Köztelek – 1894. 1-52. szám
1894-01-17 / 05. szám
68 get, igy tehát a gazda heremagját arankástól, szemetestől adja el, mert így aránylag jobban értékesíti. Ebben van tehát a különbség a gabona-és hereféle magvak kereskedelme között; egyúttal a bajok eredetét is itt találom abban a körülményben, hogy a heremag rostaalja nem marad a gazdánál, a ki azt bizonyára saját érdekében ép ugy ártalmatlanná tenné, mint a többi rostaaljakat, hanem a kereskedőhöz kerül, a ki egy rókáról két bőrt húz le, midőn a gazda tisztítatlan heremagját olcsón megfizeti, a tisztítottat drágán eladja és tetejébe még a rostaalját is a vidéki kiskereskedők útján a gazdánál értékesíti. A hereféle magvak, mint említettem, arankástól, szemetestől kerülnek a kereskedő kezébe, nagyobbára a budapesti piaczra s minthogy az országban az aranka nagyon el van terjedve, a nyersáruknak több mint 90°/o-a arankás szokott lenni. Az ilyen kereskedelmi nyersáru azután többféle elbánásban részesül. A lóheremagból elég nagy exportunk van, jobbadán Ausztriába és Németországba. Az exportált mag vagy egészen nyers állapotban megy ki, vagy ha a külföldi vevő kivonja az arankamentességet, akkor tisztítva, de azért a legtöbb esetben mégsem arankamentesen. Az utolsó években azonban egy kevés arankamentes, plombozott áru is mentki a külföldre. A belföldi luczerna- és lóheremaggal való kereskedésnek igen hű tükrei a magárjegyzékek, de inkább csak nekünk magvizsgálóknak, mert a gazdaközönség nem bírhat annyi jártassággal, hogy azok közül a hangzatos, czifra elnevezések közül meg tudja különböztetni a jót a selejtestől. Mi azonban egy kissé el tudunk azok között igazodni és fölhasználom a jelen alkalmat, hogy rámutassak a czifra elnevezések nyitjára. E czélból némi felvilágosító magyarázat kiséretében felsorolom a luczerna és lóhere qualitások typusait úgy, amint azt a magkereskedők árjegyzékeiből kiírtam. 1. „Luczerna, franczia, elsőrendű, államilag plombozott." 2. „Luczerna olasz, elsőrendű, államilag plombozott," nem egyszersmind az általános közjólét hatalmas előmozdítójává is válhatik, de csak úgy, ha minél hamarább közismeretűvé, minél előbb közkincsesé lesz. Látjuk, hogy a soha nem nyugvó amerikai elme naponként új és új találmányokat, a gyakorlati élet szempontjából fontos újításokat termel, mert minden egyes embernek legfőbb törekvése az, hogy tőle telhetőleg minél inkább megkönnyítse, mentől kellemesebbé tegye nem csak magának, de összes embertársainak a megélhetést, felszabadítsa őket a másoktól való függéstől. Ezért minden olyan új találmányt, melylyel e czért megközelíthetni reményli, tőle telhetőleg igyekszik embertársai előtt ismertté tenni, amit pedig másképen, mint a reklám útján, nem érhet el. Igaz ugyan, hogy nehéz volna tagadni akarnunk, hogy a sok reklám közt itt-ott humbug is rejtőzik, de hisz ezen nem lehet csodálkozni, annyi nagy tömeg közt rostaalja is kell, hogy akadjon. De nagyban és egészben mégis teljesen más megítélés alá esik az amerikai reklám, mint ahogyan ugyanazt minálunk szokták megítélni. Hogy egy példát idézzek arra, mily stylusban s mily arányokban dolgozik az amerikai üzletember a reklám terén, megemlítem a new-yorki hírneves Stewart-házat. Egyik első vállalkozó volt ez, ki ott az általános háztartási iparczikkek óriás tárházát meghonosította: a párisi híres „Grandmaga 3. „Luczerna, magyar, elsőrendű, államilag