Községi Jegyzők Közlönye, 1871 (1. újfolyam, 1-52. szám)

1871-09-26 / 39. szám

Első évi urfolyam. 39. szám. Pest, sept. 26-án, 1871. SZAKLAP: A KÖZSÉGI- KrS KÖR­JEGYZŐK SZÁMÁRA. SZAKBELI, POLITIKAI S VEGYES TARTALOMMAL. SZERKESZTI ÉS KIADJA: KISS (ILMÉRI) ISTVÁN, JOGTUDOR ÉS ÜGYVÉD. MEGJELENIK minden kedden. — ELŐFIZETÉSI ÁRA: negyedévre 1 írt 50 fer.. — félévre 3 írt.. — egész évre 6 trt. — Egyes számok 20 krjával kaphatók. Az ELŐFIZETÉSI PÉNZEK s a felszólamlások a KIADÓ-HIVATALHOZ, a KÉZIRATOK pedig a SZERKESZTŐSÉGHEZ intézendők­ Mindkettő a Szentkirályi-féle házban van.. (Váczi-utcza s régi­ posta-utcza sarkán.) EGYLETI ÜGYEK. Jegyzőkönyv, mely a Biharmegye sárréti járási népjegyzői egylet által az 1871-ik. évi September hó 3-án napján B.-Újfaluban tartott közgyűlésben vétetett fel. Jelen voltak: Elnök Juhos Ferencz. Alelnök Nemes Ferencz. Jegyző Vágó Ferencz. Pénztár­nok Zsiday László. Balogh Lajos, Katona János, Pallovics Ignácz, Andrássy Sándor, Beöthy Izi­dor, Papp Ede, Ötvös Károly, Osváth Gyula, és Herczeg József. 18) Nemes Ferencz alelnök, a még mindig tartó szembetegsége daczára is az egylet ügyei iránti különös érdeklődésnél fogva jelen volt el­nök Juhos Ferencz felhívására az elnöki széket elfoglalván, a jelenvoltak szívélyes üdvözlése után a közgyűlést megnyitotta, és mindenekelőtt elő­adta, hogy — miként a közgyűlés egybehívására vonatkozólag jóeleve kibocsátott körlevelében is a tagoknak világos tudomására juttatta — jelen gyűlésnek csak egyetlen tárgya leend; nevezetesen az 1871-ik évi augustus hó 2-án M.-Keresztesen tartott közgyűlés 4/17. számú végzése értelmében az 1870-ik évi XLII. törvényczikk alapján alaku­landó Biharvármegye uj bizottmányához, a jegy­zői hivatal fontossága s annak az igazgatás min­den ágazataiban elfoglalt nehéz állása, s általá­ban az ügykezelés szabatos meghatározásának módozataira, s az egyes jegyzői hivatalok mun­kaköréhez mért fizetések szabályozására vonat­kozólag szerkesztendő emlékirat-tervezet elkészí­tésével megbízott háromtagú küldöttség munká­latának bírálat, illetőleg felülvizsgálat alá leendő vétele. A hivatati végzés által kiküldött bizott­ság beadott munkálatát tehát, mely az egyleti jegyző által authographifozott példányokban egy hét előtt egyenes postai utón minden egyleti tagnak megküldve lett, tisztelettel bemutatja, és egyszersmind felkéri a közgyűlést, hogy a­meny­nyiben ezen munkálat, már jó eleve a tagok ke­zei között volt, időnyerés tekintetéből azt felol­vasottnak tekintvén, a közgyűlés aziránt nyi­latkozni szíveskedjék, hogy ezen munkálatot ál­talános­­tárgyalás alá elfogadja-e? és ha igen, akkor azt komoly higgadtsággal beható részletes tárgyalás alá vegye; felhíván végül a jelenlevő tagokat, hogy ha valakinek e részbeni kész dol­gozata van, azt szintén adja által. Az emlékirat-tervezet elkészítésével megbízott három tagú küldöttségnek, mely az ügy fontosságát és sürgősségét tekintve nem késett a benne helyezett bizalomnak megfelelni, és a közgyűlésnek egy oly anyagot szolgáltatni, miből nem csak kiindulhat, hanem azon haladhat is: a közgyűlés szíves köszönetét mindenek előtt kifejezi, és a már jó eleve meg­küldött emlékirat-tervezetet felolvasott­nak tekinti s azt általánosságban el is fogadta, és részletes tárgyalás alá vévén, némely lényegtelen irályi hibák kijavítása után azt egészen magáévá tette. Ebből folyólag a közgyűlés határozatilag meg­bízza az egyleti jegyzőt, hogy annak le­­tisztázásáról gondoskodjék, s az 1871-ik évi augustus 2-ai közgyűlés 4­,7. szá­mú végzése által kirendelt küldöttséggel együtt a folyó évi October hó 2-án dél­előtt 10 órakor N.