Községi Jegyzők Közlönye, 1873 (5. évfolyam, 2-25. szám)
1873-06-03 / 22. szám
Ötödik évi folyam. 22. szám Buda-Pest, junius 3-án, 1873. (Kezdetben : „MAGYAR JEGYZŐ“.) SZERKESZTI ÉS KIRÉJA : Dr. KISS (ILLIÉRI) I H T Y Á N. SW“ MEGJELENEK minden kedden. — ELŐFIZETÉSI ÁRA: negyedévre 2 forint, — félévre 4 forit, — egész évre 8 forint.— Egyes számok 20 kijával kaphatók. Az ELŐFIZETÉSI PÉNZEK s a felszólamlások a KIADÓ-HIVATALHOZ, a KÉZIRATOK pedig a SZERKESZTŐSÉGHEZ intézendők. Mindkettő a Szentkirályi-féle házban van. (Váczi-utcza s régi posta-utcza sarkán.) A személykereseti adó kivetése kérdéséhez. Szaklapunk ezévi 18. számában a személykereseti adóra vonatkozólag közölt mintázat fölött több ideig gondolkodván, azt elfogadhatónak, hanem az adókivetést helyesnek nem találtam. Abban az illető kortárs minden előleges magyarázat s útbaigazítás nélkül, egyedül az annyi különféle nézetek s magyarázatokra alkalmat adó megmódosított törvény értelme szerint, — saját felfogásaként vetette ki a személykeresetiadót. Márpedig, hogy ezt tisztán s helyesen kivethessük, ahhoz nem elégséges egyedül, — a megmódosított törvény elolvasása után, — önelmebeli tehetségünkre való támaszkodás, hanem igenis szükséges ahhoz a kellő oktatás és útbaigazítás is. Ennélfogva erre nézve bátor vagyok az alábbi pontokban tett észrevételeimet, — a különféle nézetek tisztába hozatala végett, — közre juttatni. Helyesnek nem találom a kivetést már azért, mivel t. jegyző úr a mintázat 4-ik rovatába a házas zsellérek és kertbirtokosokat is kitette,— holott abba egyedül a napszámosok, önálló cselédek és hivatalszolgák mint családfők, — hogy ha a községben a személykereseti adón kivül egyéb állami adóval megadóztatva nincsenek, — teendők ki. A házas zsellérek és kertbirtokosok,— mivel már ezeknek vagy föld-, vagy házbér-, vagy pedig házosztály-adóval bármily csekély mérvben is megróva kell lenniök, — nem a 4-dik rovatba, mint ő véli, hanem a 14-dik rovatba, — mint családfők, — vezetendők, ép úgy, mint a 10 frtot meg nem haladó adót fizető földmivét. És továbbá téves a kivetés már annál fogva is, mivel t. jegyző itt a csekélyebb adóval megrótt egyénnek adója után még 4°/0-kot is vet ki. A 9-ik rovat is megváltoztatandó, mivel abba egyedül csakis a községhez tartozó külbirtokosok, erkölcsi testületek s oly egyénnek, kiknek összes évi adójuk az 50 forintot meghaladja, vezetendő. A 15-dik rovat is kiigazítandó, mert t. jegyző úr az 50 írt adón alul fizetők családtagjait is ugyanabba tette ki, holott ezek, csakis akkor jönnek a 15-dik rovatba, hogy ha a családfőnek összes adója, — ide nem értve a személykereseti adót, — az 50 frtot bármily magasságig meghaladja. Márpedig az 50 frt adóval megrótt egyén saját személye után csakis 2 frtot fizet, ebből pedig önként következik , hogy a családtagok után nem fizethet többet, mint csakis 1 frtot. Ez eléggé kitűnik a számításból is; p. o. ha valaki 40 vagy 42 frt évi adót fizet, ha 4°/0-kat veszszüik, saját személye után nem fizetne több személykereseti adót, mint vagy 1 frt 60 kr, vagy pedig 1 frt 68 krt. — márpedig ez a törvényben kimondott minimállal szoros ellentétben áll, ennélfogva tehát ezeknek családtagjai nem jöhetnek a 15-dik rovatba, — mint ezt t. jegyző úr tette, — hanem csak a 16-dik rovatba. De különben is, ez utóbbi pontban tett észrevételeimet valóban megerősítik még a törvénynek eme világos szavai is: „A házközösséghez tartozó családtagok személyes kereseti adójára nézve az eddigi törvényes gyakorlat tartatik fenn.