Köznevelés, 2000 (56. évfolyam, 1-41. szám)

2000-01-14 / 2. szám

1^Köznevelés Az Oktatási Minisztérium hetilapja, elődje a Néptanítók Lapja, 1869-1945 Alapította: EÖTVÖS JÓZSEF Kiadja a Szignet Kiadói és Nyomdai Kft. Felelős kiadó: Hasznos Emőke ügyvezető igazgató Szedés, tördelés: Ciklon 2000 Kft. Nyomás: Zrínyi Nyomda Rt. Felelős vezető: Vinkó György vezérigazgató ISSN 0133-0969 A szerkesztőség munkatársai: SZUNYOGH SZABOLCS főszerkesztő TIBOR KLÁRA főszerkesztő-helyettes NOVÁK GÁBOR rovatvezető MIKSA LAJOS munkatárs TETLÁK ESZTER fotóriporter A szerkesztőség címe: Budapest V., Vörösmarty tér 1. V. em. 512. Levélcím: 1368 Budapest, Postafiók 182. Telefon: 318-4787 (közvetlen). Telefax: 318- 7782. Hirdetés: 318-4304 A kiadóhivatal címe: 1136 Budapest, Tátra u. 14-16. Telefon: 349-2353 Előfizetésben terjeszti: a Magyar Posta Rt. Hírlap-elő­fizetési és Elektronikus Posta Igazgatósága (HELP). Előfizethető: Budapesten a HELP kerületi ügyfél­­szolgálati irodáinál a hírlapkézbesítőknél, a Hír­lapelőfizetési Irodában (HELIR) 1089 Budapest, Orczy tér 1., vidéken a postáknál és a kézbesítőknél. Belföldi előfizetés, fax: 303-3440. Belföldi-külföldi előfizetés és reklamáció: 303-3441 vagy 303-3442. A HELP központi információs irodájának zöld szá­ma budapestieknek: 06-80-444-444 Előfizetési díj egy évre: 3970 Ft. Egyes példányok a szerkesztőségben kaphatók naponta 9-14 óráig. Munkajogi tanácsadás hétfőnként 2-4 óra között a 318-4304-es telefonszámon. Kérjük Olvasóinkat, hogy jogi tanácsot kérő leveleikhez megcímzett, felbélyegzett borítékot mellékeljenek. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza A Köznevelés internet-honlapjának címe: www.tvnet.hu/kozneveles A Köznevelés e-mail címe: kozneveles(a .köznevelés. tvne­t .hu A különszámot készítették: Miksa Lajos, Novák Gábor, Szunyogh Szabolcs és Török Mónika. A címlapfotókat és a belső felvételeket Tetlák Eszter készítette A szám a Soros Alapítvány támogatásával készült „A nyílt társadalom kiépülését támogatjuk” Beszélgetés Bakonyi Évával, a Soros Alapítvány igazgatójával Világviszonylatban is figyelemre méltó az a munka, amelyet a Soros Alapítvány a közok­tatás-fejlesztési program keretében 1994-től 1998-ig végzett Magyarországon. Az indulás­kor 600 millióval támogatta a pályázatokat, 1996-ban 800 millióval, 1997-ben 1,1 milli­­árddal, 1998-ban pedig már 1,2 milliárd fo­rinttal. A négy esztendeig tartó program so­rán négyezer iskola neve, címe került az ala­pítvány adatbázisába. Számítógépeket, inter­netes csatlakozásokat kaptak az iskolák. Új tankönyveket fejlesztettek ki. Az Alapítvány egyaránt támogatta a roma oktatás fejleszté­sét, a demokráciára nevelést, az oktatás nyil­vánosságának megteremtését, a oktatásügyi vezetőképzést, a hátrányos helyzetűek felzár­kóztatását, a kisgyerekek nevelését. A támo­gatott programok, fejlesztések listája olyan hosszú, hogy csak néhányat említhettünk meg belőle, gyakorlatilag aligha van a magyar oktatásügynek olyan szegmense, amelyet az elmúlt négy év során ne támogatott volna a Soros Alapítvány. Most, hogy a legtöbb prog­ram befejeződött, számvetésre kértük Bako­nyi Évát, a Soros Alapítvány igazgatóját. - Melyik az a program, amelyikre ön a leg­büszkébb, és melyik az, amelyikről úgy gondol­ja, hogy talán nem volt elég sikeres, nem érte el a célját, tovább kell dolgozni rajta? - Nagyon sikeresnek érzem az iskolai in­formatikai programot, a roma oktatási program­jainkat. Azt gondolom azonban, hogy nem­csak egyes programok kapcsán beszélhetünk sikerről. Tehát olyan szempontból is sikeres­nek tekintem az egész közoktatás-fejlesztési programot, hogy azt az eredeti célkitűzést si­került elérni, hogy keressünk modelleket a leg­különbözőbb területeken. Olyan törekvése­ket, amelyeknek a csírái már léteznek, vagy stimuláljunk olyanokat, amelyek még nem léteznek­­ és segítsük eljutni őket egy olyan stádiumba, amelyben mint modellek adap­tálhatók, továbbvihetők, elterjeszthetők. Ez nagyon sok programelemben sikerült. Ké­szült egy empirikus vizsgálat a programról. A pályázók kilencven százaléka úgy nyilatko­zott, hogy ha a Soros Alapítvány a további­akban nem támogatja őket, kezdeményezé­sük akkor is élni fog. Mi nem volt igazán si­keres? Talán a demokráciára nevelés prog­ramcsoportot említhetném. Ezzel két évig kí­sérleteztünk, és aztán bevallottuk magunk­nak, hogy a demokráciára tantárgyszerűen nem nagyon lehet tanítani az embereket. Ez egy kicsit hosszabb, nagyobb türelmet igény­lő folyamat. A sikertelenségeink azonban nemcsak kudarcok, mert a saját épülésünk­re is szolgáltak. Többször úgy éreztük, nem sikerült tökéletesen megfogalmazni egy-egy programot, vagy a célját nem találtuk el meg­felelően. Akkor változtattunk rajta. Soros György az egész alapítvány filozófiáját tizen­öt évvel ezelőtt így határozta meg: a nyitott társadalmat kell támogatnunk. Erre az elvre épült a négyéves közoktatás-fejlesztési prog­ram is. Nagyon sokszor előfordult, hogy a programot indítása után javítani, korrigálni kellett. Ezt mindig megtettük, és nem szé­­gyelltük azt mondani, hogy ez vagy az nem volt tökéletes. Soros György azt várja az ala­pítványaitól és az ott dolgozóktól, hogy koc­káztassanak, találjanak ki innovatív, újszerű, akár rizikóval járó programokat, és ha hibáz­nak, javítsák ki, és folytassák másképp, mind­addig, amíg meg nem találják a jó megoldást. És ez a szabadság eredményezte azt, hogy azok a programok is, amelyek kezdetben sok problémával küszködtek, nagyon sok eset­ben végül sikeressé váltak.­­ Ha már ennél a szabadságnál tartunk: ho­gyan működött az alapítvány? Például milyen szempontok szerint választották ki a kurátoro­kat? Voltak-e viták a kuratóriumokon belül?­­ A kiválasztásnál egyetlen elv érvényesült, az, hogy a kurátor kiemelkedő szakember le­gyen azon a területen, ahol döntenie kell. Ez volt az egyetlen igazi kiválasztási elv, és azt gondolom, hogy az alapítvány valóban büsz­ke lehet arra, hogy kitűnő csapat dolgozott nálunk. Ezúton is szeretném megköszönni a munkájukat.

Next