plombozott". Ezen elnevezések alatt ajánlott áruk tényleg elsőrendűek, igen szépen, főkép pedig arankamentesen vannak tisztítva, mert hiszen a magvizsgáló állomás csak arankamentes magot plomboz le. Direkt Olaszországból azonban kevés luczerna jön hozzánk, annál több Dél-Francziaországból Provence és Poitou vidékéről, a honnan azonban Olasz eredetű árut is kapunk ezen nevek alatt. Ugy a franczia, mint az olasz magvar melegebb éghajlatról származván, a mi telünket nem a legjobban állják ki sigy sokkal ajánlatosabb a magyart venni. Egyébiránt franczia luczerna néven gyakran magyart is árulnak, azzal tehát a gazda nem károsodik. 4. „Luczerna, magyar, szép, arankamentes minőség". Ezen másodrangú áru még mindig, elég szép volna, de nem arankamentes és ezért a kereskedő nem is plomboztatja. 3. „Luczerna, elsőrendű, kissé apróbb mag."-' Nem első-, hanem harmadrendű, aranka már bőven van benne. 6. „Luczerna, magyar, félig tisztított." Helyesebben mondva egyáltalán nem tisztított, teljesen arankás mag , rostaalj. A lóheréből szintén több minőséget árulnak. 1. „Lóhere, szíriai, legelsőrendű, államilag plombozott." 2. Lóhere, szíriai, elsőrendű, államilag plombozott." Valóban elsőrendű, igen szép áruk, arankamentesek is, csakhogy a legtöbb esetben soha sem látták Szíriát, hanem Magyarországban termettek. És éppen ezért a magkereskedők hibájául fel kell rónom, hogy a nálunk nem létező stájer magnak reklámot csinálnak, holott a magyar lóhere is van olyan szép, mint amaz, sőt a külföldön keresett és hírneves. 3. „Lóhere, szíriai, rendkívül szép, nagyszemű. 5-ször tisztított, teljesen arankamentes, 100°/ocskaképességű." Ezen hangzatos czím alatt kínált árut elég szépnek mondhatjuk, de semmi esetre sem rendkívül szép, mert ötször nem tisztították, nem is teljesen arankamentes, azért nem is plomboztatják, végül nem is sins du Louvre" mintájára. Olyan nagy kereskedői raktárak ezek, melyek lehetővé teszik, hogy a vevő egy ugyanazon helyen megtaláljon s megkapjon mindent, fedezhesse minden kigondolható szükségletét, amit csak egy városi háztartásban igényelhet. Talál itt mindenféle ruházati czikkeket és bútorokat, ékszereket és konyhaszereket, írószereket és műtárgyakat, utazó- és vadászó holmikat, fehérnemüket és szőrme árukat — szóval a legkülönbözőbb, legellentétesebb ezerféle szükségleti czikket. Ezen nagy kereskedőháznak sok száz alkalmazottja között van olyan is, ki egyáltalán semmi egyébbel nem foglalkozik, minthogy a különböző évszakok igényeinek megfelelő, helyes reklámcikkeket és hirdetéseket szerkeszti és világgá bocsájtja. Ennek a tisztviselőnek — ki igaz e teendőit valódi művészettel látja el — évi keresete a 60,000 dollárt , a mi pénzünk szerint a 150,000 frtot meghaladja! De zárom most már ez általános vonásokban vázolni iparkodott ismertetést az amerikai általános közviszonyokról. Zárnom kell, mert időm és terem is rövidre van szabva — hisz különben köteteket lehetne írnom, ha behatóan ismertetni akarnám azokat az eltéréseket, melyeket a mi kicsinyes életfelfogásunk és viszonyaink s az amerikai szabad társadalomnak valódi nagyszabású felfogása közt észlelhetünk. 100% csíraképességű, mert annyi százalékkal a lóhere nem szokott csírázni. 