Községi Jegyzők Közlönye, 1872 (4. évfolyam, 40-53. szám)

1872-11-26 / 48. szám

886 — — kiadásokhoz a község nagyságához mért arány-­­­ban járul. . II. FEJEZET. A községi elöljáróság és szolgasze­mél­yzet létszá­máról. 1­4. §. A községi elöljáróság állandó bíróból, 1 törvénybiróból, három esküdtből, körjegyzőből és­­ községi gyámból. 5. §. A szolgaszemélyzet áll: 2 kisbiróból, 2 éjjeliőrből, 2 csőszből, 1 hadnagy és 8 hajdú­­legényből. ti. §. Az éjjeli­őrök és csőszök az elöljáróság által egy évre fogadtatnak fel, — a kisbirák, had­nagy és hajdúlegények pedig a képviselőtestület által az eddigi szokás és gyakorlat szerint a­­ községbeli fiatal gazdákból sor szerint egy évre­­ választatnak. 7. §. Ezen szolgálatot a sorrendben senki vissza nem utasíthatja, sőt a­kire a sor jön, és megválasztatik, azt elfogadni s viselni, el nem fogadás esetében pedig maga helyett egy alkalmas egyént, tulajdon költségén helyettesül felfogadni köteles. III. FEJEZET. Az elöljáróság és szolgaszemélyzet hatásköréről. 8. §. A községbiró jogai és kötelességei: 1. A képviselőtestület gyűlésein elnököl, s az 1871. évi 18. t. sz. 57—62. §§-hoz alkal­mazkodik. 2. A község vagyonára felügyel, bárminemű­­ bevételeit és kiadásait, tehát úgy a pénztári,­­ mint a természetben levő ingó és ingatlan va­­­­gyon kezelését teljesiti. 3. A község belső területére s határában levő utak, hidak, töltések, védgátak, vizvezető árkok, kutak jó karban tartására,s a község határ­halmaira felügyel, az azok körül észlelt hiányok kipótlásáról úgy személyesen, mint az alárendelt közegek által gondoskodik. 4. A község határában a mezei rendőrséget, mennyiben ez törvény szerint hatásköréhez tarto­zik, szigorúan fentartja­ a bejelentett kártevőktől a kártérítési költséget és netalánt bírságot be­hajtja, azokról az érdekletteknek beszámol, a bírságot a törvény által rendelt czélra fordítja, az ellenszegülőket és kínált tilalomtörőket azon felül az illetékes bíróságnak bejelenti. 5. A szolgaszemélyzetet a képviselőtestület által megszabott számban és fizetés mellett fel­fogadja és elbocsátja. 6. A közcsendre és rendre a községben fel­ügyel, e végből sorszerint vagy felfogadott éjjeli őröket állít fel; a csend- és rendháborítókat, mennyiben hatásköréhez tartozik megbünteti, vagy a járási szolgabirónak, illetőleg járásbíróságnak feljelenti. 7. Korcsmákra s általában az italmérő he­lyekre felügyel, a tilos italmérést és játékot akadályozza, a mértékeket úgy itt, mint a boltokban időszakonként megvizsgálja, és vissza­élés esetében a járási szolgabírónak jelentést tesz. 8. A községi közmunkaszolgálat, levélhordás, rabok őrzése és tolonczozásnál a sorrend meg­tartására felügyel. 9. A tűzrendőri szabályrendeleteket végre­hajtja, a lakosokat a kémények tisztán és jókar­­ban tartására szorítja, úgy a tűzoltó eszközök­nek használható állapotban tartásáról s vízkész­letről gondoskodik. 10. Községi jótékony alapok, esetleg mag­tárak kezelését ellenőrzi, felügyel a községi és magán­gyámra, s az árvák vagyona és nevelése körül tapasztalt hiányok és visszaélésekről a já­rási gyámnak jelentést tesz. 11. Gyermekeiket iskoláztatni vonakodó szü­lőktől a bírságot, nemkülönben szükség esetén a tanító fizetését behajtja. 12. Az államszolgálat érdekében a közigaz­gatási felsőbb rendeleteket végrehajtja. 13. Az egészségrendőri szabályokat fogana­tosítja, s ehhez képest az utczákat, tereket sze­méttől,trágyahalmok, állatok hullái s más undorító és egészségveszélyeztető tárgyaktól tisztán tartja, posványok eltávolításáról gondoskodik; a védhimlő beoltására összeirt gyermekek szüleit azok beol­tására szorítja; a községben létező szegénysorsú betegeknek köz avagy megyei kórházba való fölvételéről, az e részben fennálló szabályrende­letek értelmében gondoskodik, s a szükséges előfogatot kiállítja. 14. Felügyel a fölött, hogy tavaszszal a lovak és szarvasmarhák megvizsgálás előtt lege­lőre ne hajtassanak, e végből a kihajtást meg­előzőleg a fennálló rendeletek szerint azokat még ■ az istállóban megvizsgáltatja; marhavész idején s az évrendszabályokat pontosan végrehajtja s al­kalmazza, a mészárszékekben levágandó marhák felett szemlét tart, s a netán tapasztalt vissza­éléseket a járási szolgabirónak nyomban bejelenti.