Köznevelés, 1960 (16. évfolyam, 1-24. szám)
1960-10-26 / 20. szám
ANNA SEGHERS: A hetedik kereszt című nagy sikerű regény szerzőjének új könyve a háború utáni időben játszódik a kettészakított Németország mindkét részében, Amerikában és Mexikóban. Megelevenedik az újjáépítés keleti és nyugati útja, az új demokratikus Németország megteremtése és a kapitalista, háborúra irányuló törekvések restaurációja. Seghers mozgalmas, fordulatos cselekményű regénye több tucat alak megjelenítésével mutatja meg a két ellentétes tábort: a biztosan ide- vagy odatartozókat, s azokat, akik nehezen tudnak választani, akiket érzelmek, bűnök vagy csábítások tartanak bizonytalanságban. A regény nem teljesen mentes a sematizmus maradványaitól, végső soron azonban erényei messze felülmúlják hibáit, és sikerre tarthat számot az olvasók között. (Kossuth kiadó, 1960.) (I. I.) ORTUTAY GYULA: Mintha egy sokszínű képtár anyagát tanulmányoztuk volna, úgy tettük le Ortutay Gyula minden szempontból értékes tanulmánykötetét. Egymást váltva sorakoznak benne a művészi tájképek (Szeged, Magyarország felfedezése), portrék (Radnóti, Az élő Széchenyi, Lenin) és hangulatképek a külföldi népek kultúrájából (Mátyás király és Kossuth Lajos nyomában, Zrínyi énekek, A francia népdal). Nehéz dolog röviden értékelni ezt a szélesskálájú gyűjteményt, a témák és a keletkezési körülmények változatossága miatt. Ám minden írás között összekötő kapcsul szolgál a folklorista Ortutay egyénisége és munkaterülete, így hol az előtérben, hol a háttérben, mindig ott találjuk a dolgozó népet, annak életét, szokásait, művészetét. (Magvető kiadó, 1960.) Szilassy Attila WUSTMANN: Erich Wustmann német filmoperatőr 1955—56-ban beutazta Brazília őserdőit. Expedíciójáról A zöld pokol címmel írt könyvet, amely magyarul is megjelent az Útikalandok sorozatban. Az utazás egyik részletéről - a karaja és a kraó indiánoknál tett érdekes látogatásáról — azonban külön számolt be a szerző A vörös hegyek indiánjai című művében. Mint maga is írja, műve nem tudományos munka, hanem élmény-beszámoló. Színes napló arról, hogy társaival miként nyerte meg az indiánok bizalmát, kik között még alig jár fehér ember, hogyan éltek falujukban, filmre véve életüket, táncaikat, magnetofonra énekeiket. Igen jelentős a kötet szép színes és fekete-fehér képanyaga, melyet a tanár is jól használhat a Dél-Amerikáról tartott órák élénkítésére. (Táncsics kiadó, 1960.) A Népszava olvasói nemrégiben megismerkedhettek már Jefremov szovjet író című tudományos-fantasztikus regényének néhány részletével. A teljes művet most a Móra kiadó jelentette meg Gallyas Ferenc fordításában, Csergezán Pál rajzaival. A könyv minden ifjú és idősebb olvasó érdeklődésére számot tarthat, akit érdekel a világűr meghódításának napjainkban már a megvalósuláshoz rohamosan közeledő problémája. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő évfordulójára könyvkiadóink is készülnek új szovjet művek és klasszikus alkotások megjelentetésével. Kiadják Ajtmatov kirgiz író lírai kisregényét, a tavaly Franciaországban is hatalmas sikert aratott Dzsamila szerelmét, Mamim Szibirják A préda és Polevoj Messzi hátország című művét, Martinov verseit Visszhang, Panova három kisregényét Kisüt a Nap címmel, valamint Tvardovszkij Egyre messzebb című poémáját Váci Mihály fordításában. E mű teljes formájában még a Szovjetunióban sem jelent meg könyvalakban. Az Európa kiadó Dekameron-sorozatának új kötete a mai szovjet-orosz elbeszélők műveiből