-Váradon a „Bárány“ czimü rend­előbe kitűzött megyei egye­temes gyűlésen jelenjenek meg, a­hol a megyebeli járások jegyzői karának kül­döttei a jó eleve lett felhívás folytán szintén valószínűleg meg fognak jelenni, és úgy ezen, mint az ottan bemuta­tandó több tervezeteket egyetemlegesen megvitatván, egy tökéletes egészet al­kossanak, s annak országos közzététe­léről intézkedjenek. Jelen közgyűlésre több tárgy kitűzve nem lévén, alelnök a gyűlést feloszlatta. Vágó Ferencz, egyleti jegyző. TERVEZET EGY EMLÉKIRATRA a sárréti járási népjegyzői egylet részéről, Biharmegyének az 1870. XLII. t. sz. értelmé­ben megalakulandó bizottmányához az összes megyei községi jegyzői kar által leendő be­nyújtás végett. A kornak, melyben élünk, rendkívül sok kö­vetelései között alig hozatott a népélet és köz­szabadság fejlesztésére életbevágóbb s a jövőre nézve hasznosabb törvény, mint a községek ren­dezéséről szóló 1871. XVIII. törvényez.; s valóban ha e törvény azon szellemben adatik át az élet­nek, milyen annak hozatalánál a haza bölcseit vezérelte, az utókor áldása nem fog elmaradni a jelen korszak e legnagyobb hazafiai törekvést tanúsító emléke felett. E nagy horderejű törvény mikénti életbe­léptetése a megyei bizottmány bölcs elintézése s elhatározására van utalva, s nagy részben in­nen függ, ha váljon a kor igényeinek megfele­­lőleg alkalmaztatván az, a községi önkormányzat meghozza azon gyümölcsöket, miket a törvény­­hozás szelleme e törvénynyel elérni vélt, — vagy nem czélszerüleg alkalmazva, a községek műkö­désének ere elzsibbasztatik s a szabadfejlődés útjára akadályok gördittetnek ? Biharmegyének az 1870. XLII. t. sz. alapján alakult bizottmánya nem lehetvén más, mint örököse azon szellemnek, mely Bihar szabadságra törekvő lakosságának hazaszerte elismerve ős­időktől fogva mindig tulajdona volt, d e tudat kezesség nekünk arra, hogy a községek rendezé­séről szóló törvény életbeléptetése körüli in­tézkedéseiben a megye bizottmányát azon szellem vezérlendi, mely az igaz utat mutatja ki a nép­­szabadságnak a községi önkormányzat meghono­sítása által leendő megörökítésére. E törvény miként leendő czélszerű életbe­léptetésének üdvös munkájához kiván a nagy Bi­harmegye jegyzői kara jelen szerény dolgozatával némi részben járulni, mert nemcsak hivatásának érzi ily nagy fontosságú községügyi kérdésben a községi életből merített tapasztalatait előadni, hanem kötelességének is tartja azt mint olyan testület, melynek tagjai a nép által választatván és fizettetvén, érdeklődve vannak minden oly in­tézmény iránt, mely a nép jobblétének csíráját hordja méhében. Nem szenved kétséget, hogy a községek ren­dezéséről hozott törvény életbeléptetésénél, az ezen törvény VI. fejezete 65. §-ának harmadik bekez­dése csaknem a legfőbb figyelmet igényli, mert habár nem kizárólag is, de