Köznevelés, 1988 (44. évfolyam, 1-44. szám)

1988-01-01 / 1. szám

nyelvekkel való hivatást kép­zelt el magának. Céltudato­san kijelenti, hogy tolmács­műfordító lesz, és az olasz mellett angolt, németet és oroszt is tanult, illetve tanul. Kevésbé határozott, ám szin­tén a nyelvvel kapcsolatos Favári Ákos továbbtanulási szándéka is. — Mi idegen nyelvet be­szélő szakembereket szeret­nénk adni az országnak — mondja Veres János igazgató. — Tehát elsősorban nem nyelvészeket, fordítókat, ide­genvezetőket képzünk, hanem­­ a leendő mérnököket és köz­gazdászokat próbáljuk per­fekt nyelvtudással felvértez­ni. Kevés a tanár — mondták a nevelők, és az igazgató is legnyomasztóbb gondjukról, a tanárhiányról beszél. — Ko­rábban Pécsett nem volt ne­héz képzett tanárt kapni. Ma az egyetemek végzős hallga­tói közül szinte senki sem akar tanítani. A két tannyel­vű osztályokban oktató peda­gógusok az átlagosnál többet keresnek, Jankovits Ágnes és Tóth Éva jövedelme havonta — fiatal koruk ellenére — mintegy hatezer forint. Ám a kezdőknek adható háromezer - hétszáz forint kezdő fizetés ma már olyan nevetségesen csekély összeg egy gimnáziu­mi tanárnak, hogy a létfenn­tartáshoz is kevés. Érthető az igazgató indulatos kifaka­­dása: — Ha ezen az állapoton nem tudunk változtatni, a legnagyobb nehézségekkel kell számolnunk a gimná­­­ziumokban is. Válogatásról természetesen szó sem lehet, örülünk, ha egyáltalán ka­punk valakit. Egyes szakok máris hiányszakokká váltak. A két tannyelvű gimnáziu­mi osztályokban tanuló het­venkét diáknak a nulladik évben legfőbb feladata az olasz nyelv elsajátítása. Ám a szintentartás miatt heti két órában magyart, egy-egy órá­ban matematikát és oroszt is tanulnak. És van három test­nevelés órájuk. Ezekből a tantárgyakból az anyag az általános iskolai tantervnek megfelelő, csupán az éneket hozták előre: heti egy órában a gimnázium menetrendjének megfelelő követelmények sze­rint és ütemben haladnak. A következő évtől kik fog­ják oktatni olasz nyelven a matematikát, fizikát, bioló­giát, földrajzot, a történel­met? Vannak-e erre felké­szült pedagógusok? — Még nincsenek — mondja az igaz­gató —, de már többen ké­szülnek az új feladatra. — Az intézmény külső szakem­berek belépésére nemigen számíthat, így saját erőből igyekeznek a gondon segíteni. Most indul Olaszországba egy matematika-fizika és egy bio­lógia szakos pedagógus inten­­zív nyelvtanulásra. Az alapo­kat helyben, a gimnáziumban szerezték, nyelvtanfolyamot szerveztek számukra, ők cse­rébe órakedvezményt kapnak. — Szerencsére nagy az ér­deklődés — fejezi be a tá­jékoztatást Veres János. — Mi a leggyakrabban el­hangzó mondat az olasz órá­kon? — fordulok a tanárnő­höz. — Oggi siete molto bravi. Azaz: Ma jók vagytok. Ha szorgalmasak és jók a gyerekek, megérdemlik, hogy hazautazhassanak. A nagy távolságokról érkezett tizen­­négy-tizenötévesek ritkábban ugyan, de hosszabb ideig tartózkodhatnak otthon. Négyhetenként négy napot tölthetnek szüleik és testvé­reik körében. Az utánpótlás Amíg Pécsett és a másik tíz nagyközség és város gim­náziumaiban az idei tanév­ben felvett diákok a válasz­tott idegen nyelvvel birkóz­nak, addig a következő kor­osztály már a felvételi vizs­gákon verseng a betölthető helyekért. Az érdeklődés óriási. Az országban ötezer tanuló jelentkezett a 936 helyre. Közülük háromezren Budapesten tették le az írás­beli felvételi vizsgát 1987. november 9-én.