Községi Jegyzők Közlönye, 1872 (4. évfolyam, 40-53. szám)

1872-10-01 / 40. szám

öten jelentek meg, minek következtében a má­sodik osztály a negyedik osztályba olvadt. A harmadik osztály II. és III. ülése. (Büntetőjog, büntető eljárás és börtönügy.) A megállapított sorrend szerint a gyűlés megnyitása után, Csatskó Imre indítványára a büntető törvénykönyvnek tárgyát képező cse­­lekvényeknek hármas felosztása tárgyában az előadó Dr. Csukássy Károly tette meg meg­jegyzéseit. Eddig a büntető törvénykönyvben bűntetteket, vétségeket és áthágásokat különböz­tettek meg; ez nem biztos s következetesen ke­resztül vihető alap s czélszerűtlen is: sokkal helyesebb volna a tettet általában megnevezni s a büntetést fokozata vagy illetékessége szerint meghatározni. — Előadó megjegyzi, hogy a vétsé­gek létindokai magukban a tényekben vannak s ezért a felosztás megszüntetésével nem múlnak el. Különben ő is elismeri, hogy a hármas fel­osztás határozottan a tudomány, sőt a gyakor­lati élet ellen van. A bűntényeket osztályozni előlegesen nem lehet, mert az alaki és tárgyi feltételeket figyelembe kell venni, — a hármas osztályozás különben azért is lehetetlen, mert a kísérlet, részvétel és elévülés eseteinek alkalma­zásánál az egyenlőség és különféleség egyaránt visszásságra vezet. Az osztályokba önkényes be­sorolás kényelmes volt a törvényhozásra nézve, de bizonynyal mielőbb meg fog szűnni. — Késő Ensel Sándor a codificatió­s formalismus, azon­kívül a külföldi tekintély nevében lándzsát tör a hármas felosztás mellett. Dr. Groisz csak a hármas felosztás ellen van, de nem a felosztás ellen általában, sőt inkább ki akarja mondatni, hogy a bűntény és vétségekre kettős felosztás szükségessége kimondassák, tekintettel a gonosz szándékkal s vétkes vigyázatlanságból eredt té­nyekre. Ezen állítása támogatásaként odamutat a legközelebbi német jogászgyű­lés hason értelmű határozatára. — Löw Tóbiás élénken bizonyítja, hogy e kérdés egyátalában lényegtelen s mivel a tudomány és gyakorlat még nem érlelte meg, legjobb lesz az egész felett napirendre térni. Végül az indítványozó szólal fel egy, történeti adatokban gazdag beszédben indítványa mellett. — Csetskó e páratlan jártasságot tanúsító beszé­dében az egyes ellenérvekre nem is tért ki, csak történelmi s egyáltalában tudományos adatokkal akar érvelni. Óhajtja beszéde végén, hogy a mai törvényhozás, hasonlóan az 1843-ashoz, a büntető törvénykönyv alkotásában megelőzze a külföldet. A félóránál tovább tartott beszéd után az elnök szavazásra bocsátja a kérdést. A szavazás eredménye van, hogy Csatskó Imre indítványa 15 szavazattal 8 ellenében elfogadtatott s előadónak Csukássy neveztetett ki. Ezután Bovánkovics József indítványa a köz- és magán­vádló közti viszony tárgyában vétetett tárgyalás alá. Előadó Sebestyén Pál. Indítványozó elismeri az állam előjogát a vádlásra s bünte­tésre nézve, azonban óhajtja, hogy az egyes sze­mély ellen elkövetett becstelenítés megbüntetése iránti vádat közvetlenül és kizárólag csak a sértett emelheti, úgy­szintén oly esetekben, ha az egyesek megsértett érdeke túlsúlylyal bír, s végül kiemeli, hogy a sértett a közvádló visszalépése esetében jogosítva leend az ügyet mint vádló