Köznevelés, 1954 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1954-10-15 / 20. szám

KÖNYVSZEMLE AZ ÜNNEPI KÖNYVHÉT IFJÚSÁGI KÖNYVEI (ELSŐ KÖZLEMÉNY) A könyvnapok hagyományát át­vette népi demokráciánk, s mint minden nemes eszmei célt szolgáló régi kezdeményezést, nemcsak, át­vette, de tovább is fejlesztette. A könyv ünnepének napjaiból ünnepi hét lett, s a magánkönyvkiadás és könyvkereskedelem üzleti hátterű propagandaakciójából az ország egé­szét megmozgató kulturális-társa­dalmi esemény. Az idei könyvhét a tavalyihoz vi­szonyítva sok tekintetben örvendetes fejlődést mutatott. Először: ismét megjelentek az utcákon, tereken a könyvnapi sátrak kedves színfoltjai. Azután idén az írók is jobban kivet­ték részüket a könyv ünnepéből. De a legnagyobb változás és fejlődés magában az ünnep tárgyában, a könyvben történt. Több és jobb új könyv hirdette a népgazdaság, az írók és az irodalmi szervek közös erő­feszítésének a sikerét! Szeptember vé­gén, október elején szinte ontották a könyvkiadók új kiadványaikat, s örömmel állapíthatjuk meg, hogy a kiadványok túlnyomó része ezúttal belső érték és kiállítás szempontjá­ból egyaránt megfelel a minőségi kö­vetelményeknek. A következőkben röviden foglalko­zunk az Ifjúsági Könyvkiadó néhány kiadványával. Ismertetésünk sem a tárgyalt könyvek mennyiségét, sem a tárgyalás jellegét illetően nem ki­merítő, mivel erre sem tér, sem kellő időbeli távlat nem állt rendelkezé­sünkre. Célunk mindössze annyi, hogy a legjelentősebb új ifjúsági kiadvá­nyokról kritikai szempontokat is ér­vényesítő beszámolót adjunk. A SZABADSÁGHARC CSATÁI Apáink és nagyapáink egyik leg­kedveltebb olvasmánya volt az öt­kötetes, nagy „Gracza“. Az 1848— 49-iki Magyar Szabadságharc Törté­nete. A könyvet e század első év­tizedeiben kézről kézre adták, lázas izgalommal olvasták és fia­talok, fel­nőttek egyaránt fellelkesültek annak a hatalmas, hősi erőfeszítésnek a ha­tása alatt, amelynek képe e kötetek­ből elébük tárult. Nagyon jó gondolat volt a kiadótól ezt az adatokban felmérhetetlenül gazdag és megírásának módja tekin­tetében riportszerűen eleven művet egy kötetbe sűrítve közr­eadni. Per­sze, az így megszerkesztett kötettől nem várhatjuk el, hogy az alapmű valamennyi drámai mozzanatát tar­talmazza, különösen, ha az alapmű ilyenekben oly gazdag, mint a Gracza. Meg kell azonban állapítanunk, hogy a kötet munkatársainak sikerült a mű hangulatát, izgalmas drámaiságát egészében átmenteniük és a kor sa­játos, páratlanul megejtő levegőjét a kötet lapjain feltámasztaniuk. Bár a könyv címe a szabadságharc csatáiról beszél, maga a mű sokkal több ennél­ összefüggő és riportsze­rűen életteli története a nagy nem­zeti megmozdulásnak, a márciusi nagy napoktól az októberi gyásznapig. Tizennyolc sorsdöntő hónap — ennyi ideig tartott a magyar szabadságharc — eseményei peregnek le előttünk, s a drámai történések sodrában lélegze­tünket visszafojtva figyeljük: mi lesz a haza sorsa? Gracza György nyo­mán a kötet szerkesztőinek sikerült mintegy belülről — a kortárs élmé­nyével — ábrázolniuk a kort. A kötet szerkezete áttekinthető: a sza­badságharc fejlődésmenetének meg­felelően a közel félszáz csataleírás három részre tagolódik, s mindegyik részt ismertető összefoglalás vezet be. Ezek a bevezetések tájékoztatnak az illető időszak politikai és katonai eseményeiről. De a folyamatosság fenntartását szolgálják az egyes csa­taképek elején adott helyzetra­jzok is. A