Köznevelés, 1988 (44. évfolyam, 1-44. szám)
1988-09-16 / 29. szám
• A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK VEZETŐINEK MEGBÍZÁSA A nevelőtestület állásfoglalása Az előzőekben már utaltunk arra, hogy az intézményvezetői megbízáshoz - az R. 6. §-a szerint - a nevelőtestület előzetes egyetértése szükséges. Az intézmény nevelőtestülete a pályázók személyével kapcsolatos álláspontjáról, a megbízáshoz szóló egyetértéséről vagy ellenvéleményéről rendkívüli nevelőtestületi értekezleten, titkos szavazással dönt. A nevelőtestület - a pályáztató kezdeményezésére - a rendkívüli értekezlet előkészítése céljából, az intézmény pedagógusai közül háromtagú, elnökből és két tagból álló bizottságot választ. Ezután a pályáztató a feltételeknek megfelelő személyek pályázatát átadja a bizottság elnökének, és tájékoztatja őt az előzetes állásfoglalásokról, véleményekről. A bizottság a pályázatok megismertetésével, szakmai megbeszélések, viták szervezésével - gondoskodik arról, hogy a nevelőtestület a pályázókról és vezetési programjukról érdemi álláspontot alakíthasson ki. Ezenkívül a bizottság feladata a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet megszervezése és a titkos szavazás feltételeinek biztosítása. Az értekezlet lefolyásáról, az ott elhangzott javaslatokról, észrevételekről, a szavazás eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni. A bizottságnak ezzel kapcsolatban intézkednie kell a jegyzőkönyvvezető előzetes felkéréséről, a felvett jegyzőkönyv hitelesítéséről. A rendkívüli nevelőtestületi értekezletre a pályáztató meghívja az intézmény helyi irányítását ellátó tanácsi szakigazgatási szerv képviselőjét is. A nevelőtestületi értekezlet a pályázók elbírálása tekintetében akkor határozatképes, ha a testület tagjainak legalább a kétharmada jelen van. Ezzel az előírással kapcsolatban, az eddigi eljárások során vitás kérdés volt, hogy kiket kell a nevelőtestület tagjainak tekinteni? Az oktatási törvény alapján kiadott, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletek szerint a nevelőtestület tagja az iskola (intézmény) valamennyi pedagógusa és a nevelő-oktató munkát segítő, felsőfokú iskolai végzettségű, főfoglalkozású dolgozója, középfokú nevelési-oktatási intézményben a gazdasági vezető is. E felsorolásból következik, hogy testületi tag a kinevezetteken kívül a távollevőt helyettesítő pedagógus, a határozott időre alkalmazott képesítés nélküli nevelő, a munkaszerződéssel foglalkoztatott nyugdíjas tanár, tanító és óvónő. Természetesen részt vehet és szavazhat az értekezleten a tartósan távollevő (fizetés nélküli szabadságát töltő) munkatárs is. Ugyancsak nevelőtestületi tagként vesz részt a titkos szavazáson az intézmény felsőfokú végzettségű, főfoglalkozású könyvtárosa, pszichológusa, gazdasági ügyintézője stb. (Viszont nem számít testületi tagnak utóbbiak közül az, akit rész- vagy mellékfoglalkozásban alkalmaztak.) Az R. 14. §-a szerint a nevelőtestület minden pályázó tekintetében külön szavaz. Egyetértését annak a megbízásához kell megadottnak tekinteni, aki az érvényes szavazatoknak több mint ötven százalékát kapta meg. Ha ilyen arányú szavazatot a pályázók egyike sem kapott, akkor az állás betöltésére a pályázatot ismét meg kell hirdetni. A szavazásban nem vehetnek részt - személyes érdekeltségük miatt - a nevelőtestületnek azok a tagjai, akik pályáznak az intézményvezetői állásra. Őket valamennyi szavazásnál mellőzni kell, kihagyásukat az érvényes szavazatok összeszámlálásakor is ellenőriznie kell a bizottságnak. Ha a szavazás eredményeként több pályázó kapta meg a nevelőtestület egyetértését, közülük az intézményvezető személyéről a megbízó dönt. Ilyen esetben a döntést nem befolyásolja a pályázókra adott szavazatok aránya. A megbízó a nevelőtestület egyetértését egyedül elnyert pályázó megbízását csak rendkívül indokolt esetben (például