Köztelek – 1891. 1-26. szám
1891-12-09 / 21. szám
2 10 frt. 1880-ik évre : Biharmegyei gazdasági egyesület 10 frt, ifj. gr. Pejacsevich János 10 frt 50 kr.: Ürményi Pál 10 frt 50 kr. 1889-ik évre: Ürményi Pál 10 frt 50 kr. 1888-ik évre: Ürményi Pál 10 frt 50 kr. 1887-ik évre: Ürményi Pál 10 frt 50 kr. 1886-ik évre: Ürményi Pál 10 frt 50 kr. 1885-ik évre: Ürményi Pál 10 frt 50 kr. III. Évdijak 1892-ik évre: ifj. Bauer Antal, Bedő Béla, Grámling Jakó, Gyürky Gábor, Gémesi Károly, Halbrohr Sándor, Jakobovics Zsigmond, Luby Géza, Rotter Béla, Schlesinger Sándor, Samarjay János, Walla Géza, Vass Lipót egyenként 10 frt. 1891-ik évre: Bleuer Mór, Beregmegyei gazdasági egylet, Baán Béla, Bálint István, Baumann Antal, Bodola Lajos, Bálás István, Bibó Dénes, Biedermann Ottó, Boronkay György, Cserháti Sándor, Csutha György, Dobó Béla, Elek István, Fogler János, Freund Ferencz, Forray Henrik, Fáy József, Flatz Károly, dr. Gerlóczy Gyula. Hódmezővásárhelyi gazdasági egyesület. Hübner Imre, Hofherr Albert, Jalsoviczky Géza, gróf Keglevich Gyula, Koricsánszky János, Levatich László, Laszkáry Gyula, Lang Ferencz, Lányi József, Lakner János, Mendl István, Nagy Jenő, Nemeshegyi Béla, Ordódy Béla, Petrovits László, Pallaghy János, Politzer Bernát, Putnoky Mór, Posztóczky Iván, Plachy Gyula, Patay Gyula, Ráth János, Ruisz Gyula, dr. Rosenbach Emil, la Bode Béla, Bahmbauer Károly, Szontágh Albert, Szilassy Zoltán, dr. Szentkirályi Ákos, Szecsey István, Szcitovszky János, Szabó Arnold, Szakál Ferencz, Strasser Izidor, Strasser Zsigmond, Strasser Imre, Schlothauer Ferencz, Salkovszky Iván, dr. Schell Gyula, Tarisch Cajetán, Toldi Szabó László, Ungmegyei gazdasági egyesület, Ugrón Ákos, Venczelly Mihály, dr. Velics Antal, gr. Zichy Antal, egyenként 10 frtot és Tomka Sándor 5 frtot. 1890-ik évre : Bodola Lajos, Günther Ágost, Hofherr Albert, Laszkáry Gyula, Muzslay Gyula, Posztóczky Iván, Scholz Lajos, Valkó József. 1889-ik évre: Hofherr Albert, Muzslay Gyula, Posztóczky Iván, br. Wasmar Adolf. 1888-ik évre: Muzslay Gyula, br. Wasmer Adolf. 1887-ik évre : Muzslay Gyula. 1886-ik évre : Muzslay Gyula, Baksányi Géza egyenként 10 frtot. Valuta-ügyünk. 1. Kormányunknak eltökélt komoly szándéka, hogy rendezi az államháztartásunkra, de mondjuk ki nyíltan és határozottan, az összes gazdasági és társadalmi viszonyainkra is ólomsúlylyal nehezedő valutánkat. Nehéz a feladat, melyre kormányunk vállalkozott. Helyes megoldása és sikeres befejezése, a körülmények és viszonyok higgadt megfontolását, széles látkört és kellő óvatosság mellett bátorságot, sőt merészséget igényel. Kis hiba vagy csekély mulasztás nagy horderővel birhat, megronthatja, sőt kétessé teheti az egész műveletet. S éppen azért, mivel az ügy rendkívül fontos s bonyolult s mivel mélyen belenyúl s az összes gazdasági és társadalmi viszonyokba az egyéni érdekekbe, nem is szabad azt elhanyagolnunk, nem szabad megengednünk, hogy csak mások gondolkozzanak helyettünk. Föltétlenül szükséges, hogy a kérdésről magának mindenki határozott nézetet alkosson, mert csak így érhetjük el, hogy érdekeink sérelmet ne szenvedjenek. Utólagos felszólalások ebben az ügyben mit sem használnak. Jelen dolgozatunk koránt sem öleli föl az egész kérdést. Egyes részletekre még vissza fogunk térni. De nem is lép föl azzal az igénynyel, hogy egy minden tekintetben kész és egész tervvel álljon elő. Czélunk csakis az, hogy az ügynek egyes kiemelkedőbb mozzanatairól fölvilágosítást és tájékozást nyújtson az által, hogy elemeikre szétbontja. Ha ezt sikerült elérnünk, meg is feleltünk kötelességünknek. II. Mi szükségünk van a valuta szabályozására és rendezésére? Évtizedek óta van papírpénzünk s nem láttunk semmi akadályát, semmi kárát, sőt néha még nagy hasznát is vettük. Drágábban adhattuk el gabonánkat. Sőt csakis vagy legalább jó részben papírpénzünknek köszönhettük s köszönhetjük, hogy a külföldre szállíthattuk fölöslegeinket s javíthattuk, emelhettük