Községi Jegyzők Közlönye, 1872 (4. évfolyam, 40-53. szám)

1872-10-22 / 43. szám

Negyedik évi folyam. 43. szám. Pest. okt. 22-én. 1872. (Kezdetben : „MAGYAR JEGYZŐ“.) SZAKLAP: A KÖZSÉGI- ÉS KÖRJEGYZŐK SZÁMÁRA: SZAKBELI S VEGYES TARTALOMMAL. SZERKESZTI ÉS KIADJA: IN. KISS (ILMÉSlI) ISTVÁN. MEGJELENIK minden kedden. — ELŐFIZETÉSI ÁRA: negyedévre 1 irt 50 kr.. — félévre 3 kr.. — egész évre 10 kr. — Egyes számok 20 kunával kaphatói. Az ELŐFIZETÉSI PÉNZEIK s a felszólamlások a ELADÓ-HIVATALHOZ, a KÉZIRATOK pedig a SZERKESZTŐSEDHEZ intézendők. Mindkettő a Szentkirályi-féle házban van. (Váczi-utcza s reszi-posta-utcza sarkán.) EGYLETI ÜGYEK. Jegyzőkönyv : felvétetett B.-Újfaluban, a sárréti járás „Népjegyzői egylet“ választmányának 1812. évi okt. hó 12-én tartott üléséből. Jelen voltak: Juhos Ferencz elnök, Zsidai László pénztárnok, Nemes Ferencz, Halász Imre, Török György, Vass Tamás, Pallovics Ignácz, Katona János, Osváth Gyula v. tagok és Ötvös Károly egyleti jegyző. 1. Elnök a választmányi ülést — a megjelent tagok üdvözlése után — megnyitván , legelőször is, rövid szavakban indítványozza, miszerint: „Azon czélból, hogy a községi törvény által kimondott megyei jegyző nyugdíj intézet felállítása, a sárréti járás összes jegyzőire nézve legczélszerűbben eszközöltethessék, s annak mikénti megalakítását illetőleg, véleménynyilvánítással hozzájárulhasson ; és hogy a módozatok az egylet viszonyainak tekintetbe vételével megállapíthatók legyenek: közgyűlés hivassák egybe, s annak határideje mielőbb tűzessék is ki. Ezen indítvány elfogadtatván,közgyűlési határidőül folyó 1872. évi október hó 28-ik napjának d. e. 10 órája B.-Újfalu városában kitüzetik. — Ennek pedig körözvény utján leendő gyors közlésével egyleti jegyző megbizatik. 2. Az egyleti pénztár állása megvizsgáltatván: pénztárnok Zsidai László egy névsort mutat fel, melyből kitűnik, hogy az egylet összes tagjai közül csak tizennégyen tettek eleget tagdíj befizetési kötelezettségüknek, igen sokan pedig még kötvény kiállításával is késedelmeskednek. Kitűnt továbbá, hogy egy kötvény a múlt évről, melynek meghosszabbítása különben is csak nagy nehezen, és semmi esetre nem bevehető okokból engedélyeztetett, daczára a hátrányos megfizetést ígérő nyilatkozatának, még máig is fizetetlen. Kitűnt továbbá, hogy egy másik kötvény letörlesztése talán szándékosan is elodáztatik. A pénztár ily állását tekintve, a választmány hivatalából kifolyó kötelmének ismeri, ezennel határozottan kimondani: a) Pénztárnok Zsidai László utasíttatik, hogy a tagdíj-hátrányosok névsorát tartozásuk kitüntetésével az elnökséghez haladék nélkül tegye által. b) Elnök a jelen nem levő alelnök útján azonnal értesittesse a hátrányosokat, hogy tartozásaiknak f. október hó 25-ig tegyenek eleget beperesítés terhe alatt. c) E záros határidőn túl sem fizetőket pedig elnök az egylet ügyvéde által azonnal pereltesse be. 3. Pénztárnok Zsidai László utasítást kér a bejövendő pénzek mikénti kezelése végett. Pénztárnok utasíttatik, miszerint az egylet bejövendő pénzét 7% kamatra takarékpénztárba helyeze el és kötvényeket is ily módon fogadjon el. 4. A választmányi ülésben Nemes Ferencz v. tag által következő „interpelláció“ adatik be : „Miután szerény jegyzői egyletünk czélja nemcsak az, hogy szabályaink keretén belül az érdekelt feleket szükség idején segélyben részesítse, hanem czélja az is, hogy mind azon kartársak vagy azok özvegyei s árvái irányában, kiket a sors csapásokkal látogatott meg, a jótékonyság nemes tettét gyakorolja , mennyiben tudomással bírunk arról, hogy az elmúlt 1870. évben Zsidai László kartárs lelkes felhívása folytán, egyik kortársunk néhai Szilágyi Lajos b.