Községi Jegyzők Közlönye, 1871 (1. újfolyam, 1-52. szám)
1871-09-26 / 39. szám
Első évi urfolyam. 39. szám. Pest, sept. 26-án, 1871. SZAKLAP: A KÖZSÉGI- KrS KÖRJEGYZŐK SZÁMÁRA. SZAKBELI, POLITIKAI S VEGYES TARTALOMMAL. SZERKESZTI ÉS KIADJA: KISS (ILMÉRI) ISTVÁN, JOGTUDOR ÉS ÜGYVÉD. MEGJELENIK minden kedden. — ELŐFIZETÉSI ÁRA: negyedévre 1 írt 50 fer.. — félévre 3 írt.. — egész évre 6 trt. — Egyes számok 20 krjával kaphatók. Az ELŐFIZETÉSI PÉNZEK s a felszólamlások a KIADÓ-HIVATALHOZ, a KÉZIRATOK pedig a SZERKESZTŐSÉGHEZ intézendők Mindkettő a Szentkirályi-féle házban van.. (Váczi-utcza s régi posta-utcza sarkán.) EGYLETI ÜGYEK. Jegyzőkönyv, mely a Biharmegye sárréti járási népjegyzői egylet által az 1871-ik. évi September hó 3-án napján B.-Újfaluban tartott közgyűlésben vétetett fel. Jelen voltak: Elnök Juhos Ferencz. Alelnök Nemes Ferencz. Jegyző Vágó Ferencz. Pénztárnok Zsiday László. Balogh Lajos, Katona János, Pallovics Ignácz, Andrássy Sándor, Beöthy Izidor, Papp Ede, Ötvös Károly, Osváth Gyula, és Herczeg József. 18) Nemes Ferencz alelnök, a még mindig tartó szembetegsége daczára is az egylet ügyei iránti különös érdeklődésnél fogva jelen volt elnök Juhos Ferencz felhívására az elnöki széket elfoglalván, a jelenvoltak szívélyes üdvözlése után a közgyűlést megnyitotta, és mindenekelőtt előadta, hogy — miként a közgyűlés egybehívására vonatkozólag jóeleve kibocsátott körlevelében is a tagoknak világos tudomására juttatta — jelen gyűlésnek csak egyetlen tárgya leend; nevezetesen az 1871-ik évi augustus hó 2-án M.-Keresztesen tartott közgyűlés 4/17. számú végzése értelmében az 1870-ik évi XLII. törvényczikk alapján alakulandó Biharvármegye uj bizottmányához, a jegyzői hivatal fontossága s annak az igazgatás minden ágazataiban elfoglalt nehéz állása, s általában az ügykezelés szabatos meghatározásának módozataira, s az egyes jegyzői hivatalok munkaköréhez mért fizetések szabályozására vonatkozólag szerkesztendő emlékirat-tervezet elkészítésével megbízott háromtagú küldöttség munkálatának bírálat, illetőleg felülvizsgálat alá leendő vétele. A hivatati végzés által kiküldött bizottság beadott munkálatát tehát, mely az egyleti jegyző által authographifozott példányokban egy hét előtt egyenes postai utón minden egyleti tagnak megküldve lett, tisztelettel bemutatja, és egyszersmind felkéri a közgyűlést, hogy amenynyiben ezen munkálat, már jó eleve a tagok kezei között volt, időnyerés tekintetéből azt felolvasottnak tekintvén, a közgyűlés aziránt nyilatkozni szíveskedjék, hogy ezen munkálatot általánostárgyalás alá elfogadja-e? és ha igen, akkor azt komoly higgadtsággal beható részletes tárgyalás alá vegye; felhíván végül a jelenlevő tagokat, hogy ha valakinek e részbeni kész dolgozata van, azt szintén adja által. Az emlékirat-tervezet elkészítésével megbízott három tagú küldöttségnek, mely az ügy fontosságát és sürgősségét tekintve nem késett a benne helyezett bizalomnak megfelelni, és a közgyűlésnek egy oly anyagot szolgáltatni, miből nem csak kiindulhat, hanem azon haladhat is: a közgyűlés szíves köszönetét mindenek előtt kifejezi, és a már jó eleve megküldött emlékirat-tervezetet felolvasottnak tekinti s azt általánosságban el is fogadta, és részletes tárgyalás alá vévén, némely lényegtelen irályi hibák kijavítása után azt egészen magáévá tette. Ebből folyólag a közgyűlés határozatilag megbízza az egyleti jegyzőt, hogy annak letisztázásáról gondoskodjék, s az 1871-ik évi augustus 2-ai közgyűlés 4,7. számú végzése által kirendelt küldöttséggel együtt a folyó évi October hó 2-án délelőtt 10 órakor N.