Községi Jegyzők Közlönye, 1871 (1. újfolyam, 1-52. szám)
1871-03-28 / 13. szám
Első évi urfolyam. 13. szám. Pest, márcz. 28-án, 1871. SZAKLAP: A KÖZSÉGI- ÉS KÖRJEGYZŐK SZÁMÁRA. SZAKBELI, POLITIKAI S VEGYES TARTALOMMAL. SZERKESZTI ÉS KIADJA: KISS (ILLÉKI) ISTVÁN, JOGTUDOR ÉS ÜGYVÉD. LHP“ MEGJELENIK minden kedden. — ELŐFIZETÉSI ÁRA: negyedévre 1 frt 50 kr., — félévre 3 frt., — egész évre 6 frt. — Egyes számok 12 krjával kaphatók. Az ELŐFIZETÉSI PÉNZEK a a felszólamlások a KIADÓ-HIVATALHOZ, a KÉZIRATOK pedig a SZERKESZTŐSÉGHEZ intézendő!. Mindkettő a Szentkirályi-féle házban van (Váczi-utcza s régi posta-utcza sarkán.) Pest, márcz. 26. Amit régóta oly epedve vártunk, valahára bekövetkezett: a képviselőház a községek rendezéséről szóló törvényjavaslatot végre tárgyalás alá vette s már eddig annak nagy részét meg is állapította — többnyire a központi bizottság szövegezése szerint. A törvényjavaslatot ezen szerkezetében, lapunk folyó évi 2-ik számából egész terjedelmében ismerik. olvasóink. Ezen szöveg vétetett a tárgyalás alapjául s bizonyos módosításokkal e szöveg képezendi egyelőre a községi törvényt. A mi hiányok maradtak fenn benne, azok pótlását a törvényhozástól szintén várhatni,— akkor, a midőn a gyakorlati élet e hiányokat csalhatatlanul kimutatja. Addig is, nagy nyeremény, hogy valahára egy szerves egészet képező községi törvényünk lesz, — amelynek életbeléptetése még a folyó évben bizton várható. Az új törvény által. közönségünk nem minden óhajai teljesültek, s t. közönségünk nem minden javaslatai lettek abban felhasználva. De tagadhatatlan — s ezt az álszemérem félretételével nyiltan kijelenthetjük, — hogy a községi törvényjavaslat első szerkezetének igen sok pontban történt czélszerű átalakításában megvan a maga érdeme a községjegyzői karnak s szaklapunknak. Azon eszmecserék, melyek az általunk alapított jegyzői szaklapban tavaly s harmadéve közöltettek— kinyomatot nyertek egyrészt a részünkről összehívott országos jegyzői értekezlet emlékiratában,— másrészről pedig azon nagyszámú kérvényekben, melyek javaslatunkra több vidék községi jegyzői által a képviselőházhoz intéztettek. Mindezen okmányokat a képviselőház Ill ik osztálya behatóan méltatta s ennek folytán a törvényjavaslat első szerkezetét átalakította, mely átalakítást a központi bizottság egyben-másban még bővítette. Ekkér jó létre államszervezetünk rendezéséhez a leglényegesb alap — a községi törvény, mely ugyan nem a legtökéletesebb, de egészben véve mint hézagpótló műhelyzetünkben nagybecsűnek mondható. Vajha megteremje az mielőbb országszerte áldásos gyümölcseit! Országgyűlési tudósítások. A képviselőház márcz. 18-ki ülése. ANDRÁSSY Gyula gr. miniszterelnök benyújtja az ő Felsége álta szentesített törvényeket a birák és birói hivatalnokok felelősségéről, nyugdíjazásáról és a honvédelmi törvényeket. Kihirdettetnek. Fölvétetik az 1871-iki államköltségvetésről szóló törvényjavaslat. SZÉLL Kálmán a központi bizottság jelentését mutatja be. HORN Ede: Tavaly a ház azt határozta, hogy az államnak minden kölcsöne, tartozása a budgetbe bevezessék; a pénzügyi bizottság ennek úgy vélt megfelelni, hogy a bevételek és kiadások mellé egy harmadik részt a pénz- és hitelműveleti részt állította. De szónok nem helyeselheti ezt, mert ez által a költségvetés bonyodalmasabb lesz; a bevételek és kiadások, a deficit, mely az összeállított tételekből kitűnik, a valóságnak meg nem felelnek. A szükséglet 260,904,000 forintnak, a bevétel 242,261,810 forintnak, a deficit 18,542,362 írtnak tűnik fel, azonban e 3 főösszeg egyike sem való. KERKAPOLY pénzügyminiszter válaszolt az ellenvetésekre. Ezután a törvényjavaslat a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatott. A részletes tárgyalásnál a közösügyi kiadások czíme fölött hosszas vita fejlődött ki a külpolitika körül. IRÁNYI Dániel a következő határozati javaslatot nyújtotta be: Mondja ki határozatilag a ház, hogy a kormánynak a franczia-német viszálylyal szemben tanúsított magatartását, amennyiben a békének előbb leendő helyreállítása, azután pedig a béke Elsass és Lothringia egy része elszakításának békés diplomatiai után elhárítása végett, törvényes befolyását elegendően nem érvényesítette, nem helyesli. JÓKAI Mór különösnek találja, hogy az erélyes külpolitikát épen a szélsőbal sürgeti, amely az ily politikához