Községi Jegyzők Közlönye, 1873 (5. évfolyam, 2-25. szám)

1873-04-08 / 14. szám

Azon esetre pedig, ha a községi hoz­zájárulás beszüntetése után a nyugdíj­alap oly kedvező helyzetbe jutna, miszerint a nyugdíjazás és segélyezési igények kielé­gítésére a jegyzők által évenkint fizetendő 20 frt összeg egészen szükségesnek nem mutatkoznék , a megye hatósága által ezen évi fizetési összeg fokozatosan alább szál­lítandó, sőt egészen is megszüntetendő teend.­­ Azonban ez esetben is a jegy­zői alkalmazásba újonnan belépő egyének a nyugdíj-alaptőke gyarapítására szolgáló 40 o. é.­ftot fizetni kötelesek lesznek. 6. §. Nyugdijaztatik: 1. Minden elnyomorodott vagy elaggodt jegyző hivatali képtelenségétől haláláig: a) ha gyermektelen vagy csak 18 éven , felüli gyermekei vagy férjhez ment leá­nyai vannak, — évenkint 300 eszt. ért. forinttal, b) ha egy 18 éven aluli fia vagy férj­hez nem ment 18 éven alóli lány gyer- r­meke van, — évenkint 400 o. é. írttal. c) ha egynél több 18 éven aluli fia, vagy egynél több 18 éven aluli nem fér­jesült leány gyermeke van,­— évenkint 500 o. é. forinttal. 2. Nyugdijat élvez minden jegyzői öz­vegy férjhezmenetele vagy haláláig: a) ha gyermektelen, vagy csak 18 éven felüli gyermekei, vagy férjhez ment leányai vannak, évenkint 250 írttal. b) ha egy 18 éven aluli fi, vagy 18 éven aluli nem férjesült leánya van, éven­­kint 350 o. é. írttal. c) ha egynél több 18 éven aluli fi,­­ vagy 18 éven aluli férjhez nem ment leánya van, évenkint 450 o. é. írttal. 3. Segélyezési évdijat húz minden jegyzői születlen árva: a) fiuk: 18-ik évek betöltéséig fejen­­kint 100 o. é. írttal. b) leányok : férjhez menetelekig vagy 18 éves koruk betöltéséig fejenkint szin­tén 100 írttal. c) elmebeteg, vagy nyomorék árvák életfogytiglan évenkint 100 o. é. fttal. 4. Azon jegyzői árvák, kiknek életben levő édes anyja férjhez megy, a fentebbi 3. §. a) b) c) pontjában foglalt minősitvé­­nyekhez képest a segélyezési évdij fele részében, vagyis fejenkint 50 o. é. írtban részesülnek. 7. §. Sem a nyugdíjazás, sem a se­gélyezéshez igényt nem tarthatnak a köz­ségi terv. 70. §. indokaiból jegyzői hi­vataluktól végleg elmozdított községi jegy­zők, vagy elmozdíttatásuk utáni haláluk esetére hátrahagyandó özvegyeik vagy árváik, é­s azon esetben a jegyzők által befizetett minden díjakhozi igényük meg­szűnik. Azon esetre azonban, ha a községi jegyző a megyében, vagy azonkívül más szolgálatba vagy térre lép, az alaptőké­hez általa befizetett 40 forint dija kamat nélkül visszafizettetik; de az ezenkívül évenkint fizetett évdijakhoz semmi igényt sem tarthat. 8. A nyugdíjazás és segélyezés az 1874. évi január 1-én lép életbe. 9. §. Ezen rendszabályok értelmében a 6. §-ban megállapított nyugdíjazási és segélyezési igények esetről-esetre az igaz­gató választmány által állapitandók meg, — ugyanezen eljárás alá esik a díjazások vagy segélyezések beszüntetése is. Jogában áll a jegyzői nyugdíj­alap igazgató választmányának a tudományos vagy művészi pályán magukat képező jegyzői születlen árvák segélyzési évdíját, ha képzettségük kitűnő jelét igazolandják, — a megállapított 100 írton felül is emel­hetni ; — hasonló figyelemben fognak részesülni a már nyugdíjazott jegyzők vagy ezek életben levő özvegyeik gyer­mekei is. 10. §: A jegyzői nyugdíj és segélye­zési alap Bihar megye köztörvényhatósági bizottságának fenhatósága alatt áll, mely ezen jogát egy, — az alispán elnöklete alatti 16 tagú igazgató választmány által gyakorolja. 11. §. Ezen igazgató választmány há­rom évenkint, fele részben a megyei bi­zottmányból, fele részben pedig a közvet­len érdekeltségnél fogva a jegyzői karból választatik. 12. §. Az igazgató választmány a 8. §-ban foglalt hatáskörén kívül köteles a jegyzői nyugdíj- és segélyezésből folyó számadásokat megvizsgálni, é­s minden ezen alapot közvetlenül vagy közvetve érdeklő események és körülményekről a a közigazgatási év befejezése után a mar­­tiusi közgyűlésre Bihar vármegye köztör­vényhatóságához jelentést tenni. 13. §. A jegyzői nyugdíj és segélye­zési alapot képező pénzösszegek Bihar­megye pénztárában, más megyei pénzek­től elkülönítve, — kezelendők. 14. §. A nyugdíj­alap tőkéje — a nyugdíjazás- és segélyezésre fordítható kamatok és jegyzők által fizetendő évdí­jaktól elkülönítendő, s kétrendű számvitel szerint kezelendő. 