Községi Jegyzők Közlönye, 1872 (4. évfolyam, 40-53. szám)
1872-10-01 / 40. szám
öten jelentek meg, minek következtében a második osztály a negyedik osztályba olvadt. A harmadik osztály II. és III. ülése. (Büntetőjog, büntető eljárás és börtönügy.) A megállapított sorrend szerint a gyűlés megnyitása után, Csatskó Imre indítványára a büntető törvénykönyvnek tárgyát képező cselekvényeknek hármas felosztása tárgyában az előadó Dr. Csukássy Károly tette meg megjegyzéseit. Eddig a büntető törvénykönyvben bűntetteket, vétségeket és áthágásokat különböztettek meg; ez nem biztos s következetesen keresztül vihető alap s czélszerűtlen is: sokkal helyesebb volna a tettet általában megnevezni s a büntetést fokozata vagy illetékessége szerint meghatározni. — Előadó megjegyzi, hogy a vétségek létindokai magukban a tényekben vannak s ezért a felosztás megszüntetésével nem múlnak el. Különben ő is elismeri, hogy a hármas felosztás határozottan a tudomány, sőt a gyakorlati élet ellen van. A bűntényeket osztályozni előlegesen nem lehet, mert az alaki és tárgyi feltételeket figyelembe kell venni, — a hármas osztályozás különben azért is lehetetlen, mert a kísérlet, részvétel és elévülés eseteinek alkalmazásánál az egyenlőség és különféleség egyaránt visszásságra vezet. Az osztályokba önkényes besorolás kényelmes volt a törvényhozásra nézve, de bizonynyal mielőbb meg fog szűnni. — Késő Ensel Sándor a codificatiós formalismus, azonkívül a külföldi tekintély nevében lándzsát tör a hármas felosztás mellett. Dr. Groisz csak a hármas felosztás ellen van, de nem a felosztás ellen általában, sőt inkább ki akarja mondatni, hogy a bűntény és vétségekre kettős felosztás szükségessége kimondassák, tekintettel a gonosz szándékkal s vétkes vigyázatlanságból eredt tényekre. Ezen állítása támogatásaként odamutat a legközelebbi német jogászgyűlés hason értelmű határozatára. — Löw Tóbiás élénken bizonyítja, hogy e kérdés egyátalában lényegtelen s mivel a tudomány és gyakorlat még nem érlelte meg, legjobb lesz az egész felett napirendre térni. Végül az indítványozó szólal fel egy, történeti adatokban gazdag beszédben indítványa mellett. — Csetskó e páratlan jártasságot tanúsító beszédében az egyes ellenérvekre nem is tért ki, csak történelmi s egyáltalában tudományos adatokkal akar érvelni. Óhajtja beszéde végén, hogy a mai törvényhozás, hasonlóan az 1843-ashoz, a büntető törvénykönyv alkotásában megelőzze a külföldet. A félóránál tovább tartott beszéd után az elnök szavazásra bocsátja a kérdést. A szavazás eredménye van, hogy Csatskó Imre indítványa 15 szavazattal 8 ellenében elfogadtatott s előadónak Csukássy neveztetett ki. Ezután Bovánkovics József indítványa a köz- és magánvádló közti viszony tárgyában vétetett tárgyalás alá. Előadó Sebestyén Pál. Indítványozó elismeri az állam előjogát a vádlásra s büntetésre nézve, azonban óhajtja, hogy az egyes személy ellen elkövetett becstelenítés megbüntetése iránti vádat közvetlenül és kizárólag csak a sértett emelheti, úgyszintén oly esetekben, ha az egyesek megsértett érdeke túlsúlylyal bír, s végül kiemeli, hogy a sértett a közvádló visszalépése esetében jogosítva leend az ügyet mint vádló saját személyében folytatni. Előadó kimutatván, hogy a kir. ügyész tulajdonkép nem vádló, hanem a bíróhoz hasonló neutrális személy, akinek jogkörébe az illető félnek belépnie sohasem szabad, logikai következtetéssel s történelmi okadatolással igen hosszasan bonczolja az indítványozó egyes tételeit. Általában véve az előadó az eddigi viszonyokhoz ragaszkodik s a magánvádlói intézményt nem tartja helyesnek, habár az a külföldön általános érvényben van , mert nemcsak az illető felek s az állam érdekével, hanem a nemzet szellemével is ellenkezik. Egyedül azon módosítást óhajtja a jelenlegi viszonyokon, hogy a sértett fél nemcsak a kártérítés, hanem a bűnösség kérdésében is élhessen jogorvoslattal, s a hivatalból nem üldözhető tényekre nézve sem óhajtja a magánvádlói rendszert. Az előadónak egy óránál tovább tartott értekezése végén a gyűlés délután 1 órakor */14-ig fölfüggesztetett. A délutáni gyűlésen Ensel Sándor szólott először. Hivatkozik a jövő hóban életbe lépő bűnvádi eljárásra, mely az indítvány főbb pontjait s