Községi Jegyzők Közlönye, 1873 (5. évfolyam, 2-25. szám)

1873-06-03 / 22. szám

Ötödik évi folyam. 22. szám Buda-Pest, junius 3-án, 1873. (Kezdetben : „MAGYAR JEGYZŐ“.) SZERKESZTI ÉS KIRÉJA : Dr. KISS (ILLIÉRI) I H T Y Á N. SW“ MEGJELENEK minden kedden. — ELŐFIZETÉSI ÁRA: negyedévre 2 forint, — félévre 4 fo­rit, — egész évre 8 forint.— Egyes számok 20 kijával kaphatók. Az ELŐFIZETÉSI PÉNZEK s a felszólamlások a KIADÓ-HIVATALHOZ, a KÉZIRATOK pedig a SZERKESZTŐSÉGHEZ intézendők. Mindkettő a Szentkirályi-féle házban van. (Váczi-utcza s régi­ posta-utcza sarkán.) A személykereseti adó kivetése kérdéséhez. Szaklapunk ezévi 18. számában a sze­mélykereseti adóra vonatkozólag közölt mintázat fölött több ideig gondolkodván, azt elfogadhatónak,­­ hanem az adókive­tést helyesnek nem találtam. Abban az illető kortárs minden elő­­leges magyarázat s útbaigazítás nélkül, egyedül az annyi különféle nézetek s magyarázatokra alkalmat adó megmódo­­sított törvény értelme szerint, — saját felfo­gásaként vetette ki a személykereseti­­adót. Már­pedig, hogy ezt tisztán s he­lyesen kivethessük, ahhoz nem elégséges egyedül, — a megmódosított törvény el­olvasása után, — önelmebeli tehetségünkre való támaszkodás, hanem igenis szükséges ahhoz­­ a kellő oktatás és útbaigazítás is. Ennélfogva erre nézve bátor vagyok az alábbi pontokban tett észrevételeimet, — a különféle nézetek tisztába hozatala vé­gett, — közre juttatni. Helyesnek nem találom a kivetést már azért, mivel t. jegyző úr a mintázat 4-ik rovatába a házas zsellérek és kertbirtokoso­kat is kitette,— holott abba egyedül a nap­számosok, önálló cselédek és hivatalszol­gák mint családfők, — hogy ha a község­ben a személykereseti adón kivü­l egyéb állami adóval megadóztatva nincsenek, — teendők ki. A házas zsellérek és kertbirtokosok,— mivel már ezeknek vagy föld-, vagy ház­bér-, vagy pedig házosztály-adóval bár­mily csekély mérvben is megróva kell lenniök, — nem a 4-dik rovatba, mint ő véli, hanem a 14-dik rovatba, — mint családfők, — vezetendők, ép úgy, mint a 10 frtot meg nem haladó adót fizető föld­­mivét. És továbbá téves a kivetés már an­nál fogva is, mivel t. jegyző itt a cse­kélyebb adóval megrótt egyénnek adója után még 4°/0-kot is vet ki. A 9-ik rovat is megváltoztatandó, mi­vel abba egyedül csakis a községhez tar­tozó külbirtokosok, erkölcsi testületek s oly egyénnek, kiknek összes évi adójuk az 50 forintot meghaladja, vezetendő. A 15-dik rovat is kiigazítandó, mert t. jegyző úr az 50 írt adón alul fizetők családtagjait is ugyan­abba tette ki, ho­lott ezek, csakis akkor jönnek a 15-dik rovatba, hogy ha a családfőnek összes adója, — ide nem értve a személykere­seti adót, — az 50 frtot bármily magas­ságig meghaladja. Már­pedig az 50 frt adóval megrótt egyén saját személye után csakis 2 frtot fizet, ebből pedig önként következik , hogy a családtagok után nem fizethet többet, mint csakis 1 frtot. Ez eléggé kitűnik a számításból is; p. o. ha valaki 40 vagy 42 frt évi adót fizet, ha 4°/0-kat veszszüik, saját szemé­lye után nem fizetne több személykere­seti adót, mint vagy 1 frt 60 kr, vagy pedig 1 frt 68 krt. — már­pedig ez a tör­vényben kimondott minimállal szoros el­lentétben áll, ennélfogva tehát ezeknek családtagjai nem jöhetnek a 15-dik ro­vatba, — mint ezt t. jegyző úr tette, — hanem csak a 16-dik rovatba. De különben is, ez utóbbi pontban tett észrevételeimet valóban megerősítik még a törvénynek eme világos szavai is: „A házközösséghez tartozó családtagok személyes kereseti adójára nézve az ed­digi törvényes gyakorlat tartatik fenn.