Községi Jegyzők Közlönye, 1871 (1. újfolyam, 1-52. szám)

1871-01-03 / 1. szám

Jövőnk. Küszöbön van a községrendezési törvény megalkotása s királyi szentesítése, ezek után pedig annak keresztülvitele. Mennyiben fog az említett törvény az igé­nyeknek megfelelni? azt csak az élet és gyakor­lat fogja megmutatni. De mi hiszünk a leg­jobban. Reményüjük, hogy az új községi törvény foly­tán a jövőben a községekben a mostani cháosz el­­oszlik, s lesz világosság és rend. Nem ringatjuk magunkat illusiókban. De azért mégis jogosan tekintünk bizalommal a jövőbe, s reméljük, hogy az a szebb „jövő“ nem fog soká késni. Beléptünk az 1871-ik évbe. Uj év, uj események teremtője! Adja Isten, hogy azon események valamennyiünkre kedves, elfelejthetlenek legyenek! És midőn a mai számmal szaklapunk uj czímével és beosztásával megjelen, meg nem állhatom, hogy túláradozó keblem belsejéből, szívemből, a szeretett kedves kartársaknak, az összes Magyar- és Erdély ország jegyzőinek szerencsés és boldog újévet ne kívánjak, azon hozzáadással, mikép egyetlen szaklapunk körül sorakozva, egymást tisztelves szeretve s gyámolitva, a baráti és kartársi kapocs a jövőben még szorosab­ban fűzzön együvé bennünket, s pályánk — ne mint eddig tövissel halmozott — hanem virágzó és dús legyen! Boldog újévet és megelégedést! Szabó Mi­h­ály, tolna- szántói jegyző: „Mily állást kell a községi jegyző­nek szemben a közönséggel elfog­lalni, hogy mind tekintélye, mind pedig népszerűsége csorbát ne szen­vedjen.“ (Pályázik.) Ez a legkényesebb helyzet, mert a jegyzőt a községben mindenki szemmel tartja. Részemről ajánlom minden jegyzőnek a követ­kezőket. Legfőbb feladata legyen a humánus vi­selet, t. i. ha hivatalszobájában működvén ügyes-bajosak jönnek, hagyja abba azonnal dol­gát, keljen fel, és üdvözölje a jötteket fér­fias komolysággal, kérdezze j­öttek okát, ennek előadása után pedig adjon tanácsot, felvilágosítást, — vagy rövid megfontolás után foglalja írásba a kívántakat, de vilá­gos kifejezésekkel éljen, kerülve a kétértelműsé­get. — Végezzen azonnal velük és ne ha­­laszsza az ügyet concipiálás végett más napra, mert ez fárasztó, és a jegyző tudományára nézve gondolkodóvá teszi az illetőt. — Bucsuzáskor szintén komoly férfiassággal váljék meg tőlük. Feljebvalói irányában legyen tisztelettel ugyan, de soha sem hunyászkodó; azok rende­leteit hajtsa, vagy hajtassa pontos szigorú­sággal végre, s őrizze meg (védeszközül) azok írásbeli rendeleteit. Legyen tetteiben igazságos, szigorú; ke­rülje a durva bánásmódot; a garázdálkodót uta­sítsa szelíden rendre, és ha nem használ, hig­gadtan tegye meg a szükséges lépéseket fellebb­­valójánál. A feleselés soha sem vezetett jóra. Két perlekedőt, és tőle tanácsot ké­rőt — ha lehet, józan érvekkel békítse ki, figyel­meztetvén a következményekre; — mindkettőnek legyezgetés tekintetéből ne adjon igazat, mert ez lehetlenség; — mondja ki bátran, férfiasan, ki­nek van vagy nincs igaza. A községi elöljárókkal ne komáz­­gasson; ha hiányt, vagy ferde eljárást tapasztal ezek részéről, négy szem között szelíden figyelmeztesse az illetőt, — ha ez nem használ, az egész községi tanács előtt, és végre si­kertelenség esetében, higgadtan jelentse fel a főtisztségnek. A községi vagyonnak hű kezelésére a legszigorúabban ügyeljen fel. A királyi adó, és községi pótlék beszedésénél csak ir­á­­silag folyjék be és semmi esetben ne szedje azt, hanem szedesse az elöljárósággal, ügyelve a tör­vényes módú eljárásra. Az adót bűn vesse ki. A községi számadást ne fátyolozottan, hanem nyíltan, világosan szerkeszsze össze. Példásan viselje