Községi Jegyzők Közlönye, 1873 (5. évfolyam, 2-25. szám)
1873-04-08 / 14. szám
Azon esetre pedig, ha a községi hozzájárulás beszüntetése után a nyugdíjalap oly kedvező helyzetbe jutna, miszerint a nyugdíjazás és segélyezési igények kielégítésére a jegyzők által évenkint fizetendő 20 frt összeg egészen szükségesnek nem mutatkoznék , a megye hatósága által ezen évi fizetési összeg fokozatosan alább szállítandó, sőt egészen is megszüntetendő teend. Azonban ez esetben is a jegyzői alkalmazásba újonnan belépő egyének a nyugdíj-alaptőke gyarapítására szolgáló 40 o. é.ftot fizetni kötelesek lesznek. 6. §. Nyugdijaztatik: 1. Minden elnyomorodott vagy elaggodt jegyző hivatali képtelenségétől haláláig: a) ha gyermektelen vagy csak 18 éven , felüli gyermekei vagy férjhez ment leányai vannak, — évenkint 300 eszt. ért. forinttal, b) ha egy 18 éven aluli fia vagy férjhez nem ment 18 éven alóli lány gyer- rmeke van, — évenkint 400 o. é. írttal. c) ha egynél több 18 éven aluli fia, vagy egynél több 18 éven aluli nem férjesült leány gyermeke van,— évenkint 500 o. é. forinttal. 2. Nyugdijat élvez minden jegyzői özvegy férjhezmenetele vagy haláláig: a) ha gyermektelen, vagy csak 18 éven felüli gyermekei, vagy férjhez ment leányai vannak, évenkint 250 írttal. b) ha egy 18 éven aluli fi, vagy 18 éven aluli nem férjesült leánya van, évenkint 350 o. é. írttal. c) ha egynél több 18 éven aluli fi, vagy 18 éven aluli férjhez nem ment leánya van, évenkint 450 o. é. írttal. 3. Segélyezési évdijat húz minden jegyzői születlen árva: a) fiuk: 18-ik évek betöltéséig fejenkint 100 o. é. írttal. b) leányok : férjhez menetelekig vagy 18 éves koruk betöltéséig fejenkint szintén 100 írttal. c) elmebeteg, vagy nyomorék árvák életfogytiglan évenkint 100 o. é. fttal. 4. Azon jegyzői árvák, kiknek életben levő édes anyja férjhez megy, a fentebbi 3. §. a) b) c) pontjában foglalt minősitvényekhez képest a segélyezési évdij fele részében, vagyis fejenkint 50 o. é. írtban részesülnek. 7. §. Sem a nyugdíjazás, sem a segélyezéshez igényt nem tarthatnak a községi terv. 70. §. indokaiból jegyzői hivataluktól végleg elmozdított községi jegyzők, vagy elmozdíttatásuk utáni haláluk esetére hátrahagyandó özvegyeik vagy árváik, és azon esetben a jegyzők által befizetett minden díjakhozi igényük megszűnik. Azon esetre azonban, ha a községi jegyző a megyében, vagy azonkívül más szolgálatba vagy térre lép, az alaptőkéhez általa befizetett 40 forint dija kamat nélkül visszafizettetik; de az ezenkívül évenkint fizetett évdijakhoz semmi igényt sem tarthat. 8. A nyugdíjazás és segélyezés az 1874. évi január 1-én lép életbe. 9. §. Ezen rendszabályok értelmében a 6. §-ban megállapított nyugdíjazási és segélyezési igények esetről-esetre az igazgató választmány által állapitandók meg, — ugyanezen eljárás alá esik a díjazások vagy segélyezések beszüntetése is. Jogában áll a jegyzői nyugdíjalap igazgató választmányának a tudományos vagy művészi pályán magukat képező jegyzői születlen árvák segélyzési évdíját, ha képzettségük kitűnő jelét igazolandják, — a megállapított 100 írton felül is emelhetni ; — hasonló figyelemben fognak részesülni a már nyugdíjazott jegyzők vagy ezek életben levő özvegyeik gyermekei is. 10. §: A jegyzői nyugdíj és segélyezési alap Bihar megye köztörvényhatósági bizottságának fenhatósága alatt áll, mely ezen jogát egy, — az alispán elnöklete alatti 16 tagú igazgató választmány által gyakorolja. 11. §. Ezen igazgató választmány három évenkint, fele részben a megyei bizottmányból, fele részben pedig a közvetlen érdekeltségnél fogva a jegyzői karból választatik. 12. §. Az igazgató választmány a 8. §-ban foglalt hatáskörén kívül köteles a jegyzői nyugdíj- és segélyezésből folyó számadásokat megvizsgálni, és minden ezen alapot közvetlenül vagy közvetve érdeklő események és körülményekről a a közigazgatási év befejezése után a martiusi közgyűlésre Bihar vármegye köztörvényhatóságához jelentést tenni. 13. §. A jegyzői nyugdíj és segélyezési alapot képező pénzösszegek Biharmegye pénztárában, más megyei pénzektől elkülönítve, — kezelendők. 14. §. A nyugdíjalap tőkéje — a nyugdíjazás- és segélyezésre fordítható kamatok és jegyzők által fizetendő évdíjaktól elkülönítendő, s kétrendű számvitel szerint kezelendő. 