissza a’ kitűzött tábori állomásra, melly alkal­maknál ritka és megbecsülhetlen komoly bátorságot, és ügyes­séget tanúsított,­­ és az általa jeles tulajdonokkal ellátott 30-ik zászlóalj. Hrabovszki István őrnagyot a’ 32-ik sorezredbeli zászlóaljnál; a’ mindenhonnét ostrom sánczczal körülvett Pé­­tervárad felmentésére rendelt kiütés vezérletében; Kisácznál tanúsított vitéz és ügyes magaviseletéért, és ugyanott egy ágyú, egy lobogó elfoglalásáért; nem kevésbbé, mint a’ Kamenicz felé történt kiütés alkalmával, a’ több tiszteket vesztő és átalában nem csekély veszélyben levő zászlóalja, vitéz és rendes veze­téséért. Semsei András tüzér századost, ’s a’ lovasüteg pa­rancsnokát 1. évi martius 22-ki szöregi csatában, továbbá a’ verbászi megtámadtatás alkalmával, hol fél ütegével egy ellen­séges ágyút fogott el, végre Sz. Tamás bevételénél, midőn is fél ütegével a’ hidfősánczot ostromló, mig fél ütege Sárpy huszár föhadnagygyal a’ Turiáról intézett oldalas támadást dia­dalmasan visszaverő , tapasztalt ügyes és vitéz magavisele­téért. Schulek Jenő 50-ik honvéd zászlóaljbeli századost, és Perczel tábornok segédét; ki már a’ letenyei, fridaui, czeg­­lédi diadalmaknál, és közelebb a’szöregi, sz. tamási, goszpo­­dinczei és kovil-sz.iváni csatában a’ vezér parancsainak ritka bátorsággal hű, és pontos szétvitele; sőt egyes csapatok előme­netelének, lejtése által nevezetes osztalékkal bir, az ezeknél ki­vívott érdemekből’ Bach József századost, a’ 7-ik honvéd zászlóaljnál; ki Sz. Tamás ostrománál, a’ diadalt elhatározó hidfősáncz elfog­lalásakor, bal szárnyra lévén állomásozva, két századdal bámu­latos ügyességgel közelité meg szuronyt szegezve, lövöldözést mellőzve a’ hidfősáncz rátekintő oldalvonalát; és az általa meg­rémítve, és zavarba hozva a’ benne levő ellenséget, a’ szegedi csapat vitéz beront hatását nevezetesen könnyité. Fackh Oszkár 6-ik huszár ezredbeli századost, ki a’ minden oldalról körülvett, és az ország még független részé­veli közlekedéstől elzárt, és e’ miatt legnagyobb veszélyben forgó péterváradi erősségből 13 huszárral f. évi martius 24-én kitörvén, a’ mindenütt hemzsegő lázadók lánczolatos csoport­jain példás elszántsággal átsietve valamellyik magyar haderőhez, tudomást szerzendő, valljon áll-e még a’ magyar független kor­mány ? és bir-e még a’ szabadság hadsereget ? És csakugyan 24-én Szeghegyen— Perczel tábornok mozgó hadával találko­zott is. Sárpy György, 3-ik huszárezredbeli főhadnagyot, ki a’ szöregi csatában martius 22-kén szakaszával az ellenséget megrohanván, egy ágyút és töltés szekeret foglalt el; a’ szent tamási ostromkor pedig a’ ráczoknak Turia felöl intézett olda­las megtámadását, két huszár szakaszszal megrohanta, ’s közü­­l lök sokat lekonczolt. Melly kitüntetések a’ hadügyministerium részéről mege­­rősiltettek, és ezzennel közzé tétetnek. Kelt Debreczenben, ápr. 28-án 1849. Mészáros Lázár, ideiglenes hadügyminister. 8781­­­218. RENDELETEK. Kraszna megyéből panasz érkezett a’ hadügyministerium­­hoz, miszerént e’ megyében megfordult nemzetőrök parancsno­kai közül némellyek a’ húsnak a’ megye által meghatározott árát saját önkényükből lejebb szállítván, a’ szerént fizetteték a’ pa­rancsnokságuk alatti nemzetőrökkel; azért meghagyatik jövőre a’ parancsnokoknak, hogy az élelmi czikkeknek a’ megyék által meghatározott árát ön tetszésekből lejebb szállítani ne merészel­jék, ’s egyszersmind a’ hatóságok által e’ tárgyban hozott hatá­rozatok ellenni cselekvés szigorú felelet terhe alatt minden pa­rancsnoknak ezennel tiltatik. Debreczen, april 29. 