Községi Jegyzők Közlönye, 1872 (4. évfolyam, 40-53. szám)
1872-11-26 / 48. szám
886 — — kiadásokhoz a község nagyságához mért arány-ban járul. . II. FEJEZET. A községi elöljáróság és szolgaszemélyzet létszámáról. 14. §. A községi elöljáróság állandó bíróból, 1 törvénybiróból, három esküdtből, körjegyzőből és községi gyámból. 5. §. A szolgaszemélyzet áll: 2 kisbiróból, 2 éjjeliőrből, 2 csőszből, 1 hadnagy és 8 hajdúlegényből. ti. §. Az éjjeliőrök és csőszök az elöljáróság által egy évre fogadtatnak fel, — a kisbirák, hadnagy és hajdúlegények pedig a képviselőtestület által az eddigi szokás és gyakorlat szerint a községbeli fiatal gazdákból sor szerint egy évre választatnak. 7. §. Ezen szolgálatot a sorrendben senki vissza nem utasíthatja, sőt akire a sor jön, és megválasztatik, azt elfogadni s viselni, el nem fogadás esetében pedig maga helyett egy alkalmas egyént, tulajdon költségén helyettesül felfogadni köteles. III. FEJEZET. Az elöljáróság és szolgaszemélyzet hatásköréről. 8. §. A községbiró jogai és kötelességei: 1. A képviselőtestület gyűlésein elnököl, s az 1871. évi 18. t. sz. 57—62. §§-hoz alkalmazkodik. 2. A község vagyonára felügyel, bárminemű bevételeit és kiadásait, tehát úgy a pénztári, mint a természetben levő ingó és ingatlan vagyon kezelését teljesiti. 3. A község belső területére s határában levő utak, hidak, töltések, védgátak, vizvezető árkok, kutak jó karban tartására,s a község határhalmaira felügyel, az azok körül észlelt hiányok kipótlásáról úgy személyesen, mint az alárendelt közegek által gondoskodik. 4. A község határában a mezei rendőrséget, mennyiben ez törvény szerint hatásköréhez tartozik, szigorúan fentartja a bejelentett kártevőktől a kártérítési költséget és netalánt bírságot behajtja, azokról az érdekletteknek beszámol, a bírságot a törvény által rendelt czélra fordítja, az ellenszegülőket és kínált tilalomtörőket azon felül az illetékes bíróságnak bejelenti. 5. A szolgaszemélyzetet a képviselőtestület által megszabott számban és fizetés mellett felfogadja és elbocsátja. 6. A közcsendre és rendre a községben felügyel, e végből sorszerint vagy felfogadott éjjeli őröket állít fel; a csend- és rendháborítókat, mennyiben hatásköréhez tartozik megbünteti, vagy a járási szolgabirónak, illetőleg járásbíróságnak feljelenti. 7. Korcsmákra s általában az italmérő helyekre felügyel, a tilos italmérést és játékot akadályozza, a mértékeket úgy itt, mint a boltokban időszakonként megvizsgálja, és visszaélés esetében a járási szolgabírónak jelentést tesz. 8. A községi közmunkaszolgálat, levélhordás, rabok őrzése és tolonczozásnál a sorrend megtartására felügyel. 9. A tűzrendőri szabályrendeleteket végrehajtja, a lakosokat a kémények tisztán és jókarban tartására szorítja, úgy a tűzoltó eszközöknek használható állapotban tartásáról s vízkészletről gondoskodik. 10. Községi jótékony alapok, esetleg magtárak kezelését ellenőrzi, felügyel a községi és magángyámra, s az árvák vagyona és nevelése körül tapasztalt hiányok és visszaélésekről a járási gyámnak jelentést tesz. 11. Gyermekeiket iskoláztatni vonakodó szülőktől a bírságot, nemkülönben szükség esetén a tanító fizetését behajtja. 12. Az államszolgálat érdekében a közigazgatási felsőbb rendeleteket végrehajtja. 13. Az egészségrendőri szabályokat foganatosítja, s ehhez képest az utczákat, tereket szeméttől,trágyahalmok, állatok hullái s más undorító és egészségveszélyeztető tárgyaktól tisztán tartja, posványok eltávolításáról gondoskodik; a védhimlő beoltására összeirt gyermekek szüleit azok beoltására szorítja; a községben létező szegénysorsú betegeknek köz avagy megyei kórházba való fölvételéről, az e részben fennálló szabályrendeletek értelmében gondoskodik, s a szükséges előfogatot kiállítja. 14. Felügyel a fölött, hogy tavaszszal a lovak és szarvasmarhák megvizsgálás előtt legelőre ne hajtassanak, e végből a kihajtást megelőzőleg a fennálló rendeletek szerint azokat még ■ az istállóban megvizsgáltatja; marhavész idején s az évrendszabályokat pontosan végrehajtja s alkalmazza, a mészárszékekben levágandó marhák felett szemlét tart, s a netán tapasztalt visszaéléseket a járási szolgabirónak nyomban bejelenti. 