Községi Jegyzők Közlönye, 1873 (5. évfolyam, 2-25. szám)
1873-02-25 / 8. szám
Ötödik évi folyam. 8. szám. Buda-Pest, febr. 25-én, 1873. (Kezdetben : „MAGYAR JEGYZŐ“ ) SZERKESZTI ÉS KIADJA : Dr. KISS (ILMÉRI) ISTVÁN. gy MEGJELENIK minden kedden. — ELŐFIZETÉSI ÁRA: negyedévre 2 forint, — félévre 4 ,é mi., — egész évre 8 forint. — Egyes számok 20 krjával kaphatók. Az ELŐFIZETÉSI PÉNZEK s. a felszólamlások a KIADÓ-HIVATALHOZ, a KÉZIRATOK pedig a SZERKESZTŐSÉGHEZ intézendő!. Mindkettő a Szentkirályi-telep házban van. (Váczi-utcza s régi-posta-utcza sarkán.) Felelet: ■ a „Községi Jegyzők Közlönye“ 4. számában ; „Egy jegyző“ aláírással föltett nyit kérdésre. A katonaságtól leendő végelbocsáttatás iránti kérvények felszereléséhez következő okmányok csatolása szükséges : 1. A folyamodó atya vagy anya, vagy akármely érdekeltnek családive, melyhez az elbocsátandó tartozik; ezen folyamodás a járási szolgabiróhoz intéztetik, és abban az elbocsátás kieszközlése kéretik, — a szolgabiró ekképen hivatalos utón juttatja a folyamodást rendeltetése helyére, — értvén megyehatósági utón. 2. Ha az elbocsáttatás a családban lévő férfi, akár atya, akár fivér, vagy más érdekelt, munkaképtelensége és testi fogyatkozása alapján kéretik, ezen körülmény a megyei főorvos bizonylatával támogatandó. 3. A birtokot jelző teleklap hiteles másolata melléklendő. 4. Leglényegesebb és tán némely helyeken nem eléggé ismeretes mellékokmányt képez egy, a községben kiállítandó bizonyítvány, mely a teleklapot is pótolhatja, azaz: vannak esetek, hogy vagy a birtok nincsen a folyamodó nevén vagy úton vette azt, és még nem írathatta nevére ; ily esetben a teleklap is mellőztethetik, de ezen kérdéses bizonyítvány okvetlen melléklendő. Ezen bizonyítvány nem községi vagyis elöljárói bizonyítvány, hanem azt pótolja. Ezen bizonyítvány a védtörvény végrehajtása tárgyában kiadott utasítás 39-dik szakasza 2. pontjához képest és a m. kir. honvédelmi ministerium 1871. évi 32.300 sz. körrendeletéhez csatolt minta szerint állítandó ki. Ezen minta ha megszereztetik, akkor a bizonyítvány szerkesztését a körülményekhez lehet illeszteni ; abban a maga helyén a ház-, telek- és szőlőadó és családi viszonyok beírandók, és ezen bizonyítványt . írástudó, de elbocsátásért, vagy ideiglenes felmentésért védköteles fiaikért nem folyamodó atya írja alá. Azonban ezen bizonyítvány ritkán szereztethetik meg, és nálunk nem igen gyakoroltathatik annak használása, mert a kérdéses atya azt nem írja alá előítéletből, hogy az ő fia lesz besorozva a folyamodó helyett. De a szolgabíró által ezen bizonyítványt pótló jegyzőkönyv vétetik fel, és a kérdéses bizonyítvány szövege képezi a jegyzőkönyv tartalmát; elől mindenesetre megemlíttetik, hogy a jegyzőkönyv felvétetett azon okból, hogy a községben fiaikért nem folyamodó és írást tudó 2. atya meg nem szereztethetik,— mely jegyzőkönyvet azután a helybeli elöljáróság és a szolgabiró aláírja. Ezen jegyzőkönyv a kérdéses bizonyítvány helyett — minden ujonczfelszólamlási kérvényhez szokott mellékeltetni és az elbocsátási kérvényekhez is; tehát ez leszen szükséges a huzamos szabadságoltatásért szerkesztendő kérvényekhez is; nálunk ezen jegyzőkönyvek nyomatva vannak és az úrhelyek általunk betöltetnek. Szükség esetében példánynyal is lehetne szolgálni. Egy baranyamegyei jegyző. Az adó-ügy kezelés tárgyában. Tekintsünk szét egy megyei adóhivatalban, — ottan legalább 3-4 irodát, s mindenikben ugyanannyi hivatalnokot fogunk találni, — tiszteljük meg a jó urakat, évnegyedenkint beszállított adóval, s fogjuk látni, hogy az egyenes adó, késedelmi kamat, ínséges kölcsön, százalék, bélyegcsonkitás, szóval a legkisebbke adó-ügy kezelésére is külön egyének alkalmazvák. A szegény falusi jegyző, vagy adószedő pedig mindazokat egy maga temérdek kötelességei között végzi, a mai pénzevő világban említésre sem méltó 10—30 frtért, mig