Köztelek – 1892. 1-52. szám
1892-06-01 / 44. szám
898 A szövetségbe lépett gazdasági egyesületek végrehajtó-bizottsága. (Arczképekkel.) Mult számunkban közöltük a szövetségbe lépett gazdasági egyesületek végrehajtó-bizottsága egy részének arczképeit, mai számunk dr. Bánffy Dezső alelnökkel élén hozza az összes tagokét gr. Károlyi Sándor kivételével, a kinek egész fiatal korától kezdve képe nincs s ma egészsége helyreállítása czéljából távol hónától időzik. A bizottság tagjaiban olvasóközönségünk, mezőgazdasági életünk elitejét ismerte meg, azokat a férfiakat, akik vezetői a magyar társadalmi gazdaélet minden mozgalmának. Ami e hazában eddig mezőgazdasági téren történt, initiatívája, sokszor kivitele is e társadalmi mozgalmaknak tulajdonítható, amelyek a legtöbbször megmutatták a helyes utat, s elérték a kitűzött czélt. Sajátságos közgazdasági és politikai viszonyaink között nekünk magyaroknak kétszeresen inkább, mint más nemzetnek, szükségünk van arra, hogy gazdatársadalmunk folyton éberen legyen, hogy minden kérdésben önállólag, függetlenül és ha kell impozánsul nyilatkozzék. Kövesse gazdaközönségünk a vezetők példáját, csatlakozzanak öszszes gazdasági egyesületeink a szövetséghez, hogy azt minél szilárdabbá, minél állandóbbá és hatalmassá tegyék. Az országos magyar gazdasági egyesület f. hó 4-én, szombaton tartandó közgyűlésén újra egy elmúlt esztendőről számol be tagjai, illetve a magyar gazdaközönségnek. Mert ha valamikor, úgy a jelen időkben tekinthetjük az orsz. magyar gazdasági egyesületet egy oly tényezőnek, melynek munkásságában az egész nemzet mezőgazdasági érdeke nyilatkozik meg, amely érdekek megnyilatkozására viszont, ha valamikor, úgy a jelen kor éveiben van leginkább szükség. Magyarországon végre ébredni kezd a gazdasági élet. Megindult a mozgalom minden irányban, forrong a társadalom, nő a törvényhozás , a kormányzat érdeklődése gazdasági ügyeink iránt, küszöbön állanak a mezőgazdasági életünket alapjokban érintő törvényhozási intézkedések, amelyek, ha helyesen vizetnek keresztül, javítani és helyrehozni képesek sok évtizednek keserűen érezett mulasztásait; de ha kivitelük helytelen, ha nem a gyakorlati életnek megfelelők, akkor haladás helyett visszaesés lehet az eredmény. Ha tehát valamikor, úgy a jelen időben fontos, éber munkássága a gazdák független orgánumának, különösen ennek országos szerve az országos magyar gazdasági egyesületnek. Egyesületünk e hivatását, messzeható működésének szükségességét gazdaközönségünk évről-évre mindjobban érzi is, hiszen csak az elmúlt esztendő négyszázhét gazdát hozott mint új tagot soraink közé. Mikor e sorokat írjuk, az egyesület tagjai már kézhez vették ama 180 oldalra terjedő munkát, mely mint „az országos magyar gazdasági egyesület évkönyve az 1891—92-ik egyleti évre", egyesületünk vagyoni helyzete és tevékenységének hű tükreként jelent meg. Az első részletes jelentés az egyesület működéséről, az első terjedelmesebb beszámoló a nyilvánosság előtt, amely ép ezért nemcsak a tagok között osztatott szét, de díjtalanul megszerezhető minden érdeklődő által, aki ez iránt az egyesülethez fordul. Alábbi sorokban ismertetjük a kötetet. Bármely társadalmi vagy magánintézmény feladatának csak úgy felelhet meg, ha a kellő anyagi erővel rendelkezik s vagyoni helyzete rendezett. Az egyesület igazgató-választmánya múlt évi tevékenységének nagy részét a vagyoni helyzet megszilárdítása és sok tekintetben