Köznevelés, 1985 (41. évfolyam, 1-43. szám)
1985-02-25 / 4. szám
Negyven éve történt Dokumentumok a felszabadulás korából• Jegyzőkönyv az iskolák államosításáról Szerkesztőségünk az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeummal közösen pályázatot hirdetett hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára. Arra kértük a pályázókat, hogy beküldött fényképeikhez, írásos dokumentumaikhoz legföljebb száz gépelt sornyi magyarázatot fűzzenek. Az alábbiakban — az 1985. április 4-i eredményhirdetésig — jeligével jelentetjük meg a beérkezett pályaműveket. A pályázatok megjelenése független az értékeléstől. A balatonfüredi járás jegyzőkönyve egy a sok közül, melyet az országban rögzítettek az iskolák államosítása tárgyában. Célja az volt, hogy biztosítsa a nemzeti bizottságot államosítási javaslatának támogatásáról. Jelige: Fényes szelek A járási értekezlet során megvitatták az iskolák államosításának előnyeit. Hangsúlyozták, hogy könnyebbséget jelent ez a szülők, a gyerekek szempontjából a tankönyvellátásban, a továbbtanulási lehetőségekben. „A tanítók helyzetét egységes státus és a jobb előmeneteli lehetőség könnyíti meg.” A határozat egyértelműen az iskolák államosítása mellett foglal állást, kifejezve ezzel azt a törekvést, amely az országgyűlés által elfogadott, 1948. június 16-i XXXIII. törvény alapját és hátterét jelentette. HATÁROZAT Jelenlevők egyhangúlag kimondják, hogy az iskolák államosítása mellett foglalnak állást a községi bírákkal egyetemben, és községeikben a Nemzeti Bizottságokkal együttesen tartott ülésben külön is hoznak határozatot, melyet a vármegyei Nemzeti Bizottságokhoz terjesztenek fel. balatonfüredi vez.tze Soós Gyula nemespécselyi h. körjegyző Csiker Dezső aszófői körjegyző Radványi Gyula alsóörsi h. körjegyző Galambos Imre csopaki körjegyző Rosos György alsódörgicsei h. körjegyző Szabó Jenő JEGYZŐKÖNYV Készült Balatonfüreden, 1948. évi június hó 2-án a járási értekezletek alkalmával az iskolák államosítása tárgyában. Galambos Imre h. alsóörsi körjegyző előterjesztést tesz a jegyző és bírói karhoz, hogy foglaljon állást az iskolák államosítása kérdésében. Előterjesztésében előadja, hogy az iskolák államosítását községi szempontból az adóztatás és az iskolai adóteher elvetése teszi könnyebbé, szülők és gyermekek szempontjából a jobb és olcsóbb tankönyvellátás, valamint a paraszt és munkás dolgozók gyermekeinek felsőbb iskolákba való könnyebb bejutása, intézetekbe való elhelyezése teszi előnyössé. A tanítók helyzetét egységes státus és a jobb előmeneteli lehetőség könnyíti meg. Radványi Gyula aszófői körjegyző a javaslat mellett szólalt fel, és az iskolák államosításának előnyeit fejtegette, amit példával is bizonyított a balatonudvardi felekezeti iskola ez idő szerint is államivá tételének esetével és az így kiutalt segélyezés könnyebbségével. Csiker Dezső nemespécselyi h. körjegyző kérte a jelenlevőket, hogy az államosítás ügyében hozzanak határozati javaslatot. * * i t * ' k ti n jr ríönfttsíH»?# évi smitts hé **4.ne $£&!& itó:&$S»**WáV8* é* iskolák ÚIt**osités»*» téreyáo&a. Solentxia 2«roh,alat tej ni körmnf-rc«* előír,a jor. r.' f.~ Mr** l“-5»o*,bocv mně?W›on * h'-t 'rffc#?**. fVprmtitem h'*r-M- *hon."'l 't* r'j.rrA^hdey nis ialdlfJz *6' frbMhVJ na al?»I'tda V» Into?ni cííteVr elwt *o't· rr;›gxm'M'x rem?jonSSljei qi.