Köznevelés, 2000 (56. évfolyam, 1-41. szám)
2000-02-18 / 7. szám
2. oldal Kiadja a Szignet Kiadói és Nyomdai Kft. • Felelős kiadó: Hasznos Emőke ügyvezető • Szedés, tördelés: Ciklon 2000 Kft. • Nyomás: Express-Print Kft. • Felelős vezető: Juhász-Tóth Csaba és Mehlhoffer Péter • ISSN 0133-0969 A szerkesztőség munkatársai: SZUNYOGH SZABOLCS • főszerkesztő TIBOR KLÁRA • főszerkesztő-helyettes NOVÁK GÁBOR • rovatvezető MIKSA LAJOS • munkatárs TETLAK ESZTER • fotóriporter A szerkesztőség címe: Budapest V., Vörösmarty tér 1. V. em. 512. • Levélcím: 1368 Budapest, Postafiók 182. Telefon: 318-4787 (közvetlen) • Telefax: 318-7782 • Hirdetés: 3184304 A Köznevelés internet-honlapjának címe: www.tvnet.hu/kozneveles A Köznevelés e-mail címe: kozneveles@kozneveles.tvnet.hu Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Munkajogi tanácsadás hétfőnként 2-4 óra között a 318-4304-es telefonszámon • Kérjük Olvasóinkat, hogy jogi tanácsot kérő leveleikhez megcímzett, felbélyegzett borítékot mellékeljenek. A kiadóhivatal címe: 1136 Budapest, Tátra u. 14-16. Telefon: 349-2353 Előfizetésben terjeszti: a Magyar Posta Rt. Hírlap-előfizetési és Elektronikus Posta Igazgatósága (HELP). Előfizethető: Budapesten a HELP kerületi ügyfélszolgálati irodáinál a hírlapkézbesítőknél, a Hírlapelőfizetési Irodában (HELIR), 1089 Budapest, Orczy tér 1., vidéken a postáknál és a kézbesítőknél. Belföldi előfizetés, fax: 303- 3440 • Belföldi-külföldi előfizetés és reklamáció: 303-3441 vagy 303-3442 • A HELP központi információs irodájának zöld száma budapestieknek: 06-80-444-444 Előfizetési díj fél évre: 1985 Ft, egy évre 3970 Ft. Egyes példányok a szerkesztőségben kaphatók naponta 9-től 14 óráig. A címlapon: a Békési György Postaforgalmi Szakközépiskola aulája látható. Címlap- és belső fotók Tetlák Eszter felvételei , számunk szerzői: Beke György író, Budapest; Csontos Magda újságíró, Budapest; D. Magyari Imre újságíró, Budapest; Győri György újságíró, Budapest; Gyürky György igazgató, Nagylóc; Környei László helyettes államtitkár, Budapest; Madarász Imre tanszékvezető egyetemi tanár, KLTE, Debrecen; Matekovitsné Kórodi Mária tanár, Arad, Románia; Rajk András újságíró, Budapest; Reichmesz Ádám újságíró, Pécs; Szenes György igazgató, Budapest; Szőke Józsefné szülő, Budapest; Tasnádi András újságíró, Budapest. Információk 56. évfolyam, 7. szám Minőségfejlesztés Comenius 2000 Pokorni Zoltán oktatási miniszter és Hemeczki Katalin programiroda-vezető február 3-án az Oktatási Minisztériumban megtartott sajtótájékoztatón ismertette a Comenius 2000 közoktatási minőségfejlesztő program két pályázatát. Az első pályázat célja a közoktatási intézmények partnerkapcsolatainak kiépítése, a másodiké pedig az intézmény összes folyamatának a szabályozása. Pokorni Zoltán elmondta, hogy az európai uniós csatlakozásra készülve az iskolából kvalifikált, nyelvet, nyelveket beszélő, széles látókörű fiatalokat kell kibocsátani. Vigyázni kell tehát, hogy a gyermeklétszám csökkenése okán a fenntartók ne kurtítsák meg az oktatási költségvetést. Ehhez jó segítséget jelenthet az iskola vezetőinek, ha a minőséget kézzelfogható, számszerűsíthető, költségvetési vitákban súllyal bíró kategóriává tesszük. A miniszter szerint a társadalom kettészakadását megakadályozni, az esélybeli különbségeket csökkenteni csak jó minőségű oktatás garantálásával lehet. A szolgáltató partnerkapcsolat kialakításához, működtetéséhez, a minőségi munka garantálásához segítséget ad a Comenius 2000 program, melyre az idén 1,8 milliárdot fordít a tárca. A pályázati tudnivalók megtalálhatók az iskoláknak elküldött úgynevezett kapcsos könyvben, az újságokban és az interneten. N. G. Megkezdődött a nyelvizsgareform A nyelvvizsgák akkreditálásáról tartottak sajtótájékoztatót február 3-án Budapesten a Professzorok Házában. Lengyel Zsolt egyetemi tanár, a Nyelvvizsgát Akkreditáló Tanács elnöke elmondta, hogy az akkreditálás bevezetésének, a vizsgák sokszínűbbé tételének sok oka van. A történelmi okok közül elég megemlíteni Trianont, melynek következtében megszűntek a természetes nyelvi érhálózatok. A megcsonkított