Köznevelés, 1993 (49. évfolyam, 1-41. szám)
1993-03-12 / 10. szám
kólas ünnepélyekről, konferenciákról, tudományos előadásokról, ezeket az intézet az érdeklődő iskolák rendelkezésére bocsátja. Jelenleg mintegy hatszáz műsoros kazetta van az intézetben, jelentős részük az idegennyelv-tanítást szolgálja. A megyei pedagógiai intézet hathatósan támogatja a pedagógiai újító tevékenységet is. Az utóbbi négy évtizedben az alkotó szellemű megyei és debreceni pedagógusok 1866 újítást nyújtottak be elbírálásra, és ebből 1557-et fogadtak el a megyében, országosan pedig 171-et. Kiváló újító kitüntetésben tizenöt pedagógus részesült. Újítóink több alkalommal mutatkoztak be alkotásaikkal helyi, megyei és országos kiállításokon, és tevékenységükről több ismertető kiadvány látott napvilágot. Az újítások felkarolása is az oktatástechnikai csoportra hárul. A pedagógiai innováció eredményeinek elterjesztésére, a pályázatok díjazására évi kétmillió forintot fordít a megyei pedagógiai intézet. A továbblépés érdekében tanácsos lenne az oktatástechnikai csoportot önállóan működtetni, oly módon, ahogy Budapesten is csinálják. PORCSALMY JÁNOS ny. szaktanácsadó, Debrecen Háztartástechnika a dunaszigeti iskolában A gépesítés, az új energiaforrások felhasználása, a nők terhelése elgondolkodtatta tantestületünket, milyen oktatási formát vezessünk be a terhek enyhítésére. A háztartást olyan kisüzemnek tekinthetjük, ahol a szolgáltatások tömegét kell elvégezni. Az életre készülő gyermekeknek éppen olyan fontos feladat ezeket megtanítani, mint a szakma vagy hivatás választásához szükséges ismereteket. Első lépésként (két évvel ezelőtt) a helyi Tündér-tó vendéglősével megegyeztünk, hogy a 7-8. osztályosok havonta egy-egy délután a vendéglő konyháján szakember irányításával - a technikatanár jelenlétében - dolgoznak. Főzés közben megismerkednek a háztartási gépek (olajsütő, mikrohullámú sütő stb.) használatával. Tudatosul bennük, hogy bármilyen egyszerű ételt tesznek az asztalra, jobban ízlik, ha a vendéglátás szabályainak megfelelő a terítés. Az ételek elkészítése után ők is ízlésesen megterített asztaloknál étkeznek, és ekkor bírálják el, ki milyen munkát végzett. Megismerkednek a korszerű táplálkozás nyersanyagaival, zsír helyett olajat használnak vagy teflonedényben még azt sem. Megszeretik a modern háztartási gépeket, mert helyes és óvatos kezelésük megkönnyíti a munkát. Az oktatás ingyenes, a nyersanyagokhoz harminc forinttal járulnak hozzá, ami a mai étkezési árakat figyelembe véve a szülők számára nem megterhelő. Ők is igen jó ötletnek tartják, hogy nemcsak a lányok, hanem a fiúk is elsajátítják a háztartási ismerteket. WINKLER FERENCNÉ igazgató, Dunasziget Nemzeti jelképeink A himnusz és a nemzeti zászló minden nép legszentebb jelképeihez tartozik. A viharos magyar történelemben hányszor változott a címer a politika forgatagában, hányszor kellett az embereknek, tanulóknak „magyarázni a megmagyarázhatatlant”. A nemzeti trikolór és a Himnusz megmaradt, de sokáig veszített színe élénkségéből, tisztaságából, büszkeségéből. Fakultsága mintha ráborult volna az országra, szelíd lebegéssel védelmezve a megmaradtakat, figyelmeztetve a hovatartozásra. Talán a nagy nemzetközi futballmeccsek voltak az indentitás megnyilvánulásának színhelyei, ahol zászlóerdőt lengetett a szél nemzeti tizenegyünk tiszteletére, ám a Himnusz éneklése sokszor görcsös artikulálásba, hörgésbe vagy üvöltésbe váltott az ország és a világ szeme láttára. Ez a jelenség is begyűrűzött az iskolákba. Az agyonszolmizált énekórák nem segítették az azonosulást nemzeti himnuszunkkal, s az ünnepélyek gépi zenéjéhez szoktatott ünneplő közönség sem volt képes vagy hajlandó énekelni. Napjaink pesszimizmusa ellenére találkozhatunk számtalan olyan megnyilvánulással, amely sok embernek hitet ad az álhazafiak ellen. Magyar Zoltán olimpiai tornászbajnok a moszkvai olimpia előtt azt nyilatkozta, hogy a nagy fizikai megterheléstől meggyengült ízületei, régi rugalmasságukat elvesztett izmai ellenére úgy készül a nagy világversenyre, hogy az első helyre kerüljön - bármilyen