különösen a magánvádló intézményét is érvényre juttatta. Ezen okból a jelen indítványt feleslegesnek tartja s csak egy pár módosítványt akar a bűnvádi eljárásra nézve. — Csukássy Károly úgy találja, hogy a magánvádló a közvádló szerepét soha sem veheti át, s megfordítva, a magánvádló körébe tartozó bűntényeket a közvádló nem veheti át. Vannak ugyan bűntények, melyeknél az állam közvetlen érdekelve van, de a személyek iránti tekintetből azok felhívását kell megvárni, de itt sem lehet magánvádlós helyettesítésről szó sem lehet. Ennek alapján ő is egy új indítványt ad be, amely azonban csak az előbbeni ténynek constatálása. Friedmann Bernát a magánvádlók rendszerét melegen és szép nyelven pártolja nemcsak az állam, de még inkább maga az ügy érdekében. Több társa nevében is egy módosítványt nyújt be ezen értelemben, ahol azon eseteket emeli ki, ahol a magánvádló bírhat hatáskörrel. — Rezső Ensel visszavonja indítványát ezen utóbbiak javára s igy csak az eredeti indítvány s 3 módositvány felett történt meg a szavazás. Mint előre látható volt, a szavazati sorozat felett egy kis vita fejlett ki. Friedmann s társai indítványa fogadtatott el; előadóul Friedmann Bernát s Löw Tóbiás jelöltettek ki. Ezen indítvány öt pontjának lényege: a) bűnvádi esetekben a vádemelés a közvádlón kívül a sértett felet is illeti; b) az egyeseket kiválóan érdeklő esetekben a közvádló csak speciális kívánalom esetére veheti át; c) a sértett fél a közvádló visszalépésével felléphet; d) a közvádló a vizsgálatra befolyással nem bírhat, csak a vád alá helyezés kérdésének eldöntése után; e) becstelenítési és rágalmazási ügyekben szabadságában áll a sértett félnek vádat is emelni. Ezen élénk tárgyalás után Kozma Sándor indítványa került sorra, a védőnek a közvádlóval egyenjogúsága tárgyában. Az előadó Dr. Löw Tóbiás az „egyenjogúsítás“ határozatlan kifejezése miatt nem is akar a vitába beereszkedni. Egyik szempontból több joga lehet a védőnek, más tekintetben kevesebb. Irányadóul ezen elvet felvenni nem lehet. Ezen alapon egy közvédői intézményt is kellene szervezni. Előadó, ki maga is királyi főügyész, rajzolja a két ügyvéd helyzetét, hivatkozva a csalfa közvélemény hatására is. Dárday is ugyanezen nézetben van, habár más okból. A negyedik osztály II. ülése. (Bírósági szervezet, polgári eljárás, jogtanulmány, jogtörténelem és törvénykezési statistika.) Környeinek a munkabérek lefoglalása tárgyában beadott indítványa fölött az osztály napirendre tért. Tárgyalás alá került Neumann Armin sz.fehérvári ügyvéd indítványa a „polgári perben a bizonylatok szabad méltánylása tárgyában.“ Neumann Armind indítványozza, hogy mondja ki a jogászgyűlés elvben, miszerint a polgári perben a bíró a bizonyítékok szabad méltánylása mellett hozza ítéletét. Az indítványozó beszéde közben, Apáthi, a második osztály alelnöke jelenti, hogy a második osztály (összesen 465-en jelentek meg) a negyedik osztályba olvad. Ezután folytattatik a tárgyalás dr. Neumann indítványa fölött. A szakosztály Neumann indítványát elejtette, ellenben elfogadta Apáthy Istvánnak ugyanezen tárgyban beadott következő indítványát: „a jogászgyűlés kimondja, hogy a közvetlen szóbeliség elutasíthatlan követelményének tartja, miszerint a bíró a polgári peres eljárásban a felek által használt bizonyítékokhoz ne köttessék, hanem azoktól más bizonyítékokat is követelhessen.“ Az egyesült második és negyedik szakosztály d. u. 3 órakor folytatta működését. Tárgyalás alá került dr. Schnierer Aladár következő indítványa: „mondja ki a magyar jogászgyűlés, hogy az alkotandó új magyar kereskedelmi törvénykönyvben a kereskedői csőd is, a kereskedelmi jogviszonyokhoz mért külön határozmányok által szabályoztassék.“ A szakosztály egyhangúlag elfogadta az indítványt s kimondotta, hogy a kereskedelmi csődnek külön szabályozását szükségesnek tartja. Tárgyalás alá került ezután Herczka Emil pesti ügyvéd indítványa a részvénytársulatok alakítása tárgyában. Az indítvány következőleg hangzik: „mondja ki a magyar jogászgyűlés elvképen, hogy részvénytársulatok és ezekhez hasonló intézetek alapításához az államhatóság különös engedélyezése nem kívántatik.