Köznevelés, 1993 (49. évfolyam, 1-41. szám)
1993-02-19 / 7. szám
SZEMLE Vallomások a hazáról Gülch Csaba, a rábaközi Enese községben élő és Győrsövényházán tanító irodalomtanár, költő és publicista az utóbbi évtizedben számos nyugati emigráns magyar íróval ismerkedett meg, kötött barátságot, teremtett elmélyült szakmai kapcsolatot. Nemrégiben jelent meg Győrben (Mesterházy Ernő mecénás, az Országépítő Alapítvány és a Rábaközi Művelődési Egyesület anyagi támogatásával) Az idő fénylő nyoma - Interjúk tengeren innenről és túlról című kötete, amelyben tizenkilenc külföldre szakadt magyar írót szólaltat meg. A könyvben szereplő alkotók: András Sándor, Borbándi Gyula, Csepelyi Rudolf, Csiky Ágnes Mária, Domahidy András, Domahidy Miklós, Ferdinandy György, Forrai Eszter, Gosztonyi Péter, Gömöri György, Horváth Elemér, Kocsis Gábor, Major-Zala Lajos, Saáry Éva, Szabó Ferenc, Szépfalusi István, Tollas Tibor, Vándor Györgyi A misztikus költő Nagy Atilla Kristóf eddig megjelent négy kötetében is igen sajátos és sokarcú költőként-íróként mutatkozott be. Új, immár ötödik könyvében, a Szellemi bonctan címűben talán minden korábbinál élesebben váltott tárgyat és stílust, irodalomtörténeti tanulmányt írt, pontosabban - mint könyve alcímében megfogalmazza - „Komjáthy Jenő költészetének hatástörténeti elemzésére” vállalkozott. A költő-szépíró stílusa, látásmódja, szubjektivitása és szenvedélyessége mindvégig érződik a könyvön, olykor - például Petőfi, Jókai, Gyulai kapcsán - igen szélsőséges és vitatható értékítéletek formájában is. De e „költőiség” nem teng túl, inkább „csak” megtermékenyíti a tudományosan objektív kutatói módszert. Ez a szintézis akkor is érdekes lenne, ha a szerző egy már jól ismert, sokat vizsgált alkotó elemzésére vállalkozott volna, de ő egy az, irodalmi köztudatunk által szinte elfeledett nagyságot fedez fel újra ma, amikor igencsak megnőtt az érdeklődés a századvég s a szecesszió gyűjtőnévvel jelölt irányzatok iránt. A könyv ihletett hangvételét - s néhol elfogultságait - az indokolja, hogy Nagy Atilla Kristóf lelkiszellemi rokonára és mesterére ismert az individualista alkatú és misztikus szemléletű Komjáthyban, tegyük hozzá: eszmei-tartalmi, de nem stiláris-formai téren. A „szenkci misztikus” költészetének az európai filozófia „dionüszoszi” vonalával való egybevetése révén meggyőzően bizonyítja, hogy Komjáthy nemcsak Adynak s a Nyugatnak magányos, meg nem értett előfutára volt, hanem a magyar költészetből annyiszor hiányolt filozófiai-misztikus líra kivételes képviselője is. (Széphalom Könyvműhely) MADARASA IMRE és Vitéz György. A beszélgetések 1988 és 1991 között készültek; közelmúltunknak abban az időszakában, amikor hazánkban érlelődni kezdtek a sorsfordító történelmi változások, majd be is köszöntöttek. Gülch Csaba irodalmi riporterként kiemelkedő teljesítményt nyújt, mert kitűnően fölkészült mindegyik beszélgetőpartnerének munkásságából, életrajzából. A kötetben néhány ismertebb író és költő (Borbándy, Tollas, Ferdinandy, Horváth Elemér) s a történész Gosztonyi Péter mellett - a riportert idézve - „a nyugati irodalmi középosztály tiszteletreméltó képviselői” vallanak emigráns életük kálváriáiról, pályájukról, művészi hitvallásukról, tiszta és igaz, szenvedélyes hazaszeretetükről. Torokszorító érzés végigolvasni valamennyi interjút. Bámulatos stílusgazdagsággal megformált mondataikon átizzik az anyanyelv varázslatos, magyarságtudatukat megőrző ereje. Legtöbbjüknek az emigrációban a magyar nyelv jelenti a szellemi hazát, mely oltalmat nyújtó mentsvár s a szellemi értékteremtés bővizű forrása mindmáig. Gülch Csaba e kötettel a nyugati és a tengerentúli magyar irodalom fehér foltjának egy részét világította meg. Olyan alkotókra irányítja rá az irodalombarátok és a szakemberek figyelmét, akik hősi küzdelmükkel szolgáltak rá arra, hogy munkáikat itthon is méltányolják, értékük szerint kezeljék. A kötethez Szakolczay Lajos irodalomtörténész írt előszót, a borítót Borbély László festőművész tervezte. KÁLMÁN GYULA A vázák meséi Végre valahára hetente fogja sugározni a 26 részből álló művelődéstörténeti animációs filmsorozatot február 21-től a Magyar Televízió 1. csatornája. A görög mitológia témaköréből vett epizódokban a világ teremtésétől az olimposzi istenvilág kialakulásáig jutunk el, bemutatva a görög mitológia „emberszabású” isteneit, születésüket, élettörténetüket és azokat a funkciókat, amelyek isteni karakterüket meghatározzák. Tizenhárom adás a földi anyától és isteni