­­ 15. Tavaszszal a hernyókat kipusztíttatja, s­­ a szerb tövis kiirtását eszközölteti. 16. A közmunka feszolgáltatására felügyel, a közmunka-váltságdíjakat a megye által meg­állapított mértékben beszedi s az illető szolga­birónak átszolgáltatja. 17. Az adó, közmunka, ujonczozás, általában­­ mindennemű összeírásoknál a jegyzőnek segítségére van; a védköteleseket a sorozó bizottság éleibe­­ állítja, s a­mennyiben szükséges,ezek élelmezéséről­­ gondoskodik a képviselőtestület utasításai szerint.­­ 18. A katonai beszállásolásokat, nyert uta­­­­sitás értelmében foganatosítja, s úgy a szállás,­­ mint élelempénz kiosztását állandó beszállásoknál s havonkint, átvonulásnál pedig három nap letelte­­ után eszközli. 19. Tolonczok, rabok elhelyezéséről gondos-­­ kodik s a toloncz - számadásokat a jegyzővel­­ egyetértőleg évnegyedenkint elkészíti s a járási szolgabiróhoz beterjeszti. 20. Bíráskodási ügyekben az 1868. 54. t. , ez. 475. és 476. §§. értelmében eljár. 21. Állami, megyei, községi közvetlen és közvetett adók behajtását a fennálló pénzügyi rendszabályok értelmében teljesíti és azokat pon­tosan beszolgáltatja. 22. A községi épületeknek, kerítéseknek tisz­tán és jó karban tartásáról gondoskodik, a községi épületeket tűzkár ellen szabályszerűleg biztosítja, s e részben minden mulasztásért felelős. 23. A községi költségvetést a jegyzővel egyetértőleg szerkeszti, s minden évben az őszi közgyűlésen a képviselőtestület elé terjeszti. 24. A jegyzővel egyetértőleg összeállítja az 1871. évi 18. t. sz. 58. §. értelmében a köz­gyűlésen felveendő tárgyak jegyzékét. 25. A község nevében kiállított levelezése­ket, jelentéseket, előterjesztéseket, összeírásokat s okmányokat aláírja s a község pecsétjével ellátja. 26. A községi költségvetés korlátain belül a pénztárból utalványoz. 27. Gondoskodik, hogy a községnek faisko­lája legyen. 28. Akadályoztatása esetében jogában áll a bírónak fennebb elősorolt teendőkkel valamelyik esküdtet megbízni, ki a biró megbízását ponto­san és saját felelősségére teljesíteni köteles. 29. A biró, mint a község pénztárnoka ke­zeli a község pénztárbeli vagyonát, — állami, me­gyei avagy községi adó fejében beszedett össze­geket, ezekről naplót vezet s ebbe úgy a bevé­teleket, mint kiadásokat külön rovatba beigtatja; teljesiti a községi képviselőtestület meghagyásait s kifizetéseket avagy bevezetéseket ezek utalvá­nyára eszközölhet; az átvett pénzekről elismer­vényt ad, s viszont a kifizetett összegekről sza­bályszerű nyugtát vesz, a kezelt pénzekről az év­­ végével számadást készít, s ebben minden bevé­teli és kiadási tételt okmányokkal igazolni kö­teles ; általában teljesíti mindazt, mit a pénztári kezelés és számvitel módjáról szerkesztett községi szabályrendelet részére előír. 30. A községi biró, az általa tett intézke­désekért s általában az illető ügyvitel állapotáért felelős. 9. §. A jegyző hatásköre: 1. A községi jegyző nem lehet egyszersmind tanító. 2. A képviselő testület gyűlésén mint elő­adó működik s vezeti a jegyzőkönyvet. 3. Kötelessége a bel- és mezei rendőrség­nél előforduló jegyzőkönyveket, beadványokat, kimutatásokat, jelentéseket és becsleveleket ve­zetni ; a befolyt pénzekről, a­mennyiben a biró képes nem volna, naplót vezetni, számadásokat készíteni s a még végre nem hajtott ügyeket nyilvántartani. 4. A ministeri és törvényhatósági rendele­teket és meghagyásokat végrehajtani, illetőleg e végből a képviselőtestülettel közölni. 5. A községben és ennek területén előfor­duló birtokváltozásokat az 1868. 25. t. sz. 14. §. értelmében az illető adóhivatalnak bejelenti. 6. Köteles a közadó kivetése, befizetése, biz­tosítása, behajtása és nyilvántartása körül mind­azt teljesíteni, mit e részben az 1868. 21. t. ez. a községi elöljáróságokra ruház. 7. Ujonczozási ügyben az összeírásokat tel­jesíti, az ujonczozástól elmaradottakat kipuha­tolja, a tartalékosokat, szabadságosokat és hon­védeket a fennálló rendeletek értelmében nyil­vántartja, továbbá a felszólamlási és felmentési okmányokat szerkeszti. 