Köznevelés, 1988 (44. évfolyam, 1-44. szám)
1988-01-01 / 1. szám
nyelvekkel való hivatást képzelt el magának. Céltudatosan kijelenti, hogy tolmácsműfordító lesz, és az olasz mellett angolt, németet és oroszt is tanult, illetve tanul. Kevésbé határozott, ám szintén a nyelvvel kapcsolatos Favári Ákos továbbtanulási szándéka is. — Mi idegen nyelvet beszélő szakembereket szeretnénk adni az országnak — mondja Veres János igazgató. — Tehát elsősorban nem nyelvészeket, fordítókat, idegenvezetőket képzünk, hanem a leendő mérnököket és közgazdászokat próbáljuk perfekt nyelvtudással felvértezni. Kevés a tanár — mondták a nevelők, és az igazgató is legnyomasztóbb gondjukról, a tanárhiányról beszél. — Korábban Pécsett nem volt nehéz képzett tanárt kapni. Ma az egyetemek végzős hallgatói közül szinte senki sem akar tanítani. A két tannyelvű osztályokban oktató pedagógusok az átlagosnál többet keresnek, Jankovits Ágnes és Tóth Éva jövedelme havonta — fiatal koruk ellenére — mintegy hatezer forint. Ám a kezdőknek adható háromezer - hétszáz forint kezdő fizetés ma már olyan nevetségesen csekély összeg egy gimnáziumi tanárnak, hogy a létfenntartáshoz is kevés. Érthető az igazgató indulatos kifakadása: — Ha ezen az állapoton nem tudunk változtatni, a legnagyobb nehézségekkel kell számolnunk a gimnáziumokban is. Válogatásról természetesen szó sem lehet, örülünk, ha egyáltalán kapunk valakit. Egyes szakok máris hiányszakokká váltak. A két tannyelvű gimnáziumi osztályokban tanuló hetvenkét diáknak a nulladik évben legfőbb feladata az olasz nyelv elsajátítása. Ám a szintentartás miatt heti két órában magyart, egy-egy órában matematikát és oroszt is tanulnak. És van három testnevelés órájuk. Ezekből a tantárgyakból az anyag az általános iskolai tantervnek megfelelő, csupán az éneket hozták előre: heti egy órában a gimnázium menetrendjének megfelelő követelmények szerint és ütemben haladnak. A következő évtől kik fogják oktatni olasz nyelven a matematikát, fizikát, biológiát, földrajzot, a történelmet? Vannak-e erre felkészült pedagógusok? — Még nincsenek — mondja az igazgató —, de már többen készülnek az új feladatra. — Az intézmény külső szakemberek belépésére nemigen számíthat, így saját erőből igyekeznek a gondon segíteni. Most indul Olaszországba egy matematika-fizika és egy biológia szakos pedagógus intenzív nyelvtanulásra. Az alapokat helyben, a gimnáziumban szerezték, nyelvtanfolyamot szerveztek számukra, ők cserébe órakedvezményt kapnak. — Szerencsére nagy az érdeklődés — fejezi be a tájékoztatást Veres János. — Mi a leggyakrabban elhangzó mondat az olasz órákon? — fordulok a tanárnőhöz. — Oggi siete molto bravi. Azaz: Ma jók vagytok. Ha szorgalmasak és jók a gyerekek, megérdemlik, hogy hazautazhassanak. A nagy távolságokról érkezett tizennégy-tizenötévesek ritkábban ugyan, de hosszabb ideig tartózkodhatnak otthon. Négyhetenként négy napot tölthetnek szüleik és testvéreik körében. Az utánpótlás Amíg Pécsett és a másik tíz nagyközség és város gimnáziumaiban az idei tanévben felvett diákok a választott idegen nyelvvel birkóznak, addig a következő korosztály már a felvételi vizsgákon verseng a betölthető helyekért. Az érdeklődés óriási. Az országban ötezer tanuló jelentkezett a 936 helyre. Közülük háromezren Budapesten tették le az