saját személyében folytatni. Előadó kimutatván, hogy a kir. ügyész tulajdonkép nem vádló, ha­nem a bíróhoz hasonló neutrális személy, a­ki­nek jogkörébe az illető félnek belépnie sohasem szabad,­­ logikai következtetéssel s történelmi okadatolással igen hosszasan bonczolja az indít­ványozó egyes tételeit. Általában véve az elő­adó az eddigi viszonyokhoz ragaszkodik s a magánvádlói intézményt nem tartja helyesnek, habár az a külföldön általános érvényben van , mert nemcsak az illető felek s az állam érde­kével, hanem a nemzet szellemével is ellenkezik. Egyedül azon módosítást óhajtja a jelenlegi vi­szonyokon, hogy a sértett fél nemcsak a kárté­rítés, hanem a bűnösség kérdésében is élhessen jogorvoslattal, s a hivatalból nem üldözhető té­nyekre nézve sem óhajtja a magánvádlói rend­szert.­­ Az előadónak egy óránál tovább tartott értekezése végén a gyűlés délután 1 órakor */1­4-ig fölfüggesztetett. A délutáni gyűlésen Ensel Sándor szólott először. Hivatkozik a jövő hóban életbe lépő bűnvádi eljárásra, mely az indítvány főbb pont­jait s különösen a magánvádló intézményét is érvényre juttatta. Ezen okból a jelen indítványt feleslegesnek tartja s csak egy pár módosítványt akar a bűnvádi eljárásra nézve. — Csukássy Károly úgy találja, hogy a magánvádló a közvádló sze­repét soha sem veheti át, s megfordítva, a ma­gán­vádló körébe tartozó bűntényeket a közvádló nem veheti át. Vannak ugyan bűntények, melyek­nél az állam közvetlen érdekelve van, de a sze­mélyek iránti tekintetből azok felhívását kell megvárni, de itt sem lehet magánvádló­s helyet­tesítésről szó sem lehet. Ennek alapján ő is egy új indítványt ad be, a­mely azonban csak az előbbeni ténynek constatálása. Friedmann Bernát a magánvádlók rendszerét melegen és szép nyel­ven pártolja nemcsak az állam, de még inkább maga az ügy érdekében. Több társa nevében is egy módosítványt nyújt be ezen értelemben, a­hol azon eseteket emeli ki, a­hol a magán­vádló bírhat hatáskörrel. — Rezső Ensel visszavonja indítványát ezen utóbbiak javára s igy csak az eredeti indítvány s 3 módositvány felett történt meg a szavazás. Mint előre látható volt, a sza­vazati sorozat felett egy kis vita fejlett ki. Friedmann s társai indítványa fogadtatott el; előadóul Friedmann Bernát s Löw Tóbiás jelöl­tettek ki. Ezen indítvány öt pontjának lényege: a) bűnvádi esetekben a vádemelés a közvádlón kívül a sértett felet is illeti; b) az egyeseket ki­válóan érdeklő esetekben a közvádló csak spe­­c­iális kívánalom esetére veheti át; c) a sértett fél a közvádló visszalépésével felléphet; d) a köz­­vádló a vizsgálatra befolyással nem bírhat, csak a vád alá helyezés kérdésének eldöntése után; e) becstelenítési és rágalmazási ügyekben sza­badságában áll a sértett félnek vádat is emelni. Ezen élénk tárgyalás után Kozma Sándor indítványa került sorra, a védőnek a közvádlóval­ egyenjogúsága tárgyában. Az előadó Dr. Löw Tóbiás az „egyenjogúsítás“ határozatlan kifeje­zése miatt nem is akar a vitába beereszkedni. Egyik szempontból több joga lehet a védőnek, más tekintetben kevesebb. Irányadóul ezen elvet felvenni nem lehet. Ezen alapon egy közvédői intézményt is kellene szervezni. Előadó, ki maga is királyi fő­ügyész, rajzolja a két ügyvéd hely­zetét, hivatkozva a csalfa közvélemény hatására is. Dárday is ugyanezen nézetben van, habár más okból. A negyedik osztály II. ülése. (Bírósági szervezet, polgári eljárás, jogtanulmány, jogtörténelem és törvénykezési statistika.) Környeinek a munkabérek lefoglalása tár­gyában beadott indítványa fölött az osztály na­pirendre tért. Tárgyalás alá került Neumann Armin sz.