Köznevelés, 2009 (65. évfolyam, 1-41. szám)

2009-02-27 / 8. szám

Mivel foglalkozik az Oktatási Hivatal? Az Oktatási Hivatal tevékenysége mintegy 2,4 millió embert érint, mert körülbelül ennyien kapcsolódnak az oktatáshoz tanuló­ként, hallgatóként vagy oktatóként. Az Okta­tási Hivatal felügyeli ugyanis valamennyi álta­lános és középiskola, főiskola, egyetem és szakképző intézmény működését és szakmai munkáját. Az Oktatási Hivatal 320 köztisztvi­selővel dolgozik, 9 helyen az országban, hét régióban, valamint Győrben és Budapesten. De mit is csinál valójában ez a hivatal? Az Oktatási és Kulturális Minisztéri­umhoz tartozó hivatal működéséről Bako­nyi László, az Oktatási Hivatal elnöke tájé­koztatta az újságírókat. A Hivatal ellát­hatósági feladatokat, pél­dául nyilvántartást vezet a tanulókról és az intézményekről, előkészíti, megszervezi és lebonyolítja az érettségi vizsgát, és közre­működik a felsőoktatási felvételi eljárásban. Foglalkozik a nyelvvizsgák, a tankönyvek és a pedagógus-továbbképzések akkreditá­­ciójával is, bár ez utóbbiról az oktatási és kulturális miniszter dönt. Az intézmények létrehozása vagy megszüntetése nem tarto­zik a hatáskörébe, arról a helyi jegyző dönt. Az iskola-összevonásoknál kötelezően füg­getlen szakértőt rendel ki, de a végső dön­tést az iskolafenntartó hozza meg. Ellát szakmai feladatokat, szervezi az érettségit, a rendszeres kompetenciamé­rést, az országos tanulmányi versenyeket, a sajátos nevelési igényű gyerekek számára tartott versenyeket. Az Oktatási Hivatal a mérésekhez kidolgozza a szakmai anyago­kat, jelentéseket ad az eredményekről, el­látja az országos szakértői és országos vizs­gáztatói névjegyzékkel kapcsolatos felada­tokat, lefolytatja a kerettantervek jóváha­gyása céljából indított, illetve az egyedi érettségi vizsgatárgyak akkreditációjával kapcsolatos eljárásokat. A hivatal engedé­lyezi a maximális osztálylétszámtól, cso­portlétszámtól való eltérést, és működteti a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottsá­gokat, valamint kompetens abban, hogy rendelkezésre bocsássa a nyelvvizsgák elektronikus anyakönyvi formáját a nyelv­vizsgaközpontok számára. Az elkövetkező fél évben különösen el­foglaltak lesznek a hivatal munkatársai. Feb­ruár közepén jár le az érettségire és a felső­­oktatási felvételire való jelentkezés határ­ideje, február 20-án tartják a középiskolai felvételit. Március közepére elkészülnek az Jelenleg majdnem 1,4 millió tankö­teles diák van. Általános iskolai kép­zést 2263 intézményben folytatnak. A középfokú oktatást a szak- és szak­képző iskolákkal együtt összesen 2024 iskolában végzik. Az általános iskolában, szakiskolában, szakközép­­iskolában, speciális szakiskolában és gimnáziumban 123 775 pedagógus dolgozik. A felsőoktatásban idén 70 intézmény hirdethet szakot, ebből 29 állami fenntartású. Közülük 67 in­dított összesen 1030 alapképzési szakot, 41 intézmény 708 mester­­képzési szakot. Ebben a tanévben a felsőfokú képzésben 374 108 hallga­tó vesz részt. A hallgatóknak 57 szá­zaléka, míg az oktatóknak 48 száza­léka nő, érettségi jelentkezési statisztikák, illetve né­hány héttel később a felsőoktatási jelentke­zési statisztikák. Ahogy Bakonyi László el­mondta: nincs könnyű dolguk a jelentkezé­sek elfogadásakor, mert az aláírások hiánya és egyéb hibák miatt nagyon sok fiatalt meg kell keresniük. A beadott