Köznevelés, 2009 (65. évfolyam, 1-41. szám)
2009-02-27 / 8. szám
Mivel foglalkozik az Oktatási Hivatal? Az Oktatási Hivatal tevékenysége mintegy 2,4 millió embert érint, mert körülbelül ennyien kapcsolódnak az oktatáshoz tanulóként, hallgatóként vagy oktatóként. Az Oktatási Hivatal felügyeli ugyanis valamennyi általános és középiskola, főiskola, egyetem és szakképző intézmény működését és szakmai munkáját. Az Oktatási Hivatal 320 köztisztviselővel dolgozik, 9 helyen az országban, hét régióban, valamint Győrben és Budapesten. De mit is csinál valójában ez a hivatal? Az Oktatási és Kulturális Minisztériumhoz tartozó hivatal működéséről Bakonyi László, az Oktatási Hivatal elnöke tájékoztatta az újságírókat. A Hivatal elláthatósági feladatokat, például nyilvántartást vezet a tanulókról és az intézményekről, előkészíti, megszervezi és lebonyolítja az érettségi vizsgát, és közreműködik a felsőoktatási felvételi eljárásban. Foglalkozik a nyelvvizsgák, a tankönyvek és a pedagógus-továbbképzések akkreditációjával is, bár ez utóbbiról az oktatási és kulturális miniszter dönt. Az intézmények létrehozása vagy megszüntetése nem tartozik a hatáskörébe, arról a helyi jegyző dönt. Az iskola-összevonásoknál kötelezően független szakértőt rendel ki, de a végső döntést az iskolafenntartó hozza meg. Ellát szakmai feladatokat, szervezi az érettségit, a rendszeres kompetenciamérést, az országos tanulmányi versenyeket, a sajátos nevelési igényű gyerekek számára tartott versenyeket. Az Oktatási Hivatal a mérésekhez kidolgozza a szakmai anyagokat, jelentéseket ad az eredményekről, ellátja az országos szakértői és országos vizsgáztatói névjegyzékkel kapcsolatos feladatokat, lefolytatja a kerettantervek jóváhagyása céljából indított, illetve az egyedi érettségi vizsgatárgyak akkreditációjával kapcsolatos eljárásokat. A hivatal engedélyezi a maximális osztálylétszámtól, csoportlétszámtól való eltérést, és működteti a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságokat, valamint kompetens abban, hogy rendelkezésre bocsássa a nyelvvizsgák elektronikus anyakönyvi formáját a nyelvvizsgaközpontok számára. Az elkövetkező fél évben különösen elfoglaltak lesznek a hivatal munkatársai. Február közepén jár le az érettségire és a felsőoktatási felvételire való jelentkezés határideje, február 20-án tartják a középiskolai felvételit. Március közepére elkészülnek az Jelenleg majdnem 1,4 millió tanköteles diák van. Általános iskolai képzést 2263 intézményben folytatnak. A középfokú oktatást a szak- és szakképző iskolákkal együtt összesen 2024 iskolában végzik. Az általános iskolában, szakiskolában, szakközépiskolában, speciális szakiskolában és gimnáziumban 123 775 pedagógus dolgozik. A felsőoktatásban idén 70 intézmény hirdethet szakot, ebből 29 állami fenntartású. Közülük 67 indított összesen 1030 alapképzési szakot, 41 intézmény 708 mesterképzési szakot. Ebben a tanévben a felsőfokú képzésben 374 108 hallgató vesz részt. A hallgatóknak 57 százaléka, míg az oktatóknak 48 százaléka nő, érettségi jelentkezési statisztikák, illetve néhány héttel később a felsőoktatási jelentkezési statisztikák. Ahogy Bakonyi László elmondta: nincs könnyű dolguk a jelentkezések elfogadásakor, mert az aláírások hiánya és egyéb hibák miatt nagyon sok fiatalt meg kell keresniük. A beadott dokumentumok