fizikai megterhelést is jelent számára, mert szerinte nincs felemelőbb érzés, mint amikor győzelme tiszteletére, milliók szeme láttára felkúszik az árboc legmagasabb fokára a nemzeti zászló, és eljátsszák a Himnuszt. Ő érzi és tudja, hogy akkor vele dobog a világon élő valamennyi magyar szíve, s ő büszke magyarságára. Számára ezt jelenti a zászló és a Himnusz. Megkapó érzés volt jó néhány évvel ezelőtt hallgatni ezeket a gondolatokat. Nevelésünknek ez az egyik legfontosabb sarkköve. VERES ISTVÁN tanár, Debrecen A napközis munka szépsége Jólesett olvasni Nagy Ildikó tanítónő Miért nincs napközisképzés? című cikkét a Köznevelés 1992/39. számában, mert a napközis munka szépségére, sokoldalúságára hívta fel a figyelmet. A napközis munkát csak olyan ember végezheti el, aki jártas a pedagógiában és a pszichológiában, és emberi magatartásával példát tud adni, szeretetével melegséget és biztonságot áraszt a gyermekek felé. Belső energiáit a gyermekek egyéni formálására irányítja. A napközis munkát nem volna szabad dilettánsokra bízni. Nem lehet büntetés az e területen való tevékenykedés. Baj, ha valaki úgy érzi, hogy lenézik ezért, vagy másodrangú embernek tekintik. Ez rajtunk múlik, napközis nevelőkön. Aki lenézi társát, mert „csak” napközizik, baj van az ítélőképességével, és csak saját tudatlanságát árulja el. Nekünk kell kivívnunk az elismerést, megbecsülést a gyerekek, a szülők és a nevelőtársaink körében. Aki egy kicsit is ismeri a napközis munka felelősségteljes, sokirányú feladatait, az csak tisztelettel beszélhet róla. Sajnos, akad még olyan nevelő, akiben nincs meg az akarat arra, hogy lelkiismeretes munkát végezzen. A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán évekig napközis nevelőket, nevelőtanárokat képeztek levelező tagozaton, igen eredményesen. Kiváló tanárok vettek részt az oktatásban. Figyelmük kiterjedt a nevelés minden területére. Esztétika, pszichológia, neveléstörténet, logika, matematika, történelem, didaktika, intézményvezetés, helyzetelemzés, vizsgálati módszerek, rajz és művészettörténet és nem utolsósorban az egésznapos nevelés és napközis nevelés. Nevelőtanári diplomát adott a kétéves képzés. Ezenfelül biztos tartást adott, hogyan kell büszkén vállalni ezt a szép feladatot, és sokoldalú ismerettel felvértezve hogyan vívjuk meg napi csatáinkat. Az iskolák, önkormányzatok küszködnek a helyhiánnyal, pénzhiánnyal. Sok helyen nem látják a napközi fontosságát, és takarékossági okokból felszámolják. Én is sokat szenvedtem a mellőztetéstől. De erős hittel és megszállottan végzem már tizennégy éve ezt a szép és cseppet sem könnyű munkát. A megbecsülés csak a gyerekek és a szülők részéről érkezik. A vezetőség megkérdőjelezte a nevelőtanári diplomám szükségességét, mivel így alacsonyabb kategóriába sorolva, pénzt spórolhat. BÁNYAI GYULÁNÉ nevelőtanár, Kecskemét Elágazás háromfelé A kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Gépészeti Szakközépiskolában a tanulói létszám 300-360 között mozog. A tanintézetben 68 pedagógus dolgozik. Széles alapú szakmacsoportos képzésre törekszik az iskola. Az első két évben közös alapozás történik, a harmadik évben három variáció közül választhat a diák. Vállalhatja a plusz kétéves gimnáziumi képzést, mely elsősorban a felsőfokú továbbtanulásra készít fel. A másik ág keretében a közös alapozás után kétéves szakmunkásképzésben vehet részt. A harmadik ágon a közös alapozás után szakközépiskolai képzésben részesül, általános gépszerelő és -karbantartó, valamint fémforgácsoló lehet az érettségi-képesítő vizsga letételét követően. A negyedik év után a diák bekapcsolódhat a technikusképzésbe. Két szakmai lehetőség között választhat: gépszerelő és -karbantartó, illetve gépgyártás-technológiai technikus lehet. Az ötéves technikusképzés keretében érettségit és szakmunkás-bizonyítványt, valamint technikusi oklevelet szereznek a tanulók. A diákoknak végbizonyítványuk megszerzésén kívül lehetőségük nyílik számítógép-kezelői, ívhegesztői, CNC-kezelői vizsgát tenni, és gépkocsivezetői jogosítványt is szerezhettek. MAJOR DÓRA tanár, Kiskunfélegyháza15