1849. Mészáros Lázár, ideigl. hadügyminister. 327. sz. 1—3. Minthogy több folyamodványok az országos hadi fő­pa­rancsnoksághoz magán katonai egyének, közvitézek által min­­­­den hivatalos úton leendő felterjesztést mellőzve, gyakran fi­gyelemre méltatlan okokból beadatni tapasztaltainak, minélfog­va az illy folyamodókra nézve szigorúan ezennel rendeltetik, miszerint kérelmeiket az illető ezred vagy­­ feászlóaljak kezelése folytán hivatalos áttétben nyújtsák fel, különben minden efféle iratok figyelembe vétel nélkül egyszerűen vissza­utasittatnak. Kelt Debreczenben, april 27. 1849. Kiss Ernő, altábornagy. KINEVEZÉSEK. A. 11,587. Kineveztetnek: Szabó Sándor számfeletti századosul a’ 6-ik honv. zászlóaljhoz; Müller Ede számfeletti fő­hadnagy­úr a’ 4-ik honv. z.-aljhoz; Aixinger László számfeletti hadnagyúr a’ 36-ik honv. z.-aljhoz; Lalits József számfeletti főhadnagyúr a’ 41-ik honv. z.-aljhoz; Pokorni Imre számfeletti hadnagyúl a’ 47-ik honv. z.­aljhoz. Kukany Alajos 74­7.­aljbeli főhadnagy számfeletti századosúl ugyan­oda. Mindnyájuknak rangja és illetménye f. évi máj. hó 1-töl számítandó. Debreczen april 30. 1849. Mészáros Lázár, ideiglenes hadügyminister. A. s. 10,824. Áttétetik a’ 6-ik huszár ezredhez hadnagyúl: gróf Kornis Miklós honvéd hadnagy, május első napjától. Kelt Debreczenben, ápril 27-én 1849. Mészáros Lázár, ideiglenes hadügyminister. A.11865. Az egri térparancsnoksághoz főhadnagyul: Keresz­­tessi Sándor, volt nemzetöri főhadnagy, folyó évi május 1-töl számítandó ranggal és illetménynyel ezennel kineveztetik. Debreczen april 27. 1849. Mészáros Lázár, ideiglenes hadügyminister. 11692. h. n.­­­280. n. ö. Fischer András krassómegyei nemzetőrségi őrnagy aján­latára Szívós Zsigmond 29-ik z.­aljbeli őrmestert, a’ nevezett őrnagy mellé segédtisztül i. e. május 1-se napjától számí­tandó hadnagyi ranggal és örseregi segédtiszti illetménnyel kineveztem. Debreczenben, april 28. 1849. Mészáros Lázár, ideiglenes hadügyminister. 11692 j 276 n. ö. Fischer András Krassó megyei nemzetöri százados, tekint­ve több havak óta a’ hon védelme ügyében bebizonyított bokros érdemeit, az ország kormányzó elnökétől május 1-je napjától számítandó ranggal és illetménnyel Krassó megyei nemzetörse­­regi őrnagyot kineveztetett. Debreczen, april 28-án 1849. Mészáros Lázár, ideiglenes hadügyminister. A­­­z 1951. Didinski Bódog százados szolnoki szállitóház parancsno­kául ezennel kineveztetik. Debreczen april. 28. 1849. Mészáros Lázár, Igazitás.ideigl. hadügyminister. A’ Közlöny 65-ik számában, a’ lengyel dsidás csapathoz kinevezett Fredkó Alexander főhadnagy neve hibásan állván, az ezennel F­r­e­d­r­o Alexanderre kiigazittatik. NEMZETI GYŰLÉS. 53-dik ülés a’ felsőházban ápril 28-kán reg­geli 10 órakor. A’ jegyzőkönyv felolvasása után. Elnök: A’ tegnapi határozat következtében átküldöttem a’ tisztelt háznak határozatát a’ tiszt, képviselőház elnökének. Vannak itt némelly folyamodások engedelem­kérés végett. 93 i-í-L—

Next