4. „Lóhere, szíriai, kissé apróbb mag." 5. „Lóhere, szíriai, félig tisztított." Az egyikről csak annyi igaz, hogy „kissé apróbb", a másikról az sem igaz, hogy félig tisztított, hanem mindkettőről azt lehet mondani, hogy jobbféle rostaaljak. Amily különbség van a felsorolt luczerna és lóhere qualitások gazdasági értéke között, ugyanoly nagy különbség van az áruk tekintetében is. Mennél olcsóbb az áru körülbelül, annál szemetesebb és annál több benne az aranka is. Az államilag plombozott áru mindenkor a legdrágább, természetesen legjobb is és teljesen arankamentes. A fővárosi magkereskedők tehát árulnak elég arankás magot, de itt legalább arankamentes plombozott magot is kaphat a gazda, ha akar és drágábban megfizeti; másként áll azonban a dolog a vidéken, ahol a herefele magvak elárusításával legnagyobbrészt a terménykereskedők, továbbá a vas- és fűszerkereskedők foglalkoznak. A vidéki terménykereskedők ritkábban direkt exporteurók, többnyire a fővárosi kereskedők bevásárlói és közvetítői az exportban, különben pedig nagy mesterek a heremagvak manipulációjában. A fővárosban összevásárolják az arankás rostaaljakat, hogy a nyersáru közé keverve ide ismét visszaszálítsák. A vidéki fűszer- és vaskereskedők a gazdáktól szereznek be nyersárukat, továbbá a vidéki termény és a fővárosi magkereskedők útján összevásárolják a harmad- és negyedrangú árukat. S minthogy ők semmiféle tisztítógéppel nem rendelkeznek, elképzelhető micsoda arankás szemeteket árulnak. Legsajnosabb a dologban az, hogy vevőközönségüket azok a szegény kisbirtokosok képezik, akiknek nem áll módjukban ez ellen védezni sem anyagi, sem értelmiségi okoknál fogva. A fentebb elmondottakból az tűnik ki, hogy az aranka folyton vándorol a gazdától a kereskedőhöz és vissza, nem semmisíti azt meg soha senki. Már most az a kérdés, kivel kellene megsemmisíttetni, a gazdával-e, a kereskedővel-e, avagy talán a kormány semmisítse meg ? Szerény nézetem szerint a kormány nem teheti azt, hogy Magyarország összes arankás szemétjét megvásárolja megsemmisítés végett, hisz az temérdek pénzbe kerülne, mert a hereféle magvak nemcsak maguk drágák, hanem rostaaljuk is drága, épen azért, mert azt ma a magkereskedők tetszésük szerint értékesíthetik. Egyik budapesti nagykereskedő nyíltan hirdeti árjegyzékében q.-ját 18 frtjával; ha pedig pl. egy 60 frtos áru közé keverik, akkor ez a rostaalj 60 frtot ér az eladónak. De senkiben sem lehet kétség az iránt, hogy az arankás rostaaljakat megsemmisíteni kell s erre nézve azt hiszem a legegyszerűbb mód az volna, hogy tiltassék el az arankás magvaknak kereskedelmi forgalma, s ekkor az arankás rostaaljak semmi, vagy nagyon csekély értéket képviselvén, megsemmisítésük senkinek kárt nem okozna. Ezt a tilalmat nem én hangoztatom először, hisz az Orsz. Gazdatanácsban és egyebütt is többször hangoztatták, és legutóbb a földmivelésügyi minisztériumban e tárgyban tartott szűkebb körű ankét is helyeselte a földmivelésügyi miniszter úrnak azon kijelentését, hogy ez irányú tiltó határozatot óhajt a mezőrendőri törvényjavaslatba felvétetni, mely szerint „termelés czéljából csakis arankamentes magot szabad eladniA törvény egy ilyen intézkedése milliókat fogna megmenteni az országnak, de csak úgy, ha ez szoros értelemben érvényre is juttatva, jól végre is hajtatik. Mi lesz ennek az intézkedésnek következménye ? Mi történik akkor, ha nem lesz szabad az országban arankás magot eladni? Azt hiszem, ez az intézkedés egyér- Köztelek, 1894. január 10. ,° 10 (Folyt köv.)