Köznevelés, 1992 (48. évfolyam, 1-41. szám)
1992-11-20 / 37. szám
20 MUNKAJOGI KÉRDÉSÉR TÉVES MUNKAKÖNYVI BEJEGYZÉSEK A lap idei 28. számának munkajogi rovatában ismertettük azokat a munkáltatói feladatokat, amelyeket a munkakönyvek kiadásával és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idők beszámításával kapcsolatban minden állami nevelési-oktatási intézményben végre kell hajtani. Sok esetben tapasztalható, hogy a nevelési-oktatási intézményeket fenntartó szervek (korábban a helyi tanácsok, jelenleg a helyi önkormányzatok) tévesen írták be a munkakönyvekbe a munkaviszonnyal kapcsolatos egyes adatokat, szervezeti változásokat. A téves bejegyzések alapot adnak arra, hogy a munkáltatók most - a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idők beszámítása során - a korábbi munkaviszonyokat tévesen, jogellenesen bírálják el, ez pedig az érintettekre jelentős jogsérelemmel, hátránnyal járhat. Gyakori az a téves beírás, hogy a nevelési-oktatási intézmény igazgatójának, vezetőjének a fenntartó szervnél őrzött munkakönyvébe „A munkáltató neve (cége) és székhelye” megjelölésű rovatba nem az intézmény (iskola, óvoda stb.) adatait, hanem a helyi tanácsét (önkormányzatét) jegyezték be. Ez a beírás ellentétes az 1992. július 1-jével hatályon kívül helyezett, a munkakönyvekről szóló 12/1967. (X. 20.) MüM-rendelet 9. §-ának (3) bekezdés előírásával. Eszerint amikor a dolgozót a felügyeleti vagy ennél magasabb szerv nevezi ki, a „munkáltató neve (cége) és székhelye” rovatba azt a munkáltatót kell bejegyeznie, amellyel a kinevezett dolgozó munkaviszonyba lép. Az intézményvezetőket mindenkor a nevelési vagy oktatási intézmény pedagógusmunkakörébe nevezték (nevezik) ki, munkaviszonyuk fennállása alatt az intézmény létszámába tartoztak (tartoznak). Ezen nem változtat az a helyzet, hogy fölöttük a munkáltatói jogkört a fenntartó szerv gyakorolja, és az sem, hogy munkakönyvüket ennél a szervnél őrizték és kezelték. Ugyanez a hibás munkakönyvi bejegyzés régebben az intézmények beosztott dolgozói esetében is előfordulhatott, amikor a munkakönyvüket a fenntartó szerv kezelte. A téves beírás folytán előfordulhat, hogy az érintett közalkalmazott beszámítandó korábbi munkaviszonyait munkáltatója most a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő megállapításakor, mint tanácsnál, önkormányzatnál eltöltött közszolgálati időt, jogsértő módon figyelmen kívül hagyja. Fokozott gondossággal kell tehát a munkakönyvben igazolt munkaviszonyokat elbírálni. A szóban forgó téves bejegyzéseket - a munkakönyvrendelet 15. §-ának (4) bekezdése szerint - az a szerv javíthatja ki (vagy annak jogutódja), amely a bejegyzésre jogosult volt. Egyébként az intézményvezető a korábbi munkaviszonyára vonatkozó kinevezési okirattal igazolhatja a beszámítás jogosságát. Sok esetben azt is tévesen, „áthelyezve” bejegyzéssel jelölték meg a munkáltatók a munkavállalók munkakönyvében, ha megváltoztatták az intézmény nevét, vagy ha az intézményt átszervezték, másikkal összevonták, illetve a közös igazgatási intézményeket szétválasztották. Ha ilyen esetben az ott dolgozók munkaköre, beosztása nem változott meg, téves volt az áthelyezésre vonatkozó beírás. Az említett esetekben - a munkakönyv-rendelet 15. §-ának (3) bekezdésében foglaltak rendelkezése szerint - a dolgozók munkakönyvébe csak „a munkáltató neve (cége) és székhelye” rovatba kellett bejegyzést tenni, ennek szövege a következő: ...... évi ...... hó ......napja óta új elnevezése: ........................... munkáltató. A téves bejegyzések felülvizsgálata az új törvényekben meghatározott járandóságokra való jogosultság helyes megállapítása végett szükséges. KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONY MELLETT LÉTESÍTETT TOVÁBBI JOGVISZONYOK Sokan kérdezték, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatóknál, így az állami nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak saját intézményükben és más munkáltatóknál mely esetekben és milyen feltételekkel létesíthetnek munkavégzésre irányuló jogviszonyokat. Válasz: A kérdésre vonatkozó szabályokat a közalkalmazotti