Községi Jegyzők Közlönye, 1871 (1. újfolyam, 1-52. szám)
1871-09-12 / 37. szám
tátik. A jegyző élvezetébe esett beltelek, és polgári kültelek évi tiszta jövedelme a jegyző fizetéséből le nem vonatik, miután az eddigi szolgálmányok, u. m. szántás, vetés, aratás, kaszállás, s igy tovább megszűnnek, s jövendőre ezeket a jegyző teljesiti; az évi földadót pedig, miután ezen föld a jegyzőnek járandóságába van adva, a község fizeti. d) Egy kisbiró fizetése, készpénzben 25 frt, kenyérnek való eleség 12 pm. Csizma 2 pár uj, s 1 fejellés. e) Őrállónak fizetése: készpénz 30 frt. kenyérnek való eleség 12 pm. csizma két pár uj, 1 fejellés. f) Mezei és hegyi csőszök, úgy a pásztorok, a községi képviselő testület és az illető vállalkozók között évenkint külön egyesség szerint kapják az egyes lakosoktól fizetéseiket. g) A községi erdőfelügyelőnek fizetése: készpénzben 50 frt, kenyérnek való eleségben 16 pm. tisztabuzában 12 pm. tüzelő fa 3 él. E fizetések a községi biró, mint községi pénztárnok ’ évnegyedenkint rendesen kifizetendőt _____ A községi elöljáróság kötelessé- gei és teendői. IV. A bírónak a közigazgatási téren: A hatóságok által kiküldött rendeleteket , önfelelőssége alatt azonnal, és pontosan teljesíti és ha kívántatik, e feletti jelentését megteszi. A határban levő közlekedési utak, s hidakra felügyel, azokat jó karban tartja, és tataroztatja. A községi épületekre , és kertkerítésekre (ide értvén a templomot és a tanodai épületeket is) felügyel, azokat folyton jókarban tartja; a község külső birtokaira, u. m. földekre, rétekre, kutakra, árkokra, mesgyékre, egy szóval mindenre, mi a község vagyonát képezi, és a köz-s lakosság javát érdekli, felügyel, és alárendelt szolgaszemélyzete által felügyeltet, amely okból ő viszi a községben a mezei rendőrséget, felügyel minden kihágásokra és kártételekre, valamint a személy- és vagyonbiztonságra; minden a hatóságához nem tartozó eseteket felsőbb hatóságánál, — az illetők megfenyíttetése végett — feljelent, ismeretlen és gyanús egyéneket elfogat, és biztos őrizet alatt a hatósághoz bekisérteti. — Ő szedi az országos, megyei és községi adókat; az elsőbbieket illető helyekre elszállítja, az utóbbiakról pedig a községi képviseletnek minden év február havában számot ad. V. A községi esküdteknek kötelességei. A község birájának mindenben mint elöljáró társak segítségére lenni, felügyelni arra, váljon a község birája a község vagyonát rendesen kezeli, és az előszabott kötelmeinek eleget tesz-e , őt hanyagságáért megintik, s ha túlhanyagolná magát, vagy a községnek kárt tenni szándékoznék, erről a községi képviselő testület egyes tagjait értesítik, sőt ha a szükség úgy hozná magával, a hatóságnál is a jelentést megteszik. VI. A községi jegyzőnek teendői. A hivataloskodás tart reggeli 8 órától déli 12 óráig, és délutáni 2 órától esti 6 óráig; ünnep- és vasárnapokon, kivételes eseteken kívül, nincs hivatal. A fenti öt órákban köteles a jegyző az irodában lenni, s az egyes lakosok által szükségelt iratokat, (melyek a törvény értelmében hatásköréhez tartoznak) elkészíteni, köteles a lakosság irányában magát humánusan viselni; — tartozik a jegyző minden, a községet érdeklő irományokat készíteni, és a jegyzői vagyis községi levéltárba letettekre , személyes és vagyoni felelősségével felügyelni, az adókra és azok beszedésére vonatkozó számadásokat és irományokat készíteni, és vinni; az országos, megyei és községi adók beszedésénél mint a bíró ellenőrje működik, minden iratokat visz és kezel, és mindenezekről az év végén a zárszámadást készíti, — a netaláni részlelkűség, vagy könynyelműségből eredhető hibákat a hatóságnál azonnal feljelenti, mely okból a jegyző a bírótól állásában független, és a megyei hatóságnak van alárendelve ; ő az elöljáróságnak és lakosságnak tanácsadója, s szószólója. — A privátmunkákért járandó jegyzői dij, a törvényhatóság által határoztatik meg. VII. A képviselőtestület tagjai. Valahányszor a biró, mint a községi gyűlés elnöke által meghivatnak, a tanácskozmányban megjelenni kötelesek. A tanácskozmány folyama alatt mint a