mintegy 50 százaléka nincs aláírva, tavaly pedig 25-30 ezer beadványban nem volt egyértelmű, hová és mire jelentkezik az érettségizett diák. Arról is szólt, hogy idén 10 ezerrel több diákra számítanak az érettséginél, illetve a felvételinél, ugyanis az első nyelvi előkészítő évfolyam diákjai most fejezik be tanulmányaikat. Április a középfokú felvételi döntéshozatal időszaka, májusban pedig kezdődik az érettségi vizsgaidőszak. Az érettségi rendszerben nincs változás, legfeljebb egy-egy tantárgy vizsgaidőpontja kerül máshová. Mindig figyelembe veszik, hogy ne legyen egy napon például a biológia és a kémia, mert az orvosi egyetemekre jelentkezők e két tárgyból érettségiznek. Az érettségi időszak július 1-jén zárul. A felsőfokú felvételinél egy új határidő jelent meg: május 25-ig be kell mutatni a már megszerzett középfokú nyelvvizsgáról szóló vagy más szükséges dokumentumot. A ponthatárokat július 23-án ismerhetik meg a felvételizők. Bakonyi László leszögezte: a felvételi eljárás hatósági eljárás, tehát pénzbe kerül. Az Oktatási Hivatal éves költsége 1 milliárd 460 millió forint, amiben benne van az ügyfélszolgálat, a felvételiről küldött SMS-ek díja, kiadványok költsége, a hatósági ügyekre fordított összeg, az áfa-fizetés, az informatikai költségek. Ezt nagyrészt a tanulói befizetésekből és a tárca költségvetéséből finanszírozzák, amely egyrészt egy fix öszszeg, másrészt a tanulói létszámtól függő költség (például az érettséginél). Plusz bevételhez a honlapon és a kiadványaikban megjelenő hirdetésekből jutnak. Bakonyi hozzátette: jelentősen csökkennének kiadásaik, ha több lenne az elektronikus úton beadott felvételi kérelem. Bár egyre többen vannak, akik ezt számítógépen intézik, de még tavaly is 100 ezer jelentkezőből csak 10 ezer küldte e-mailen beadványát. -st- Aktív természetvédelem „Csipegetés” - Téli madárgondozás kicsiknek és nagyoknak - Ritka hattyúfaj a Dráván A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2009-ben is tovább folytatja Aktív természetvédelem című programsorozatát, s az érdeklődő gyerekek és felnőttek tanulmányozhatják az igazgatóság természetvédelmi tevékenységét. Ráadásul mindenki aktívan bekapcsolódhat a szakmai munkába. Mostani programjaikon az érdeklődők megismerkedhetnek a téli madárgondozás fontosságával; megtudhatják, hogyan és mivel érdemes etetni a különböző madarakat. A szakemberek bemutatják a védett területeken folyó etetési gyakorlatot, a befogott egyedek vizsgálatát. 2009. február 14-én például „Csipegetés" - Téli madárgondozás kicsiknek és nagyoknak címmel rendeztek bemutatót. További érdekes hír a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság háza tájáról, hogy munkatársaik február elején a Dráva Babócsa melletti mellékágán egy kis hattyút (Cygnus columbianus) figyeltek meg. Az esemény azért különleges, mert a Magyarországon előforduló három hattyúfaj - bütykös hattyú, énekes hattyú, kis hattyú - közül a kis hattyú a legritkább, a Dráva mentén ez az első megfigyelése. A nálunk ritkaságszámba menő vízi madár minden bizonnyal egy kóbor példány, mely 21 bütykös hattyú társaságában tartózkodott a vízen. A természetkedvelőknek ajánlom: érdemes rákattintani a Duna-Dráva nemzeti Park Igazgatóság honlapjára: www.ddnp.hu R. Á. M -vrt, um um illimis Köznevelés 6. évfolyam *1. szám ** 2009. február 27.