15. §. A nyugdíj- és segélyezési alap mikénti gyümölcsöztetése iránt, — fele­­­lősség terhe alatt, — az igazgató választ­­­­mány gondoskodik.­ ­ Végzés: A küldöttség által kidolgozott szabály­­rendelet, az állandó választmány által ja­vasolt következő módosításokkal elfogad­tatott : A 3. §. a) pontjához következő tolda­lék létezik: „ Ellenkező esetben ezen ösz­­veg, 6% kamataival együtt, — végrehajtás útján fog rajtuk bevézetni.“ A 6-dik §. 3. c) pontja után ezen toldalék iktattatik: „Ezen nyugdíjazás és évi segélyezés évnegyedenként utólagosan fog kiadatni.“ A 7. §. következőleg módosíttatik : „Sem nyugdíjazás, sem segélyezéshez igényt nem tarthatnak, a községek rendezéséről­­ szóló törvény 70-ik és 91-ik s következő . §§. indokaiból, jegyzői hivatalukból vég­kép elmozdított községi jegyzők; elmoz­díttatásuk után bekövetkező halálesetében pedig aziránt, váljon hátrahagyott özve­gyeik és árváik segélyezhetők-e a nyug­díj­alapból, s minő mérvben, a körülmé­nyek figyelembe vételével, esetről-esetre a 9-ik §-ban említett igazgató választmány határoz.“ 9. §. első bekezdése következőleg mó­­­­dosíttatik: „a 6-dik §-ban megállapított nyugdíjazási és segélyezési igények, ezen rendszabály által meghatározott módozat értelmében esetről-esetre az igazgató vá­lasztmány által állapíttatnak meg.“ Ugyanazon §. második bekezdésében ezen változtatás létezik: Jogában áll a nyugdíj­alap igazgató választmányának a tudományos vagy mű­vészi pályán haladó jegyzői atyátlan ár­vák segélyezési évdíj­át, — ha képzettsé­gük kitűnő jeleit igazolják, — a megál­lapított 100 írton felül is emelhetni, és a segélyezésben őket 18 éves korukon túl is részesíteni.“ a 10-ik §-hoz ezen toldalék létetik: „Érvényes határozathozatalhoz 5 tag je­lenléte szükséges.“ A 14. §-ban ezen kitétel helyett: „s kétrendű számvitel szerint“ — ezen szó alkalmaztatik: „elkülönítve.“ * Végső, vagyis 16. §-ként a szabályok következőleg, egészittetnek ki: „A nyugdíj - élvezet joga jelen sza­bályrendelet érvényre emelkedésétől, — a tényleges segélyezés azonban 1874-ik évi január 1-je napjával veszi kezdetét. Az ekként módosított szabályrendelet, a szolgabirók utján minden községi jegy­zőnek oly utasítás mellett küldetik meg, hogy annak a községekben szabályszerű meghirdetését eszközölni kötelességüknek ismerjék. A szolgabirók pedig utasíttatnak, mi­szerint a megye alispánjának a meghir­detés utolsó napját, a községi jegyzőktől veendő értesülés alapján, — késedelem nélkül bejelenteni el ne mulaszszák. Beöthy Andor alispán megbizatván, hogy a mennyiben az 1870. XLII. t. sz. 5. §-a második bekezdése szerint, a megye által alkotott szabályrendeletek, a sza­bályszerű kihirdetéstől számítandó 30 nap után hajthatók végre, é­s a­mennyiben ugyanazon törvény 2-dik §-ának utolsó bekezdése szerint, a megye által hozott és felterjesztett határozatok feletti nyilat­kozattételre, a kormánynak a felterjesztés­től számítva 40 napi idő engedtetik , a szol­gabírók ide vonatkozó jelentései alapján, a törvényes 30 nap elteltével, illetőleg a jegyzőkönyveknek a miniszer úrhoz leendő felterjesztése után a 40 nap bevárásával, a jegyzői nyugdíj­intézet életbeléptetésé­hez szükséges intézkedéseket, az elfoga­dott szabályok alapján késedelem nélkül tegye meg. Jegyzetté­s kiadta: D­o­b­o­z­y Miklós, főjegyző. 106 Mennyi a községi képviselők száma ? Csak most értesültem arról, hogy Há­romszék törvényhatóságában a községi képviselők választásánál a törvény félre­­magyaráztatott. Egyebütt is történhetett ilyen félreértés, melynek helyreigazítása czéljából bátor­kodom néhány soraimnak helyet kérni. Három és t. e. Miklósvárszékek tör­vényhatóságában a községi képviselők száma úgy szabályoztatott, hogy minden 200 lélek után egy választott és egy nem választott képviselő esik; például: oly kis községben, hol a lélekszáma 900, ott a kép­viselők száma 10, mint a törvényben ki­jelölt minimum, ezen 10 képviselőből 5­­ választott és öt nem választott; h oly kis községben pedig, melyben 1200 a lel­kek száma, van 6 választott és 6 nem vá­lasztott képviselő. A törvénynek ezen magyarázatát já­rási tisztviselőink a jegyzetekkel ellátott községi törvény (1871. XVIII. t. sz.) 37. §. felvilágosító jegyzeteire alapítják — , hol sajtóhiba vagy elnézésből ez áll : „Minden száz lélek után egy képviselő számittatik.“ e helyett: „Minden száz lélek után egy választott képviselő számíttatik. “ A törvény oly világos, hogy felvilág

Next