Köznevelés, 1979 (35. évfolyam, 1-44. szám)

1979-01-05 / 1. szám

diplomáciai kapcsolata van, valamint Svájc amely nem tagja az ENSZ-nek és a Vati­kán, amellyel nincs diplomá­ciai kapcsolatunk, s kívülük még az ENSZ-nek és szakosí­tott szervezeteinek a képvise­lői. A fórum megvizsgálja, hogy mi történt eddig a világban a gyermekekért, és azt is, hogy mit kell még tenni értük. A nemzetközi gyermekév hazai gazdái: az Állami Ifjú­sági Bizottság (ÁIB), a társa­dalmi nemzeti bizottság és a Magyar Úttörők Szövetsége 3. December 18-án a nemzet­közi gyermekév sajtóbizottsá­ga tájékoztatót tartott az új­ságíróknak, amelyen Nádor György, az ÁIB és a Nemzeti Bizottság titkára kifejtette, hogy noha a gyermekév elsőd­leges célja a nincstelen gyer­mek-százmilliók helyzetének drámai erejű föltárása — se gyermekek megsegítése —, nem árt, ha a gyermekév al­kalmából megvizsgáljuk a ma­gyar gyermekek helyzetét, éle­tét is. Az ifjúsági törvénytől a gyer­mekgondozási segélyig oldala­kon át lehetne sorolni mind­azt, amit a Magyar Népköz­­társaság tett, tesz vagy tenni szándékozik a gyermekekért. Elégedjünk meg most néhány címszóval és adattal! Gyerme­keink kedvezményesen láto­gathatják a színházakat, hang­versenyeket, mozikat, díjtala­nul a múzeumokat; kedvezmé­nyesen üdülhetnek, utazhat­nak, étkezhetnek, táborozhat­nak. Csupán 1977-ben 30 ezer 10 forintos turisztikai utal­vány került szétosztásra a gyermekek körében. 1978-ban családi pótlékra 8,7, gyermekgondozási segélyre 4, alsó-, közép- és felsőfokú ok­tatásra együttesen 14,7 mil­liárd forintot fordítottunk. Mégsem mondhatjuk, hogy nincs mit tennünk a gyermek­évben vagy utána. Közgondol­kodásunkban még mindig ma­kacsul tartják magukat idejét múlt nézetek, amelyektől a gyermekek sokat szenvednek. Sokan és sokfelé verik a gyer­mekeket. Néha bosszantó ap­róságok hívják föl a figyelmet arra, hogy nem hivatalos tár­sadalmi szemléletünk még mindig nem eléggé — vagy nem korszerűen — gyermek­­központú. A gyermekekkel az üzletekben és más szolgáltató intézményekben lelketlenül bánnak. Hiába minden sajtó­­kampány, sem az aluljáróknál, sem a soklépcsős középületek­nél, sem másutt nem építenek olyan lejtős rámpát, amelyen a gyermekkocsit könnyedén föl vagy le lehetne tolni. Nem megoldott a diákétkeztetés problémája, noha a vendéglá­tóipar óriási tartalék kapaci­tással rendelkezik. A gyerme­keket, a diákokat mégsem lát­ják, szolgálják ki szívesen. Napközijeink túlzsúfoltak, a gyermekek olyan helyiségek­ben kénytelenek tipródni, ahol nincs alkalmuk játékra, moz­gásra, művelődésre. Megoldat­lan a cigánygyermekek képzé­se is, noha a társadalom nagy erőfeszítéseket tesz értük. So­rolhatnánk hosszan a tenniva­lókat. Használjuk föl itthon a gyermekévet arra (is), hogy megalapozzunk egy okos, jó­zan, egészséges gyermekkul­tuszt, és igyekezzünk erősíteni a jó családeszmény nemes gon­dolatát, gyakorlatát. GYŐRI GYÖRGY Székely Tamás felvétele : Szolidaritás a gyermekért Levél az iskolák pedagógusainak, a szülői munkaközösségeknek és az úttörőcsapatoknak A nemzetközi gyermekév alkalmából a Haza­fias Népfront a Magyar Úttörők Szövetségével és az iskolákkal együttműködve szolidaritási ak­ciót szervez — szolidaritási bazárok formájában — az ENSZ Gyermekszolidaritási Alap javára. Javasoljuk, hogy a szolidaritási bazárokat ne az iskola, hanem a szülői munkaközösségek és az úttörőcsapatok működtessék. A szolidaritási