­­fehérvári ügyvéd indítványa a „polgári perben a bizonylatok szabad méltánylása tárgyában.“ Neu­mann Armind indítványozza, hogy mondja ki a jogászgyűlés elvben, miszerint a polgári perben a bíró a bizonyítékok szabad méltánylása mel­­­­lett hozza ítéletét. Az indítványozó beszéde közben, Apáthi, a második osztály alelnöke jelenti, hogy a máso­dik osztály (összesen 465-en jelentek meg) a negyedik osztályba olvad. Ezután folytattatik a tárgyalás dr. Neumann indítványa fölött. A szakosztály Neumann indítványát elejtette, ellenben elfogadta Apáthy Istvánnak ugyanezen tárgyban beadott következő indítványát: „a jo­gászgyűlés kimondja, hogy a közvetlen szóbeli­ség elutasíthatlan követelményének tartja, misze­rint a bíró a polgári peres eljárásban a felek által használt bizonyítékokhoz ne köttessék, hanem azoktól más bizonyítékokat is követelhessen.“ Az egyesült második és negyedik szakosz­tály d. u. 3 órakor folytatta működését. Tárgyalás alá került dr. Schnierer Aladár következő indítványa: „mondja ki a magyar jo­gászgyűlés, hogy az alkotandó új magyar keres­kedelmi törvénykönyvben a kereskedői csőd is, a kereskedelmi jogviszonyokhoz mért külön ha­­tározmányok által szabályoztassék.“ A szakosztály egyhangúlag elfogadta az in­dítványt s kimondotta, hogy a kereskedelmi csődnek külön szabályozását szükségesnek tartja. Tárgyalás alá került ezután Herczka Emil pesti ügyvéd indítványa a részvény­társulatok ala­kítása tárgyában. Az indítvány következőleg hangzik: „mondja ki a magyar jogászgyűlés elvképen, hogy részvénytársulatok és ezekhez hasonló intézetek alapításához az államhatóság különös engedélyezése nem kívántatik.“ Matlekovits Sándor napirendre térést indít­ványoz. Schnierer az indítvány elfogadása mellett emel szót. Szükségesnek tartja kimondását annak, hogy részvénytársulatok alakításához állami en­gedély nem szükséges — jelesen azért, hogy a­­ reactiónak, amely az engedélyek megszorítására­­ czélozza, útja vágassék. Szavazásra kerülvén a sor: a szakosztály egyhangúlag elfogadta Herczka indítványát oly módosítással, hogy csupán részvénytársulatokhoz nem szükséges az állami engedély. Ezzel kapcsolatban tárgyalás alá került­­ Schnierer Gyula és Szvetenay véleményes indít­ványa a részvénytársulatok bejegyzése tárgyában. Schnierer a bejegyzést kereskedelmi ügyek­ben bíráskodásra hivatott rendes bíróságokra akarja bízni. Szvetenny azt indítványozza, hogy a rész­vénytársulatok alapszabályainak, illetőleg a tár­sulatok keletkezésére, működésök ideje alatt elő­forduló változásokra és megszűnésükre vonatkozó (joglétesítő, jogváltoztató, jogmegszüntető) tények bejegyzése és közzététele bízassák a kereskedelmi ügyekben bíráskodásra hivatott rendes törvény­székekre. Előadó : Matlekovits S. módosítást nyújt be, amelyet a szakosztály el is