--/. l -nvr-n v ír mnHr 'droK'z % c ~ n - ' ‡-5fh ’ -• '1 i..' r.í-n fr-r.-. '•.-.ín '.A t nl* r-•'.** a, n itf'*: Jffcn? W '.-■•'njrj.ff r-~, -.■JifivCwu Gr Ulo rr&í:?'! •:Vr.*‘Tjrtf c Jnrrr’rf en'tnt- rr*).->?’■ .>7. •• -Wr1: efr.arc?-': ep>- ■i pOe*vr\ <r blew ított r UrWctr.ÍT rí' íile'.-.rrcV : • -n'. Vr/ <•« nrcPjR* la tCiel c’öei orcfcvr? re tirvlxú. ccr t-Vj'-c-Cív-n, BecoS Hemespooelyi hjcoracpysfi ,1 enlrvSiret or. ellrnantfr UR-niben ftneennrifc irn* Jrwolntrt« Hot ' r o b n 1, Jelenlevő «Rvhangul-r non^k.hop’ n8 illnao* tooel- 1 tt fORl- T-k n nj*.-eteFv-. hex, s Kénérti Bieotteí-DkJrrl eer3t*e~on tartott '1'leben Vllőn 1* üöiéJife roBotot„«wlv-i p v*m epyei Henreti Jiissotts^relchoe tee« ír-atirnek. fel. Magyartanárok nevelője A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Nagy Miklós egyetemi docenst Toldy Ferenc emlékéremmel tüntette ki, amellyel négy évtizedes tudományos munkásságát és egyetemi oktatói tevékenységét ismerte el. Élednek az emlékek. Az egyetemi évekből és a további esztendőkből, mikor néhányan munkatársai lehettünk. Az estébe nyúló délutánokról, melyeken a filológiát kóstolgató gyenge kéziratainkat javítgatta. A vele tartott kapcsolat sokunknak volt az a szellemi köldökzsinór, ami hivatásunkhoz kötött azután is, hogy bezárult mögöttünk az egyetem kapuja, és kinn az életben más tennivalók is vártak, mint amire készültünk. A magyartanárok táborának azok a tagjai, akik személyes kapcsolatban nem álltak vele, könyveiből, cikkeiből ismerik. Nagy Miklós irodalomtörténészi munkásságának középpontjában a Jókai életmű tudományos feltárása áll. Maga sem titkolja, hogy józan megfontolás indította a nagy romantikus művészetéhez, de választottja hamarosan meghódította. „Kezdetben nyelvével, azután komikumának frisseségével, sokoldalúságával, csodás termékenységével”. Két rangos könyv: Jókai (1968), Jókai Mór (1975) és számos tanulmány megírásával egy időben ott áll a Jókai kritikai kiadás parancsnoki hídján, ahonnan nemcsak az egészet tartja kézben, de biztos kézzel tesz helyére aprólékos filológiai adatokat is a kéziratok szerkesztése során. A Jókai portré kimunkálása közben keres újabb témát kedves korszakából, a XIX. század második felének irodalmából. Nyersebbet, görcsösebbet, szívósabbat, mint az előző volt. A sokat vitatott Kemény Zsigmond pályaképét rajzolja meg 1972-ben kismonográfiában. Nagyobb várakozással vettük kézbe a Kemény-esszét, mint előtte bármit a szerzőtől. Összegezést és reális ítéletet várva arról az íróról, akiről eddig jobbára csak szélsőségekben beszéltek. 1945 előtt a legnagyobb magyar regényírónak járó babér övezte homlokát, míg az ötvenes években a reakciós, Kossuth-ellenes politikus volt csupán, aki néhány regényének lélekrajzával bizonyos szépírói erényeket is megcsillantott. Nagy Miklós Kemény igazi helyét keresve jutott el jelentős tudományos eredményekig. A két nagy regényíró művészetének analízise mellett többször foglalkozott Arany Jánossal. De izgatta Papp Dániel, Vas Gereben, Justh Zsigmond munkássága is. A XX. századból a Jókaival rokon alkatú Krúdyt vizsgálta. A világirodalomból a németek állnak, legközelebb hozzá, elsősorban Goethe. És a közvetlen jelen és jövő? A múlt század ötveneshatvanas éveinek prózáját fogta vallatóra. Ennek szintézisén dolgozik. És közben oktat. Tanárgenerációk sora nőtt fel a keze alatt. Az ő nevükben is köszöntjük. TÉGLÁS TIVADAR