15. Tavaszszal a hernyókat kipusztíttatja, s a szerb tövis kiirtását eszközölteti. 16. A közmunka feszolgáltatására felügyel, a közmunka-váltságdíjakat a megye által megállapított mértékben beszedi s az illető szolgabirónak átszolgáltatja. 17. Az adó, közmunka, ujonczozás, általában mindennemű összeírásoknál a jegyzőnek segítségére van; a védköteleseket a sorozó bizottság éleibe állítja, s amennyiben szükséges,ezek élelmezéséről gondoskodik a képviselőtestület utasításai szerint. 18. A katonai beszállásolásokat, nyert utasitás értelmében foganatosítja, s úgy a szállás, mint élelempénz kiosztását állandó beszállásoknál s havonkint, átvonulásnál pedig három nap letelte után eszközli. 19. Tolonczok, rabok elhelyezéséről gondos- kodik s a toloncz - számadásokat a jegyzővel egyetértőleg évnegyedenkint elkészíti s a járási szolgabiróhoz beterjeszti. 20. Bíráskodási ügyekben az 1868. 54. t. , ez. 475. és 476. §§. értelmében eljár. 21. Állami, megyei, községi közvetlen és közvetett adók behajtását a fennálló pénzügyi rendszabályok értelmében teljesíti és azokat pontosan beszolgáltatja. 22. A községi épületeknek, kerítéseknek tisztán és jó karban tartásáról gondoskodik, a községi épületeket tűzkár ellen szabályszerűleg biztosítja, s e részben minden mulasztásért felelős. 23. A községi költségvetést a jegyzővel egyetértőleg szerkeszti, s minden évben az őszi közgyűlésen a képviselőtestület elé terjeszti. 24. A jegyzővel egyetértőleg összeállítja az 1871. évi 18. t. sz. 58. §. értelmében a közgyűlésen felveendő tárgyak jegyzékét. 25. A község nevében kiállított levelezéseket, jelentéseket, előterjesztéseket, összeírásokat s okmányokat aláírja s a község pecsétjével ellátja. 26. A községi költségvetés korlátain belül a pénztárból utalványoz. 27. Gondoskodik, hogy a községnek faiskolája legyen. 28. Akadályoztatása esetében jogában áll a bírónak fennebb elősorolt teendőkkel valamelyik esküdtet megbízni, ki a biró megbízását pontosan és saját felelősségére teljesíteni köteles. 29. A biró, mint a község pénztárnoka kezeli a község pénztárbeli vagyonát, — állami, megyei avagy községi adó fejében beszedett összegeket, ezekről naplót vezet s ebbe úgy a bevételeket, mint kiadásokat külön rovatba beigtatja; teljesiti a községi képviselőtestület meghagyásait s kifizetéseket avagy bevezetéseket ezek utalványára eszközölhet; az átvett pénzekről elismervényt ad, s viszont a kifizetett összegekről szabályszerű nyugtát vesz, a kezelt pénzekről az év végével számadást készít, s ebben minden bevételi és kiadási tételt okmányokkal igazolni köteles ; általában teljesíti mindazt, mit a pénztári kezelés és számvitel módjáról szerkesztett községi szabályrendelet részére előír. 30. A községi biró, az általa tett intézkedésekért s általában az illető ügyvitel állapotáért felelős. 9. §. A jegyző hatásköre: 1. A községi jegyző nem lehet egyszersmind tanító. 2. A képviselő testület gyűlésén mint előadó működik s vezeti a jegyzőkönyvet. 3. Kötelessége a bel- és mezei rendőrségnél előforduló jegyzőkönyveket, beadványokat, kimutatásokat, jelentéseket és becsleveleket vezetni ; a befolyt pénzekről, amennyiben a biró képes nem volna, naplót vezetni, számadásokat készíteni s a még végre nem hajtott ügyeket nyilvántartani. 4. A ministeri és törvényhatósági rendeleteket és meghagyásokat végrehajtani, illetőleg e végből a képviselőtestülettel közölni. 5. A községben és ennek területén előforduló birtokváltozásokat az 1868. 25. t. sz. 14. §. értelmében az illető adóhivatalnak bejelenti. 6. Köteles a közadó kivetése, befizetése, biztosítása, behajtása és nyilvántartása körül mindazt teljesíteni, mit e részben az 1868. 21. t. ez. a községi elöljáróságokra ruház. 7. Ujonczozási ügyben az összeírásokat teljesíti, az ujonczozástól elmaradottakat kipuhatolja, a tartalékosokat, szabadságosokat és honvédeket a fennálló rendeletek értelmében nyilvántartja, továbbá a felszólamlási és felmentési okmányokat szerkeszti. 