bazárokat az általános iskolák, gyógypedagógiai intézmények, nevelőotthonok és gimnáziumok épületében vagy azon kívül javasoljuk megszer­vezni. Az első bazárokat karácsony táján lehet felállítani, a továbbiakban a nemzetközi gyer­mekév alatt valamely ünnepélyhez vagy más alkalomhoz kapcsolhatók. Javasoljuk, hogy a legtöbb bazár megrendezését a nemzetközi gyer­meknap táján, az országos játékok napjaira időzítsék. Bazári eladás vagy tombola céljára felhasznál­ható minden olyan játék, dísztárgy, kultúrcikk, ajándéktárgy, amely a rendező szervek szerint értékesíthető, illetve a tombolán kisorsolható. Elsősorban a gyermekek, szülők, nagyszülők ál­tal készített tárgyakra (kézimunka, barkácsmun­­ka, dísztárgyak stb.), valamint a még jó álla­potban levő és e célra felajánlott játékokra, könyvekre, hanglemezekre gondolunk. Az iskolai oktatás keretében, valamint a gya­korlati foglalkozásokon és a szakkörökben elő­állított termékek e célra történő felhasználásáról közöljük a Pénzügyminisztérium állásfoglalását. — A fenti céllal kapcsolatban elsősorban az általános iskolai és gimnáziumi tanulók által ké­szített tárgyak jöhetnek számításba. Az ipari és mezőgazdasági szakközépiskolák a gyakorlati ok­tatás keretében a népgazdaság számára hasznos bérmunkát végeznek, a szakmunkástanuló isko­lák pedig termelőtevékenységet folytatnak. Így itt nincs lehetőség arra, hogy ezeket a termé­keket és tárgyakat a fenti célra átadhassák. Nincs akadálya azonban annak, hogy a szakkö­zépiskolai és a szakmunkástanulók a bérmunka, illetve a termelőmunka mellett készített ajándék­­tárgyakat a bazárok részére felajánlhassák. — Az általános iskolákban és gimnáziumokban a gyakorlati foglalkozásokon és a szakkörökben előállított termékek felhasználásáról a 183/1963. (MK 24.) MM számú utasítás rendelkezik. A Pénzügyminisztérium állásfoglalása szerint — át­meneti ideig, a nemzetközi gyermekév időtarta­ma alatt — az általános iskolai és a gimnáziumi tanulóknál a gyakorlati és szakköri foglalkozá­sok során készített termékeket, tárgyakat, a ta­nulóknak térítésmentesen át lehet adni, azokat a tanulók a bazári eladás céljára felajánlhatják. A 183 1963. (MK 24.) MM számú utasítás rendel­kezései változatlanul irányadók.­­ A társadalmi alapon működő bazárokban való értékesítésre, elszámolásra vonatkozóan az iskolára érvényes számviteli előírások az irány­adók. (Javasoljuk, hogy a szülői munkaközössé­gek az árusított termékekről csináljanak tételes listát, majd az akció lezajlása után elszámolást.) A rögzített áron eladásra kerülő cikkek árait a bazárokat működtető szülői munkaközösségek és az úttörőcsapatok határozzák meg. Az árkép­zésnél a kereskedelmi forgalomhoz közelítő, de annál valamelyest alacsonyabb, az optimális ér­téket megközelítő árat szabjanak. Kérjük az iskolák, bentlakásos intézmények igazgatóit és nevelőit, hogy a szolidaritási akciót használják fel a nemzetköziség elmélyítésére, a szépérzék és alkotásvágy fejlesztésére. Nyújtsa­nak segítséget a szép alkotások kiválasztásához, zsűrizéséhez. A befolyt összegeket a következő csekkszám­lára kell befizetni: 232—90179—0092. Állami Ifjú­sági Bizottság (Központi Ifjúsági Alap) „Nem­zetközi Gyermekév 1979”, költségvetési lebonyo­lítási folyószámla, Budapest. HAZAFIAS NÉPFRONT ORSZÁGOS TITKÁRSÁGA MAGYAR ÚTTÖRÖK SZÖVETSÉGE Állami ifjúsági bizottság OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

Next