a pályázati eljárás alatt nem ismert, a megbízást kizáró ok miatt mellőzheti. A megbízásról hozott döntést és annak indokait a megbízónak ismertetnie kell a nevelőtestülettel. A pályázati feladatok ütemezése A pályázatokkal kapcsolatos feladatok ütemezését és a pályázatok benyújtásának határidejét az R. módosított melléklete tartalmazza. Rendkívüli pályázat, átmeneti intézkedések Ha a pályázati eljárás eredménytelen volt, vagy ha az intézményvezetői állás betöltése tanév közben - egyéb okból - szükségessé válik, rendkívüli pályázatot lehet meghirdetni, de a pályázati eljárás időtartama három hónapnál nem lehet rövidebb. Ilyen esetben a vezetői munkakör ellátásáról az állás betöltéséig helyettesítéssel kell gondoskodni. Új intézmény kialakításának az időszakában, a szervezési tennivalók végzésére intézményvezetőhelyettest lehet kinevezni. Elismerések a megbízás lejártakor A megbízás lejártakor a megbízó címzetes óvodavezető, illetve címzetes igazgató címet adományozhat, és engedélyezheti a vezetői pótlék legfeljebb ötven százalékának alapbérként való folyósítását annak az intézményvezetőnek, aki vezetői munkáját legalább tíz éven át eredményesen végezte. A megbízás kivételes meghosszabbítása Ha az intézményvezető megbízása az öregségi nyugdíjra jogosító életkor elérését megelőző két év alatt jár le, a megbízás - pályázat kiírása nélkül - meghosszabbítható, feltéve, hogy ehhez a nevelőtestület az egyetértését megadja. A nevelőtestület egyetértése alapján az intézményvezetői megbízás annak a tanévnek a július 31. napjáig hoszszabbítható meg, amelyben a vezető az öregségi nyugdíjra való jogosultságát megszerzi. Ha az intézményvezető felmondási ideje a megjelölt időpontig nem járna le, megbízását a felmondási idő végéig lehet meghosszabbítani. Egyéb esetekben a megbízónak az ötéves megbízás lejártát megelőzően az intézményvezetői állásra új, nyilvános pályázatot kell meghirdetnie. A PRÓBAIDŐ A próbaidő megállapításának szabályait a Munka Törvénykönyve (Mt.) 23. §-ának (2) bekezdése és végrehajtási rendeletének (Mt. V.) 18. §-a tartalmazza. A próbaidő azt a célt szolgálja, hogy a szerződő felek, vagyis a dolgozó és a munkáltató a munkaviszony kezdeti szakaszában meggyőződhessenek arról: a létesítendő munkaszerződés megfelel-e igényüknek, és ha nem, úgy azt minden kötöttség nélkül, azonnal megszüntethessék. Próbaidőt csak a munkaviszony létesítésekor és csak írásban szabad kikötni. A szóbeli vagy a munkába lépés utáni, későbbi írásbeli megállapodás érvénytelen. Ugyancsak érvénytelen, semmis a kikötött próbaidő meghosszabbítására vonatkozó megegyezés. Ilyen esetekben a munkaszerződés szerinti végleges (határozatlan vagy határozott időre szóló) munkaviszony jön létre, illetve marad fenn. A próbaidő tartama általában harminc nap, a felek azonban ennél rövidebb vagy hoszszabb, de legfeljebb három hónapos próbaidőben is megállapodhatnak. Ha az intézmény munkaügyi szabályzatában meghatározzák a különböző munkaköri csoportokra a próbaidő mértékét, akkor azt kell figyelembe venni. A próbaidő naptári időtartamot jelent, hosszát a tartama alatti betegség, működési szünet stb. nem hosszabbítja meg. A próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti, ez nem jár hátrányos jogkövetkezményekkel. A dolgozó munkakönyvébe a megszüntetés módjáról „munkaviszonya megszűnt” jelölést kell beírni. Kinevezés és áthelyezés esetén próbaidő nem állapítható meg. Ennek megfelelően a nevelésioktatási intézményekben nem köthető ki próbaidő a pedagógus-munkakörökre határozatlan időre kinevezettek (igazgató, igazgatóhelyettes, tanár, tanító, óvodavezető, óvónő) esetében, viszont megállapítható a határozott időre alkalmazott, helyettesítő pedagógusok és képesítés nélküli nevelők munkaszerződésében. A nem pedagógus munkakörökben a próbaidő minden esetben meghatározható. F. GY. Rovatvezető: dr. Ferencz Győző