15. §. A nyugdíj- és segélyezési alap mikénti gyümölcsöztetése iránt, — felelősség terhe alatt, — az igazgató választmány gondoskodik. Végzés: A küldöttség által kidolgozott szabályrendelet, az állandó választmány által javasolt következő módosításokkal elfogadtatott : A 3. §. a) pontjához következő toldalék létezik: „ Ellenkező esetben ezen öszveg, 6% kamataival együtt, — végrehajtás útján fog rajtuk bevézetni.“ A 6-dik §. 3. c) pontja után ezen toldalék iktattatik: „Ezen nyugdíjazás és évi segélyezés évnegyedenként utólagosan fog kiadatni.“ A 7. §. következőleg módosíttatik : „Sem nyugdíjazás, sem segélyezéshez igényt nem tarthatnak, a községek rendezéséről szóló törvény 70-ik és 91-ik s következő . §§. indokaiból, jegyzői hivatalukból végkép elmozdított községi jegyzők; elmozdíttatásuk után bekövetkező halálesetében pedig aziránt, váljon hátrahagyott özvegyeik és árváik segélyezhetők-e a nyugdíjalapból, s minő mérvben, a körülmények figyelembe vételével, esetről-esetre a 9-ik §-ban említett igazgató választmány határoz.“ 9. §. első bekezdése következőleg módosíttatik: „a 6-dik §-ban megállapított nyugdíjazási és segélyezési igények, ezen rendszabály által meghatározott módozat értelmében esetről-esetre az igazgató választmány által állapíttatnak meg.“ Ugyanazon §. második bekezdésében ezen változtatás létezik: Jogában áll a nyugdíjalap igazgató választmányának a tudományos vagy művészi pályán haladó jegyzői atyátlan árvák segélyezési évdíját, — ha képzettségük kitűnő jeleit igazolják, — a megállapított 100 írton felül is emelhetni, és a segélyezésben őket 18 éves korukon túl is részesíteni.“ a 10-ik §-hoz ezen toldalék létetik: „Érvényes határozathozatalhoz 5 tag jelenléte szükséges.“ A 14. §-ban ezen kitétel helyett: „s kétrendű számvitel szerint“ — ezen szó alkalmaztatik: „elkülönítve.“ * Végső, vagyis 16. §-ként a szabályok következőleg, egészittetnek ki: „A nyugdíj - élvezet joga jelen szabályrendelet érvényre emelkedésétől, — a tényleges segélyezés azonban 1874-ik évi január 1-je napjával veszi kezdetét. Az ekként módosított szabályrendelet, a szolgabirók utján minden községi jegyzőnek oly utasítás mellett küldetik meg, hogy annak a községekben szabályszerű meghirdetését eszközölni kötelességüknek ismerjék. A szolgabirók pedig utasíttatnak, miszerint a megye alispánjának a meghirdetés utolsó napját, a községi jegyzőktől veendő értesülés alapján, — késedelem nélkül bejelenteni el ne mulaszszák. Beöthy Andor alispán megbizatván, hogy a mennyiben az 1870. XLII. t. sz. 5. §-a második bekezdése szerint, a megye által alkotott szabályrendeletek, a szabályszerű kihirdetéstől számítandó 30 nap után hajthatók végre, és amennyiben ugyanazon törvény 2-dik §-ának utolsó bekezdése szerint, a megye által hozott és felterjesztett határozatok feletti nyilatkozattételre, a kormánynak a felterjesztéstől számítva 40 napi idő engedtetik , a szolgabírók ide vonatkozó jelentései alapján, a törvényes 30 nap elteltével, illetőleg a jegyzőkönyveknek a miniszer úrhoz leendő felterjesztése után a 40 nap bevárásával, a jegyzői nyugdíjintézet életbeléptetéséhez szükséges intézkedéseket, az elfogadott szabályok alapján késedelem nélkül tegye meg. Jegyzettés kiadta: Dobozy Miklós, főjegyző. 106 Mennyi a községi képviselők száma ? Csak most értesültem arról, hogy Háromszék törvényhatóságában a községi képviselők választásánál a törvény félremagyaráztatott. Egyebütt is történhetett ilyen félreértés, melynek helyreigazítása czéljából bátorkodom néhány soraimnak helyet kérni. Három és t. e. Miklósvárszékek törvényhatóságában a községi képviselők száma úgy szabályoztatott, hogy minden 200 lélek után egy választott és egy nem választott képviselő esik; például: oly kis községben, hol a lélekszáma 900, ott a képviselők száma 10, mint a törvényben kijelölt minimum, ezen 10 képviselőből 5 választott és öt nem választott; h oly kis községben pedig, melyben 1200 a lelkek száma, van 6 választott és 6 nem választott képviselő. A törvénynek ezen magyarázatát járási tisztviselőink a jegyzetekkel ellátott községi törvény (1871. XVIII. t. sz.) 37. §. felvilágosító jegyzeteire alapítják — , hol sajtóhiba vagy elnézésből ez áll : „Minden száz lélek után egy képviselő számittatik.“ e helyett: „Minden száz lélek után egy választott képviselő számíttatik. “ A törvény oly világos, hogy felvilág