Köztelek – 1892. 53-104. szám

1892-08-27 / 69. szám

1352 egész termés után a kedvezményes adót lefi­zetni.­­ A szőlősgazda ellenben, a kinek termése 5 hektolitert meghalad, vagy az, a ki termésének egy részét nagyban, vagyis 1893. évtől fogva legalább is 56 litert tevő mennyi­ségben óhajtja elárusitani, szemleivel nyer­i az adót, a mennyiben adómentes leszámításnak nem volna helye, a kéthavonkint tartandó rendes le­számolások alapján fizeti. A bécsi gabona- és magvásár. Minden szárnyaló hír daczára, a bécsi gabona- és mag­vásár 1. augusztus hó 29. és 30. napján mégis meg fog tartatni. Ez alkalommal egy ausztriai gazdasági intézet alapja javára avatási ünnepélyt is rendeznek. Méhészeti kiállítás. A kereskedelmi múzeum­ban, melynek igazgatója Német Imre miniszteri tanácsos, élénk részt vesz a kiállítás rendezésében, szintén folynak az előkészületek. A vándorgyű­lésen csakis a német, az osztrák és a magyar méhészek fognak résztvenni, mint a­kik ez évben már 37-edszer gyűlnek össze közérdekű méhé­szeti kérdések tárgyalása végett. Más ország­beliek és így — mint a lapokban tévesen említve volt — francziák nem voltak meghívhatók. A vándorgyűlésre eddig 12 előadás van bejelentve, magyar és német nyelven. Az előadók között Németország, Ausztria és Magyarország legkivá­lóbb méhészeinek neveivel találkozunk. A ván­dorgyűér tagjai díszes emlékkönyvet kapnak ajándékul, mely Magyarország méhészetének tör­ténetéről szóló két munkából álland, melyeket Grand orsz. méhészeti felügyelő és dr. Rodiczky gazdasági tanintézeti igazgató irtak. E munkához Budapest képes leírása lesz mellékelve. Földmivelési minisztérium Orosz­országban. Az orosz birodalmi tanács a jövő évvel új minisztériummal szapo­rodik, még­pedig a földmivelés- és mező­gazdasági minisztériummal. A belügymi­nisztérium és a kincstári javak minisz­tériuma egy-egy magasabb hivatalnokot küldött ki ez ügy tanulmányozása végett a külföldre. Az oroszországi gabonakiviteli tilalmak megszüntetésére vonatkozólag Szent-Pétervárról azt jelentik, hogy a gabonabizottság elhatározta, hogy a még fennálló összes gabonakiviteli tilal­mak most már s­züntettessenek meg. Az erre vonatkozó rendeletet legközelebb fogják közzé­tenni. A hivatalos adatok alapján Oroszország idei búzatermését 38 — 40 millió cset­vertre, a rozstermést pedig 112 millió csetvertre becsülik. Az idei búzatermés e szerint 7 millió csetvert­tel, a rozstermés pedig 22 millió csetverttel nagyobb lenne a múlt évinél. (Egy csetvert annyi mint 209­9 liter.) A földkerekség erdőállománya. Az öt világrész kö­zül Európában a földterületnek 9.900,000 négyszögkilo­méter kiterjedés mellett 30°/0-a, Ázsiában 44.800,000 négy­szögkilométer, Afrikában 30.900,000 négyszögkilométer és Ausztráliában 8 870,000 négyszögkilométer kiterjedés­ mel­lett mintegy 20°/o-a, végül Amerikában 41 000,000 négy­szögkilométer kiterjedés mellett 210/0 a erdő, e szerint tehát a szárazföldnek mintegy 21%-á­t, vagyis körülbelül 2850 millió hektárnyi részét erdő borítja. Fiziokrata egylet Csehországban. Ily czin­ alatt Csehországban egylet áll fenn, mely a fiziokrata, azaz a föld mint egyedüli vagyonsza­porító elven nyugvó rendszer zászlaja alatt mű­ködik. Ma, midőn a köz- és társadalmi élet a fiziokratizmus józan és az emberiség rendelteté­sének egyedül megfelelő eszményiség vágányába kezd visszatérni, oly egylet, mint a fenti, mely eltekintve párt- és osztályérdektől, a fiziokrata­­ elv tudományos fejlesztése és kiépítésén fárado­zik, gyakorlati és elméleti szakértők közreműkö­désével, csak elismerést érdemel. Nálunk egyálta­lában gyengén állanak a közgazdaság mivelése terén. Az akadémiában fentartott egyik osztályon kívül, mely egy idő óta felolvasásaival is felha­gyott, mi sem történik. Reméljük, hogy az orsz. gazd. egyesület által a téli folyamra tervezett felolvasások sora a jeget e téren is meg fogja törni. A német birodalmi gazdasági egyesület mozgalma. Az egész német birodalom gazdasági osztály érdekét képviselő «Deutsche Landwirth­schaftsgesellschaft» legközelebb felrázva a kilátás­ban levő rosz-német vámtárgyalások által, emlék­iratban