írásbeli felvételi vizsgát 1987. november 9-én. Háromezer nyolcadikos felvételi vizsgájának megszervezése igen nagy feladat — mondja Botfalussy Magdolna, a Fővárosi Tanács főelőadója, aki a fővárosban lezajlott felvételik felelőse volt az idei évben. — Forgatókönyvet készítettünk, ennek alapján dolgoztak az iskolák. Minden jelentkezést elfogadtunk, még akkor is, ha késve érkezett meg a jelenkezési lap. A felvételi vizsgák rendjét részletező tájékoztató szerint a tanuló maga választhatja ki, hogy hol kívánja letenni a vizsgát. A szervezők csupán javasolják, hogy a diák a lakhelyéhez legközelebb eső várost válassza a felsoroltak közül: Budapest, Győr, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs és Szolnok. Még nem tudni, milyen okokból, illetve milyen előnyöket remélve az összes jelentkező mintegy háromötöd része Budapesten felvételizett. Érdekes azonban, hogy nagymérvű aránytalanság nemcsak a felvételi helyek megválasztásában tapasztalható, a jelentkezés ennél is nagyobb aránytalanságot mutat. Például a pestlőrinci Thököly utcai gimnázium hetvenkét helyére 1593 tanuló jelentkezett. — Tény, hogy ilyen nagyságú és jellegű felvételi vizsga — tudomásom szerint — még nem volt a magyar középfokú oktatás történetében — folytatja Botfalussy Magdolna —; a nagy létszám miatt a gyerekeknek nemhogy szállást, de ebédet sem tudtunk adni. Ennek ellenére megnyugtató a végeredmény Minden tanuló letette az írásbeli felvételi vizsgát. Még az is, aki aznap — előzetes jelentkezés nélkül — érkezett valamelyik iskolába. Tesztek A felvételi követelmények közül legelső helyen áll a fejlett anyanyelvi kultúra. Ez az alapja annak, hogy a diákok megküzdjenek a választott idegen nyelvvel ,a két tannyelvű oktatás sajátos körülményeivel és követelményeivel. A felvételi tesztek tehát nem egy kész nyelvtudást mérnek. Két képesség áll a felvételi vizsga középpontjában: a nyelvérzék és a fiatalok kreativitása. Az Országos Pedagógiai Intézet munkatársai háromféle tesztet dolgoztak ki. Az egyik a matematikai teszt, amelynek követelményei semmiben sem haladják meg az általános iskolai tantervi követelményeket, sőt, mintha a feladatok könnyűek is lennének. Ám megoldásuk fejlett logikai érzéket igényel. Szükség van hozzá a gyerekek alkotó fantáziájára, a váratlan és nem sémákra épülő helyzetek felismerésére, megoldására. Ilyen jellegű a kognitív teszt is. A problémák megoldása révén a diáknak az egész teszt logikai rendjét kell felismernie és alkalmznia. A harmadik a szövegteszt, egy hasonló amerikai feladatsor adaptációja, melyet „Bio-teszt” néven ismernek a szakemberek. Lényege a részleges információjú olvasás, azaz a kihagyott betűhelyeket a tanulóknak kell kitölteniök. A felvételi tesztek érdekessége és a lényege, hogy megoldásukra nem lehet előre felkészülni. Ezek a tesztek nem a legjobb tanulókat, hanem a legjobb képességűeket válogatják ki, így hasonló eséllyel indulnak versenybe a hátrányosabb családi körből érkezett tanulók a náluk szerencsésebb körülmények közé született társaikkal. Egyáltalán nem biztos, hogy a felvettek között az értelmiségi családok gyermekei lesznek többségben. A felvételi vizsga voltaképpen prognózis, nincs jelentősége a kitűnő rendűségnek vagy annak, hogy milyen véleményt írt a jelentkezési lapra az általános iskola. 4