nép képviselői magukat illően viselvén, csak a felvett tárgyhoz szólnak s minden mellékes beszélgetéstől óvakodnak; határozataik jegyzőkönyvbe vétetvén azokat aláírják s azért felelősek. Jogában áll a képviselő testületnek mind a bírói, mind a jegyzői iratokat megvizsgálni, s őket teendőjük felett ellenőrizni, sőt szükség esetén hanyagságukról a törvényhatóságnak időközben is jelentést tenni, és az illető ellen vizsgálatot kérni. VIII. A szolgaszemélyzet teendője a körülményekhez mérve az elöljáróság által határoztatik meg, és hanyagságáért ez által vonatik felelősségre. IX. A községi erdő felügyelő, hanyagsága vagy részlelkűsége által tett károkért személyével és vagyonával a községnek felelős, különben teendőire nézve a közerdésznek van alárendelve, s csak is annak beleegyezésével mozdítható el szolgálatából. X. Az elöljárók által tett hivatalos utazásokért járó napidijak, úgy a bírói pecsét s aláírásért járó honorarium a törvényhatóság által határozandó meg. XI. Az árvaügy addig, migyen ez a hatóság által rendezve nem leszen, a községi képviselőtestület felügyelete alatt az illető gyám által kezeltetik. XII. Miután eddig a községben azon rész szokás divatozott, hogy a községi lakosság rovására, s egyes telkes polgárok kényelmére a község vagyonából ménlovak, s ehhez kocsis, bikák, sőt még helységkovácsa is tartatott, ingyen lakással, mühelylyel és földhaszonélvezettel: ezen szokás eltöröltetik; mert a község vagyona nem egyes polgároké, hanem az egész közönségé, s úgy tekintendő mint bármely egyes polgárnak tulajdona, melynek jövedelme nem egyes lakosok kényelmére, hanem az egész község házi szükségleteinek fedezésére fordítandó. Ezen okból a községnek minden vagyona bérbeadandó, s költségszámzás alkalmával a községi bevétel rovatába veendő fel. XIII. A fent idézett törvény II. fejezet 4. §-a értelmében a községben bekebelezett, és így a községi kapocsba lépett lakosság köteles, a községi elöljáróság, és képviselő testület tagjai irányában , ezeket mint elöljáróikat tisztelni, a törvények korlátai között általuk kiadott rendeleteket minden ellenvetés nélkül elfogadni, nekik engedelmeskedni, az elrendelt munkákat híven teljesíteni, — fenmaradván mindazonáltal minden egyes polgárnak azon joga, hogy sérelmeiben a jogorvoslást kereshesse — s abban habár az elöljáróság, vagy képviselő testület ellen lenne is a kereset, ezek neki mindenben segítséget nyújtani kötelesek. M. J—J. 302 A HIVATALOS LAPBÓL. — A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi ministerium részéről megengedtetett, az első magyar-gácsországi vasútvonalon fekvő ungmegyei Szobráncz és Zemplénmegyei Tőketerebes, Nagy- Mihály és Homonna nevű vasúti állomásokon a hasznos házi állatok, és azoktól származó nyerstermékek fel- és lerakása — a fennálló 1859. évi állatjárvány-szabályrendeletek szoros fentartása mellett. — A szász-régeni általános husfogyasztási egyletnek alapszabályai a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi magyar királyi ministerium által folyó évi aug. 30-ról 9437. sz. a. a törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. A szárczai takarék- és előleg-egyletnek alapszabályai a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar királyi ministérium által folyó évi augusztus hó 31-én 9278. szám alatt a törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. A császári királyi belügyministérium közlése szerint a keleti marhavész folyó évi aug. 1- től egész 22-ig Gácsországban a bochniai járáshoz tartozó Stanistawice községben uralgott. Alsó-Ausztriában a hernalsi és sechshausi járásokhoz tartozó Ottakring, Hernals, Währing, Neulerchenfeld, Maurer és Atzgersdorf községekben még folyton tartott; a többi osztrák tartományok vészmentesek. — A gyoma-endrődi gőzmalom- részvénytársulat alapszabályai a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi magyar királyi ministerium által folyó évi 9371. szám alatt a törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. — A győrvárosi és megyei takarékpénztárnak alapszabályai a földmivelés-, ipar-és kereskedelmi magyar királyi ministerium által folyó évi 9528. szám alatt a törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. — Budaeörs, Pest megyebeli községnek megengedtetett, hogy kedd és péntek napokon minden helypénz vagy vásári vámszedés nélkül heti vásárokat tarthasson. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. k. ministerium által múlt évi június 10-én 11,987. sz. alatt egy népszerű lótenyésztési kézikönyvre kiírt pályázat folytán a t. é. március 1-ig meghosszabbított határidőre beérkezett öt pályamunka; ezek a felkért szakértők által megbiráltatván, a pályadij a „dijóhéjban“ jeligével ellátott pályaműnek ítéltetett oda, mely művei beérkezett jeligés levélbe fölbontatván, a nyertes mű szerzőjéül Tormay Béla tűnt ki. A lótenyésztésnek kedvező sikert stb. jeligével ellátott pályamű, terjedelmes volta és inkább a művelt közönségre számított, nem eléggé népszerű nyelve miatt a pályázati feltételek értelmében jutalomra ki nem jelöltethetett; mindazonáltal a bíráló bizottság által, mint jelesen és szorgalommal kidolgozott szakma, esetleges kiadásának segélyezése czéljából az idézett ministerium figyelmébe ajánltatott. Ezen, valamint a „Trombitaszóra sat“ „Trafalger“ „Quadrupedante sat“ jeligével ellátott művek illető szerzőik által a földmivelés-, iparés kereskedelemügyi m. k. ministerium levéltárában visszavehetők. Igazságügyminiszteri rendeletek a bírósági szervezés előmunkálataira nézve. I. A szervezendő kir. bíróságok székhelyei a m. kir. minisztériumnak folyó hó 10-én kelt s a törvényhatóságokhoz leküldött rendelete által megállapítva lévén,- a szervezési munkálatok kivitele czéljából fölhívom a közönséget, hogy területének a járásbiróságok között leendő beosztása iránt javaslatot tenni s azt a f. é. aug. 20-ig hozzám fölterjeszteni szíveskedjék. Czélszerűnek látom ezen eljárásnál leendő használat végett a f. év 1. számú fölhívásom folytán fölterjesztett beosztási tervezetet •/. alá mellékelve leküldeni. A javaslat megtételénél a következő elvek szolgáljanak irányadóul: 1. Tekintetbe veendők minden egyes községnek és népes pusztának a járásbíróság székhelyéhez való távolsága, továbbá forgalmi és közlekedési viszonyai. 2. Hasonló tekintet alá veendő a járási beosztásnál azon törvényszék, illetőleg telekkönyvi hatóság székhelye is, amelyhez az illető járás tartozik. 3. A községek és népes puszták lehetőleg ,akép osztassanak be a járásbíróságokhoz, — hogy ez utóbbiak népességére nézve aránytalan különbség ne támadjon. 4. Minden község és népes puszta a beosztásban, — és pedig minden egyes járásra nézve külön — világosan ki legyen téve, pontos statistikai adatok nyomán a 2. alatti rovatok szerint. 5. Miután az 1871: XXXII. t. sz. 5. §-a szerint mind a törvényszékek mind a járásbiróságok területkörei olykér kerekitendők ki, hogy azoknak minden egyes részei egymással közvetlen kapcsolatban álljanak, a közönség külön jegyzékben mutassa ki a törvényhatósága területe által bezárt azon helyeket, amelyek más valamely törvényhatósághoz vagy több törvényhatóságok területeihez tartoznak, s tegyen javaslatot azok czélszerű beosztása iránt. — Egyszersmind az ezen helyekre nézve — a 2/. alatti jegyzékhez szükséges adatok beszerzése iránt azon törvényhatósághoz forduljon, a melyhez előbb az illető terület tartozott. II. A szervezendő e. f. bíróságok elhelyezésére megkivántató előmunkálatok teljesítésénél a kir. igazságügyi ministerium a törvényhatóságok közreműködését kívánja igénybe venni. E czélból az 1871. jan. 1-én 1. sz. a. kelt igazságügyministeri leirat folytán a közönség által fölterjesztett és a bíróságok elhelyezésére vonatkozó összes iratok 7. a. oly fölhívással küldetnek meg a közönséghez, hogy az alább elősorolt előmunkálatokat teljesítse, s erre vonatkozó jelentését legkésőbb augusztus hó végéig a kir. igazságügyi ministeriumhoz terjessze be. 1. Az 1871: 31. t. sz. 12. §. értelmében összeirandók a közönség tulajdonát képező mindazon helyiségek, valamint az annak birtokában található minden oly szerelvény, mely jelenleg kizárólag igazságügyi célokra vagy oly hivatal