Köztelek – 1891. 1-26. szám

1891-12-09 / 21. szám

2 10 frt. 188­0-ik évre : Biharmegyei gazdasági egyesület 10 frt, ifj. gr. Pejacsevich János 10 frt 50 kr.: Ürményi Pál 10 frt 50 kr. 1889-ik évre: Ürményi Pál 10 frt 50 kr. 1888-ik évre: Ürményi Pál 10 frt 50 kr. 1887-ik évre: Ürményi Pál 10 frt 50 kr. 1886-ik évre: Ürményi Pál 10 frt 50 kr. 1885-ik évre: Ürményi Pál 10 frt 50 kr. III. Évd­ijak 1892-ik évre: ifj. Bauer Antal, Bedő Béla, Grámling Jakó, Gyü­rky Gábor, Gém­esi Károly, Halbrohr Sándor, Jakobovics Zsigmond, Luby Géza, Rotter Béla, Schlesinger Sándor, Samarjay János, Walla Géza, Vass Lipót egyenként 10 frt. 1891-ik évre: Bleuer Mór, Beregmegyei gazdasági egylet, Baán Béla, Bálint István, Baumann Antal, Bodola Lajos, Bálás István, Bibó Dénes, Biedermann Ottó, Boronkay György, Cserháti Sán­dor, Csutha György, Dobó Béla, Elek István, Fogler János, Freund Ferencz, Forray Henrik, Fáy József, Flatz Károly, dr. Gerlóczy Gyula. Hódmezővásárhelyi gazdasági egyesü­let. Hübner Imre, Hofherr Albert, Jalsoviczky Géza, gróf Keglevich Gyula, Koricsánszky János, Levatich László, Laszkáry Gyula, Lang Ferencz, Lányi József, Lakner János, Mendl István, Nagy Jenő, Nemeshegyi Béla, Ordódy Béla, Petrovits László, Pallaghy János, Politzer Bernát, Putnoky Mór, Posztóczky Iván, Plachy Gyula, Patay Gyula, Ráth János, Ruisz Gyula, dr. Rosenbach Emil, la Bod­e Béla, Bahmbauer Károly, Szontágh Albert, Szilassy Zoltán, dr. Szentkirályi Ákos, Szecsey István, Szcitovszky János, Szabó Arnold, Szakál Ferencz, Strasser Izidor, Strasser Zsigmond, Strasser Imre, Schlothauer Ferencz, Salkovszky Iván, dr. Schell Gyula, Tarisch Cajetán, Toldi Szabó László, Ungmegyei gazdasági egyesület, Ugrón Ákos, Venczelly­­ Mihály, dr. Velics Antal, gr. Zichy Antal, egyenként 10 frtot és Tomka Sándor 5 frtot. 1890-ik évre : Bodola Lajos, Günther Ágost, Hofherr Albert, Laszkáry Gyula, Muzslay Gyula, Posztóczky Iván, Scholz Lajos, Valkó József. 1889-ik évre: Hofherr Albert, Muzslay Gyula, Posz­tóczky Iván, br. Wasmar Adolf. 1888-ik évre: Muzslay Gyula, br. Wasmer Adolf. 1887-ik évre : Muzslay Gyula. 1886-ik évre : Muzslay Gyula, Baksányi Géza egyen­ként 10 frtot. Valuta-ügyünk. 1. Kormányunknak eltökélt komoly szándéka, hogy rendezi az államháztartásunkra, de mondjuk ki nyíltan és határozottan, az összes gazdasági és társadalmi viszonyainkra is ólomsúlylyal ne­hezedő valutánkat. Nehéz a feladat, melyre kormányunk vállal­kozott. Helyes megoldása és sikeres befejezése, a körülmények és viszonyok higgadt megfonto­lását, széles látkört és kellő óvatosság mellett bátorságot, sőt merészséget igényel. Kis hiba vagy csekély mulasztás nagy horderővel birhat, megronthatja, sőt kétessé teheti­ az egész mű­veletet. S éppen azért, mivel az ügy rendkívül fontos s bonyolult s mivel mélyen belenyúl s az összes gazdasági és társadalmi viszonyokba az egyéni érdekekbe, nem is szabad azt elhanyagolnunk, nem szabad megengednünk, hogy csak mások gondolkozzanak helyettünk. Föltétlenül