8. A községben előforduló haláleseteket a polg. perrendtartás 562. §. értelmében az ille­tékes járásbíróságnak, az­­1868. 23. t. sz. 4. §. értelmében pedig az illető adóhivatalnak beje­lenti, a megyei árvaszéknek és járási gyámnak árva- és gyámhatósági ügyekben vett megkeresé­seit pontosan teljesiti. 9. A község jövedelmeinek eltitkolása felett őrködik, azokat rendes költségvetésbe felveszi, a bíróval egyetértőleg készített költségvetést min­den év őszén tartandó képviselő gyűlésen elő­terjeszti, s végmegállapítás végett a törvényható­sághoz bemutatják ; ennek alapján a netán szük­séges községi pótlékot követi s előírja; a költ­ségvetésben nem foglalt, de mulhatlanul szüksé­ges községi pótlékot kivetik s előírják; az év végén számadást készit s ezt a képviselőtestü­letnek minden év tavaszán megvizsgálás végett bemutatja; a község ingó és ingatlan vagyonát évenkint leltározzák s a számadásokhoz csatolja, a számadásokat felülvizsgálat végett a megyéhez beterjeszti. 10. A tolonczokat, rabokat nyilvántartja, a tolonczszámadások­at a községi bíróval egyetér­tőleg összeállítja s évnegyedenkint a járási szol­gabiróhoz beküldi. 11. Ott, hol országos avagy hetivásárok tartatnak, pontos piaczi árjegyzéket vezet. 12. Bíráskodási ügyekben a községi jegyző az 1868. évi 54. t. ez. 475. és 476. §§. szerint jár el, s erről külön jegyzőkönyvet vezet. 13. A bíróval egyetértőleg szerkeszti az 1871. évi 18. t. ez. 58. §. értelmében a közgyű­lésen felveendő tárgyak jegyzékét s ezt a gyű­lést megelőzőleg 24 órával minden képviselővel közli. 14. A község nevében kiállított levelezése­ket, jelentéseket, előterjesztéseket, kiadmányo­kat, összeírásokat és okmányokat fogalmazza, aláírással ellenjegyzi, s ott hol a biró írni nem tud, saját felelősségére aláírja s a biró a község pecsétjével ellátja. 15. A jegyző teendői közé tartozik, magá­­nosak megkeresésére és számára : végrendelete­ket, adásvevési-, csere-, bér-, haszonbéri szerző­déseket, folyamodványokat, községi bizonyítvá­nyokat, becsleveleket, nyilatkozatokat, cseléd­könyveket, marhásleveleket, kötelezvényeket, lel­tárakat, nyugtákat és elism­ervényeket szerkesz­teni, s mindenféle másolatokat kiadni, s ezekért dijakat is szedhet, mely dijak mértéke jelen községi szabályrendelet 20. §-ában van meg­szabva. 10. §. Esküdtek és törvénybíró kötelességei. 1. Kötelesek a községi bírót és jegyzőt hi­vatalos működésekben támogatni, az azok által reájuk bízott hivatalos teendőket saját felelős­­­ségükre foganatosítani, összeírásoknál, becslések­­­­nél, ha kívántatik, közreműködni, netáni eltit­­­­kolásokat felderíteni, a törvénybe és szabályren­­­­deletekbe ütköző cselekményeket azonnal beje­lenteni. 2. A bíró távollétében vagy akadályoztatása esetében a törvénybíró viszi a bírói tisztet, és­­ saját felelősségére teljesíti mindazt, mi a bírónak­­ a törvény­es jelen szabályrendelet értelmében­­ kötelességében áll. 11. §. A községi gyám kötelességei. A községben létező árvákat kinyomozni, s a járási gyámnak bejelenteni, ezt az árvák ösz­­szeirásában gyámolitani; a községben levő ár­vák nevelésére, ellátására s vagyonára gondosan felügyelni, e részben a magán gyámokat szigo­rúan ellenőrizni s a tapasztalt hiányokat és visz­­szaéléseket a járási gyámnak haladéktalanul be­jelenteni. 12. §: Kisbirák kötelessége. Naponkint a községi irodában megjelenni, a reájuk bízott idézéseket teljesíteni, a közmun­ka kötelezetteket, a kiállítandó előfogatokat, és levélvivőket kellő időben kirendelni s ezen ki­rendelésben a sorrendet pontosan megtartani, kézbesítéseket eszközölni, hirdetményeket a köz­ségben szokott módon köztudomásra hozni, ál­talában mindazt teljesíteni, mit a községi elöljá­róság kötelességükké tesz. 13. §: Éjjeli őrök kötelességei. Nyáron esti 9 órától reggeli 3 óráig, télen esti 8 órától reggeli 4 óráig az utczákon jelen lenni, gyanús embereket s csend- és rendzava­rókat és esti 10 óra utáni csavargókat befogni, tűz vagy egyéb szerencsétlenség támadása ese­

Next