mindenesetre s fő­ként azon szabályrendelettől feltételeztetik a köz­ségi kormányzat czélszerű életbeléptetése s a közigazgatási teendők biztos menetele, melyet a megye bizottmánya a községi hivatalnokok köte­lességeinek meghatározására nézve alkotni hi­vatva van. Ennélfogva, hogy e szabályrendelet­ben, a törvény által ezentúlra felelősség mel­letti hatáskörrel felruházott községi hivatalnokok teendői és kötelességei az igazság mérlegével osztassanak meg, hogy sem a községi bíró, sem a községi jegyző, egyik a másik könnyebbségére kötelességekkel túl ne terhelhessék; s hogy kü­lönösen e két községi főbb hivatalnok munka- és hatásköre jövőre szabatosan körvonalaztassék­ e végre a szükséges irányt jelezni ezértó szerény nézeteinket tiszteletteljesen előterjeszteni nem­csak hivatásunknak, de egyszersmind kötelessé­günknek is tartjuk. Mielőtt azonban a jövőre vonatkozó javas­latunk előadásába bocsátkoznánk, szükségesnek látjuk néhány pontban előtüntetni azon álláspon­tot, melyet a jegyző mint községi hivatalnok jelenben elfoglalva tart, s melyre a jövőben is hivatva van, a következők szerint. I. Közigazgatás. 1. ) A törvények és minden névvel neve­zendő felsőbb rendeletek foganatosítása körüli eljárás. 2. ) A közrend és csend, személy- és vagyon­­bátorság fentartása, tűz- és vízrendőrség kezelése, pásztorok, cselédek és idegenek feletti őrködés és nyilvántartás. 3. ) Betegségek és járványok idején ezek ter­jedése és lefolyásának figyelemmel kisérése, e tárgyra vonatkozó jelentések tétele, átalában a köztisztaság és közegészségi ügyekben első­sor­­bani intézkedés. 4. ) Elemi csapások eseteiben szükségelt in­tézkedés. Végre 5. ) Gazdasági vetemények reményéről s a termés eredményéről statistikai kimutatások ké­szítése. II. Igazságügy. lj Gyámsági és gondnoksági ügyek, mint p. o. halálesetek felvétele s hagyatékok lel­tározása, ezek tárgyalásánál a szükséges közre­működés, az árvákra s ezek javainak kezelésére megkivántató felügyelet, valamint ezek száma­dási ügyei. 2. ) Jogszerzési ügyek,ítélésül adásve­­vési, csere-, ajándékozási s egyéb birtok-átruhá­zási szerződések megkötése, zálog- s tulajdoni jog előjegyzése, illetőleg bekebeleztetések eszközlése; osztálylevelek, házassági egyességek, végrendele­tek szerkesztése, s ezeknek mint az elöljáróság hűségére bizott becses okiratoknak kellő rendben tartása; a községnél lévő másolati hiteltelekj­egy­­zőkönyvekben, az időnkint előforduló változások­nak nyilvántartás czéljából feljegyzése. 3. ) Az 1868. évi LIV. törvényez. által enged­ményezett községi bíráskodás körébeni eljárás , továbbá bírói­ meghagyások foganatosítása; mezei rendőrségi körbe vágó kártételek, tilalomrontások, vétségek, kihágások és bűnügyek előleges meg­vizsgálása, a tényálladék feljelentése, s végre a gyanús egyének nyilvántartása. in. Nevelési ügy. 1. ) Az 1868. XXXVIII. törvényez. foganato­sítása körüli eljárás, különösen ennek az iskoláz­tatásra vonatkozó része. 2. ) Az egyházak mint cultus­ s erkölcsi tes­tületek nemes törekvéseinek támogatása. 3. ) Átalában meghonositása mindennemű nemes s a nép erkölcsét javítni czélzó intézmé­nyeknek, s viszont megtorlása a közerkölcsiség ellen felmerülő mindennemű merényletek és ki­hágásoknak.

Next