dokumentumok mintegy 50 százaléka nincs aláírva, tavaly pedig 25-30 ezer beadványban nem volt egyértelmű, hová és mire jelentkezik az érettségizett diák. Arról is szólt, hogy idén 10 ezerrel több diákra számítanak az érett­séginél, illetve a felvételinél, ugyanis az el­ső nyelvi előkészítő évfolyam diákjai most fejezik be tanulmányaikat. Április a középfokú felvételi döntéshoza­tal időszaka, májusban pedig kezdődik az érettségi vizsgaidőszak. Az érettségi rend­szerben nincs változás, legfeljebb egy-egy tantárgy vizsgaidőpontja kerül máshová. Mindig figyelembe veszik, hogy ne legyen egy napon például a biológia és a kémia, mert az orvosi egyetemekre jelentkezők e két tárgyból érettségiznek. Az érettségi idő­szak július 1-jén zárul. A felsőfokú felvételinél egy új határidő jelent meg: május 25-ig be kell mutatni a már megszerzett középfokú nyelvvizsgáról szóló vagy más szükséges dokumentumot. A ponthatárokat július 23-án ismerhetik meg a felvételizők. Bakonyi László leszögezte: a felvételi el­járás hatósági eljárás, tehát pénzbe kerül. Az Oktatási Hivatal éves költsége 1 milliárd 460 millió forint, amiben benne van az ügy­félszolgálat, a felvételiről küldött SMS-ek dí­ja, kiadványok költsége, a hatósági ügyekre fordított összeg, az áfa-fizetés, az informati­kai költségek. Ezt nagyrészt a tanulói befi­zetésekből és a tárca költségvetéséből fi­nanszírozzák, amely egyrészt egy fix ösz­­szeg, másrészt a tanulói létszámtól függő költség (például az érettséginél). Plusz be­vételhez a honlapon és a kiadványaikban megjelenő hirdetésekből jutnak. Bakonyi hozzátette: jelentősen csökkennének kiadá­saik, ha több lenne az elektronikus úton be­adott felvételi kérelem. Bár egyre többen vannak, akik ezt számítógépen intézik, de még tavaly is 100 ezer jelentkezőből csak 10 ezer küldte e-mailen beadványát. -st- Aktív természetvédelem „Csipegetés” - Téli madárgondozás kicsiknek és nagyoknak - Ritka hattyúfaj a Dráván A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2009-ben is tovább folytatja Aktív természetvéde­lem című programsorozatát, s az érdeklődő gyerekek és felnőttek tanulmányozhatják az igazgatóság természetvédelmi tevékenységét. Ráadásul mindenki aktívan bekapcsolódhat a szakmai munkába. Mostani programjaikon az érdeklődők megismerkedhetnek a téli madár­gondozás fontosságával; megtudhatják, hogyan és mivel érdemes etetni a különböző mada­rakat. A szakemberek bemutatják a védett területeken folyó etetési gyakorlatot, a befogott egyedek vizsgálatát. 2009. február 14-én például „Csipegetés" - Téli madárgondozás ki­csiknek és nagyoknak címmel rendeztek bemutatót. További érdekes hír a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság háza tájáról, hogy munka­társaik február elején a Dráva Babócsa melletti mellékágán egy kis hattyút (Cygnus colum­­bianus) figyeltek meg. Az esemény azért különleges, mert a Magyarországon előforduló há­rom hattyúfaj - bütykös hattyú, énekes hattyú, kis hattyú - közül a kis hattyú a legritkább, a Dráva mentén ez az első megfigyelése. A nálunk ritkaságszámba menő vízi madár min­den bizonnyal egy kóbor példány, mely 21 bütykös hattyú társaságában tartózkodott a ví­zen. A természetkedvelőknek ajánlom: érdemes rákattintani a Duna-Dráva nemzeti Park Igazgatóság honlapjára: www.ddnp.hu R. Á. M -vr­t, um um illimi­s Köznevelés 6­. évfolyam *1. szám ** 2009. február 27.

Next