apától származó hős, Héraklész történetét meséli el, azt a 12 „munkát”, mellyel Héraklész legyőzte a szörnyeket - lakhatóvá téve ezzel az ember számára a földet -, s melynek jutalmaként elnyerte az isteni halhatatlanságot. A görög mitológia az emberiség közös kultúrkincse. Évszázadok során újra és újra témául és példázatul szolgál a művészetek számára, alapja számtalan irodalmi, képzőművészeti és zenei alkotás befogadásának és értelmezésének. A sorozat megtekintését mindenkinek ajánljuk, a fiataloknak különösképpen, hiszen közülük sokan nőttek fel anélkül, hogy a görög mitológiai történetekkel igazán megismerkedhettek volna. Az adások tematikája: I. sorozat: A dolgok kezdete ; Kronosz gyermekei; Szelek szárnyán; Aphroditétörténetek; Zeusz lányai; Pallas Athéné; Apollón és Artemisz; Héphaisztosz és Arész; Hermész; Poszeidon és a tenger; Dionüsszosz ; Hádész; Prométheusz és az emberi nem. II. sorozat: Hős születik; Az oroszlánölő Héraklész; Harc a vizikígyóval; A csodálatos gímszarvas; A kentaurok lakomája; Augeiasz istállója; A vastollú madarak; A krétai bika; A halál lovai; Az amazonkirálynő öve; Küzdelem a világ végén; Az aranyalmák elrablása; Az isteni Héraklész. A sugárzás a második, „kalandosabb” sorozattal kezdődik. KIÁLLÍTÁS Spanyol tabló A 19. századi spanyol társadalom története követhető nyomon a budapesti spanyol nagykövetség vendégkiállításán, amely a Néprajzi Múzeumban február 4-től április 30-ig tekinthető meg. A kiállításon szereplő százhúsz darab, 1850 és 1900 között készült fotó segítségével két történeti folyamatot láthatunk. Egyrészt betekinthetünk a spanyol fényképészet 19. századi történetébe, másrészt a spanyol kultúra és társadalom fejlődését kísérhetjük nyomon ebben a korszakban. Műtermi portrék és a társadalmi ellentmondásokat tükröző, a mindennapi vidéki élet eseményeit megörökítő szociofotók alapján éles kép bontakozik ki a látogató előtt egy rég letűnt világról. Az idő tájt a spanyol társadalmi hierarchia két végpontján az arisztokrácia és a kóborló cigányság állt, köztük pedig a polgárság, az ipari munkásság és egyre szűkülő életlehetőségeivel - a parasztság tette teljessé a társadalmi tablót. Nem hiányoznak a tárlatról a sajátos spanyol rekvizítumok, a bikaviadalok, a híres matadorok, a mór stílusú épületek fényképei sem. A diákok közül elsősorban középiskolásoknak ajánljuk ennek a reprezentatív kiállításnak a megtekintését. P. K. I. TV-AJÁNLÓ Régi bánata a magyarnak, hogy nemzeti irodalmunk legnagyobb értékei nehezen vagy sehogy sem tudják áttörni országunk határait, s ami átjut rajtuk, az gyakran korántsem tartozik literatúránk java termésébe. Illyés Gyula Különc és Sütő András Advent a Hargitán című drámáinak nyugat-európai sikere, a Nemzeti Színház bemutatásában, mintha megtörte volna ezt az „átkot”. A stuttgarti, párizsi, strasbourgi és bécsi bemutatók fogadtatásáról szól február 20-án a TV2-n 20 óra 40- kor kezdődő Vendégjáték című műsor. MÚZEUMI AJÁNLÓ A Néprajzi Múzeum dísztermében (Budapest V., Kossuth tér 12.) a Régi muzsika és népek zenéje hangversenysorozat alábbi rendezvényeire hívjuk fel olvasóink figyelmét: Március 7. 11 óra: Phoenix Kórus, Vass M. Katalin vezetésével. - Március 14.11 óra: Óbudai Kamarakórus - Körösi Csoma Sándor Gimnázium Kórusa, Erdős Ákos vezetésével. - Március 21. 11 óra: BKV Cantilena Vegyeskar, Timkó Gábor vezetésével. - Március 28. 11 óra: a Budapesti IX. Kerületi Állami Zeneiskola együttesei, Varga Elemér, Vonasdy Ernő, Szentmáry Kálmán vezetésével. OSZTRÁK KULTURÁLIS AJÁNLÓ Az Osztrák Kulturális Intézetben (Budapest, Benczúr u. 16.) február 25-én, csütörtökön 19.30 órakor sanzonok Gunda König és Dieter Kaufmann előadásában. Szintén az Osztrák Intézet rendezésében a Magyar Vízfestők Társaságának kiállítása Színes víz címmel február 21-ig az Ernst Múzeumban (Budapest, Nagymező u. 8.). Helyreigazítás Lapunk 5. számában hibásan jelent meg a „Mese a Zöldmanzárdos Házról" című recenzió szerzőjének neve és foglalkozása. Helyesen: Gádoros Katalin, tanárnő. Helyesbítés A lap idei 6. számának munkajogi rovatában (a 19 oldalon) - nyomdai hibák folytán - az egyéb pótlékok alcím alatt e) pont helyen tévesen „c) gyakorlóóvodai és gyakorlóiskolai pótlék" szerepel. Ezt követően a harmadik hasábban felsorolt adc) pontokban megjelölt pótlékok után kimaradt a szövegből a d) pont, az alábbi szöveggel: ,,d) gyermekvédelmi, ifjúságvédelmi pótlék annak, aki nevelési-oktatási intézményben gyermekvédelmi vagy ifjúságvédelmi feladatot lát el;"