Köznevelés, 1993 (49. évfolyam, 1-41. szám)

1993-03-12 / 10. szám

kólái ünnepélyekről, konferen­ciákról, tudományos előadá­sokról, ezeket az intézet az ér­deklődő iskolák rendelkezésére bocsátja. Jelenleg mintegy hat­száz műsoros kazetta van az in­tézetben, jelentős részük az idegennyelv-tanítást szolgálja. A megyei pedagógiai intézet hathatósan támogatja a peda­gógiai újító tevékenységet is. Az utóbbi négy évtizedben az alkotó szellemű megyei és deb­receni pedagógusok 1866 újí­tást nyújtottak be elbírálásra, és ebből 1557-et fogadtak el a megyében, országosan pedig 171-et. Kiváló újító kitüntetés­ben tizenöt pedagógus része­sült. Újítóink több alkalommal mutatkoztak be alkotásaikkal helyi, megyei és országos kiál­lításokon, és tevékenységükről több ismertető kiadvány látott napvilágot. Az újítások felka­rolása is az oktatástechnikai csoportra hárul. A pedagógiai innováció ered­ményeinek elterjesztésére, a pá­lyázatok díjazására évi kétmillió forintot fordít a megyei peda­gógiai intézet. A továbblépés érdekében tanácsos lenne az ok­tatástechnikai csoportot ön­állóan működtetni, oly módon, ahogy Budapesten is csinálják. PORCSALMY JÁNOS ny. szaktanácsadó, Debrecen Háztartástechnika a dunaszigeti iskolában A gépesítés, az új energia- források felhasználása, a nők terhelése elgondolkodtatta tantestületünket, milyen okta­tási formát vezessünk be a ter­hek enyhítésére. A háztartást olyan kisüzemnek tekinthet­jük, ahol a szolgáltatások tö­megét kell elvégezni. Az életre készülő gyermekeknek éppen olyan fontos feladat ezeket megtanítani, mint a szakma vagy hivatás választásához szükséges ismereteket. Első lépésként (két évvel ezelőtt) a helyi Tündér-tó ven­déglősével megegyeztünk, hogy a 7-8. osztályosok havon­ta egy-egy délután a vendéglő konyháján szakember irányítá­sával - a technikatanár jelenlé­tében - dolgoznak. Főzés köz­ben megismerkednek a háztar­tási gépek (olajsütő, mikrohul­lámú sütő stb.) használatával. Tudatosul bennük, hogy bár­milyen egyszerű ételt tesznek az asztalra, jobban ízlik, ha a vendéglátás szabályainak meg­felelő a terítés. Az ételek elké­szítése után ők is ízlésesen megterített asztaloknál étkez­nek, és ekkor bírálják el, ki mi­lyen munkát végzett. Megismerkednek a korszerű táplálkozás nyersanyagaival, zsír helyett olajat használnak vagy teflonedényben még azt sem. Megszeretik a modern háztartási gépeket, mert helyes és óvatos kezelésük megköny- nyíti a munkát. Az oktatás ingyenes, a nyersanyagokhoz harminc fo­rinttal járulnak hozzá, ami a mai étkezési árakat figyelembe véve a szülők számára nem megterhelő. Ők is igen jó ötlet­nek tartják, hogy nemcsak a lá­nyok, hanem a fiúk is elsajátít­ják a háztartási ismerteket. WINKLER FERENCNÉ igazgató, Dunasziget Nemzeti jelképeink A himnusz és a nemzeti zászló minden nép legszentebb jelképeihez tartozik. A viharos magyar történelemben hány­szor változott a címer a politika forgatagában, hányszor kellett az embereknek, tanulóknak „magyarázni a megmagyaráz- hatatlant”. A nemzeti trikolór és a Himnusz megmaradt, de sokáig veszített színe élénksé­géből, tisztaságából, büszkesé­géből. Fakultsága mintha rá­borult volna az országra, szelíd lebegéssel védelmezve a meg- maradtakat, figyelmeztetve a hovatartozásra. Talán a nagy nemzetközi futballmeccsek voltak az indentitás megnyil­vánulásának színhelyei, ahol zászlóerdőt lengetett a szél nemzeti tizenegyünk tisztele­tére, ám a Himnusz éneklése sokszor görcsös artikulálásba, hörgésbe vagy üvöltésbe vál­tott az ország és a világ szeme láttára. Ez a jelenség is begyűrűzött az iskolákba. Az agyonszolmi­zált énekórák nem segítették az azonosulást nemzeti himnu­szunkkal, s az ünnepélyek gépi zenéjéhez szoktatott ünneplő közönség sem volt képes vagy hajlandó énekelni. Napjaink pesszimizmusa el­lenére találkozhatunk számta­lan olyan megnyilvánulással, amely sok embernek hitet ad az álhazafiak ellen. Magyar Zoltán olimpiai tor­nászbajnok a moszkvai olimpia előtt azt nyilatkozta, hogy a nagy fizikai megterheléstől meggyengült ízületei, régi ru­galmasságukat elvesztett izmai ellenére úgy készül a nagy vi­lágversenyre, hogy az első helyre kerüljön - bármilyen fi­zikai megterhelést is