szükséges, hogy a kérdésről magának mindenki határozott nézetet alkosson, mert csak így érhetjük el, hogy érdekeink sérelmet ne szenvedjenek. Utólagos fel­szólalások ebben az ügyben mit sem használnak. Jelen dolgozatunk koránt sem öleli föl az egész kérdést. Egyes részletekre még vissza fogunk térni. De nem is lép föl azzal az igénynyel, hogy egy minden tekintetben kész és egész tervvel álljon elő. Czélunk csakis az, hogy az ügynek egyes kiemelkedőbb mozzanatairól fölvilágosítást és tájékozást nyújtson az által, hogy elemeikre szétbontja. Ha ezt sikerült elérnünk, meg is felel­tünk kötelességünknek. II. Mi szükségünk van a valuta szabályozására és rendezésére? Évtizedek óta van papírpén­zünk s nem láttunk semmi akadályát, semmi kárát, sőt néha még nagy hasznát is vettük. Drágábban adhattuk el gabonánkat. Sőt csakis vagy legalább jó részben papírpénzünknek köszönhettük s kö­szönhetjük, hogy a külföldre szállíthattuk fölös­legeinket s javíthattuk, emelhettük mezőgazda­ságunkat, terjeszthettük iparunkat. Csak azért költekezzünk tehát és verjük magunkat kamatos adósságokba s szaporítsuk az államháztartás ter­heit, hogy ettől a pénztől megszabaduljunk?! Mások határozottan elismerik, hogy bizony üdvös s szükséges is volna, hogy megszabadul­junk a papírpénztől. De ezek még azzal állanak elő, hogy az egész kárba veszett munka, fá­radtság és költség. Ideiglenesen keresztülvihetjük ugyan, hogy ne legyen papírpénzünk, de állan­dóan attól úgy sem szabadulhatunk. Ha kitör a nagy háború, mely sohá úgy sem késhetik, megint csak előrántjuk a bankó prést, mint tették vala azt az olasz és a porosz háborúkot. A háború alatt és után megint csak ott leszünk, a­hol ma vagyunk, azzal a különbséggel, hogy a kísérletre tett költségek szintén terhelik állami pénzügye­inket és szaporítják adóterheinket. Felhozzák még azt is, hogy a valuta­kérdés még a világgazdaságban sincs tisztázva. Folyik a harcz a monometallizmus és a bimetallizmus mellett és ellen nemcsak az irodalomban, nemcsak a törvényhozások termeiben, hanem a gyakorlati törvényhozás terén is. Várjuk tehát be a harcz végét. Ne tegyük ki magunkat annak, hogy egész pénzrendszerünket meg kelljen változtatnunk és a folyamatba tett pénzeinket újra vezetnünk. III. Vizsgáljuk meg ezzel az alkalommal sorba a felvetett kérdéseket és a tett ellenvetéseket. Vizs­gáljuk meg első­sorban is azt a kérdést, hogy mért kell valutánkat okvetlenül s pedig mielőbb szabályoznunk s lehetőleg rendeznünk. Szándékosan választottuk el a valuta-sza­bályozást a valuta-rendezéstől s tettük föl a kérdést ebben az alakban. A valuta­szabályozás a valuta­rendezéssel nem egy jelentőségű. Az első törvényhozási munka­­ tulajdonképen azt jelenti, hogy meg kell állapítani az osztrák-magyar ér­téket és az ezen nyugvó pénzrendszerünket s egyidejűleg pedig rendezni, a mai osztrák értékről az új osztrák-magyar értékre való átmenetet A második pedig állampénzügyi művelet, melynek feladata, hogy a papírpénzt a forgalomból ki­vonja. Az első