-újfalui volt jegyző részére adakozási is nyittatott, kérdem az elnök urat : 1. Bir-e tudomással arról, hogy az emlitett czélra mily összeg folyt be ? és: 2. A befolyt összeg eljutott-e? s ha igen, mily után? rendeltetése helyére.“ Elnök kijelenti, hogy a segélyzésről igen is bír ugyan tudomással, de minthogy annak vezetésével jelen nem levő alelnök bízatott meg, kimerítő jelentését a jövő gyűlésre tartja fel. Ezen interpellációt a választmány az elnöki nyilatkozattal tudomásul veszi, jegyzőkönyvbe iktatja, egyúttal felhívja elnökét az alelnöki számadásnak a következő gyűlésre leendő beadására. Kell mint fent. Ötvös Károly, egyleti jegyző. Észrevételek: a jegyzői szigorlat tárgyai és megtartási módja iránt kibocsátott belügym. rendelet néhány tételére. Örömmel üdvözöltük a belügyminiszer úrnak a jegyzői szigorlat tárgyában kiadott rendeletét , de amily örvendetesen tettük ezt, úgy kötelességünknek tartjuk annak egynémely hibáit feltárni s rámutatni. Meg vagyunk győződve, hogy a gyakorlat, az élet által feltárandó hiányok utóbb czélszerűen pótoltatni fognak. Most csak a főbb hiányokra utalunk. Hibának tartjukör is azt, hogy a vizsgáló bizottság tagjai közé, községi jegyzők legalább 13, részben, nem vetettek fel. Ez oly annyira szükséges lett volna, hogy bővebben elemezni feleslegesnek is tartjuk. . Hiba továbbá, hogy a szigorlótól mást, mint hogy magyar állampolgár és 22 éves vagy nagykorúsított — kimutatni nem követel; holott — mellőzve az iskolai tanulmányok kimutatását, melyet azonban mi kimutatandónak véleményezünk s megkövetelnek, hogy a jelölt 6 gymnáziális vagy 4 reál osztály jó sikerrel lett elvégzését kimutassa, f okvetlenül szükségesnek találjuk, hogy a jelölt azt kimutassa, mikép legalább egy évig mint jegyzői gyakornok vagy segéd működött legyen. A jegyzői teendők sokoldalúsága követeli, hogy az illető a tanulmányokból gyakorlatilag is képzett legyen, mely csak úgy érhető el, ha mint segéd már e téren működött; e nélkül, — legalább mi—jó jegyzőt képzelni alig tudunk. Egyik hiánynak találjuk, hogy a Hivatkozott szabályrendelet 12. §-ában egyúttal az nem mondatik ki, hogy a képességi bizonyítvány az egész országban érvényes, — mert vajmi rosz hatású intermezzo lenne az, ha pl. valaki Tolna megyében a bizottság által képesítettnek, Békés megyében azonban — a megye uj vizsga letételét kivánva képtelennek nyilváníttatnék. Ismerve némely megye okoskodni szerető hajlamát s tán egyesek felett viendő protektióját, könnyen megtörténhetik, sőt valószínű is, hogy megtörténik, hogy a már más megyében vizsgát állott egyént új vizsga letételére szorítja, és ismerve a sok megyében divó pajtáskodási hajlamot, megeshetik, hogy az illető e második vizsga letétele alkalmával képtelennek jelentetik ki. Ez könyvijén megtörténhetik, miután a szabályrendelet 14. §-a szerint felfolyamodásnak