Köznevelés, 1954 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1954-10-15 / 20. szám
KÖNYVSZEMLE AZ ÜNNEPI KÖNYVHÉT IFJÚSÁGI KÖNYVEI (ELSŐ KÖZLEMÉNY) A könyvnapok hagyományát átvette népi demokráciánk, s mint minden nemes eszmei célt szolgáló régi kezdeményezést, nemcsak, átvette, de tovább is fejlesztette. A könyv ünnepének napjaiból ünnepi hét lett, s a magánkönyvkiadás és könyvkereskedelem üzleti hátterű propagandaakciójából az ország egészét megmozgató kulturális-társadalmi esemény. Az idei könyvhét a tavalyihoz viszonyítva sok tekintetben örvendetes fejlődést mutatott. Először: ismét megjelentek az utcákon, tereken a könyvnapi sátrak kedves színfoltjai. Azután idén az írók is jobban kivették részüket a könyv ünnepéből. De a legnagyobb változás és fejlődés magában az ünnep tárgyában, a könyvben történt. Több és jobb új könyv hirdette a népgazdaság, az írók és az irodalmi szervek közös erőfeszítésének a sikerét! Szeptember végén, október elején szinte ontották a könyvkiadók új kiadványaikat, s örömmel állapíthatjuk meg, hogy a kiadványok túlnyomó része ezúttal belső érték és kiállítás szempontjából egyaránt megfelel a minőségi követelményeknek. A következőkben röviden foglalkozunk az Ifjúsági Könyvkiadó néhány kiadványával. Ismertetésünk sem a tárgyalt könyvek mennyiségét, sem a tárgyalás jellegét illetően nem kimerítő, mivel erre sem tér, sem kellő időbeli távlat nem állt rendelkezésünkre. Célunk mindössze annyi, hogy a legjelentősebb új ifjúsági kiadványokról kritikai szempontokat is érvényesítő beszámolót adjunk. A SZABADSÁGHARC CSATÁI Apáink és nagyapáink egyik legkedveltebb olvasmánya volt az ötkötetes, nagy „Gracza“. Az 1848— 49-iki Magyar Szabadságharc Története. A könyvet e század első évtizedeiben kézről kézre adták, lázas izgalommal olvasták és fiatalok, felnőttek egyaránt fellelkesültek annak a hatalmas, hősi erőfeszítésnek a hatása alatt, amelynek képe e kötetekből elébük tárult. Nagyon jó gondolat volt a kiadótól ezt az adatokban felmérhetetlenül gazdag és megírásának módja tekintetében riportszerűen eleven művet egy kötetbe sűrítve közreadni. Persze, az így megszerkesztett kötettől nem várhatjuk el, hogy az alapmű valamennyi drámai mozzanatát tartalmazza, különösen, ha az alapmű ilyenekben oly gazdag, mint a Gracza. Meg kell azonban állapítanunk, hogy a kötet munkatársainak sikerült a mű hangulatát, izgalmas drámaiságát egészében átmenteniük és a kor sajátos, páratlanul megejtő levegőjét a kötet lapjain feltámasztaniuk. Bár a könyv címe a szabadságharc csatáiról beszél, maga a mű sokkal több ennél összefüggő és riportszerűen életteli története a nagy nemzeti megmozdulásnak, a márciusi nagy napoktól az októberi gyásznapig. Tizennyolc sorsdöntő hónap — ennyi ideig tartott a magyar szabadságharc — eseményei peregnek le előttünk, s a drámai történések sodrában lélegzetünket visszafojtva figyeljük: mi lesz a haza sorsa? Gracza György nyomán a kötet szerkesztőinek sikerült mintegy belülről — a kortárs élményével — ábrázolniuk a kort. A kötet szerkezete áttekinthető: a szabadságharc fejlődésmenetének megfelelően a közel félszáz csataleírás három részre tagolódik, s mindegyik részt ismertető összefoglalás vezet be. Ezek a bevezetések tájékoztatnak az illető időszak politikai és katonai eseményeiről. De a folyamatosság fenntartását szolgálják az egyes csataképek elején adott helyzetrajzok is. A