fejezte ki aggályait. Határozottan arra kéri a kormányt, hogy a mezőgazdaságot további védelmében ezentúl is részesítse, nevezetesen a gabonavámokat az eddigi mérven alól le ne szállítsa, a vasúti tarifákat eddigi mérvben kösse meg, úgy, hogy további emelkedéstől tartani ne lehessen és hasson oda, hogy a vámszerződéses államok vasúti szállítási díjszabásukat a némettel egy vonalra emeljék. Söradó-hitel. A pénzü­gyminiszer részéről legközelebb f. é. 51.818. sz. a. rendelet jelent meg, mely a sörter­melés után járó fogyasztási adónál egy termelési évadra igénybe vehető adóhitel biztosítását szabályozza A ren­delet a hitel megkönnyítés tekintetében meglehetős elő­zékeny a termelővel szeifzben. Így pl. megengedi, hogy ha a hitelezett adó az év közepén lefizettetik és új hitel vétetik igénybe, erre alkalmas biztosítékul a kimerített előbbi adóhitelre igénybe vett okirat és betáblázás elfo­gadható. Ily módon a felek új okiratok, betáblázások és azokkal járó költségektől mentetnek meg. Pályadíj kiírása a hulladékok tárgyában. A német gazdasági egyesület («Deutsche Land­wirthschaftsgesellschaft») indíttatva az által, hogy az emberi és más hulladék — beleértve a gyári vizeket is — gyűjtése, feldolgozása, hasznosítása és ártalmatlanná tételére vonatkozó kérdések szakszerű feldolgozása a mezőgazdaságra, trá­gyanyerés tekintetében beláthatlan horderővel bír, összesen 10.000 márka pályadíjat tűzött ki a kérdések legjobb megoldására. A kitűzött feladat részletei sok felé ágazván, a 10.000 márka 27 pályadíjra osztatott fel. Ebből 6 dij, mely az emberi ürülék eltávolítására van kitűzve 100—500 márkás, 7 dij a hulladék feldolgozása és érté­kesítésére vonatkozó 100—1200 márkás, további 6 100—400 márkában a házi, utczai, gyár , vágóhíd- és peczéthulladék eltávolítása és érté­kesítése legjobb rendszerének, 4 díj 1500 már­káig az emberi másnemű hulladék legjobb feldol­gozása és 4 a gyárvizek vízfolyásának tisztán­tartása legkiválóbb rendszerének van szánva. A pályázat közelebbi feltételei i. é. november hó 1-én tétetnek közzé. Bortermelés Szerbiában. A szerb borter­melés, mely nálunk 3 frt 20 krnyi vámot élvez, termelvényeivel nálunk és Ausztriában hálás térre talált, így, daczára a múlt év mennyiségi­leg gyenge termésének, a borbevitel Szerbiának, különösen negotini és nisi vidékéről hektoliternyi 22—24 franknyi átlagárban, 17,880 méter má­zsára emelkedett, a­mi az 1891. évi 7625 q be­vitellel szemben hazai termelésünkre nem épen örvendetes haladást mutat. A bevitel különösen Bécs és Magyarország déli vidéke felé irányult, Páris fogyasztása. A franczia főváros a "Le Temps» czímű franczia lap szerint évenként az egyes élelmi czik­kekből a következő mennyiséget fogyasztja el u. m. 1.921,900 g. (métermázsa) marha-, ló-, juh-, és sertés­húst, 260,000 g. szárnyast és vadat, 323,650 q. halat, 94.090 q. osztrigát, 232,500 tojást, 75,000 q. sajtot, 543,870 q. gabonit, 2.112,420 q. lisztet, 199 550 q. vajat, 112,560 q. gyümölcsöt és 5.200,000 q. főzeléket, burgo­nyát stb, összesen tehát 11,185,140 métermázsát. Ebbe azonban még nincsenek beleszámítva a gyarmatáruk, czu­kor, tej stb. A belga király a gazdák közt. A király I. augusztus hó 16-án részt vett a banketten, melyet a luxenburgi mezőgazdasági társaság Arlonban rendezett. Egy felköszöntőre válaszolva, a király kiemelte Belgium jóllétének haladását. Nemes, hazafias szellem hatotta át — úgymond — az 1830 iki alkotmány művét. Azon remé­nyének ad kifejezést, hogy hasonló hazafias szellem fogja áthatni azokat is, kik jelenleg az alkotmány revíziójával foglalkoznak. Francziaország b­iaforgalma. A mult évi augusztus 1-től f. é. jinius hó 30-ig terjedő tizenegy hónap alatt Francziaország 29,262,138 métermázsa búzát és 885,523 métermázsa búza­lisztet importált, míg ugyanezen importált, míg ugyanezen idő alatt a búzakivitel, csak 14,470 métermázsa, a búzaliszt-kivitel pedig 93,196 mé­ermázsa volt. Válság a marhatenyésztés terén Franczia­országban. Lecoureux, a nagy és tudós franczia gazda, a «Journal d'Agriculture pratique» lapban egész czikket szentel az idei franczia