­­ Háromezer nyolcadikos felvételi vizsgájának meg­szervezése igen nagy feladat — mondja Botfalussy Mag­dolna, a Fővárosi Tanács fő­előadója, aki a fővárosban le­zajlott felvételik felelőse volt az idei évben. — Forgatókönyvet készítet­tünk, ennek alapján dolgoz­tak az iskolák. Minden je­lentkezést elfogadtunk, még akkor is, ha késve érkezett meg a jelenkezési lap. A felvételi vizsgák rendjét részletező tájékoztató szerint a tanuló maga választhatja ki, hogy hol kívánja letenni a vizsgát. A szervezők csu­pán javasolják, hogy a diák a lakhelyéhez legközelebb eső várost válassza a felsoroltak közül: Budapest, Győr, Mis­kolc, Nyíregyháza, Pécs és Szolnok. Még nem tudni, mi­lyen okokból, illetve milyen előnyöket remélve az összes jelentkező mintegy három­ötöd része Budapesten felvé­telizett. Érdekes azonban, hogy nagymérvű aránytalan­ság nemcsak a felvételi he­lyek megválasztásában ta­pasztalható, a jelentkezés en­nél is nagyobb aránytalansá­got mutat. Például a pestlő­rinci Thököly utcai gimná­zium hetvenkét helyére 1593 tanuló jelentkezett. — Tény, hogy ilyen nagy­ságú és jellegű felvételi vizs­ga — tudomásom szerint — még nem volt a magyar kö­zépfokú oktatás történetében — folytatja Botfalussy Mag­dolna —; a nagy létszám miatt a gyerekeknek nem­hogy szállást, de ebédet sem tudtunk adni. Ennek ellenére megnyugtató a végeredmény Minden tanuló letette az írásbeli felvételi vizsgát. Még az is, aki aznap — előzetes jelentkezés nélkül — érkezett valamelyik iskolába. Tesztek A felvételi követelmények közül legelső helyen áll a fejlett anyanyelvi kultúra. Ez az alapja annak, hogy a diá­kok megküzdjenek a válasz­tott idegen nyelvvel ,a két tannyelvű oktatás sajátos kö­rülményeivel és követelmé­nyeivel. A felvételi tesztek tehát nem egy kész nyelvtu­dást mérnek. Két képesség áll a felvételi vizsga közép­pontjában: a nyelvérzék és a fiatalok kreativitása. Az Országos Pedagógiai In­tézet munkatársai háromféle tesztet dolgoztak ki. Az egyik a matematikai teszt, amely­nek követelményei semmiben sem haladják meg az általá­nos iskolai tantervi követel­ményeket, sőt, mintha a fel­adatok könnyűek is lennének. Ám megoldásuk fejlett logi­kai érzéket igényel. Szükség van hozzá a gyerekek alkotó fantáziájára, a váratlan és nem sémákra épülő helyzetek felismerésére, megoldására. Ilyen jellegű a kognitív teszt is. A problémák megol­dása révén a diáknak az egész teszt logikai rendjét kell felismernie és alkalmz­­nia. A harmadik a szöveg­teszt, egy hasonló amerikai feladatsor adaptációja, melyet „Bio-teszt” néven ismernek a szakemberek. Lényege a részleges információjú olva­sás, azaz a kihagyott betűhe­lyeket a tanulóknak kell ki­­tölteniök. A felvételi tesztek érdekes­sége és a lényege, hogy meg­oldásukra nem lehet előre felkészülni. Ezek a tesztek nem a legjobb tanulókat, ha­nem a legjobb képességűeket válogatják ki, így hasonló eséllyel indulnak versenybe a hátrányosabb családi kör­ből érkezett tanulók a ná­luk szerencsésebb körülmé­nyek közé született társaik­kal. Egyáltalán nem biztos, hogy a felvettek között az értelmiségi családok gyerme­kei lesznek többségben. A felvételi vizsga voltaképpen prognózis, nincs jelentősége a kitűnő rendűségnek vagy an­nak, hogy milyen véleményt írt a jelentkezési lapra az általános iskola. 4

Next