törvény 41^14. §-ai tartalmazzák. (Ezek az előírások eltérnek a Munka Törvénykönyve 108. §-ában foglalt rendelkezésektől, amelyek a közalkalmazottakra nem vonatkoznak.) Az említett előírások szerint a közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, ha az a közalkalmazotti jogviszony alapján betöltött munkakörével összeférhetetlen. Az összeférhetetlenség egyes eseteit a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály (ilyen a kollektív szerződés vagy a közalkalmazotti szabályzat) állapíthatja meg. A munkáltató az összeférhetetlenségről való tudomásszerzés után haladéktalanul köteles - nyolcnapos határidő kitűzésével - írásban felszólítani a közalkalmazottat az összeférhetetlenség okának megszüntetésére. Ha ezt a közalkalmazott elmulasztja, akkor a munkáltató fegyelmi eljárást indíthat ellene. A munkáltató a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló személlyel munkaköri feladatainak ellátására munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet. E tilalom folytán például a pedagógussal az iskola igazgatója nem köthet megbízási szerződést, a munkaköre alapján ellátandó túlmunkára kötelezés helyett. Nincs viszont jogi akadálya annak, hogy a közalkalmazottal a munkáltatója a munkakörébe nem tartozó munkák elvégzésére létesítsen díjazással egybekötött megbízást. Például a pedagógussal köthető megbízási szerződés az iskola ügyviteli munkáira, az iskolatitkárral pedig óradíjas megbízás a tanításra, ha megvan a pedagógus-szakképesítése. A munkavégzésre irányuló jogviszonyok közül a megbízás a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 474-483. §-aiban foglalt szabályok szerint létesítendő polgári jogviszony, erre nem vonatkoznak a munkaviszonyra és a közalkalmazotti jogviszonyra érvényes szabályok. A megbízás szólhat eseti vagy rendszeres, de minden esetben személyes munkavégzésre (oktatási intézményben tanításra, tanfolyami előadásra, pénzügyi, ügyviteli munkák ellátására). A megbízott díjazása a szerződésben - a teljesítendő munkaidőhöz igazodóan - megállapítható óradíjban, napi vagy havidíjban. A törvény a munkáltató előzetes, írásbeli engedélyét írja elő arra az esetre, ha a közalkalmazott munkaideje a közalkalmazotti jogviszonyában és a munkavégzésre irányuló, másik munkáltatónál létesítendő további jogviszonyában részben vagy egészben azonos időtartamra esik. Amennyiben a munkáltató a hozzájárulást megtagadja, tekintettel a munkaidők közös tartamára, az elutasítással szemben munkaügyi jogvita nem kezdeményezhető. Ha a munkavégzésre irányuló további jogviszony nem érinti a közalkalmazott munkaidejét, az újabb jogviszony létesítéséhez csak az szükséges, hogy azt a közalkalmazott előzetesen jelentse be a munkáltatójának. A jogviszony létesítésének nem feltétele a munkáltató kifejezett egyetértő nyilatkozata, így esetleges „hallgatása” is tudomásulvételnek tekinthető. A munkáltató kizárólag összeférhetetlenség esetén tilthatja meg a további jogviszony létesítését, és ha az érintett közalkalmazott vitatja a döntését, az eltiltó intézkedés ellen munkaügyi jogvitát kezdeményezhet. Gyakori kérdés, hogy a közoktatási intézményben szervezett önköltséges vagy más szakmai tanfolyamokon az intézmény közalkalmazottai és külső személyek (más munkáltatóknál közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban állók) mely jogviszonyban és milyen feltételekkel foglalkoztathatók. Az ilyen tanfolyamokon közreműködőket az előzőekben említett megbízás keretében célszerű az előadások, foglalkozások megtartására, valamint a tanfolyam működésével kapcsolatos adminisztrációs és pénzügyi feladatok elvégzésére szerződtetni, a munkaórák arányában megállapított díjazással. Ezekre a munkákra az intézmény közalkalmazottai is kaphatnak megbízást, mert azok végzése nem tartozik a munkakörükbe. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a megbízással összefüggő társadalombiztosítási szabályok 1992. március 1-től kezdődően módosultak. A megváltozott rendelkezésekről a Köznevelés idei 22. számának munkajogi rovatában írtunk részletes ismertetést. F. GY. Rovatvezető : dr. Ferencz Győző