marha­kereskedésnek. Kimutatja, hogy a mészárosok, felhasználva az idei szárazságot, a tenyésztők marháinak szükséghelyzetét legeltetés hiányában árnyomásra használjuk fel, a­nélkül, hogy a hús­árak ehhez képest leszállanának. Felhívja a gaz­dasági egyleteket, hogy tagjaikat oktassák arra, mily módon lehet az idei legelőhiánynyal más takarmányozás útján megküzdeni. Magyarország dohánytermése a legutóbbi két évben a «Magyar Dohányujság» szerint, következő volt. Tényleg learatott terület: 1891. évben 74,550 kat. hold (1890-ben 76,699 kat. hold), az összes termés 1891-ben 665,856 métermázsa (1890-ben 454,954 mm.), átlagtermés kat. holdanként 1891-ben 8­93 mm. (1890-ben 5­93 mmázsa). Annak feltüntetéséül, hogy mily eltérések észlelhetők vármegyénként az egyes évek termései között, bemutat­juk néhány vármegyének a legutóbbi két évbeli termés­eredményét métermázsákban , megjegyezvén, hogy a zár­jel közötti számok az 1890. évre vonatkoznak. Nevezete­sen Somogyvármegyében termett 9488 (5552), Tolna vár­megyében 11,619 (7076), Bács-Bodrog vármegyében 2895 (4446), Heves vármegyében 63,224 (46,522), Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében 87,210 (70,906), Borsod vármegyében 17,362 (9923), Zemplén vármegyében 10,470 (6824), Bihar­vármegyében 38,244 (21,298), Haj­du vármegyében 27,556 (16,570), Szabolcs vármegyében 153,845 (87,887), Arad­vármegyében 27,851 (17,365), Temes vármegyében 9084 (4462) métermázsa. Franczia szőlősgazdák tiltakozása. A fran­czia vámtarifa tudvalevőleg megnehezíti a spa­nyol borbevitelt, mert a szeszezést mérsékelt vámtétel mellett megszorítja. Ezen segítendők a spanyol borszállítók a törvényt oly módon vélik megkerülhetőnek, hogy a közeledő szüretkor mus­tot akarnak szállítani, melyet a franczia határ­hoz közel szeszszel készítenének el s ily módon 15—16 fokú bort vinnének be elfogadható vám­dijtétel mellett. A franczia gazdák neszét vévén a furfangnak, erélyes tiltakozásokban kérik a kor­mányt ennek meggátlására. Filloxera Champagneban. A filloxera Fran­cziország eme legdusabban termő vidékén kitört A védelem szempontjából évekkel ezelőtt alakult egylet, mely a szőlőbirtokosokra 25000 hkt. szőlő után kivetett járuléktól 80000 frankkal, megye állam és a reim­si keresk. kamarától pedig 140000 frak évi jövedelemmel rendelkezik,­­ hozzálátott az irtáshoz. A filloxéra valószínűleg már hosz­szabb idő óta lappang e területen, de a védelmi társulat eddigi szoczialisztikus összeállítása miatt azt konstatálni nem akarták. A kipusztított sző­lők után a birtokosok az idei termés kárpótlása ezenfelül 4 évig, mig az uj beültetés eszközöl­tetni fog, az évi járadéknak megfelelő kár meg­térítését nyerik. A berni vasúti engedmény. A svájczi szö­vetségtanács a következőket teszi közzé : «Miután az összes államok, melyek a vasúti szállítási jogra vonatkozólag 1890. október 14-én kötött nemzetközi egyezményt aláírták (t. i. Svájcz, Belgium, Németország, Francziaország, Oasz­ország, Luxemburg, Németország, Ausztria-Ma­gyarország és Oroszország), ezen egyezményt immár ratifikálták, a szövetségtanács okmányok átadása végett szeptember 30-án Bernben kon­ferencziát indítványoz. Ez indítvány elfogadása esetén, az egyezmény 1893. január 1-én lépne életbe.» Állami bevétel a lottó és más (totalizatőr) nyeremények révén Ausztriában. A lottó- és más fogadásokból eredő nyeremények után az államra eső jutalék, mióta a díjtétel fel lett emelve, feltűnő emelkedést mutat. Így e czimen a bevétel, mely 1890-ben 751.032 frtot tesz ki, 1891-ben 1.157.205 frtra emelkedett. Ez adatok közlése alkalmával oly kérdést akarnánk felele­veníteni, mely ritkán fordul elő, de tényleg a mezőgazdaság érdekében megfigyelést érdemel. Értjük egy birtoknak sorshúzás útjáni értékesí­tését. A pénzügyminisztérium évtizeddel ezelőtt felmerült eset alkalmával nem mutatott hajlan­dóságot egy birtok kisorsolását megengedni. Mi azt hiszszük, hogyha ily végső eset áll be, mely­ből a megszorult birtokos vagyonának roncsait megmenthetőknek véli, a kisorsolás megengedése ellen akadály nem igen lenne emelendő. Köztelek, 1892. augusztus 27.

Next