Köznevelés, 1997 (53. évfolyam, 1-41. szám)

1997-01-10 / 1. szám

könyv. Sok hasonlót kívánok a ma­gyar film- és általában az esztétikai oktatás javára. (Magyar Filmunió, 1996) KRONSTEIN GÁBOR : Szülők könyve Amerikából Bármilyen volt hajdan - vagy le­gyen most - a politikai-ideológiai gondolkodásunk, azt nem tagadhat­juk le, hogy föltehetően mindannyi­unk számára nagy élmény volt csak­nem fél évszázaddal ezelőtt a Maka­renko írta Szülök könyve magyar megjelenése és elolvasása. A szépí­rói tehetséggel is megáldott nagy ne­velő novellaszerűen írt le tanulságos, bonyolult családi vagy intézményi nevelési helyzeteket, problémákat, eseteket, megoldási kísérleteket. Könyve azért is lett annyira népsze­rű, mert minden sorát mély érzelem és a családokkal, a gyermekkel való együttérzés hatotta át. De tempora mutantur et nos muta­­mur in illis, azaz „változnak az idők, és velük együtt mi is változunk”. A ma embere, kiváltképpen az ameri­kai, nem szeret hosszadalmasan ér­zelegni (bár ez egyáltalán nem biz­tos), hanem tömör, tudományos és naprakészen használható válaszokat vár a kérdéseire. Ezt ismerték fel az Egyesült Államok egyik legnagyobb tekintélyű mentálhigiénés kutató­­intézetének, a Philadelphia Child Guidance Centernek a munkatársai, és Your Child’s Emotional Health (Gyermeked érzelmi-lelki egészsé­ge) címen 1993-ban közreadták jó­­tanács-gyűjteményüket a neveléssel küszködő szülők számára. A most, 1996-ban megjelent ma­gyar fordítás itthon a hagyományo­san jól hangzó Szülők könyve címet kapta, és föltehetően ugyanolyan gyorsan népszerűvé válik, mint an­nak idején Makarenko fénynovella­­füzére. A kitűnő amerikai szakembe­rek ugyanis rövid és közérthető, en­ciklopédikusan tömör válaszokat ad­nak a leggyakoribb szülői kérdések­re, a voltaképpen örök nevelési mi­értekre és hogyanokra. A könyv há­rom nagy fejezetre oszlik: a születés­től hatéves korig, hattól tizenhárom éves korig és tizenháromtól tizen­nyolc éves korig foglalkozik a gyere­kek, illetve a serdülők nevelési-neve­­lődési problémáival. Rövid „kérdé­sek” és kurta „válaszok” teszik köny­­nyen érthetővé a legbonyolultabb és legsúlyosabb dilemmákat, valamint ezek megoldási lehetőségeit. De nemcsak a szerkezete és a módszere más ennek a könyvnek, mint ama régié, hanem a szellemi­sége, a kiindulópontja is. A marxis­ták szerint ugyanis az újszülött „üres lap”, amelyre (szinte kizáró­lag) a közösség, a család, a társada­lom írja majdan rá a mondanivaló­it, az üzeneteit. Ezzel szemben az amerikai szerzők azt vallják, hogy „ minden ember egyedi lelkialkattal jön a viágra, és azonnal önálló személyi­ség... A csecsemő agya nem tiszta lap... már az újszülöttnek egyéni lel­ki alkata van... egy sor vele született hajlam, amely arra ösztökéli, hogy bi­zonyos módokon viselkedjék és reagál­jon... hogy „oldott vagy merev, jám­bor vagy vakmerő, játékos vagy ko­moly­ komor (stb. stb.) személyiséggé válik-e”. Persze, a szülőnek ezt a jel­leget a gyermekében hamar föl kell ismernie, és bár kötelessége irányí­tani gyermeke fejlődését, soha nem szabad annak alaptermészete ellen cselekednie, hanem meg kell pró­bálnia jó irányokba terelgetni a bon­takozó és sokfelé tapogatózó hajla­mokat, tulajdonságokat. Voltakép­pen ez a vezéreszme az, ami igazán a jövő századba mutatóvá, újszerű­vé teszi a Philadelphia Center köny­vét. Gyakorlatias szellemű könyvről lévén szó, az már nem is meglepő, hogy minden fejezet végén megta­láljuk a szakkifejezések jegyzékét a kifejezésekhez fűzött rövid magya­rázatokkal; a függelék pedig a Men­tálhigiénés Programiroda és a kiadó jóvoltából­­ részletes és postacímes jegyzékét adja a magyarországi csa­ládsegítő intézményeknek, a neve­lési tanácsadóknak, a drogmegelő­ző szolgálatoknak, valamint az ön­segítő társadalmi szervezeteknek. A könnyű eligazodás végett a kötetet Tárgymutató zárja. (Szülők köny­ve, Kulturtrade Kiadó, Budapest, 1996. Írták a PCGC munkatársai és Jack Maguira. Fordították: Kühmer Vera és Szeredás Lőrinc.) SZEMLE GYŐRI GYÖRGY 4 A német lovagrend Ki ne emlékeznék, felidézvén ka­maszkori olvasmányélményét, Si­­enkiewicz romantikus történelmi regényéből, a Kereszteslovagokból a Német Lovagrendre? De vajon há­nyan tudják, mi is volt valójában­­ történelmi valóságában - ez a lo­vagrend? Az érdeklődők most meg­tudhatják Pósán László fiatal debre­ceni történész, egyetemi oktató A Német Lovagrend története a 13. szá­zadban című kitűnő könyvéből. A széles körű és alapos tudásanyagon nyugvó, a nemzetközi szakirodal­mat jól ismerő és hasznosító, egy­szersmind új kutatási eredmények­kel gyarapító monográfia szigorú önkorlátozással szorítkozik a te­uton rend létrejöttének és fel­­emelkedésének bemutatására, más könyvre, illetve kutatóra hagyva a virágkor és a hanyatlás krónikáját. Ezzel olvasói körét is kétségtelenül behatárolja, választott témáját vi­szont annál mélyrehatóbban vizs­gálhatja. Alapossága mellett fő ér­deme tárgyilagossága. Hosszú időn át ritka erény volt ez a német lova­gokról írók sorában, akiknek tollát gyakran vezette ilyen vagy olyan irányú elfogultság. A múlt s a jelen században, német és lengyel részről egyaránt hajlamosak voltak a kö­zépkori lovagrendben s az általa lét­rehozott államalakulatban a mo­dern német expanziós politika elő­futárát látni, pozitív vagy negatív előjellel. Holott a teuton lovagrend a keresztény középkor két „ideáltí­pusát”: a lovagot s a szerzetest egye­sítette sajátos szintézisben. Hogy milyen eredményekkel és következ­ményekkel, annak megítéléséhez Pósán László színvonalas munkája megbízható támpontot jelent. (Debrecen University Press) MADARÁSZ IMRE 4 Utazások Magyarországon Mivel töltötte idejét a bajor ki­rály a Hortobágyon? Miért kapott Hruscsov ötösfogatot? Mikor volt bikaviadal Budapesten? Milyen volt a női fürdőruhák divatja a Ba­latonon? Melyik űrhajóst fogad­ták Magyarországon népviseletbe öltözött leányok? Miért jött Chuck Berry Budapestre? Vajon 1996- ban több látogató fordult-e meg Budapesten, mint a mai Dánia la­kossága? Miért rendeznek világta­lálkozót a magyarul beszélő rádió­amatőrök? Miért volt szép, már akinek szép volt, Dunaújváros a hatvanas években? Melyik bor a borok királya és a királyok bora? Hol laknak a hollókőiek? Ezek a kérdések olvashatók azon a tájé­koztatón, amelyen felül az 1100 látható, címe Utazások Magyar­­országon (Travels in Hungary), és a Néprajzi Múzeum 1996. jú­nius 27-én megnyílt és 1997. már­cius 31-ig nyitva tartó kiállítására invitálja a látogatókat. A Néprajzi Múzeum kiállítása „Az idegenforgalom és a protokoll Magyarországa­­ 1896-1996” al­címet viseli. Arra keres választ a millecentenárium évében, hogy Magyarországról milyen képek je­lentek meg, milyen üzenetek fo­galmazódtak meg az utóbbi száz évben, illetve milyen kép él az ide­látogató idegenekben hazánkról. Az országkép formálásában intéz­mények, szervezetek, utazási iro­dák, a tömegkommunikáció, az ál­lami protokoll, a művészet, a pro­paganda vesz részt, ám rajtuk kí­vül jelentős szerepe van az iskolá­nak is. Ezért dr. Nagy László szak­tanár, a kiállítás idegenforgalmi és turisztikai szakértője szívesen lát diákcsoportokat. Elmondta, hogy a kiállítás mindennap délelőtt 10 órától este 6 óráig