Köznevelés, 1984 (40. évfolyam, 1-44. szám)
1984-06-08 / 23. szám
12 tűkkel kiírták, hogy tilos a dohányzás. Hiába szóltunk, nem lett foganatja. Miért kell a pedagógusnak, szülőnek tehetetlenül hallgatnia, néznie, hogyan teszik tönkre hozzá nem értő emberek a gyerekben két-három év alatt kialakult értelmes fegyelem csíráit, munkánk eredményét? Hozzáfűzöm, hogy az úszást oktató kolléganő szerint osztályunk az egyik legfegyelmezettebb csoport. Ha így van, miért nem lehet emberi szóval, türelmesen és következetesen segíteni őket addig amíg megtanulják az uszodai szokásrendet? BOJNÁR MÁRIA tanító, Budapest JUGOSZLÁVIA Napirenden a felsőoktatás átszervezése A köznevelés hasábjain nemrég hírt adtunk arról, hogy Jugoszláviában napirendre került a felsőoktatás átszervezése. Cikkünk arról számol be, hol tart napjainkban ez a munka. Jugoszlávia az egyetemi és főiskolai hallgatók arányszámát tekintve a világ vezető országai közé tartozik. Ez azonban az utóbbi két esztendőben a gazdasági gondok megnövekedésével egyre nehezebben elviselhető terhet ró a társadalomra. Köztudomású, hogy a második Világháború előtt déli szomszédunk Európa egyik legelmaradottabb állama volt, így érthető, hogy a felszabadulás után nagy káderhiánnyal küzdött. A káderképzést azonban megannyi véletlenszerűség és szubjektív tényező befolyásolta. Az 1983/84-es tanévben az ország 19 egyetemének 356 karán 386 ezer fiatal tanult. A hallgatók arányszáma tekintetében a kevésbé fejlett köztársaságok és tartományok vezetnek, közülük is Macedónia és Koszovó jár az élen. Ezekben a napokban az ország összes egyetemi központjában nagy a sürgés-forgás, most készülnek az új tanév felvételi tervei. Ez a munka a szokásosnál azért nagyobb jelentőségű, mert a terv szoros összefüggésben áll a felsőoktatási intézmények átszervezésével, az úgynevezett racionalizálással, vagy ahogy népszerűen nevezik, a nagytakarítással. A cél az, hogy az eddigi extenzív fejlesztést az intenzív váltsa fel, s nemcsak azért, mert az oktatásra fordítható öszszegek a nehéz gazdasági körülmények hosszú távú stabilizációs programjának sikeres megvalósításához elengedhetetlen a mennyiségről a minőségre való áttérés. Az ország hat köztársaságában és két tartományában eltérő a felsőoktatás helyzete. Bosznia-Hercegovinában a felsőoktatási hálózat átszervezésén nemcsak a felesleges karok megszüntetését értik, hanem újabb, eddig hiányzók létesítését is. Vizsgálatokat végeztek, s arra a megállapításra jutottak, hogy a megoldás nemcsak egyes közgazdasági, jogi és más karok megszüntetése, hanem az ilyen karok összevonása is. A megszüntetett karok pedagógusai más hasonló intézményekben helyezkedhetnek el. Ebben a köztársaságban bizonyos karok megszüntetését már néhány éve megkezdték. Dobojban például bezárták a szarajevói egyetem kihelyezett jogi karát, s ehelyett az igényeknek megfelelően műszaki főiskolát nyitottak. 1981-ben megkezdték a hallgatók számának csökkentését is. Crna Gorában a különböző karok megszervezésénél az utóbbi évtizedekben figyelmen kívül hagyták a szövetségi (központi) irányelveket, s így tulajdonképpen csak a titográdi közgazdasági és jogi kar tesz eleget maradéktalanul a kívánalmaknak. Ezért nagy gondot okozott az, hogy az átszervezéshez hogyan fogjanak hozzá. Egy nemrég megrendezett kerekasztalkonferencián az illetékesek két táborra szakadtak: az egyetemi tanárok ragaszkodtak a hagyományokhoz, elvetették a reformot, miközben a politikai és társadalmi szervezetek s a vállalatok képviselői lényeges változtatásokat követeltek. Crna Gorában eddig tizenkét karon harminckét féle szakembert képeztek. Abban mindenki egyetértett, hogy elsősorban a felvételi rendszert kell módosítani, szorgalmazni kell a tudomány és a termelés összekapcsolását, s fokozatosan kell áttérni a menynyiségbről a minőségi oktatásra. A köztársaság oktatásügyi titkára kijelentette, hogy a Crna Gora-i felsőoktatási intézmények eddig a társadalmi igényektől függetlenül képeztek szakembereket, s arra is van példa, hogy az egyes karokon végzett szakemberek közül egy sem tudott elhelyezkedni. Horvátországban a „nagytakarításhoz” már régebben hozzáfogtak. A főiskolákkal kezdték: néhány éve még harmincnégy működött, aztán rövid