szükséges eszközöket — a pénzt s az ujonczokat — rendszeresen mindig megtagadja. SIMONYI Ernő: Jókai beszédében a ház gyönyört talált, de szónok azt hiszi, hogy ezzel nem lehet politikát csinálni és országokat megmenteni. Egyéni nézete szerint a kormánynak Francziaország feldarabolását minden áron, még fegyverrel is meg kellett volna akadályozni. Jókai Mór azt mondta, hogy Kossuth Lajos azon non-intervatio elvét vallja, mely szerint az országok belügyeibe ne avatkozzék idegen hatalom, s Kossuth ezért tartózkodott idegen hatalmak közbejöttével zavart előidézni. Kossuth eljárása csak azt mutatja, hogy ő idegen hatalmak beavatkozását akkor, midőn a nemzetnek baja van királyával, nem helyesli; de itt nem azon eset forog fenn, mert itt két nemzet háborút visel egymással. — A szélsőbal, igaz, nem szavazta meg a kért ujonczokat, de miután már megvan a közös hadsereg, és oly joggal követelheti pártja is, mint más valaki azt, hogy a közös hadsereg alkalmaztassék. A porosz-franczia háborúról szólva, azt találja, hogy a háború alatt Oroszország titokban szövetségben volt Poroszországgal, és a többi államot fenyegetése által eltiltotta attól, hogy Francziaország segélyére legyenek. Szónok ennek bebizonyítására fölolvassa az angol kék könyvből lord Lyonsnak Toursból lord Granvillehoz intézett levelelét. A diplomatiában tudvalévő dolog volt az, hogy a monarchia Oroszország interdictuma alatt állott. Idézhetne a vörös könyvből több pontot, melyből kitűnik, hogy Beust gróf másoknak azt mondta: „Interveniáljatok ti, mert mi nem mozdulhatunk.“ Beust grófnak több irányban követett eljárását bírálva, azt látja, hogy külügyminiszterünk igen sokat tartott arra, vájjon mit tesz Oroszország? Az ilyen eljárás mindenesetre megmutatta az angol kormánynak azt, hogy Ausztria-Magyarországra támaszkodni nem lehet, és ezért nézete szerint az osztrák-magyar monarchia külügyérének magatartása igen nagy befolyással volt az angol kormánynak ezen háború alatt követett magatartására. Mik voltak ennek következményei ? Igen természetesen az, hogy a Porosz- és Francziaország közötti háború localizáltatott, ami a kívánatos is volt, de hogy aztán Poroszország győzelmes leven, a legyőzöttel tehetett, amit akart, és hogy azt annyira lealacsonyította, amennyire kívánta és végre oly föltételeket szabhatott és szabott is neki, amelyek Francziaország erejét egy hosszú időre megzsibbaszthatják; ez bizonyára kívánatos nem volt. De volt ennek más következése is, az, hogy Európában nem lévén oly egyetértés a semleges hatalmak között, hogy a hadviselő felek előtt tekintélyüket képesek lettek volna fentartani, oly állapot állott be, melynélfogva egyszerre Európában minden szerződések semmivé lettek. A közös külügyér eljárásban nem volt következetesség. Mindig bizonyos félénkség lengett az egyik fél irányában, míg a másik fél irányában nem tarta magát kötelezettnek semmiben sem. így például felszólítás daczára is nem ismerte el a franczia köztársasági kormányt, de elismerte a német császárságot, míg az a német nemzet által sem volt elismerve; pedig ha nem ismerte el a franczia kormányt, nem kellett volna elismerni a német császári kormányt sem, mig az formailag meg nem alakult. TISZA Kálmán a német nemzet iránti rokonszenvének ad kifejezést s nem hiszi, hogy a német kormány az oroszszal egyetértve a többi népek ellen fog működni. Aztán a szélsőbal mai fellépését veszi Konczkés alá s pártolja a kormány politikáját. IVÁNKA Imre: Simonyi Ernő egy állítására válaszol. Ő rászalta azt, hogy a német császárság elismertetett, mig a franczia köztársaság nem ismertetett el. A német császár, mikor német császárrá proklamáltatott, erre az összes német fejedelmek és az összes német országgyűlések és a szabad városok által fölszólítva volt. A német parlament kimondása, most utólagosan csak egy formalitás lesz. A franczia respublika ma sem existál törvényesen; három dynastia most is küzd egymás ellenében, és a vörösök, akik mindig és mindenütt eszközül használtatják föl magukat, alighanem oda fognak működni, hogy nem lesz belőle semmi; tehát csak akkor fogja Ausztria elismerhetni a franczia respublikát, ha az megalkotta magát. A képviselőház márcz. 19-ei ülése. BABES Vincze, Berczenczey László s némileg Ürményi Miksa is, a kormány külpolitikája ellen nyilatkoztak. Ellenben Csáky