Köznevelés, 1994 (50. évfolyam, 1-41. szám)
1994-10-07 / 31. szám
A fenntartók vitáznak, a támogatás csökken • Októberben bezár az iskola? Sötét fellegek gyülekeznek a kémesi iskola egén. Lehetséges, hogy az öt önkormányzat (Kémes, Drávapiski, Dun, Tésenfa, Szaporca) által fenntartott intézmény októberben bezárja kapuit. Kémes és Szaporca csak hosszas huzavona után vált szét, a két önkormányzat viszonya még ma is feszültnek mondható. Az iskolát - összevonva az óvodával - két körjegyzőség öt önkormányzata üzemelteti. Az idei költségvetés előkészítésekor azt a feladatot kapta Kárpáti Imre, az iskola igazgatója, hogy dolgozzon ki egy tervezetet az iskola költségvetésére. Az önkormányzatok eleve azt a javaslatot kezdték el vizsgálni, mely csak a legszükségesebb kiadásokat tartalmazta. Nem szerepelt benne felújítás, fejlesztés, pláne új eszközök beszerzése. A 93 ezer forintos gyermekenkénti hozzájárulás voltaképpen az iskola működését biztosítja. Illetve biztosítaná, mert a tésenfai körjegyzőséghez tartozó települések (Tésenfa és Szaporca) ezt az összeget is vitatták, s csak 70, illetve 80 ezer forintot hajlandók befizetni a kémesi önkormányzat számlájára. (Az iskola ugyanis Kémesen van, könyvelését, gazdálkodásának felügyeletét ott látják el.) . 1994. február 28-án levélben fordult Kiss Kálmán, Kémes polgármestere a kémesi, valamint a cuni és a drávapiski önkormányzatok nevében Tésenfa és Szaporca képviselő-testületéhez, melyben kérte, hogy a képviselők vizsgálják felül az álláspontjukat, és szavazzák meg a kért 93 ezer forintos öszszeget. Amennyiben ezt nem teszik meg, úgy Kémes, Kun és Drávapiski önkormányzatai igazodva a költségvetési törvény előírásához - miszerint a közös intézmények fenntartási költségeihez minden érintett önkormányzat azonos mértékben köteles hozzájárulni - maguk is lecsökkentik a hozzájárulás mértékét. Ezáltal mintegy 20 százalékkal kevesebb pénz jut az iskolának. A február óta eltelt idő nem hozott megoldást. A kémesi iskola 13 millió forintos költségvetésének nagy részét, mintegy 12 millió forintot a bér jellegű kiadások teszik ki - mondja Kiss Kálmán, Kémes polgármestere -, és csak mintegy egymillió forint jut az iskola dologi (víz, villany, fűtés) kiadásaira. Mivel tárgyalásaink nem vezettek eredményre, az augusztus elején hozott határozat értelmében a kémesi körjegyzőséghez tartozó önkormányzatok is csak 80 ezer forintos hozzájárulást hajlandók megfizetni, ami azt jelenti, hogy az iskolának októberre már csak a bérek kifizetésére lesz elegendő pénze, aztán beszünteti a tevékenységét. - A lakosokhoz, az önkormányzatokat megválasztó szülőkhöz nem fordultak? - Végső lépésként egy levelet küldtünk ki a tésenfai, illetve szaporcai szülőkhöz - remélve, hogy valamiféle nyomást gyakorolnak majd az önkormányzatokra. -Tésenfa és Szaporca polgármestere tételes elszámolást kért a kémesi önkormányzattól, ezt nem, illetve csak egy papírlapot kaptunk, melyen az szerepelt, mennyi volt a bér, mennyi a dologi kiadás - mondja Benedek Pál, Tésenfa polgármestere. - Nekünk azonban tételes, számla szerinti elszámolásra lenne szükségünk. Ezt nem kaptuk meg, ezért nem is fizetjük ki a kért 93 ezer forintos hozzájárulást. Hasonlóképpen érvel Jakab Jenő, Szaporca polgármestere is. Többször javasoltuk, hogy az iskola legyen önálló intézmény, önálló számlával. Kértük azt is, hogy mutassák ki a kémesiek, hogy az általunk befizetett támogatást mire használták fel. Mi nem zárkózunk el a kért összeg megfizetésétől, de pontosan szeretnénk tudni, mire használják a a pénzt. Amíg ez a vita el nem dől, az iskola csökkentett támogatást kap. Van-e takarékoskodási lehetőségük? - Nem nagyon tudjuk már tovább szorítani a nadrágszíjat, hiszen lassan nem lesz mit szorítani - feleli Kárpáti Imre, az iskola igazgatója. - Ha nem akarunk az alsó tagozatban osztályösszevonásokat végrehajtani, akkor