pillanatra is világos, hogy a valuta­szabályozás megeshetik a­nélkül, hogy azzal a valutarendezésnek is kellene járnia. Részben ez attól függ, hogy fentartjuk-e a mai pénzegységet, a forintot vagy egy más pénzegységet, frankot vagy márkát akarunk-e elfogadni. De ne bolygassuk tovább az imént mon­dottakat, melyeket csakis kérdésünk föltételének igazolására hoztunk fel, s térjünk át magának a kérdésnek megválaszolására. Ha indokolt és ok­szerű választ akarunk adni, föltétlenül szükséges, hogy előbb magunknak tiszta és világos képet alkossunk, hogy mi a pénz és hogy a pénznek minő rendeltetése van a gazdasági életben. Ha magunk tiszta fogalmat alkottunk a pénzről és gazdasági rendeltetéséről, megismerni tanuljuk, hogy mi a jó és mi a rossz pénz. Föltett kér­désünk mindezeknek az ismereteknek megszer­zése után tulajdonképen azt az alakot ölti fel, hogy általában szabad és lehet-e megtűrnünk vagy sem a rossz pénz forgalmát ? Ha erre a kérdésre tu­dólag válaszolunk, a valuta­szabályozás szüksége be van igazolva. A válasz pedig más, mint tagadó nem is lehet. IV. Pénz alatt közkötelező törvényes fizetési esz­közt értünk. Pénzt csakis az államhatalom léte­ Azonban ezek az árak is folytonos hullámzásnak vannak alávetve. A szállítási költség szintén nem ál­landó, a­mennyiben a tengeri hajók szállítási díjai a kereslet szerint változók és azoknak mérlegelé­sénél egy vitorlás, valamint gőzhajók díjai vehetők tekintetbe. Általánosságban a szállítási díj Ham­burgból, Antwerpenből és északi franczia kikötők­ből körülbelül 25 frankra tehető 1000 kgr.-onként. A szuperfoszfátok ára nálunk szintén nem állandó és első­sorban a vegyi tartalomtól függ ; körülbelül 15—16%-os foszforitszuperfoszfát ára Budapesten 6 frt 50 kr, 17—19%-os csontliszt­szuperfoszfát ára 7—11/m frt 100 kgr.-onként. Kül­földön, hol a nyersanyag olcsóbban szerezhető be, természetesen a kész termék is jelentékenyen olcsóbb. Tekintettel arra, hogy a termelés hazánkban, de kivált Ausztriában már igen jelentékeny, kül­földről kész szuperfoszfát nem igen hozatik be és így kísérletek is alig történhettek olyannal.» Eddig a levél és már most ezen az alapon kiindulva, fűzzük hozzá mi is kombináczióinkat. Világosan olvasva, a sorok között megtud­juk, hogy a fiumei gyár nyersanyagul csontot és Somme-foszfátot használ. A csontszuperfoszfát ér­tékéről mindenki tájékozva lévén, ez alkalommal csak a foszforitszuperfoszfát nyersanyagának, vagyis a Somme-foszfátok értékéről akarok meg­emlékezni. Észak-Francziaországban a természetes fosz­fátok meglehetősen el vannak terjedve. Somme, Pas-de-Calais, Nord és Oise département-ok — a­honnét­ a fiumei kőolajfinomító- és műtrágya­gyár szállít — oly mennyiségben és oly nagy területen szolgálnak foszforittal, hogy ezen csak mintegy 5 éve üzembe vett aknák terményei már­­ mostan is erősen lecsaptak a foszfátok és ezzel kapcsolatban a szuperfoszfátok árát. Ezen fosz­fátok leginkább homok alakjában jönnek keres­kedelembe, mi az összeálló foszfátok és a