magát hivatalán kí­vül ! s. t. i. buzdítsa a népet vallásosságával, józanságával, és igazságszeretetével. A néppel ne korcsmázzon, ne éjjelezzen, ha­nem tanácsolja inkább neki a józan muta­tást. Megkínálás esetében ne vesse meg a kí­nálást, fogadja el illőleg, és aztán sürgős dolog ürügye alatt hagyja ott a kínálót. Legyen vas szorgalmú, dolgozzék, vagy ha nincs mit, olvasgasson lapokat, könyveket, — de henyélve, vadászgatva, vagy örökké mulatva, kószálva, ne töltse üres idejét. A vászoncselédségre ne kacsintgasson ; ez haragra, boszára ad alkalmat; tisztelje ezeket mint gyöngébb nemet; ferde vagy rész lépéseiket róvja meg illőleg egy elöljáró jelenlétében. Fe­nj­ebb v­alói­val a nép előtt ne fra­­ternizáljon; ez izgatja a népet. A járási fő­tiszt előtt nyíltan, és bátran beszéljen az ügyes-bajosok jelenlétében, — ne suttogjon, vagy más nyelven ne beszéljen; mert ez a népet gyanakodóvá teszi. Gazdaságában legyen példaadó, t. i. jó gazda; ne fecsérelje vagyonát, takarítson fös­vénység nélkül, odakozzék szelíd modorral és nem fellengve, büszkén, kihivólag avagy meg­­vetőleg, jótékony czélokra; buzdítsa erre — a jótékonyság szent czélját magyarázgatva, — a népet is. Az iskolás gyermekekre legyen nagy gondja; ezeket, ha lehet, többször látogassa, buzdítsa őket, és szüleiket, előadván, mily jó az, ha az ember írni, olvasni, számolni, okosan és helyesen közbeszólni tud. Öltözködésében legyen gazdálkodó és ne hivalkodó; kerülje az idegen divatokat, lehe­tőleg a néphez hajoljon, t. i. ruházata egysze­rű legyen, mert a kirívó öltözet undort és bo­­szuságot szül a népben. ■ A szegények, és koldusok irányában is legyen szelíd bánásmódú; ne vesse meg eze­ket, hanem oktassa, s buzdítsa a munkára. A részegeskedőket, kicsapongókat oktassa, figyelmeztesse példákkal a gyászos kö­vetkezményekre. Senkit se becsméreljen, ne rágalmazzon, a pletykát kerülje, a besugdosást komolyan uta­sítsa vissza. Felindulását, izgatottságát, fojtsa magába és csak­ lecsillapodás után — jól megfontolva — intézkedjék. Ne káromkodjék, mert ez nagyon is raga­dós. A lármázást kerülje, beszéljen higgadtan. Ne féljen és ne ijedjen gyáván vissza; bátran lépjen fel a törvények és szabályok ha­tárán belül. Ekkép a nép igazságosnak, jó­zannak, erélyesnek látván s ismervén őt, bizonyo­san tisztelni, szeretni fogja. Náray József, kölkedi jegyző.­­ Katona-elbocsátás, ideiglenes fel­mentés és a tettleges szolgálat aluli felmentés iránti kérvények s azok mellékletei. (Pályázik.) I. Többször fordulnak elő esetek, a midőn a besorozott katona fiának időközbeni elbocsátta­­tását családi szempontból annak családja , sürgősen igényli. Az atya például elhalálozván, s idősb és 18 éves fia nem lévén — a család egyedül a katona fiúra támaszkodhatik eltartása végett. Ily, s ehhez hasonló esetekben a fiúnak haza-, és a katonaságtóli elbocsáttatásáért lehet folya­modni, mely folyamodvány vagy közvetlenül a honvédelmi minisztériumhoz , a­vagy közvetve a járási közigazgatási főtiszt­hez — főbíró — terjesztendő. — Pl. (Bélyegmentes.) „Nagyméltóságu m. kir. honvédelmi miniszté­rium! Fiam Kiss János az 1869-dik évi ujonczo-­­ zás alkalmával, mint Szántó községi szülött és illetőségű, az I-ső korosztályból katonának be­­soroztatott s a 44-dik gyalog sorezredhez be­osztatott; — azonban folyó 1870. évi október 5-én férjem mint család-eltartó, legnagyobb szomo­rúságunkra, az alatt tisztelettel csatolt ha­lotti bizonyítvány szerint, elhalálozott, és igy én özvegységre, három kiskorú neveletlen gyer­mekem pedig árvaságra jutván, együttesen ke­nyérkereső és családeltartó