megszüntetjük a napközit, valamint három szakkörünket. Ez azonban csak mintegy háromezer forintos csökkenést eredményezne a 93 ezer forintos gyermekenkénti hozzájárulásból. Kért-e a tésenfai körjegyzőség az iskolától valamiféle tájékoztatást, hogy mire használja fel az intézmény a költségvetési támogatást? - Többször felajánlottam, hogy jöjjenek be, nézzük át együtt a költségvetésünket. Ez azonban mind ez idáig nem történt meg. - A tésenfai körjegyzőséghez tartozó települések nem bíznak a kémesi önkormányzatban. - Tudomásom szerint többször felajánlották a kémesiek, vegye át a tésenfai körjegyzőség az iskolát. Erre nem voltak hajlandók. S még valami. Minden évben előfordul, hogy nem elég a költségvetésben meghatározott összeg, s a különbözetet szó nélkül - mondhatnám gavallérosan - finanszírozza a kémesi önkormányzat. Nem tudom, a vitában kinek van igaza. Csak azt tudom, hogy 163 gyermek, négy óvónő, tizenhárom tanár sorsa teljesen bizonytalan az ország egyik legszegényebb vidékén, ahol a falvakban nem ritka a 70-80 százalékos munkanélküliség. GOMOLLA TAMÁS Péchy Blanka-díj ■yVinti Mária, a Művelődésmési és Közoktatási Mi Á.Anisztérium államtitkára adta át a „Szép magyar beszéd” mozgalom életrehívójának századik születésnapján a Péchy Blanka-díjat három pedagógusnak. Az államtitkár asszony köszöntő beszédében arról szólt, hogy az anyanyelv az egyik legfontosabb kincsünk. „Ha meg kellene nevezni három dolgot, amelyről az ember semmiképpen sem mondhat le, az anyanyelv bizonyára közöttük volna” - mondta Honti Mária. Péchy Blanka valóban „anyanyelvünk hűséges ápolója” volt. Nyelvészeti és nyelvi mozgalmat teremtő munkásságának óriási értéke, hogy felismerte a beszédkultúra értékét, közismert vállalkozásaival, fáradhatatlan szervezőmunkájával nemcsak azt sikerült elérnie, hogy rádöbbentünk: beszélni csakugyan „irgalmatlanul nehéz”, hanem hogy szépen, szabatosan, választékosan, meggyőzően beszélni mennyire fontos is. A Kazinczy-alapítványi bizottság és a művelődési tárca - kifejezendő a Péchy Blanka személye és munkássága iránti tiszteletet - az élőbeszéd művelését szolgáló mozgalmakban kifejtett kiemelkedő tevékenység elismerésére és jutalmazására díjat alapított. A díjban elsőként egy általános, egy közép- és egy főiskolai pedagógus részesült: Fejes Lajosné, a balatonboglári általános iskola tanára, aki másfél évtizede szervezi és vezeti az anyanyelvi tábort Bogláron; Homonnayné dr. Jób Klára, aki a sátoraljaújhelyi polgármesteri hivatal művelődési osztályának vezetőjeként is egyik szervezője a hazai és a határainkon túli középfokú iskolák országos versenyének, az „Édes anyanyelvünk” nyelvhasználati versenymozgalomnak; és dr. Raisz Rózsa, aki az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola tanáraként végzett kiváló munkájáért és az országos anyanyelvoktatási napok megrendezéséért részesült Péchy Blanka-díjban. Évfordulók Október 9. • 1874-ben 22 ország - köztük Magyarország - megalakítja az Általános Postaegyesületet. Ennek emlékére postai világnap. Száz éve halt meg Justh Zsigmond író. Október 10. Hetvenöt éve született Medgyessy Pál matematikus, a könyvtári tizedes osztályozás matematikai részének hazai kidolgozója. Október 12. Hetven éve hunyt el Anatole France francia író. Október 13. • 515 éve zajlott le Kinizsi Pál vezérletével a győztes kenyérmezei csata. Október 15. • 390 éve az álmosdi csatával megkezdődött a Bocskaiszabadságharc. • Ötven éve történt Magyarország kiugrási kísérlete a második világháborúból. • Százötven éve született Friedrich Nietzsche filozófus. • Harmincöt éve halt meg Fejér Lipót matematikus. Közlemény Lapunk 1994. június 17-i számában a „Kiegészítő tankönyvjegyzék és árjegyzék az 1994-95. tanévre” című anyagban közöltük a dr. Széky Endre Pestszentimre Történeti Társaság telefonszámát. Közben a telefonszám megváltozott. Helyesen: 291-9757.