-Váradon a „Bárány“ czimü rendelőbe kitűzött megyei egyetemes gyűlésen jelenjenek meg, ahol a megyebeli járások jegyzői karának küldöttei a jó eleve lett felhívás folytán szintén valószínűleg meg fognak jelenni, és úgy ezen, mint az ottan bemutatandó több tervezeteket egyetemlegesen megvitatván, egy tökéletes egészet alkossanak, s annak országos közzétételéről intézkedjenek. Jelen közgyűlésre több tárgy kitűzve nem lévén, alelnök a gyűlést feloszlatta. Vágó Ferencz, egyleti jegyző. TERVEZET EGY EMLÉKIRATRA a sárréti járási népjegyzői egylet részéről, Biharmegyének az 1870. XLII. t. sz. értelmében megalakulandó bizottmányához az összes megyei községi jegyzői kar által leendő benyújtás végett. A kornak, melyben élünk, rendkívül sok követelései között alig hozatott a népélet és közszabadság fejlesztésére életbevágóbb s a jövőre nézve hasznosabb törvény, mint a községek rendezéséről szóló 1871. XVIII. törvényez.; s valóban ha e törvény azon szellemben adatik át az életnek, milyen annak hozatalánál a haza bölcseit vezérelte, az utókor áldása nem fog elmaradni a jelen korszak e legnagyobb hazafiai törekvést tanúsító emléke felett. E nagy horderejű törvény mikénti életbeléptetése a megyei bizottmány bölcs elintézése s elhatározására van utalva, s nagy részben innen függ, ha váljon a kor igényeinek megfelelőleg alkalmaztatván az, a községi önkormányzat meghozza azon gyümölcsöket, miket a törvényhozás szelleme e törvénynyel elérni vélt, — vagy nem czélszerüleg alkalmazva, a községek működésének ere elzsibbasztatik s a szabadfejlődés útjára akadályok gördittetnek ? Biharmegyének az 1870. XLII. t. sz. alapján alakult bizottmánya nem lehetvén más, mint örököse azon szellemnek, mely Bihar szabadságra törekvő lakosságának hazaszerte elismerve ősidőktől fogva mindig tulajdona volt, d e tudat kezesség nekünk arra, hogy a községek rendezéséről szóló törvény életbeléptetése körüli intézkedéseiben a megye bizottmányát azon szellem vezérlendi, mely az igaz utat mutatja ki a népszabadságnak a községi önkormányzat meghonosítása által leendő megörökítésére. E törvény miként leendő czélszerű életbeléptetésének üdvös munkájához kiván a nagy Biharmegye jegyzői kara jelen szerény dolgozatával némi részben járulni, mert nemcsak hivatásának érzi ily nagy fontosságú községügyi kérdésben a községi életből merített tapasztalatait előadni, hanem kötelességének is tartja azt mint olyan testület, melynek tagjai a nép által választatván és fizettetvén, érdeklődve vannak minden oly intézmény iránt, mely a nép jobblétének csíráját hordja méhében. Nem szenved kétséget, hogy a községek rendezéséről hozott törvény életbeléptetésénél, az ezen törvény VI. fejezete 65. §-ának harmadik bekezdése csaknem a legfőbb figyelmet igényli, mert habár nem kizárólag is, de