idő alatt húsz megszűnt előző formájában létezni. Közülük néhány társult az egyetemi karokkal, a többit viszont egyszerűen bezárták. A jelenlegi tizennégy főiskola közül jó néhány egészen speciális, így például a belügyi vagy a grafikai főiskola. Most az egészségügyi és a műszaki főiskolát összevonják a megfelelő egyetemi karokkal. A reformot a legmerészebben Zágrábban valósítják meg, Eszéken, Splitben és Rijekán viszont eddig még jóformán semmi sem történt — csupán a felvételi rendszert szigorították meg. A köztársaságban a felsőoktatás ésszerűsítésére tett intézkedések eddig tizenöt százalékos anyagi megtakarítást hoztak. Macedóniában befejeződött az átszervezés első szakasza, átalakították a felsőoktatási intézmények hálózatát, csökkentették a beiratkozók számát, növelték az oktatás hatékonyságát. A harminckét felsőoktatási intézmény közül nyolcat ősztől megszüntetnek. A természettudományok területén öt kar egyesül, a gyógyszerészeti kar pedig csatlakozik az orvostudományihoz. A pedagógiai akadémiák munkáját átveszik az egyetemi karok. Az előbbiek azonban nem szűnnek meg, hanem átalakítják működésüket. Tanárképzés az eddigi tizenhárom kar helyett csak néhány helyen lesz. A macedóniai egyetemeken százötven féle szakember helyett ezentúl százhúsz félét fognak képezni. A későbbiekben ez a szám még tovább csökken, öt évvel ezelőtt Macedóniában negyvenkilencezer egyetemi hallgató volt, az 1983/84-es tanévben negyvenezer, ősztől pedig tíz százalékkal kevesebb lesz, mint tavaly. A köztársaság felsőoktatási intézményeiben az átlagos tanulmányi idő hét esztendő, de tizennégy évig „tanuló” egyetemi hallgatók is akadnak. Az átszervezés során maximálják a tanulmányi időt. Tervbe vették a több profilú szakemberképzést. A reformtól gazdaságosabb, eredményesebb és magasabb szintű oktatást és tudományos kutatást várnak. Gond viszont a feleslegessé váló tanárok elhelyezése. Szerbiában a reformprogramot többször módosították. A legutóbbi változat kevésbé radikális, kevesebb kar megszüntetését tartalmazza. Az ésszerűsítést két szakaszban hajtják végre: először megszüntetik a felesleges intézményeket, majd utólagos felülvizsgálatokat végeznek, hogy a „felsőoktatási rendszerből eltűnjön minden szemet szúró aránytalanság”. A tizenegy kihelyezett karból öt társadalomtudományi kart megszüntetnek. Megszüntetésre javasolnak négy tanszéket, és felülvizsgálják huszonegynéhány tanszék, kar létjogosultságát. Szlovéniában az egyetemi és főiskolai hallgatók számát évtizedek óta a termelő vállalatok és az intézmények igényeihez kötötték. Ezért a köztársaságban nincs állástalan diplomás. Nem az a gond, hogy sok a hallgató, hanem az, hogy kevés a tanár. Egyetlen felsőoktatási intézmény megszüntetését sem tervezik, mert alapos megfontolás után nyitották meg mindegyiket. Csupán néhány kihelyezett tagozatot számolnak fel. 1990 után két pedagógiai akadémiát főiskolává alakítanak át. Az egyetemi karok nagy része eddig is szorosan együttműködött a termelő vállalatokkal, amelyektől jelentős anyagi támogatást is kaptak. Koszovó Autonóm Tartományban az utóbbi három esztendőben eredményesen megváltoztatták a termelő és nem termelő szakmák arányát. Régebben ez az arány 65:35 volt a nem termelők javára, jelenleg éppen fordított. Az egyetemen 1981 óta állandó cél a hallgatók létszámának csökkentése — a társadalmi igényekkel összhangban. Az 1981/82-es tanévben az előző évi tizenhétezer helyett tizenkétezer hallgatót vettek fel. Most az a terv, hogy az ősztől még tíz százalékkal kevesebb első éves lesz, de növelik a távhallgatók számát. Vajdaság Autonóm Tartományban egységes tervet dolgoztak ki a felsőoktatás átszervezésére. Alapvető cél az, hogy megszüntessék a párthuzamos kari kapacitásokat. A kihelyezett tagozatok nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, elsősorban azért, mert az oktatás színvonala sok kívánni valót hagyott maga után. A terv szerint ezek nagy részét megszüntetik. Ahol megvannak a feltételek, ott a kihelyezett tagozatok a gazdasággal szoros kapcsolatot tartó tudományos intézetekké fejlődhetnek. Az egyes karok megszüntetése maga után vonja az óraszámok csökkenését, s ez anyagilag kedvezőtlenül érinti a tanárok egy részét. MÁRKUS GYULA