rendezése vette igénybe. Az alapító tagok alapítványai az egyesület egyéb vagyona mellett külön kimutatásban nem szerepeltek. Mivel az alapítók iránti kegyelet, de különösen a tiszta vagyon helyes kimutatása megkövetelik ez alapítók külön névsorának még holtuk után is nyilvántartását, ez elrendeltetett. Külön kezetetnek a rendeltetésszerv, pl. Kodolányi-Darányi-Simonyák-ftéle stb. alapok kamatai is, míg e rendeltetésszerű czélra fordíttatni nem fognak, mint külön pénzösszegek nyernek helyet a vagyonkimutatásban. Az egyesületi vagyonban tekintélyes összeget képez a gróf Károlyi Alajos-féle 50.000 forintos alapító levél, mely a nemeslelkü hagyományozó korát jellemző szellemnek megfelelőleg egy magyar nyelvű gazdasági tanintézet alapítására hagyatott és ma, midőn a gazdasági tanügy fejlesztése, a hála Isten megváltozott viszonyok folytán az állam kezébe van letéve, tárgytalanná vált. Az alapítvány, melynek kamatai az örökösök jóakarata folytán az istvántelki földmivesiskola czéljaira fordíttattak, 17 iskola feloszlatásával kétessé vált az egyesületre nézve. Az igazgató-választmánynak sikerült ez alapítvány ügyét úgy tisztázni, hogy az alapító örökösei évi 2000 frtot, mint az 50.000 forint alapítvány évi 4% kamatát, bocsátanak az egyesület szabad rendelkezésére. A múlt nyáron egybehívott rendkívüli közgyűlés, tekintettel a már fent említett azon körülményre, hogy manapság egy országos társadalmi testületnek nem lehet feladata egy tanintézet, kiváltkép pedig nem egy földmives-iskola fentartása, elhatározta az istvántelki földmives-iskola feloszlatását és a budapesti gyermekmenhely - egyesületnek, kertészeti iskola felállításának kötelezettsége mellett eszközölt átadását. Az átadással még egyrészt az egyesület egy ma már feladatát nem képezhető nagy ügykörtől szabadult meg, addig egyúttal más áldásosabb munkakört biztosíthatott az istvántelki földmives-iskoláknál lekötött szellemi és anyagi erőknek. A földmivesiskola átadásával különösen vagyonilag sokat nyert az egyesület. Az istvántelki földmives iskola felszerelése az iskola 1890-ik évi vagyonkimutatásában a felszerelés 43,949 frt 68 krt tett ki, mely összeg képezte az eredeti befektetéseket leirás nélkül. A megejtetett szakértői becsük és a folytatott alku következtében e felszerelés tényleges értéke, t. i. 20,000 Írtban adatott át a gyermekmenhelynek, mely ez összeget 20 évi részletekben fizeti ki egyesületünknek. Gróf Károlyi Sándor őnagyméltósága pedig az átadásnál az egyesületnek, 30 hold területet engedett át az újpesti határban 15 év múlva eladási joggal öröktulajdonul, melynek értéke a szakértő vélemény szerint (Tekintve a szomszédban történt fölönkinti 3—4 frtos eladásokat) ma legalábbis 36,000 frt, mely összeg a főváros emelkedésével évenként növekedni fog. Az istvántelki földmivesiskola czéljaira rendelkezésre állott 24,500 frt értékpapírokban. Ez összegből 12,000 frt képezett magánalapítványt, 12 500 frt pedig egyesületi tulajdont. A magánalapítványok az állami földművesiskoláknak bocsájtattak rendelkezésre, 12,000 frt pedig az egyesület rendelkezésére álló vagyonhoz csatoltatott. Ezenkívül visszavétetett az állami kezelésből, mint a gr. Károlyi Sándor által adományozott 30 hold földterület tartozéka az «Istvántelki szőlőtelep.» melynek épület és ingó leltára leg- Egy év. Dr. SZAKÁTS PÉTER, MIKLÓS ÖDÖN, RADÓ KÁLMÁN, BERNÁTH ISTVÁN, SZUNYOGH SZABOLCS, BENICZKY GÁBOR Köztelek, 1892. május 11.