mindenesetre s főként azon szabályrendelettől feltételeztetik a községi kormányzat czélszerű életbeléptetése s a közigazgatási teendők biztos menetele, melyet a megye bizottmánya a községi hivatalnokok kötelességeinek meghatározására nézve alkotni hivatva van. Ennélfogva, hogy e szabályrendeletben, a törvény által ezentúlra felelősség melletti hatáskörrel felruházott községi hivatalnokok teendői és kötelességei az igazság mérlegével osztassanak meg, hogy sem a községi bíró, sem a községi jegyző, egyik a másik könnyebbségére kötelességekkel túl ne terhelhessék; s hogy különösen e két községi főbb hivatalnok munka- és hatásköre jövőre szabatosan körvonalaztassék e végre a szükséges irányt jelezni ezértó szerény nézeteinket tiszteletteljesen előterjeszteni nemcsak hivatásunknak, de egyszersmind kötelességünknek is tartjuk. Mielőtt azonban a jövőre vonatkozó javaslatunk előadásába bocsátkoznánk, szükségesnek látjuk néhány pontban előtüntetni azon álláspontot, melyet a jegyző mint községi hivatalnok jelenben elfoglalva tart, s melyre a jövőben is hivatva van, a következők szerint. I. Közigazgatás. 1. ) A törvények és minden névvel nevezendő felsőbb rendeletek foganatosítása körüli eljárás. 2. ) A közrend és csend, személy- és vagyonbátorság fentartása, tűz- és vízrendőrség kezelése, pásztorok, cselédek és idegenek feletti őrködés és nyilvántartás. 3. ) Betegségek és járványok idején ezek terjedése és lefolyásának figyelemmel kisérése, e tárgyra vonatkozó jelentések tétele, átalában a köztisztaság és közegészségi ügyekben elsősorbani intézkedés. 4. ) Elemi csapások eseteiben szükségelt intézkedés. Végre 5. ) Gazdasági vetemények reményéről s a termés eredményéről statistikai kimutatások készítése. II. Igazságügy. lj Gyámsági és gondnoksági ügyek, mint p. o. halálesetek felvétele s hagyatékok leltározása, ezek tárgyalásánál a szükséges közreműködés, az árvákra s ezek javainak kezelésére megkivántató felügyelet, valamint ezek számadási ügyei. 2. ) Jogszerzési ügyek,ítélésül adásvevési, csere-, ajándékozási s egyéb birtok-átruházási szerződések megkötése, zálog- s tulajdoni jog előjegyzése, illetőleg bekebeleztetések eszközlése; osztálylevelek, házassági egyességek, végrendeletek szerkesztése, s ezeknek mint az elöljáróság hűségére bizott becses okiratoknak kellő rendben tartása; a községnél lévő másolati hiteltelekjegyzőkönyvekben, az időnkint előforduló változásoknak nyilvántartás czéljából feljegyzése. 3. ) Az 1868. évi LIV. törvényez. által engedményezett községi bíráskodás körébeni eljárás , továbbá bírói meghagyások foganatosítása; mezei rendőrségi körbe vágó kártételek, tilalomrontások, vétségek, kihágások és bűnügyek előleges megvizsgálása, a tényálladék feljelentése, s végre a gyanús egyének nyilvántartása. in. Nevelési ügy. 1. ) Az 1868. XXXVIII. törvényez. foganatosítása körüli eljárás, különösen ennek az iskoláztatásra vonatkozó része. 2. ) Az egyházak mint cultus s erkölcsi testületek nemes törekvéseinek támogatása. 3. ) Átalában meghonositása mindennemű nemes s a nép erkölcsét javítni czélzó intézményeknek, s viszont megtorlása a közerkölcsiség ellen felmerülő mindennemű merényletek és kihágásoknak.