kötet végén értékes függeléket találunk. Itt vannak a szöveghez tar­tozó igen érdekes jegyzetek, továbbá megtaláljuk itt a szabadságharc hon­­védparancsnokainak életrajzát és arc­képét, a szabadságharc fegyvereinek és egyenruháinak képes ismertetését, sőt még a hadi kürtjelek kottáit is. A kiadó rendkívül gazdag kiállí­tásban adta az ifjúság — s a fel­nőttek — kezébe ezt a hézagpótló, hasznos s amellett lebilincselő köny­vet. Korabeli metszetek reprodukciói, színes műnyomatok és negyvennyol­cas falragaszok, okmányok korhű hasonmás-mellékletei emelik a kiad­vány történeti, pedagógiai és művészi értékét. KOVÁI LŐRINC : PARKER MATRÓZ IGAZSÁGA A szárnyaló fantáziájú, szenvedé­­­lyes hevületű fiatal író kitűnő témát ragadott meg első ifjúsági regényé­hez: a XVIII. század utolsó évtizedé­nek derekán, a diadalmas forradalom mámorában lobogó Franciaország köz­vetlen szomszédságában kisforradalom játszódik le: a büszke angol hajóhad Csatorna-flottájában, a francia hajó­had ellen megvívott győztes csata után lázadás tör ki, a legénység part­ra teszi, illetve a hajófenékre zárja a tiszteket és felhúzva a forradalom vörös lobogóját, kikiáltja az úszó köz­társaságot. A vörös flotta London el­len vonul, hogy az éhező munkásság segítségével győzelemre vigye Angliá­ban is a forradalom ügyét, de a Temze torkolati erődjeinek zárótüze ellen a folyó árjában manővíírozni képtelen nagy vitorlás csatahajók védtelenek. A felkelés összeomlik s a matrózok vezérét, Parker lefokozott sorhajóhadnagyot felakasztják. Az izgalmas részletekben bővel­kedő, specifikusan ifjúsági regényben megmutatkoznak az író erényei és hibái. Erénye, nagy képzelőereje, jele­neteinek mozgalmassága s írói kép­zeletét követni tudó eleven elbeszélő- és ábrázolókészsége. Gyengéje a jel­lemrajz. Alakjai plasztikusak ugyan, de megformálásukon inkább az írói rutin, mintsem a mélyebb átéltség tükröződik. Fentiekből következik, hogy a regény legsikerültebb részletei a tengeri csatajelenetek. Kovár Lő­rinc gazdagon burjánzó, érzékletes, de gyakran féktelen stílusa ezúttal mértéktartóan igyekszik megfelelni az ifjúsági irodalom követelményei­nek. Biztos, hogy ez a regény kedvelt olvasmánya lesz kalandos, mozgalmas történetekre szomjas ifjainknak. FARKAS GYÖRGY: CSODÁLATOS UTAZÁS Fantasztikus regény a holnapról­­ és a tegnapról. Két fiatalember a hol­nap Magyarországából egy űrhajón elindul, de műszaki hiba következté­ben az idegen égitest helyett a har­mincas évek Magyarországán ér föl­det. Mintha egy másik bolygón jár­nának. Éles reflektorfénybe állított képek sora ad ízelítőt az elmúlt idők­ből. A csodálatos utazás fiatal részt­vevőinek útja a börtönön keresztül vezet vissza a maguk — immár érde­me szerint értékelt — társadalmába. Fazekas György regénye újszerű, sok­helyütt izgalmas és alkalmas arra, hogy a fiatal olvasók képzelet- és indulatvilágát megmozgassa. Elek István Az Oktatásügyi Minisztérium folyóirata. Megjelenik minden hé­tén és 15-én. Főszerkesztő: JOBOKY MAGDA. Felelős szerkesztő: IBOS FERENC. Szerkesztőség: Budapest, V., Szalay­ utca 10—14 sz. Telefon: 121—215, 114—202, 128—580. Kiadja a Tankönyvkiadó Vállalat. A kiadásért felelős: A Tankönyvkiadó Vállalat igazgatója. Előfizetés és reklamáció: POSTA KÖZPONTI HÍRLAPÍRÓD­A Budapest, V., József nádor­ tér 1. sz. Telefon: 180—850. Egy számlaszám: 61.276. Előfizetés egy évre 24.— forint: 6624/2 — Vörös Cs­llag Nyomda, Budapest Felelős: Poroszka L.

Next