mezőgazdaságunkat, terjeszthettük iparunkat. Csak azért költekezzünk tehát és verjük magunkat kamatos adósságokba s szaporítsuk az államháztartás terheit, hogy ettől a pénztől megszabaduljunk?! Mások határozottan elismerik, hogy bizony üdvös s szükséges is volna, hogy megszabaduljunk a papírpénztől. De ezek még azzal állanak elő, hogy az egész kárba veszett munka, fáradtság és költség. Ideiglenesen keresztülvihetjük ugyan, hogy ne legyen papírpénzünk, de állandóan attól úgy sem szabadulhatunk. Ha kitör a nagy háború, mely sohá úgy sem késhetik, megint csak előrántjuk a bankó prést, mint tették vala azt az olasz és a porosz háborúkot. A háború alatt és után megint csak ott leszünk, ahol ma vagyunk, azzal a különbséggel, hogy a kísérletre tett költségek szintén terhelik állami pénzügyeinket és szaporítják adóterheinket. Felhozzák még azt is, hogy a valutakérdés még a világgazdaságban sincs tisztázva. Folyik a harcz a monometallizmus és a bimetallizmus mellett és ellen nemcsak az irodalomban, nemcsak a törvényhozások termeiben, hanem a gyakorlati törvényhozás terén is. Várjuk tehát be a harcz végét. Ne tegyük ki magunkat annak, hogy egész pénzrendszerünket meg kelljen változtatnunk és a folyamatba tett pénzeinket újra vezetnünk. III. Vizsgáljuk meg ezzel az alkalommal sorba a felvetett kérdéseket és a tett ellenvetéseket. Vizsgáljuk meg elsősorban is azt a kérdést, hogy mért kell valutánkat okvetlenül s pedig mielőbb szabályoznunk s lehetőleg rendeznünk. Szándékosan választottuk el a valuta-szabályozást a valuta-rendezéstől s tettük föl a kérdést ebben az alakban. A valutaszabályozás a valutarendezéssel nem egy jelentőségű. Az első törvényhozási munka tulajdonképen azt jelenti, hogy meg kell állapítani az osztrák-magyar értéket és az ezen nyugvó pénzrendszerünket s egyidejűleg pedig rendezni, a mai osztrák értékről az új osztrák-magyar értékre való átmenetet A második pedig állampénzügyi művelet, melynek feladata, hogy a papírpénzt a forgalomból kivonja. Az első pillanatra is világos, hogy a valutaszabályozás megeshetik anélkül, hogy azzal a valutarendezésnek is kellene járnia. Részben ez attól függ, hogy fentartjuk-e a mai pénzegységet, a forintot vagy egy más pénzegységet, frankot vagy márkát akarunk-e elfogadni. De ne bolygassuk tovább az imént mondottakat, melyeket csakis kérdésünk föltételének igazolására hoztunk fel, s térjünk át magának a kérdésnek megválaszolására. Ha indokolt és okszerű választ akarunk adni, föltétlenül szükséges, hogy előbb magunknak tiszta és világos képet alkossunk, hogy mi a pénz és hogy a pénznek minő rendeltetése van a gazdasági életben. Ha magunk tiszta fogalmat alkottunk a pénzről és gazdasági rendeltetéséről, megismerni tanuljuk, hogy mi a jó és mi a rossz pénz. Föltett kérdésünk mindezeknek az ismereteknek megszerzése után tulajdonképen azt az alakot ölti fel, hogy általában szabad és lehet-e megtűrnünk vagy sem a rossz pénz forgalmát ? Ha erre a kérdésre tudólag válaszolunk, a valutaszabályozás szüksége be van igazolva. A válasz pedig más, mint tagadó nem is lehet. IV. Pénz alatt közkötelező törvényes fizetési eszközt értünk. Pénzt csakis az államhatalom léte Azonban ezek az árak is folytonos hullámzásnak vannak alávetve. A szállítási költség szintén nem állandó, amennyiben a tengeri hajók szállítási díjai a kereslet szerint változók és azoknak mérlegelésénél egy vitorlás, valamint gőzhajók díjai vehetők tekintetbe. Általánosságban a szállítási díj Hamburgból, Antwerpenből és északi franczia kikötőkből körülbelül 25 frankra tehető 1000 kgr.-onként. A szuperfoszfátok ára nálunk szintén nem állandó és elsősorban a vegyi tartalomtól függ ; körülbelül 15—16%-os foszforitszuperfoszfát ára Budapesten 6 frt 50 kr, 17—19%-os csontlisztszuperfoszfát ára 7—11/m frt 100 kgr.