nélkül maradtunk. Mi­után a 2­. alá tisztelettel hajlított családi ér­tesítőből kitűnik, mikép munkára képes több fiam — mint János a ki katona — nem léte­zik; és mivel ezen szomorú eset folytán a */, alatti bizonyítvány szerint is a család el­tartása egyedül s egész mérvben János katona fiamtól függ, ennek folytán, alázatos tisztelettel kérem a nagyméltóságu m. kir. honvédelmi minisztériumot, mikép a fen­tebb hivatott okmányok alapján Kiss János ka­tona fiamat a hadseregből elbocsáttatni, s ré­szére az ideiglenes felmentést családi szempont­ból megadni méltóztassék. Mely­ebbeli kérésemet midőn megújítanám, teljes tisztelettel maradtam. Szántón, 1870. évi deczember hó 20-án, a nagyméltóságu m. kir. honvédelmi mi­nisztériumnak, alázatos szolgája: Özv. Kiss Gáborné, szül. Letenyei Katalin, szántói lakos.“ (Tolna vmegye, dombóvári járás.) (Kívül:) „A nagyméltóságu m. kir. honvédelmi minisz­tériumhoz Buda-Pesten, alázatos tisztelettel folyamodik özv. Kiss Gáborné szül. Letenyei Katalin tolna-szántói lakos, az 1869-dik évben a 44. gyalog sorezredhez besorozott fia Kiss Jánosnak végképeni elbocsát­­tatása tárgyában. 7-­2/. és 3/. alatti melléklettel. N. N. jegyző által.“* y. alatti melléklet. Ezen melléklet a halotti bizonyítvány, melyet az illető lel­kész úrtól vesz ki az illető fél, 50 kros bélye­ges ivén.* * * */. alatti melléklet. Ezen melléklet a családi értesitő, mely bélyegtelen ivén ál­lítandó ki a lelkész által. (Ha a folyamodónak egyik vagy másik gyermeke más helyütt szüle­tett vagy halt meg, ily esetben külön születési vagy elhalálozási bizonyítvány lesz az illető anyakönyvvezetőtől szerzendő.) * * * 3­. alatti melléklet. Ezen melléklet két oly községi lakos által állítandó ki, kiknek a hadseregben szolgáló oly fiaik vannak, kiknek el­­bocsáttatásukra igényt nem tartanak. Pl. (Bélyegmentes.) .,Alulírottak, kiknek a hadseregben szolgáló fiaik vannak, és azoknak elbocsáttatására igényt nem tartanak, bizonyítják, hogy az özvegy Kiss Gáborné szántói lakos fo­lyamodónak István, Anna és Julianna kiskorú gyermekei vannak, s ezen négy tagból álló csa­ládnak segélyezésére kéretik Kiss János katona fiú elbocsáttatása; b) az a) pont alatt megnevezettekre az apa elhunytával Szántó községben egy lakház, 2/4 polgári kültelek és egy szőllő mint örökség ma­radt, mely is részletezve áll: a 215. népszámú házból, 12 hold s 250 □öl szántóföldből; 1 hold s 950 Dől rétből; 4 hold legelőből, és 1 hold s 165 Dől szőllőből. c) Az a) pont alatt elősorolt családtagok a b) pont alatti fekvőségek jövedelméből élnek, azonban ez csak úgy lehetséges, ha gazdaság­vezető s munkálódó egyén van, miért is az elbo­csátandó Kiss János katona fiú van azon hely­zetben, hogy elbocsáttatása esetén a családnak lényeges segélyezője s kenyérkeresője lehet. d) A fentebbi b) pont alatt elősorolt fek­vőségek évi adója: Összesen 15 frt 10 kr e) Végre meggyőződésüknél fogva kijelentik alulírottak, mikép az a) pont alatt emlitett család eltartása egyedül Kiss János elbocsátandó fiától függ egészben. Szántó, 1870. évi decz. 20-án. Köves Imre, s. k. Leves János, s. k. Ezennel bizonyittatik, hogy a fentebbi bizo­nyítvány minden kitételében valóságot tartalmaz; a két községi lakos azt sajátkezűleg írta alá, és az első aláíró apának a 44-ik sorezredben, a második aláíró apának a 7-ik huszárezredben olyan házadó....................................1 frt 60 kr szántóföld-adó.....................7 frt 20 kr rét-adó....................................2 frt 80 kr legelő-adó...............................1 frt 60 kr szőllő-adó .... . . . 1 frt 90 kr

Next