készül, míg a Móra kiadó A világirodalom gyöngyszemei sorozatban ad ki szovjet antológiát, a Kossuth kiadó gondozza Hruscsovnak a békés egymás mellett élésről elmondott beszédeit, és Lenin Gorkijról írott műveinek érdekes gyűjteményét. A klasszikus alkotások közül újra kapható lesz Gorkij Éjjeli menedékhelye, A. Tolsztoj I. Pétere, L. Tolsztoj Ivan Iljics halála című műve. Megjelenik a Naszreddin hodzsa folytatása, Szolovjev-Szedoj Az elvarázsolt herceg című műve és Saljapin önéletrajza. A Móra kiadó egy sor gyermekkönyv megjelentetésével készül az évfordulóra. GERMONPREZ: A francia—belga határ közelében élő flamand halászok élejéről szól ez a múlt század végén játszódó regény, Fred Germonprez flamand író első magyarra fordított alkotása. Két választás áll a dúnok egyszerű, nagyon szegény lakói előtt. Vagy elszegődnek a rossz halászhajókra, s az év felét Izlandon töltik, embertelen körülmények között halászva — honnan évről évre kevesebben térnek vissza — vagy szembeszállva a törvénnyel dohányt csempésznek. Egyszerű szépségekben, szívet szorító részletekben gazdag regényt írt e két veszély között hányódó halászokról az n c. örülünk, hogy megismerkedhettünk művével s benne a nálunk alig ismert flamand irodalom egy érdekes alkotásával. (Europa kiadó, 1960..) TAKÁCS IMRE: A kamaszkor regénye. Költő írta — Takács Imrének csak verseit ismertük eddig — és fiatal ember, egy kicsit bizonnyal önmagáról. Bár története a 30-as években játszódik a Dunátúlon, hol egy hercegi uradalom terpeszkedik az apró falvak között. A regény hőse parasztfiú, aki azonban már félig iparosnak számít: kosárfonással jobban keres, mint napszámba járó barátai. Szép ez a regény. Nagyon őszinte, életközelsége nyers is néhol, de ez a nyerseség épp oly természetes, mint a fiú és egy summáslány szerelmének meleg romantikája. Igaz, a történet kissé vontatott, magát ismétlő. Ez azonban alig ront örömünkön: ígéretes képességekkel rendelkező új prózaírót avat ez a szép könyv. (Szépirodalmi kiadó, 1960.) CSERES TIBOR: Vznnn kn-ti *n~ i'owvok Cseres Tibor nem egzotikumot keres falun, s nem asztalt ulálatát hangoztatja városi történeteiben, s ez már önmagában nagy erény. Mindig a köznapok útjait járja, ám aligha van mai elbeszélő, aki a köznapokon annyi érdekes történet, eset forrására lelne. Minden elbeszélésének legfőbb jellemzője az életközelség. Témái jórészt a mából vagy a közelmúltból meríti, hősei mernek szeretni és gyűlölni akkor is, ha a sémákba nem lehet beszorítani érzelmeiket. Novelláit nehéz egyenként olvasni, kötetének vonzása van, mint egy jó sodrású regénynek. Némi modorosság ugyan el-elkedvetlenít, végeredményben azonban Cseres Tibor új kötete komoly gyarapodása mai novellairodalmunknak. (Magvető kiadó, 1960.) -Dr. MOLNÁR ZOLTÁN: Molnár Zoltán elbeszélésének hősei kivétel nélkül egyszerű, hétköznapi emberek, megszokott érzésekkel és gondolatokkal. Az elmúlt negyven év kavargó eseményei között ismerkedünk, meg velük: a Tanácsköztársaság harcai és a második világháború kritikus pillanatai elevenednek meg a lapokon, leggyakrabban azonban napjaink nagy társadalmi-politikai átalakulásának folyamatába állítva mutatja be őket az író. Hogyan illeszkedik bele a hétköznapok embere korunk nagy eseményeibe, hogyan módosul és alakul érzés- és gondolatvilága? — ezek a kérdések foglalkoztatják az írót, ezekre keres és ad feleletet. Molnár Zoltán írói erényeit néhány remekbe sikerült portré bizonyítja elsősorban. (Szépirodalmi Kiadó, 1960.) (F.)