“ Ha pedig a községben oly jövedelmi adót fizető is van, ki ugyan 40 frt jöve­delmi adót nem fizet, de ezen kívül föld, házbér- , vagy pedig házosztály - adóval bármily csekély mérvben is megróva van, már ekkor nem adómentes, hanem ez esetben a 14-dik rovatba jő mint család­fő, s csakis akkor részesül a családfő adómentességben, hogy ha 39 frt 993/4 krt meg nem haladó jövedelmiadón kívü­l egyéb állami adót nem fizet. Végre pedig, ha találtatnék a köz­ségben oly jövedelmi adót fizető, ki 40 frt. vagy ezt bármily magasságban meg­haladó jövedelmi adón kívü­l, még más állami adóval is megadóztatva lenne, úgy ez esetben annak adót összeadatván, ezután a 4°/0 vetendő ki. Midőn ezen szerény észrevételeimet, s mint egyszersmind a személyes kereseti adó helyes kivetéséhez szolgáló adatai­mat bátorkodom köztudomásra juttatni; egyúttal szíves olvasóim figyelmét arra aka­rom felhívni, miszerint, hogy ha nézeteim nézeteikkel egybevágók nem lennének, szíveskedjenek szaklapunk útján nyilat­kozni,­ hogy így mindnyájan, kik a köz­ségi ügyek iránt érdeklődéssel viselte­tünk, több s világosabb adatok után, he­lyes megállapodásra juthassunk. Csak­is azt vagyok bátor még meg­jegyezni, miszerint én már, a hatáskö­rünkhöz tartozó 2 község személyes ke­reseti adóját, az itt általam fejtegetettek szerint vetettem ki, s azok a felülvizs­gáló pápai kir. adóhivatal által, minden észrevétel nélkül, helyben hagyattak. Tisztuljanak a nézetek! Ifj. Ratskó Alajos, körjegyzői segéd. 1) A kötelező polgári házasság iránt alko­tandó törvényben engedtessék-e a házastársak életében a házassági kötelék felbontása, és ha igen, minő okokból? Véleményes indítvány dr. Győry Elektől, Kovács Ferencztől, dr. Kentmeis­­ter Antaltól, dr. Sághy Gyulától. 2) Minő rendszere a házassági vagyonjog­nak fogadtassák el az alkotandó magyar magán­jogban ? Véleményes indítvány dr.Vida Lajostól. A kereskedelmi és váltójogból : 3) Illesse-e a kereskedő feleségét kereskedői hitelezők ellenében vagyonjogi igényeire nézve előjog, és ha igen, minő mérvben és minő fel­tételek alatt? Véleményes indítvány dr. Bróde Lipóttól, dr. Mannheimer Ignácztól, dr. Schwe­rer Gyulától. 4) Minő elvek állapíttassanak meg a visz­­kereseti jog érvényesitésére, ha e jog külföldről érvényesíttetik belföldre? Véleményes indítvány dr. Sipos Árpádtól, dr. Stiller Mórtól. A büntető jogból és eljárásból . 5) A sajtó számára szükséges szabadság megkívánja-e s tekintettel a közbiztonságra ele­gendő-e, ha a sajtó útján elkövetett büntetésre méltó cselekvényekre az általános büntető tör­vények és büntetőjogi elvek kivétel nélkül al­kalmaztatnak, vagy pedig a sajtószabadság avagy a közbiztonság megóvására kivételek, és pedig, melyek teendők? Véleményes indítvány dr. Dár­­day Sándortól, Kőrösy Sándortól. 6) Azon elv , hogy az igazságszolgáltatás a közigazgatástól teljesen elválasztandó, feltétlenül kiterjedjen-e a kihágásokra is, és ha nem, minő módozatok mellett teendő kivétel? Véleményes indítvány dr. Csukássy Károlytól, dr. Schnierer Aladártól. A polgári eljárásból : 7) A közvetlen szóbeliség mellett a bizo­nyításnak, mily rendszere fogadtassák el? Véle­ményes indítvány : dr. Neuman Ármintól, dr. Ziskay Antaltól, Zlinszky Imrétől. 8) A közvetlen szóbeli eljárásban minő jog­orvoslatok engedendők meg? Véleményes indít­vány : dr. Kiss Józsától, Vajkay Károlytól. Indítvány az örökség megszerzése és bir­tokba vétele iránt, Czenthe Józseftől. Vélemény ez indítvány felett Trawnik An­taltól. II. Indítvány a bűntény által károsítottnak magánjogi követelései biztosítása iránt, dr. Apor Károly­ és dr. Soos Kálmántól. Indítvány az előzetes magánjogi kérdések­nek kinyomozása tárgyában a bűnvádi eljárás­ban, dr. Singer Ignácztól. Vélemény ez indítvány felett, Sárkány Jó­zseftől. Indítvány az alapszabályok 5. §-ának első bekezdése és az ügyrend 1. §-ának módosítása iránt, Mozgay Antaltól. Függelékül a múlt évi számadás. A VI. magyar jogászgyű­lés elé ter­jesztett vélemény és indítvány­ok. Az állandó bizottság által kitűzött kérdé­sekre beérkeztek a magánjogból . A HIVATALOS LAPBÓL. — Az egri kereskedelmi és hitelintézet alapszabályai i. e. 6874. sz. a. a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium által a törvényes bemutatási záradékkal ellát­tattak. — Csanádmegyei Nagy-Királyhegyes puszta törvénykezési tekintetben folyó évi május 15-én 16,608. sz. a. kelt igazságügyminiszeri rendelet­tel a makói kir. törvényszék területén szervezett

Next