“ Matlekovits Sándor napirendre térést indítványoz. Schnierer az indítvány elfogadása mellett emel szót. Szükségesnek tartja kimondását annak, hogy részvénytársulatok alakításához állami engedély nem szükséges — jelesen azért, hogy a reactiónak, amely az engedélyek megszorítására czélozza, útja vágassék. Szavazásra kerülvén a sor: a szakosztály egyhangúlag elfogadta Herczka indítványát oly módosítással, hogy csupán részvénytársulatokhoz nem szükséges az állami engedély. Ezzel kapcsolatban tárgyalás alá került Schnierer Gyula és Szvetenay véleményes indítványa a részvénytársulatok bejegyzése tárgyában. Schnierer a bejegyzést kereskedelmi ügyekben bíráskodásra hivatott rendes bíróságokra akarja bízni. Szvetenny azt indítványozza, hogy a részvénytársulatok alapszabályainak, illetőleg a társulatok keletkezésére, működésök ideje alatt előforduló változásokra és megszűnésükre vonatkozó (joglétesítő, jogváltoztató, jogmegszüntető) tények bejegyzése és közzététele bízassák a kereskedelmi ügyekben bíráskodásra hivatott rendes törvényszékekre. Előadó : Matlekovits S. módosítást nyújt be, amelyet a szakosztály el is fogadott. Matlekovits módosítása szerint a bejegyzések a kereskedelmi ügyekben bíráskodásra hivatott testületekre bízatnak. A negyedik osztály IV. gyűlése. (Bírósági szervezet, polgári eljárás, jogtanulmány, jogtörténetem és törvénykezési statistika.) Dr. Fischer Lajos kolozsvári ügyvéd és Szabó Miklós kir. táblai elnök véleményes indítványa az állandó kiz. által kitűzött előkészítő iratok hatályának kérdése fölött, került tárgyalás alá. Szabó Miklós a következő indítványt terjeszti a jogászgyűlés elé: 1) a nyilvánosság és szóbeliség elvén alapuló perrendtartás nem zárhatja ki polgári perekben és társas bíróságok előtt az előkészítő periratokat, sőt ezek szükségesek ; 2) előkészítő perirat csak egyetlen kívántatik, ha felperes eleve kijelenti, hogy ellenfele védveinek és bizonyítékainak előleges ismerete nélkül is kész ügyét szóbelileg tárgyalni; — kettő kívántatik: ha felperes ily kijelentést nem tesz, három: ha alperes viszonkeresetet indít; felebbviteleknél egy, ha új bizonyíték nem alkalmaztatik, utóbbi esetben kettő ; 3) a bíróság határozatának alapjául csak az szolgálhat, ami a szóbeli tárgyaláson előadatik és bebizonyíttatik, ennélfogva az előkészítő periratoknak nincs azon hatálya, hogy bírói figyelembe jöhessenek ; de ha valamely fél, keresetének a keresetlevélben előadott jogalapját lényegesen változtatja, vagy a szóbeli tárgyaláson oly lényegesen új ténykörülményeket vagy bizonyítékokat hoz fel, melyekről előkészítő periratában említést nem ten, vagy melyeket ellenfelével eleve nem közlött, feljogosítja ezt, hogy első esetben a per megszüntetését, a másodikban pedig a tárgyalás elhalasztását követelje. Fischer Lajos a következőket indítványozza: „A szóbeliség és közvetlenség alapján életbe, léptetendő polg. perrendtartásban engedtessék tél a szóbeli tárgyalás iratok általi előkészítésének. Ezen iratok száma rendes körülmények között legyen kettő t. i. a kereset és vádirat és ha alperes vádiratában viszonkeresettel élt, felperes válaszirat útján feleljen, kötelesek lévén a felek, ha az érintett iratokban foglaltakon kívül oly ténybeli állításokat, bizonyítékokat vagy kérelmeket akarnának a szóbeli tárgyalásnál érvényesíteni, melyekre az ellenfél előleges tudakozódás nélkül előreláthatólag nem nyilatkozhatnék, az M- 324 osztályülések sept. 25-én. A harmadik osztály IV. ülése. (Büntetőjog, büntető eljárás és börtönügy.) A tegnap megkezdett vita a védőnek a közvádloval egyenjogúsága tárgyában tovább folytattatott. Az indítvány hiányos formulázása miatt a napirendretérés fogadtatott el, oly módosítványnyal, hogy az állandó bizottság annak a jövő gyűlésre kitűzéséről gondoskodjék. A beadott 5 indítvány közül csak egy volt, mely a napirendretérés ellen nyilatkozott. A szakosztály végső tárgya Dr. Környei Ede indítványa volt, mely következőleg hangzik . Mondja ki a magyar jogászgyűlés, hogy a magyar büntető törvénykönyvbe az elítélt fegyenczek javára a föltételes szabadonbocsátás jogintézménykép fölveendő. • A szakosztály en bloc elfogadta ezt, azon módosítással, hogy ezen előny a hosszabb tartamú szabadságbüntetésre elítélt fegyenczek javára történjék. Előadóvá Dárday jelöltetett ki.