tart nyitva, de a tanulóknak a belépés kedden­ként díjmentes, ekkor készségesen vállalkozik tárlatvezetésre, ugyan­csak ingyen. M. L. : Várak, lovagok A Magyar Nemzeti Múzeum és a Fővárosi Pedagógiai Intézet a magyar lovagkort feldolgozó törté­netijátszóház módszertani tanfolya­mot hirdet pedagógusoknak (törté­netijátszóház módszertani tanfolya­mot hirdet pedagógusoknak (tör­ténelem vagy bármely szakos taná­roknak, tanítóknak, óvónőknek), könyvtárosoknak és művelődési szakembereknek. Információ és jelentkezés: Magyar Nemzeti Múzeum Közönségkap­csolatok Főosztálya, 1088 Buda­pest, Múzeum krt. 14-16. Tele­fon: 117-7806. Részvételi díj: 9500 Ft, amelyet fizethet a munkaadó (iskola, mű­velődési ház, önkormányzat, kerü­leti továbbképzési alap stb.) vagy maga a jelentkező. Részletfizetés­re is van lehetőség. 1997. 1. szám AAA Állásfoglalás Az Általános Iskolai Igazgatók Or­szágos Egyesülete és a Budapesti Ál­talános Iskolai Igazgatók Kollégiuma közgyűlésén megtárgyalták a helyi pe­dagógiai programok (HPP) és helyi tantervek (HT) kidolgozásának helyzetét. A két nagy merítésű, bá­zisú szervezet közel 250 általános is­kolában végzett kérdőíves felméré­se és annak elemzése kapcsán a kö­vetkező állásfoglalást tette közzé: 1. A HPP és HT kidolgozásának folyamata az intézményeknél meg­kezdődött. A munkálatok viszont az önkormányzatok által megszabott határidőkhöz képest fáziskésésben vannak. Ennek okai a következők le­hetnek: Jogszabályi feltételek hiá­nya. (Végrehajtási utasítás.) A szak­­irodalom és a mintatantervek be­szerzési korlátai. Az OKI-mintater­­vek hiánya. A pedagógusok és intéz­ményvezetők felkészítésének hiá­nyosságai, fáziskésése. Pénzügyi fel­tételek, ösztönzők hiánya. 2. A HPP és HT kimunkálásá­hoz feltétlenül szükségesnek tartjuk a következő dokumentumok mie­lőbbi végleges kidolgozását és megje­lentetését: Az önkormányzatok kö­zéptávú közoktatási koncepciója. A közoktatásról szóló törvény végre­hajtási utasítása. Alapvizsga-sza­bályzat. A NAT-ra épülő tanesz­köz- és tankönyvjegyzék. A 11-12. évfolyam tantervi követelményei és az érettségi vizsga szabályzata. 3. Szükségesnek tartjuk, hogy a HPP és HT kidolgozásához készí­tett szakkönyvek és mintatantervek egy könyvtári példányát minden in­tézmény ingyenesen megkapja. Javí­tani szükséges a témában megjele­nő szakirodalmat, valamint az indí­tott tanfolyamokkal kapcsolatos in­formációt és koordinációt. 4. Minél előbb meg kell szervez­ni a közoktatási törvényben rögzí­tettek szerint a NAT-hoz igazodó pedagógusképzést és a pedagógusok központilag szervezett és koordinált - a gyakorlatban jól hasznosítható - át- és továbbképzését. 5. Központilag elkülönített ke­retből kell biztosítani az iskolák szá­mára a NAT-minimum követelmé­nyeinek teljesítéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megte­remtésének anyagi fedezetét. 6. Feltétlenül szükségesnek tart­juk, hogy az állami költségvetésben biztosítsanak a NAT bevezetéséhez kapcsolódó többletfeladatok díjazá­sára fedezetet a dokumentumokat megalkotó intézményvezetők és pe­dagógusok számára. A fent leírt okok miatt kérjük, hogy az oktatási tárca irányítói java­solják az önkormányzatoknak: a HPP és HT elkészítésének üteme­zését és határidejét úgy határozzák meg, hogy a tantestületeknek ele­gendő idejük maradjon az iskola he­lyi dokumentumainak kidolgozásá­ra. Javasolt határidő: 1997. szep­tember 30.) Javasoljuk továbbá: az ágazat ve­zetői fontolják meg annak a lehető­ségét, hogy az intézmények 1998. szeptember 1 -jétől helyi programju­kat csak első osztálytól, felmenő rendszerben vezessék be.

Next