fogadott. Matlekovits módosítása szerint a bejegyzések a kereskedelmi ügyekben bíráskodásra hivatott testületekre bízatnak. A negyedik osztály IV. gyűlése. (Bírósági szervezet, polgári eljárás, jogtanulmány, jogtörténetem és törvénykezési statistika.) Dr. Fischer Lajos kolozsvári ügyvéd és Szabó Miklós kir. táblai elnök véleményes indítványa az állandó kiz. által kitűzött előkészítő iratok hatályának kérdése fölött, került tárgyalás alá. Szabó Miklós a következő indítványt ter­jeszti a jogászgyűlés­ elé: 1) a nyilvánosság és szóbeliség elvén alapuló perrendtartás nem zár­hatja ki polgári perekben és társas bíróságok előtt az előkészítő periratokat, sőt ezek szüksé­gesek ; 2) előkészítő perirat csak egyetlen kíván­tatik, ha felperes eleve kijelenti, hogy ellenfele védveinek és bizonyítékainak előleges ismerete nélkül is kész ügyét szóbelileg tárgyalni; — kettő kívántatik: ha felperes ily kijelentést nem tesz, három: ha alperes viszonkeresetet indít; felebb­­viteleknél egy, ha új bizonyíték nem alkalmaz­­tatik, utóbbi esetben kettő ; 3) a bíróság hatá­rozatának alapjául csak az szolgálhat, a­mi a szóbeli tárgyaláson előadatik és bebizonyíttatik, ennélfogva az előkészítő periratoknak nincs azon hatálya, hogy bírói figyelembe jöhessenek ; de ha valamely fél, keresetének a keresetlevélben előadott jogalapját lényegesen változtatja, vagy a szóbeli tárgyaláson oly lényegesen új ténykö­rülményeket vagy bizonyítékokat hoz fel, melyek­ről előkészítő periratában említést nem ten, vagy melyeket ellenfelével eleve nem közlött, feljogo­sítja ezt, hogy első esetben a per megszünteté­sét,­­ a másodikban pedig a tárgyalás elhalasz­tását követelje. Fischer Lajos a következőket indítványozza: „A szóbeliség és közvetlenség alapján életbe, léptetendő polg. perrendtartásban engedtessék tél a szóbeli tárgyalás iratok általi előkészítésének. Ezen iratok száma rendes körülmények között legyen kettő t. i. a kereset és vádirat és ha alperes vádiratában viszonkeresettel élt, felperes válaszirat útján feleljen, kötelesek lévén a felek, ha az érintett iratokban foglaltakon kívül oly ténybeli állításokat, bizonyítékokat vagy kérelme­ket akarnának a szóbeli tárgyalásnál érvényesí­teni, melyekre az ellenfél előleges tudakozódás­­ nélkül előreláthatólag nem nyilatkozhatnék, az M- 324 osztályülések sept. 25-én. A harmadik osztály IV. ülése. (Büntetőjog, büntető eljárás és börtönügy.) A tegnap megkezdett vita a védőnek a köz­vádloval­ egyenjogúsága tárgyában tovább folytat­­tatott. Az indítvány hiányos formulázása miatt a napirendretérés fogadtatott el, oly módosítvány­­nyal, hogy az állandó bizottság annak a jövő gyűlésre kitűzéséről gondoskodjék. A beadott 5 indítvány közül csak egy volt, mely a napirend­retérés ellen nyilatkozott. A szakosztály végső tárgya Dr. Környei Ede indítványa volt, mely következőleg hangzik . Mondja ki a magyar jogászgyűlés, hogy a ma­gyar büntető törvénykönyvbe az elítélt fegyen­­czek javára a föltételes szabadonbocsátás jog­intézménykép fölveendő. • A szakosztály en bloc elfogadta ezt, azon mó­dosítással, hogy ezen előny a hosszabb tartamú szabadságbüntetésre elítélt fegyenczek javára történjék. Előadóvá Dárday jelöltetett ki.

Next