kötet végén értékes függeléket találunk. Itt vannak a szöveghez tartozó igen érdekes jegyzetek, továbbá megtaláljuk itt a szabadságharc honvédparancsnokainak életrajzát és arcképét, a szabadságharc fegyvereinek és egyenruháinak képes ismertetését, sőt még a hadi kürtjelek kottáit is. A kiadó rendkívül gazdag kiállításban adta az ifjúság — s a felnőttek — kezébe ezt a hézagpótló, hasznos s amellett lebilincselő könyvet. Korabeli metszetek reprodukciói, színes műnyomatok és negyvennyolcas falragaszok, okmányok korhű hasonmás-mellékletei emelik a kiadvány történeti, pedagógiai és művészi értékét. KOVÁI LŐRINC : PARKER MATRÓZ IGAZSÁGA A szárnyaló fantáziájú, szenvedélyes hevületű fiatal író kitűnő témát ragadott meg első ifjúsági regényéhez: a XVIII. század utolsó évtizedének derekán, a diadalmas forradalom mámorában lobogó Franciaország közvetlen szomszédságában kisforradalom játszódik le: a büszke angol hajóhad Csatorna-flottájában, a francia hajóhad ellen megvívott győztes csata után lázadás tör ki, a legénység partra teszi, illetve a hajófenékre zárja a tiszteket és felhúzva a forradalom vörös lobogóját, kikiáltja az úszó köztársaságot. A vörös flotta London ellen vonul, hogy az éhező munkásság segítségével győzelemre vigye Angliában is a forradalom ügyét, de a Temze torkolati erődjeinek zárótüze ellen a folyó árjában manővíírozni képtelen nagy vitorlás csatahajók védtelenek. A felkelés összeomlik s a matrózok vezérét, Parker lefokozott sorhajóhadnagyot felakasztják. Az izgalmas részletekben bővelkedő, specifikusan ifjúsági regényben megmutatkoznak az író erényei és hibái. Erénye, nagy képzelőereje, jeleneteinek mozgalmassága s írói képzeletét követni tudó eleven elbeszélő- és ábrázolókészsége. Gyengéje a jellemrajz. Alakjai plasztikusak ugyan, de megformálásukon inkább az írói rutin, mintsem a mélyebb átéltség tükröződik. Fentiekből következik, hogy a regény legsikerültebb részletei a tengeri csatajelenetek. Kovár Lőrinc gazdagon burjánzó, érzékletes, de gyakran féktelen stílusa ezúttal mértéktartóan igyekszik megfelelni az ifjúsági irodalom követelményeinek. Biztos, hogy ez a regény kedvelt olvasmánya lesz kalandos, mozgalmas történetekre szomjas ifjainknak. FARKAS GYÖRGY: CSODÁLATOS UTAZÁS Fantasztikus regény a holnapról és a tegnapról. Két fiatalember a holnap Magyarországából egy űrhajón elindul, de műszaki hiba következtében az idegen égitest helyett a harmincas évek Magyarországán ér földet. Mintha egy másik bolygón járnának. Éles reflektorfénybe állított képek sora ad ízelítőt az elmúlt időkből. A csodálatos utazás fiatal résztvevőinek útja a börtönön keresztül vezet vissza a maguk — immár érdeme szerint értékelt — társadalmába. Fazekas György regénye újszerű, sokhelyütt izgalmas és alkalmas arra, hogy a fiatal olvasók képzelet- és indulatvilágát megmozgassa. Elek István Az Oktatásügyi Minisztérium folyóirata. Megjelenik minden hétén és 15-én. Főszerkesztő: JOBOKY MAGDA. Felelős szerkesztő: IBOS FERENC. Szerkesztőség: Budapest, V., Szalay utca 10—14 sz. Telefon: 121—215, 114—202, 128—580. Kiadja a Tankönyvkiadó Vállalat. A kiadásért felelős: A Tankönyvkiadó Vállalat igazgatója. Előfizetés és reklamáció: POSTA KÖZPONTI HÍRLAPÍRÓDA Budapest, V., József nádor tér 1. sz. Telefon: 180—850. Egy számlaszám: 61.276. Előfizetés egy évre 24.— forint: 6624/2 — Vörös Csllag Nyomda, Budapest Felelős: Poroszka L.