“ Ha pedig a községben oly jövedelmi adót fizető is van, ki ugyan 40 frt jövedelmi adót nem fizet, de ezen kívül föld, házbér- , vagy pedig házosztály - adóval bármily csekély mérvben is megróva van, már ekkor nem adómentes, hanem ez esetben a 14-dik rovatba jő mint családfő, s csakis akkor részesül a családfő adómentességben, hogy ha 39 frt 993/4 krt meg nem haladó jövedelmiadón kívül egyéb állami adót nem fizet. Végre pedig, ha találtatnék a községben oly jövedelmi adót fizető, ki 40 frt. vagy ezt bármily magasságban meghaladó jövedelmi adón kívül, még más állami adóval is megadóztatva lenne, úgy ez esetben annak adót összeadatván, ezután a 4°/0 vetendő ki. Midőn ezen szerény észrevételeimet, s mint egyszersmind a személyes kereseti adó helyes kivetéséhez szolgáló adataimat bátorkodom köztudomásra juttatni; egyúttal szíves olvasóim figyelmét arra akarom felhívni, miszerint, hogy ha nézeteim nézeteikkel egybevágók nem lennének, szíveskedjenek szaklapunk útján nyilatkozni, hogy így mindnyájan, kik a községi ügyek iránt érdeklődéssel viseltetünk, több s világosabb adatok után, helyes megállapodásra juthassunk. Csakis azt vagyok bátor még megjegyezni, miszerint én már, a hatáskörünkhöz tartozó 2 község személyes kereseti adóját, az itt általam fejtegetettek szerint vetettem ki, s azok a felülvizsgáló pápai kir. adóhivatal által, minden észrevétel nélkül, helyben hagyattak. Tisztuljanak a nézetek! Ifj. Ratskó Alajos, körjegyzői segéd. 1) A kötelező polgári házasság iránt alkotandó törvényben engedtessék-e a házastársak életében a házassági kötelék felbontása, és ha igen, minő okokból? Véleményes indítvány dr. Győry Elektől, Kovács Ferencztől, dr. Kentmeister Antaltól, dr. Sághy Gyulától. 2) Minő rendszere a házassági vagyonjognak fogadtassák el az alkotandó magyar magánjogban ? Véleményes indítvány dr.Vida Lajostól. A kereskedelmi és váltójogból : 3) Illesse-e a kereskedő feleségét kereskedői hitelezők ellenében vagyonjogi igényeire nézve előjog, és ha igen, minő mérvben és minő feltételek alatt? Véleményes indítvány dr. Bróde Lipóttól, dr. Mannheimer Ignácztól, dr. Schwerer Gyulától. 4) Minő elvek állapíttassanak meg a viszkereseti jog érvényesitésére, ha e jog külföldről érvényesíttetik belföldre? Véleményes indítvány dr. Sipos Árpádtól, dr. Stiller Mórtól. A büntető jogból és eljárásból . 5) A sajtó számára szükséges szabadság megkívánja-e s tekintettel a közbiztonságra elegendő-e, ha a sajtó útján elkövetett büntetésre méltó cselekvényekre az általános büntető törvények és büntetőjogi elvek kivétel nélkül alkalmaztatnak, vagy pedig a sajtószabadság avagy a közbiztonság megóvására kivételek, és pedig, melyek teendők? Véleményes indítvány dr. Dárday Sándortól, Kőrösy Sándortól. 6) Azon elv , hogy az igazságszolgáltatás a közigazgatástól teljesen elválasztandó, feltétlenül kiterjedjen-e a kihágásokra is, és ha nem, minő módozatok mellett teendő kivétel? Véleményes indítvány dr. Csukássy Károlytól, dr. Schnierer Aladártól. A polgári eljárásból : 7) A közvetlen szóbeliség mellett a bizonyításnak, mily rendszere fogadtassák el? Véleményes indítvány : dr. Neuman Ármintól, dr. Ziskay Antaltól, Zlinszky Imrétől. 8) A közvetlen szóbeli eljárásban minő jogorvoslatok engedendők meg? Véleményes indítvány : dr. Kiss Józsától, Vajkay Károlytól. Indítvány az örökség megszerzése és birtokba vétele iránt, Czenthe Józseftől. Vélemény ez indítvány felett Trawnik Antaltól. II. Indítvány a bűntény által károsítottnak magánjogi követelései biztosítása iránt, dr. Apor Károly és dr. Soos Kálmántól. Indítvány az előzetes magánjogi kérdéseknek kinyomozása tárgyában a bűnvádi eljárásban, dr. Singer Ignácztól. Vélemény ez indítvány felett, Sárkány Józseftől. Indítvány az alapszabályok 5. §-ának első bekezdése és az ügyrend 1. §-ának módosítása iránt, Mozgay Antaltól. Függelékül a múlt évi számadás. A VI. magyar jogászgyűlés elé terjesztett vélemény és indítványok. Az állandó bizottság által kitűzött kérdésekre beérkeztek a magánjogból . A HIVATALOS LAPBÓL. — Az egri kereskedelmi és hitelintézet alapszabályai i. e. 6874. sz. a. a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium által a törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. — Csanádmegyei Nagy-Királyhegyes puszta törvénykezési tekintetben folyó évi május 15-én 16,608. sz. a. kelt igazságügyminiszeri rendelettel a makói kir. törvényszék területén szervezett