-onként. Külföldön, hol a nyersanyag olcsóbban szerezhető be, természetesen a kész termék is jelentékenyen olcsóbb. Tekintettel arra, hogy a termelés hazánkban, de kivált Ausztriában már igen jelentékeny, külföldről kész szuperfoszfát nem igen hozatik be és így kísérletek is alig történhettek olyannal.» Eddig a levél és már most ezen az alapon kiindulva, fűzzük hozzá mi is kombináczióinkat. Világosan olvasva, a sorok között megtudjuk, hogy a fiumei gyár nyersanyagul csontot és Somme-foszfátot használ. A csontszuperfoszfát értékéről mindenki tájékozva lévén, ez alkalommal csak a foszforitszuperfoszfát nyersanyagának, vagyis a Somme-foszfátok értékéről akarok megemlékezni. Észak-Francziaországban a természetes foszfátok meglehetősen el vannak terjedve. Somme, Pas-de-Calais, Nord és Oise département-ok — ahonnét a fiumei kőolajfinomító- és műtrágyagyár szállít — oly mennyiségben és oly nagy területen szolgálnak foszforittal, hogy ezen csak mintegy 5 éve üzembe vett aknák terményei már mostan is erősen lecsaptak a foszfátok és ezzel kapcsolatban a szuperfoszfátok árát. Ezen foszfátok leginkább homok alakjában jönnek kereskedelembe, mi az összeálló foszfátok és a krétaképződményű foszfátok csekélyebb foszforsavtartalmuknál fogva inkább Francziaország fogyasztását veszik igénybe. A Somme-foszfátok Doidlens környékén és Orville táján fordulnak elő legnagyobb mennyiségben. A magas foszforsavtartalommal biró föveny sárgásfehér, rendesen kavicsos krétaöblöcskékben van elhelyezve. Ezen öblök sokszor 12 m. szélesek és 19 m. mélyek. A foszfát-homok felső rétegei kissé pirosas színűek és mintegy 1—150 m, mélyen csak 40—45°/,. foszforsavas meszet tartalmaznak, míg ellenben a középső fekvések 60 - 65 és a legmélyebb rétegek 80—85% foszforsavas meszet bírnak felmutatni. Íme néhány elemzés: Beauval Orville környéki foszfát-homok II. II. átlag átlag szegény 103»/«, 73-30" „ 73ur»,0 73-81% 46-WS" „ A Somme-foszfátok e szerint általában véve gazdagok, amennyiben a 73% foszforsavas mésztartalom az általános. Fluormész-vegyület 15 — 30% és a szerves anyagokban ezenkívül 0 3— 0 4% légény van bennük. A gazdag foszfátokban a szénsavas mésztartalom gyenge és a vas, valamint az aluminium igen csekély. A kereskedelem szokványai értelmében 5%-onként, 50-től 80% foszforsavas mésztartalomig 6 osztályba sorozott árut bocsát. Minél gazdagabb a foszfát foszforsavas mészben, annál kevesebb költséggel jár a szállítás és a szuperfoszfát-gyártás, és (hozzáteszem mindjárt) annál jobb a szuperfoszfát minősége. Nézzük tehát, mily nyersanyagot használ a fiumei gyár? A természetes foszfátokat szuperfoszfáttá úgy változtatják át, hogy kénsavval feltárják, vagyis kénsavat adnak hozzá. Miután pedig a kénsav hozzáadása, a gyártmány súlyát tetemesen gyarapítja , világos, hogy a szuperfoszfátokkal kevesebb foszforsavat tartalmazhat, mint a természetes foszfát. Ha pl. a természetes foszfát, vagy amint a kőolajfinomító gyár nevezi: foszforit, 30% foszforsavat tartalmaz, akkor a belőle nyert szuperfoszfát legfeljebb 15—16% foszforsavat fog magába zárni. Tekintetbe véve már mostan, hogy a fiumei műtrágya-gyár 15—17-13% vízben oldható és 16—18-90% összes foszforsavat tartalmaz , világosan kitűnik, hogy a fiumei gyár a leggazdagabb foszfátokat dolgozza fel. Ez a következtetéseink által teljesen kétségen kívül álló dolog felette fontos, mégpedig nemcsak a gyár szempontjából, melynek szállítási költségei ily módon a legalacsonyabb, és szuperfoszfátgyártási költségei is minimálisak, hanem főleg a gazda szempontjából, ki ily gyártmányban sokkal értékesebb anyagot vesz kézhez, mint a kevésbé magas foszforsavas mésztartalommal bíró nyersanyagból készült foszforitszuperfoszfátokban. A foszforitszuperfoszfát-gyártás részére leg- 34 52 „ 3261 „ 33 58 „ 33 64 „ 33 86 r 21-39 , 46-47 „ 44-27 „ 50-86, 47-30, 57-44 „ 3*,20 „ 3-81 „ 4-02 „ 2-80, 3-54 „ 3-70, 7-04 , 1-69 „ 2-34 „ 2 64 „ 2-22 , 2-92 „ 1145 , 2-62 „ 4'05 „ — 2-20 „ 1-83 r 11-16 , 3-04 „ 2-87 „ — 2 00 „ — 2-90 „ 1. Foszforsavas mész 175-25° (megfelel foszforsavnak Mésztartalom Szénsavas és aluminiumoxyd Kovasav Szerves részek KÖZTELEK, 1891. NOVEMBER 28.