országrészben egyre kevesebb lehetőség kínálkozott a spontán, egyszerű, úgynevezett utcai nyelvtanulásra, hiszen kis területre szorult a kétnyelvű lakosság, illetve kitelepítették azokat, akiktől a családban, az utcán el lehetett sajátítani egy másik nyelvet. Pedig a nyelvtudás olyan érték, amit az állam külön honorál. Az Európai Unióhoz való csatlakozás pedig azt is jelenti, hogy három nyelven beszélő polgárokat kell képezni. A szakmai okok között Lengyel Zsolt kitért az 1989-ben bekövetkezett szabad nyelvválasztásra, melynek nyomán megnőtt az igény a különböző szintű és színvonalú nyelvtudás iránt. Nyilvánvaló, hiszen a diáknak elsősorban az ismeretszerzéshez, a kutatónak a tudományos munkavégzéshez, az ismeretátadáshoz, a turistának a kommunikációhoz kell az idegen nyelv. Sajátos szakmai nyelvtudást kívánnak meg a nálunk megtelepedett multinacionális cégek. Indokolja a reformot az is, hogy Magyarországon, a nyolcvanas évek végén született adatok szerint, a lakosság tizenegy százaléka beszél idegen nyelvet. A nemzetközi nyelvvizsgákról szólva Lengyel Zsolt kifejtette, hogy az angolból legalább tízfajta van. Az a gond a nemzetközi vizsgákkal, hogy sok közülük csupán az írásbeli készséget méri, és mind egynyelvű, nem mér közvetítői készséget. A magyar nyelvvizsga kétnyelvű és hangsúlyt fektet a fordításra. A kétnyelvűség megakadályozhatja az anyanyelv visszaszorulását, ami főként a határon túli magyarok anyanyelv-ápolása szempontjából lenne káros. Leszögezte Lengyel Zsolt, hogy a reform célja nem a Rigó utca monopóliumának a megszüntetése volt, hanem a szakmailag felkészült műhelyek vizsgáztatási joggal való felruházása. Persze ha több szereplő van a piacon, azaz több helyütt lehet államilag elismert nyelvvizsgát tenni, akkor nem engedhető meg, hogy ami itt középfok B típusúnak felel meg, az ott A vagy C típusú legyen. Éppen ezért dolgozta ki a bizottság az egységes követelményeket, amelyeket az úgynevezett kék könyvecskében tett közzé. Csak így valósulhat meg a kormányzati szándék, hogy a piacon kapjanak teret más szereplők is a Rigó utcán kívül, a valóságos igényekhez igazodjék a nyelvvizsgarendszer, közelítsünk az európai ajánlásokhoz, és fejlődjék a szaknyelvi kultúra mind magyar, mind pedig idegen nyelven. Megnyugtatta a jelenlévőket Lengyel Zsolt: ma is folynak nyelvvizsgák az országban, úgyszólván csak az nem vizsgázik, aki nem akar. Igaz, egyelőre csak a Rigó utcának van akkreditációs engedélye hét plusz egy idegen nyelvre, de már befizette az eljárási díjat a pécsi egyetem, a budapesti közgazdasági, a műegyetem, a vendéglátóipari főiskola és a veszprémi egyetem. Azok, akik 1999. december 31-éig megszerezték az A vagy B típusú vizsgát, ebben az esztendőben minden további nélkül jelentkezhetnek a következő fokozatra. Hátrányba azok az érettségi előtt álló diákok kerültek, akik december 31-ig nem jelentkeztek vizsgára. Miképpen Lengyel Zsolt idézte egyik tanár ismerősét, a végzős középiskolásnak ősszel kell nyelvvizsgáznia, hogy januártól már az érettségire összpontosíthasson. Szóba került az is, hogy az idevágó törvény értelmében a felsőoktatási intézményekben legalább négy féléven át tanítani kell valamilyen idegen nyelvet. Előfordul, hogy valamelyik intézmény egy tantárgy idegen nyelven való oktatásával tesz eleget az előírásnak, ám gyakoribb ennél a heti négy idegennyelv-óra tanrendbe iktatása. Azok az intézmények, amelyek nem akarnak vizsgaközpontot nyitni, kérhetnek kihelyezett vizsgáztatást a Rigó utcától vagy más vizsgaközponttól. N. G. Újhelyen az OKI Tisztelt Kollégák! Ezúton tájékoztatjuk a Köznevelés olvasóit, hogy az Oktatáskutató Intézet elköltözik. Címünk február 1-jétől: Budapest, V. kerület, Báthory u. 10. Postafiók címünk változatlan: 1395 Pf. 427. Telefon: 302-7749, telefon/fax: 269- 5201. E-mail: h6229ier@ella.hu Honlap: www.hier.iif.hu Szavalóverseny Ózdon Szavalóversenyt rendeztek Tollas Tibor nagybarcai születésű költő emlékére a helyi művelődési otthonban. Az általános iskolai kategóriában I. helyen végzett Milicz Ágnes (Kazincbarcika), középiskolás kategóriában Kovács Gergely (Ózd).