Köznevelés, 2000 (56. évfolyam, 1-41. szám)
2000-01-14 / 2. szám
1^Köznevelés Az Oktatási Minisztérium hetilapja, elődje a Néptanítók Lapja, 1869-1945 Alapította: EÖTVÖS JÓZSEF Kiadja a Szignet Kiadói és Nyomdai Kft. Felelős kiadó: Hasznos Emőke ügyvezető igazgató Szedés, tördelés: Ciklon 2000 Kft. Nyomás: Zrínyi Nyomda Rt. Felelős vezető: Vinkó György vezérigazgató ISSN 0133-0969 A szerkesztőség munkatársai: SZUNYOGH SZABOLCS főszerkesztő TIBOR KLÁRA főszerkesztő-helyettes NOVÁK GÁBOR rovatvezető MIKSA LAJOS munkatárs TETLÁK ESZTER fotóriporter A szerkesztőség címe: Budapest V., Vörösmarty tér 1. V. em. 512. Levélcím: 1368 Budapest, Postafiók 182. Telefon: 318-4787 (közvetlen). Telefax: 318- 7782. Hirdetés: 318-4304 A kiadóhivatal címe: 1136 Budapest, Tátra u. 14-16. Telefon: 349-2353 Előfizetésben terjeszti: a Magyar Posta Rt. Hírlap-előfizetési és Elektronikus Posta Igazgatósága (HELP). Előfizethető: Budapesten a HELP kerületi ügyfélszolgálati irodáinál a hírlapkézbesítőknél, a Hírlapelőfizetési Irodában (HELIR) 1089 Budapest, Orczy tér 1., vidéken a postáknál és a kézbesítőknél. Belföldi előfizetés, fax: 303-3440. Belföldi-külföldi előfizetés és reklamáció: 303-3441 vagy 303-3442. A HELP központi információs irodájának zöld száma budapestieknek: 06-80-444-444 Előfizetési díj egy évre: 3970 Ft. Egyes példányok a szerkesztőségben kaphatók naponta 9-14 óráig. Munkajogi tanácsadás hétfőnként 2-4 óra között a 318-4304-es telefonszámon. Kérjük Olvasóinkat, hogy jogi tanácsot kérő leveleikhez megcímzett, felbélyegzett borítékot mellékeljenek. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza A Köznevelés internet-honlapjának címe: www.tvnet.hu/kozneveles A Köznevelés e-mail címe: kozneveles(a .köznevelés. tvnet .hu A különszámot készítették: Miksa Lajos, Novák Gábor, Szunyogh Szabolcs és Török Mónika. A címlapfotókat és a belső felvételeket Tetlák Eszter készítette A szám a Soros Alapítvány támogatásával készült „A nyílt társadalom kiépülését támogatjuk” Beszélgetés Bakonyi Évával, a Soros Alapítvány igazgatójával Világviszonylatban is figyelemre méltó az a munka, amelyet a Soros Alapítvány a közoktatás-fejlesztési program keretében 1994-től 1998-ig végzett Magyarországon. Az induláskor 600 millióval támogatta a pályázatokat, 1996-ban 800 millióval, 1997-ben 1,1 milliárddal, 1998-ban pedig már 1,2 milliárd forinttal. A négy esztendeig tartó program során négyezer iskola neve, címe került az alapítvány adatbázisába. Számítógépeket, internetes csatlakozásokat kaptak az iskolák. Új tankönyveket fejlesztettek ki. Az Alapítvány egyaránt támogatta a roma oktatás fejlesztését, a demokráciára nevelést, az oktatás nyilvánosságának megteremtését, a oktatásügyi vezetőképzést, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatását, a kisgyerekek nevelését. A támogatott programok, fejlesztések listája olyan hosszú, hogy csak néhányat említhettünk meg belőle, gyakorlatilag aligha van a magyar oktatásügynek olyan szegmense, amelyet az elmúlt négy év során ne támogatott volna a Soros Alapítvány. Most, hogy a legtöbb program befejeződött, számvetésre kértük Bakonyi Évát, a Soros Alapítvány igazgatóját. - Melyik az a program, amelyikre ön a legbüszkébb, és melyik az, amelyikről úgy gondolja, hogy talán nem volt elég sikeres, nem érte el a célját, tovább kell dolgozni rajta? - Nagyon sikeresnek érzem az iskolai informatikai programot, a roma oktatási programjainkat. Azt gondolom azonban, hogy nemcsak egyes programok kapcsán beszélhetünk sikerről. Tehát olyan szempontból is sikeresnek tekintem az egész közoktatás-fejlesztési programot, hogy azt az eredeti célkitűzést sikerült elérni, hogy keressünk modelleket a legkülönbözőbb területeken. Olyan törekvéseket, amelyeknek a csírái már léteznek, vagy stimuláljunk olyanokat, amelyek még nem léteznek és segítsük eljutni őket egy olyan stádiumba, amelyben mint modellek adaptálhatók, továbbvihetők, elterjeszthetők. Ez nagyon sok programelemben sikerült. Készült egy empirikus vizsgálat a programról. A pályázók kilencven százaléka úgy nyilatkozott, hogy ha a Soros Alapítvány a továbbiakban nem támogatja őket, kezdeményezésük akkor is élni fog. Mi nem volt igazán sikeres? Talán a demokráciára nevelés programcsoportot említhetném. Ezzel két évig kísérleteztünk, és aztán bevallottuk magunknak, hogy a demokráciára tantárgyszerűen nem nagyon lehet tanítani az embereket. Ez egy kicsit hosszabb, nagyobb türelmet igénylő folyamat. A sikertelenségeink azonban nemcsak kudarcok, mert a saját épülésünkre is szolgáltak. Többször úgy éreztük, nem sikerült tökéletesen megfogalmazni egy-egy programot, vagy a célját nem találtuk el megfelelően. Akkor változtattunk rajta. Soros György az egész alapítvány filozófiáját tizenöt évvel ezelőtt így határozta meg: a nyitott társadalmat kell támogatnunk. Erre az elvre épült a négyéves közoktatás-fejlesztési program is. Nagyon sokszor előfordult, hogy a programot indítása után javítani, korrigálni kellett. Ezt mindig megtettük, és nem szégyelltük azt mondani, hogy ez vagy az nem volt tökéletes. Soros György azt várja az alapítványaitól és az ott dolgozóktól, hogy kockáztassanak, találjanak ki innovatív, újszerű, akár rizikóval járó programokat, és ha hibáznak, javítsák ki, és folytassák másképp, mindaddig, amíg meg nem találják a jó megoldást. És ez a szabadság eredményezte azt, hogy azok a programok is, amelyek kezdetben sok problémával küszködtek, nagyon sok esetben végül sikeressé váltak. Ha már ennél a szabadságnál tartunk: hogyan működött az alapítvány? Például milyen szempontok szerint választották ki a kurátorokat? Voltak-e viták a kuratóriumokon belül? A kiválasztásnál egyetlen elv érvényesült, az, hogy a kurátor kiemelkedő szakember legyen azon a területen, ahol döntenie kell. Ez volt az egyetlen igazi kiválasztási elv, és azt gondolom, hogy az alapítvány valóban büszke lehet arra, hogy kitűnő csapat dolgozott nálunk. Ezúton is szeretném megköszönni a munkájukat.