Köztársaság, 1991. december (mutatványszám) - 1992. április-június (1. évfolyam, 1-11. szám)
1992-04-24 / 2. szám
KÖNYVPIAC Lyuk a ponyván A magyar krimi helyzete és fejlesztésének feladatai Néhány évvel ezelőtt nem volt népszerűbb műfaj nálunk a bűnügyi regénynél. Ma viszont a könyvterjesztők érdeklődése szinte teljesen megszűnt a krimi iránt. Vajon mi okozta ezt a helyzetet, s milyen lehetőségei lesznek e műfaj alkotóinak a jövőben? - e kérdésekről beszélgetett Tótisz Andrással a Köztársaság munkatársa, Jolsvai András. Köztársaság: Nincs egy fél évtizede, hogy ha Magyarországon megjelent egy új bűnügyi regény, e tény - legalábbis az olvasók széles körében - jelentős eseménynek számított. E művek mindegyike százezer körüli példányszámban látott napvilágot, akár magyar, akár külföldi szerző tollából került ki, rövid idő alatt „Nick Carter túlélte az első világháborút, túlélte a második világháborúra való készülődés félfasiszta és fasiszta esztendeit, íme, túlélte a második világháborút is. (...) Naiv módon azt hittük, hogy a füzetes méreg kora is véget ért. Kiderült, hogy ez alapvető tévedés volt. A könyvégető máglyák sok minden értékeset elpusztítottak, a kultúra legmagasabb és legmélyebb értékei az értelemellenesség martalékává lettek, de Nick Carter, az ostoba és butító ponyva, a füzetes kalandorregény újra itt van. (...) Minden módon meg kell akadályoznunk, hogy Nick Carter újból viruljon. Ha ez a harcunk nem sikerül, akkor Nick Carter megint nagy buzgalommal és sikerrel fog hozzájárulni az új, most már atomháború megszületéséhez, és azt is túléli.” Kortárs, 1947. október 1. (Nádass József) elfogyott, a kiadók és a terjesztők igazán tisztes nyereségére. S történt mindez akkor, midőn a hivatalos irodalompolitika éppen csak megtűrte e műfajt, de értékeit sohasem ismerte el. Külön adót vetett ki rá, korlátozta a mű- és példányszámot, az alkotókat távol tartotta a „valódi” irodalmi fórumoktól, sem kritikák, sem reklámok nem jelentek (jelenhettek?) meg. Azóta megváltozott a helyzet, a mai könyvkínálatot kizárólag a piaci viszonyok irányítják. Úgy vélhetné az ember, hogy most, a tilalmak múltán felvirrad végre a magyar bűnügyi regénynek. Ám éppen az ellenkezője történt: egy rövid, átmeneti „virágzás” után bealkonyult a műfajnak. Ma négy-öt, már nevet (álnevet) szerzett krimiíró jelenik meg csupán, s könyveik példányszáma lényegesen alacsonyabb, mint korábban. Nekem e jelenség szinte megmagyarázhatatlan. Tótisz András: Aki a mai könyvpiac jelenségeit logikusan kívánja megérteni, annak bizony sok minden megmagyarázhatatlan marad - s persze nem csupán a krimikkel kapcsolatban. Ami a bűnügyi regényeket illeti, nehezíti a megértést, hogy e műfaj az elmúlt évtizedekben igazán speciális helyzetben létezett. Egyfelől valóban meg kellett küzdenie gyanakvásokkal, adminisztratív visszaszorítási törekvésekkel - biztos vagyok benne, hogy tíz évvel ezelőtt egy jó bűnügyi regény akár két-háromszázezer példányban is elkelt volna -, másrészt viszont bármilyen furcsán hangozzék is, kivételezett helyzetben volt. A magyar könyvpiacról ugyanis évtizedeken át hiányzott - már akinek, természetesen a hagyományos lektűr, a kalandregény, hiányoztak a szerelmes regények, az erotikus művek, hogy a pornográfiáról már ne is beszéljünk... Köztársaság: Tényleg ne... Tótisz András: Ebben a helyzetben az olvasóközönségnek az a része, amelyik egyébként e műfajokhoz vonzódott volna, „jobb híján” krimit olvasott. Most már nem teszi. De ez csak az egyik oka a kereslet csökkenésének. Ott van még a videotékák megjelenése - hiszen a krimik ma filmen is hódítanak, sőt elhódítanak, éppen a néhány éve még könyvet olvasó közönség egy részét, aztán számolni kell (nem véletlenül használom e kifejezést!) a drasztikus könyváremelésekkel, amelyek a szó szoros értelmében lemorzsolják az olvasókat. Egy szó mint száz, úgy gondolom, a jelenlegi helyzetet - a bűnügyi regényt illetően is - átmenetinek kell tekinteni, a műfaj iránti viszonylagos érdektelenséget pedig időlegesnek. A krimi ma is él, s ha normalizálódik a magyar könyvpiac, meg fogja találni a maga valós helyét benne. Akár a két háború közti magyarországi helyzetet tekintjük, akár a mai nyugat-európait vagy az amerikait, láthatjuk, Könyvek ponyván: a drasztikus áremelések lemorzsolják az olvasókat