8. A községben előforduló haláleseteket a polg. perrendtartás 562. §. értelmében az illetékes járásbíróságnak, az1868. 23. t. sz. 4. §. értelmében pedig az illető adóhivatalnak bejelenti, a megyei árvaszéknek és járási gyámnak árva- és gyámhatósági ügyekben vett megkereséseit pontosan teljesiti. 9. A község jövedelmeinek eltitkolása felett őrködik, azokat rendes költségvetésbe felveszi, a bíróval egyetértőleg készített költségvetést minden év őszén tartandó képviselő gyűlésen előterjeszti, s végmegállapítás végett a törvényhatósághoz bemutatják ; ennek alapján a netán szükséges községi pótlékot követi s előírja; a költségvetésben nem foglalt, de mulhatlanul szükséges községi pótlékot kivetik s előírják; az év végén számadást készit s ezt a képviselőtestületnek minden év tavaszán megvizsgálás végett bemutatja; a község ingó és ingatlan vagyonát évenkint leltározzák s a számadásokhoz csatolja, a számadásokat felülvizsgálat végett a megyéhez beterjeszti. 10. A tolonczokat, rabokat nyilvántartja, a tolonczszámadásokat a községi bíróval egyetértőleg összeállítja s évnegyedenkint a járási szolgabiróhoz beküldi. 11. Ott, hol országos avagy hetivásárok tartatnak, pontos piaczi árjegyzéket vezet. 12. Bíráskodási ügyekben a községi jegyző az 1868. évi 54. t. ez. 475. és 476. §§. szerint jár el, s erről külön jegyzőkönyvet vezet. 13. A bíróval egyetértőleg szerkeszti az 1871. évi 18. t. ez. 58. §. értelmében a közgyűlésen felveendő tárgyak jegyzékét s ezt a gyűlést megelőzőleg 24 órával minden képviselővel közli. 14. A község nevében kiállított levelezéseket, jelentéseket, előterjesztéseket, kiadmányokat, összeírásokat és okmányokat fogalmazza, aláírással ellenjegyzi, s ott hol a biró írni nem tud, saját felelősségére aláírja s a biró a község pecsétjével ellátja. 15. A jegyző teendői közé tartozik, magánosak megkeresésére és számára : végrendeleteket, adásvevési-, csere-, bér-, haszonbéri szerződéseket, folyamodványokat, községi bizonyítványokat, becsleveleket, nyilatkozatokat, cselédkönyveket, marhásleveleket, kötelezvényeket, leltárakat, nyugtákat és elismervényeket szerkeszteni, s mindenféle másolatokat kiadni, s ezekért dijakat is szedhet, mely dijak mértéke jelen községi szabályrendelet 20. §-ában van megszabva. 10. §. Esküdtek és törvénybíró kötelességei. 1. Kötelesek a községi bírót és jegyzőt hivatalos működésekben támogatni, az azok által reájuk bízott hivatalos teendőket saját felelősségükre foganatosítani, összeírásoknál, becsléseknél, ha kívántatik, közreműködni, netáni eltitkolásokat felderíteni, a törvénybe és szabályrendeletekbe ütköző cselekményeket azonnal bejelenteni. 2. A bíró távollétében vagy akadályoztatása esetében a törvénybíró viszi a bírói tisztet, és saját felelősségére teljesíti mindazt, mi a bírónak a törvényes jelen szabályrendelet értelmében kötelességében áll. 11. §. A községi gyám kötelességei. A községben létező árvákat kinyomozni, s a járási gyámnak bejelenteni, ezt az árvák öszszeirásában gyámolitani; a községben levő árvák nevelésére, ellátására s vagyonára gondosan felügyelni, e részben a magán gyámokat szigorúan ellenőrizni s a tapasztalt hiányokat és viszszaéléseket a járási gyámnak haladéktalanul bejelenteni. 12. §: Kisbirák kötelessége. Naponkint a községi irodában megjelenni, a reájuk bízott idézéseket teljesíteni, a közmunka kötelezetteket, a kiállítandó előfogatokat, és levélvivőket kellő időben kirendelni s ezen kirendelésben a sorrendet pontosan megtartani, kézbesítéseket eszközölni, hirdetményeket a községben szokott módon köztudomásra hozni, általában mindazt teljesíteni, mit a községi elöljáróság kötelességükké tesz. 13. §: Éjjeli őrök kötelességei. Nyáron esti 9 órától reggeli 3 óráig, télen esti 8 órától reggeli 4 óráig az utczákon jelen lenni, gyanús embereket s csend- és rendzavarókat és esti 10 óra utáni csavargókat befogni, tűz vagy egyéb szerencsétlenség támadása ese