kréta­képződményű foszfátok csekélyebb foszforsavtartal­muknál fogva inkább Francziaország fogyasztását veszik igénybe. A Somme-foszfátok Doidlens környékén és Orville táján fordulnak elő legnagyobb mennyi­ségben. A magas foszforsavtartalommal biró fö­veny sárgásfehér, rendesen kavicsos krétaöblöcs­kékben van elhelyezve. Ezen öblök sokszor 12 m. szélesek és 19 m. mélyek. A foszfát-homok felső rétegei kissé pirosas színűek és mintegy 1—1­50 m, mélyen csak 40—45°/,. foszforsavas meszet tartalmaznak, míg ellenben a középső fekvések 60 - 65 és a legmélyebb rétegek 80—85% fosz­forsavas meszet bírnak felmutatni. Íme néhány elemzés: Beauval Orville környéki foszfát-homok II. II. átlag átlag szegény 103»/«, 73-30" „ 73ur»,0 73-81% 46-WS" „ A Somme-foszfátok e szerint általában véve gazdagok, a­mennyiben a 73% foszforsavas mész­tartalom az általános. Fluormész-vegyület 15 — 3­0% és a szerves anyagokban ezenkívül 0 3— 0­ 4% légény van bennük. A gazdag foszfátokban a szénsavas mésztartalom gyenge és a vas, vala­mint az aluminium igen csekély. A kereskedelem szokványai értelmében 5%-onként, 50-től 80% foszforsavas mésztartalomig 6 osztályba sorozott árut bocsát. Minél gazdagabb a foszfát foszforsavas mész­ben, annál kevesebb költséggel jár a szállítás és a szuperfoszfát-gyártás, és (hozzáteszem mindjárt) annál jobb a szuperfoszfát minősége. Nézzük tehát, mily nyersanyagot használ a fiumei gyár? A természetes foszfátokat szuperfoszfáttá úgy változtatják át, hogy kénsavval feltárják, vagyis kénsavat adnak hozzá. Miután pedig a kénsav hozzáadása, a gyártmány súlyát tetemesen gya­rapítja , világos, hogy a szuperfoszfátokkal keve­sebb foszforsavat tartalmazhat, mint a természe­tes foszfát. Ha pl. a természetes foszfát, vagy a­mint a kőolajfinomító gyár nevezi: foszforit, 30% foszforsavat tartalmaz, akkor a belőle nyert szuperfoszfát legfeljebb 15—16% foszforsavat fog magába zárni. Tekintetbe véve már mostan, hogy a fiumei műtrágya-gyár 15—17-13% vízben old­ható és 16—18-90% összes foszforsavat tartalmaz , világosan kitűnik, hogy a fiumei gyár a leggaz­dagabb foszfátokat dolgozza fel. Ez a következtetéseink által teljesen kétségen kívül álló dolog felette fontos, még­pedig nem­csak a gyár szempontjából, melynek szállítási költségei ily módon a legalacsonyabb, és szuper­foszfátgyártási költségei is minimálisak, hanem főleg a gazda szempontjából, ki ily gyártmányban sokkal értékesebb anyagot vesz kézhez, mint a kevésbé magas foszforsavas mésztartalommal bíró nyersanyagból készült foszforitszuperfoszfátokban. A foszforitszuperfoszfát-gyártás részére leg- 34 52 „ 3261 „ 33­ 58 „ 33 64 „ 33 86 r 21-39 , 46-47 „ 44-27 „ 50-86, 47-30, 57-44 „ 3*,20 „ 3-81 „ 4-02 „ 2-80, 3-54 „ 3-70, 7-04 , 1-69 „ 2-34 „ 2 64 „ 2-22 , 2-92 „ 1145 , 2-62 „ 4'05 „ — 2-20 „ 1-83 r 11-16 , 3-04 „ 2-87 „ — 2 00 „ — 2-90 „ 1. Foszforsavas mész 175-25° (megfelel foszfor­savnak Mésztartalom Szénsav­­as és aluminium­oxyd Kovasav Szerves részek KÖZTELEK, 1891. NOVEMBER 28.

Next