az említett t. urak pedig 40—50 főt, sőt fölösebb fizetést is élveznek. Ha megjelenik a falu jegyzője, vagy adószedője egy ily hivatalnál, néhol még instantiát kell beadni, egyik vagy másik hivatalnok úrhoz, hogy naplóját az adópénzzel együtt méltóztassanak átvenni, és őt otthon félbehagyott, fölszámlálhatlan foglalatosságai folytatására bocsássák. De még a jó urak közül ilyenkor olyan is akad, aki a szegény adószállítót, illemes fogadtatás helyett, lehordja, hogy tanulja meg, hogy kell „egy adótiszttel“ bánni, s nem elégszik meg a „tettes úr“ czímmel. Lehetetlen azt kívánni egy jegyzőtől, hogy 400 forintért, minden kötelmeinek eleget téve, még az előírt kellemetlenségeket is szótlanul tűrje. Miért is felkérem a két magyar hazában levő összes kartársakat, hogy az eszmét, melyet én régen rejtek agyamban, állítsák világ elé, s egyetértve nyújtsák be abbeli kérvényüket a magas pénzügyministeriumhoz, hogy egy községi jegyzőnek, kinek idejét az adó-így-kezelés más teendőitől elveszi, s ez ügy az, melyben legtöbb tevékenységet kell kifejtenie, s legalább évenkint annyi külön adományban részesülhessen, mennyit egy adótiszt havonkint élvez. Mert a sz. könyv is azt mondja: „a kinek sokat adtak, sokat kérnek elő Pest-Pilis és Zsolt t. e. megyék szabályrendelete az árva- és gyámhatóság gyakorlatáról. II. Rész. Az árvapénzek kezelése. (Vége.) HATODIK FEJEZET. A pénztári számadásról s annak megvizsgálásáról. 157. §. A közgyám tartozik szabály szerint minden évben egyszer, naptári év szerint, vagyis január 1-től deczember 31-ig terjedő időszakra, a pénztár állásáról számadást készíteni. 158. §. E czélból az év utolsó napján a pénztári naplót bezárja s a kiadást a bevételből levonja; ugyanakkor a tartozási főkönyvben létező valamennyi számlát az elsőtől kezdve az utolsóig berekeszti, a tartozási rovatba beírja. Ezután a tartozást, valamint a lefizetést összeadja, az utóbbit az előbbiből levonja és a maradványt tőkésiti. Ez megtörténvén, a X. számú mintából a szükséghez képest több ívet összefűz, s mindegyik sorba egy-egy számla maradványát, vagyis az árva követelését tőkében és kamatokban a december 31-iki állás szerint számokban bejegyzi. Hasonló eljárást kell követni a követelési főkönyvnél, mire a XI. számú minta lesz alkalmazandó. A naplónak, valamint a tartozási főkönyv számláinak berekesztése szorosan oly módon eszközlendő, mint a VI. VII. számú mintában látható. Egyébiránt magától értetik, miszerint a következő évre új naplófüzetet kell nyitni s abba a decz. 31-ki maradványt áttenni. A főkönyvi számlákat ilyen időszaki bezárás alkalmával aláírni nem szükséges ; ezt csak akkor teszi a közgyám, midőn a számla végleges kielégítés czéljából záratik be. A X. és XI. számú kimutatásokba csak a valóságos tartozást és követelést szabad bevezetni úgy, miként az év végével a maradvány mutatja. Miből következik, hogy az adósok kimutatása egyszersmind bizonyítékot képez arra nézve, hogy a közgyám a kamatok behajtása körüli kötelességének mennyire tett eleget. Ezen két kimutatást köteles a közgyám az év elején elkészíteni. 159. §. A X. és XI. alatti kimutatásokból s részben a naplóból készül az árvapénztár mérlege a XII. számú minta szerint, két eredeti példányban, melyek egyike a megtörtént vizsgálat után mint pénztári okmány a községnél marad. A mérleg első rovatába iratik az árvák kamatozó és kamatnélküli összes tőkekövetelése vagyis a pénztár tartozási állása, összeadva a X. számú kimutatásból. A készpénzrovat a naplóból töltetik ki, a többi rovatok a XVI. számú kimutatásból. Ezután a tartozás a fedezetből levonatván, ki fog tűnni a pénztári felesleg, melyet akként kell megkülönböztetni, mint alább a hetedik százalékról és a tartaléktőkéről szóló fejezetben előadatik. A napló főösszegeinek a két kimutatás és attól is nekünk pedig semmit sem adnak, mégis igen sokat követelnek tőlünk. Hegyaljai.