jelent szá­mára -, mert szerinte nincs fel- emelőbb érzés, mint amikor győzelme tiszteletére, milliók szeme láttára felkúszik az ár­boc legmagasabb fokára a nemzeti zászló, és eljátsszák a Himnuszt. Ő érzi és tudja, hogy akkor vele dobog a vilá­gon élő valamennyi magyar szíve, s ő büszke magyarságá­ra. Számára ezt jelenti a zászló és a Himnusz. Megkapó érzés volt jó néhány évvel ezelőtt hallgatni ezeket a gondolato­kat. Nevelésünknek ez az egyik legfontosabb sarkköve. VERES ISTVÁN tanár, Debrecen A napközis munka szépsége Jólesett olvasni Nagy Ildikó tanítónő Miért nincs napközis­képzés? című cikkét a Közne­velés 1992/39. számában, mert a napközis munka szépségére, sokoldalúságára hívta fel a fi­gyelmet. A napközis munkát csak olyan ember végezheti el, aki jártas a pedagógiában és a pszichológiában, és emberi magatartásával példát tud ad­ni, szeretetével melegséget és biztonságot áraszt a gyermekek felé. Belső energiáit a gyerme­kek egyéni formálására irányít­ja. A napközis munkát nem volna szabad dilettánsokra bíz­ni. Nem lehet büntetés az e területen való tevékenykedés. Baj, ha valaki úgy érzi, hogy lenézik ezért, vagy másodran­gú embernek tekintik. Ez raj­tunk múlik, napközis nevelő­kön. Aki lenézi társát, mert „csak” napközizik, baj van az ítélőképességével, és csak saját tudatlanságát árulja el. Nekünk kell kivívnunk az el­ismerést, megbecsülést a gye­rekek, a szülők és a nevelőtár­saink körében. Aki egy kicsit is ismeri a napközis munka fele­lősségteljes, sokirányú felada­tait, az csak tisztelettel beszél­het róla. Sajnos, akad még olyan nevelő, akiben nincs meg az akarat arra, hogy lelkiisme­retes munkát végezzen. A szegedi Juhász Gyula Ta­nárképző Főiskolán évekig napközis nevelőket, nevelőta­nárokat képeztek levelező ta­gozaton, igen eredményesen. Kiváló tanárok vettek részt az oktatásban. Figyelmük kiter­jedt a nevelés minden területé­re. Esztétika, pszichológia, ne­veléstörténet, logika, matema­tika, történelem, didaktika, in­tézményvezetés, helyzetelem­zés, vizsgálati módszerek, rajz és művészettörténet és nem utolsósorban az egésznapos nevelés és napközis nevelés. Nevelőtanári diplomát adott a kétéves képzés. Ezenfelül biz­tos tartást adott: hogyan kell büszkén vállalni ezt a szép fel­adatot, és sokoldalú ismerettel felvértezve hogyan vívjuk meg napi csatáinkat. Az iskolák, önkormányzatok küszködnek a helyhiánnyal, pénzhiánnyal. Sok helyen nem látják a napközi fontosságát, és takarékossági okokból felszá­molják. Én is sokat szenvedtem a mellőztetéstől. De erős hittel és megszállottan végzem már tizennégy éve ezt a szép és cseppet sem könnyű munkát. A megbecsülés csak a gyerekek és a szülők részéről érkezik. A vezetőség megkérdőjelezte a nevelőtanári diplomám szük­ségességét, mivel így alacso­nyabb kategóriába sorolva, pénzt spórolhat. BÁNYAI GYULÁNÉ nevelőtanár, Kecskemét Elágazás háromfelé A kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Gépészeti Szakközép- iskolában a tanulói létszám 300-360 között mozog. A tan­intézetben 68 pedagógus dol­gozik. Széles alapú szakmacso­portos képzésre törekszik az is­kola. Az első két évben közös alapozás történik, a harmadik évben három variáció közül választhat a diák. Vállalhatja a plusz kétéves gimnáziumi kép­zést, mely elsősorban a felsőfo­kú továbbtanulásra készít fel. A másik ág keretében a közös alapozás után kétéves szak­munkásképzésben vehet részt. A harmadik ágon a közös ala­pozás után szakközépiskolai képzésben részesül, általános gépszerelő és -karbantartó, va­lamint fémforgácsoló lehet az érettségi-képesítő vizsga leté­telét követően. A negyedik év után a diák bekapcsolódhat a technikusképzésbe. Két szak­mai lehetőség között választ­hat: gépszerelő és -karbantar­tó, illetve gépgyártás-techno­lógiai technikus lehet. Az ötéves technikusképzés keretében érettségit és szak­munkás-bizonyítványt, vala­mint technikusi oklevelet sze­reznek a tanulók. A diákoknak végbizonyítványuk megszerzé­sén kívül lehetőségük nyílik számítógép-kezelői, ívhegesz­tői, CNC-kezelői vizsgát tenni, és gépkocsivezetői jogosít­ványt is szerezhettek. MAJOR DÓRA tanár, Kiskunfélegyháza 15

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék